Kemény spamellenes irányelvet fogadott el Nagy-Britannia internetközpontja, a London Internet Exchange (LINX). A direktíva lényege, hogy a szolgáltatók bezárják azokat az online áruházakat, illetve e-kereskedelemmel foglalkozó weboldalakat, melyekre a látogatók kéretlen e-mailről érkeznek. Szakemberek azonban kételkednek az irányelv hatékonyságában.
A kéretlen elektronikus reklámlevelek (spam) számának gyors, évente 54 százalékos növekedésére lehet számítani Európában 2004 és 2008 között, legalábbis ez derül ki a Radicati Group piackutató egyik felméréséből. Ijesztően hangzik a társaság azon megállapítása, hogy négy év múlva az e-mailek 71 százaléka reklámlevél lesz, bár egyes cégek már most ilyen arányról számolnak be. A legnagyobb, s egyben legbefolyásosabb brit internetes központ, az internet-szolgáltatók szolgáltatója, a London Internet Exchange (LINX) rendkívüli ülésén ezúttal egy igen kemény irányelvet fogadott és fogadtatott el 150 brit internetszolgáltató céggel. A „Best Current Practice” (BCP) direktíva értelmében a szolgáltatók vállalják, hogy bezárnak, letiltanak minden olyan weboldalt, ahová a látogatók kéretlen e-mailből érkeznek. A LINX azokkal a webes kereskedőkkel is „le szeretne számolni”, akik jónevű szolgáltatóknál üzemeltetik honlapjukat, de más hálózatról spameket küldözgetnek szét. Ugyancsak a szolgáltatók kereszttüzébe kerültek azok a szájtok, ahol spam küldésére alkalmas eszközöket, például e-mail címeket tartalmazó CD-ket lehet vásárolni.
A LINX, melynek korábbi, 1999 májusában elfogadott irányelveit a weben széles körben átvették, abban bízik, hogy a BCP-t az amszterdami székhelyű, s több mint 90 ország nagyobb kereskedelmi szolgáltatóival kapcsolatban álló regisztrációs központ, a Reseaux IP Europeens Network Coordination Council (RIPE NCC) is elfogadja. Sőt a LINX a RIPE-nél jóval nagyobb kaliberű nemzetközi szervezeteken, például az OECD-n is keresztülnyomná a spam ellen általa hatékonynak vélt direktíváját.
Bár a LINX irányelveinek hasznosságát kevesen kérdőjelezik meg, a BCP-t nem minden szakértő fogadja kritikátlanul. Mivel a legtöbb brit szolgáltató már „bezáratta” az ügyfeleiknek spamelő cégek honlapját, ezért egyes szakemberek szerint nem valószínű, hogy a BCP hatására visszaszorulna a spam. Emellett az is előfordulhat, hogy egy vállalat riválisát hozza kényelmetlen helyzetbe úgy, ha nevében spamel.
Mások azzal érvelnek, hogy a kéretlen e-mailek nagy része az Egyesült Államokból származik. Felmérések szerint a legtöbbet spamelő nemzet az Egyesült Államokon kívül Dél-Korea, Kína és Hong Kong, de Brazíliából, Kanadából és Japánból is irdatlan mennyiségű spam érkezik.
