Az összes EU-tagállamnak be kellene fejezni két korábban elfogadott ajánlás nemzeti törvényekbe illesztését, mindkettő az elektronikai eredetű szemét kezelését taglalja.
Az Európai Unió azért hozta létre a szabályozókat, mert az elektronikai eredetű szemét mennyisége meredeken növekszik évről évre, a közeljövő kilátásai egyenesen rémisztőek, miközben ez a speciális hulladékfajta továbbra is egyszerű közösségi szemétként kerül feldolgozásra vagy elhelyezésre. Ez nem csak a növekvő mennyiség, de a veszélyes anyagok jelenléte miatt is megengedhetetlen, a processzorok például ólmot tartalmaznak, és az Intel ütemterve szerint az első ólommentes modellekre még éveket kell várnunk. Mindeközben az elektronikai eredetű szemét mennyisége a többi közösségi hulladékfajtáknál háromszor gyorsabban növekszik, jelenleg az átlagos EU-állampolgár évi 14 kilót dob ki belőle. Az augusztusi határidő lejártával minden tagországnak be kellene építenie a szabályozókat nemzeti törvényeibe, ellenkező esetben az Európai Bizottság büntetőintézkedéseket foganatosíthat, ám a kérdés kezelésére sajnos jellemző, hogy a 20 tagállam közül egyedül Görögország teljesítette ezt a feladatot, a többiek, köztük Magyarország, még nem.
