A pártgazdálkodásról, a lobbitörvényről, a közszolgálati etikai kódexről, és a civil charta elkészítéséről is rendelkezik majd az a korrupcióellenes cselekvési program, amely ősszel kerül a kormány elé. Az utóbbi évek megvesztegetés elleni kezdeményezései vajmi kevés eredményt hoztak.
A pártgazdálkodásról, a lobbitörvényről, a közszolgálati etikai kódexről és a civil charta elkészítéséről is rendelkezik majd az a korrupcióellenes cselekvési program, amely ősszel kerül a kormány elé, tudta meg a VG Kopcsik Kozimától, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai tanácsadójától. Az ENSZ-támogatottságú korrupcióellenes cselekvési programon a MeH közpénzügyi államtitkársága dolgozik. Ennek kapcsán az idén februárban állították fel azt a 30 fős testületet, amely civileket is tömörít. A Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért elnevezésű munkacsoport eddig kétszer ülésezett, munkájuk révén hamarosan közigazgatási egyeztetésre kerül a cselekvési program tervezete.
A lobbitörvény megalkotására, a lobbisták körének megismerésére lenne szükség az átláthatóbb, szabályozott érdekkinyilvánításhoz – mondta a Világgazdaságnak Dezsériné Major Mária, a Piacgazdaság Alapítvány ügyvezető igazgatója. Az alapítvány által készített, most elkészült tanulmány a nem állami szervezetek szerepét vizsgálta a korrupcióellenes politika alakításában. Az elemzés szerint a jelenséget megszüntetni nem lehet, de korlátok közé kell szorítani. A jogállam, a demokratikus intézményrendszer, az ügyészség és a bíróság függetlensége önmagában is hozzájárulhat a korrupció visszaszorításához – fogalmazott Dezsériné Major Mária. A kutatás során megkérdezett szervezetek álláspontja szerint a megvesztegetés elleni harc minősége és hatékonysága s a gazdaság fejlettsége között felismerhető kapcsolat van. A korrupciós céltáblává vált munkakörökben dolgozó szakemberek megbecsülése az életszínvonal emelkedésével olyan magas szintre kerülhet, hogy nem éri meg kockáztatniuk státusuk elvesztését.
Az utóbbi években jó néhány, a gazdasági életet befolyásoló állami kezdeményezés történt a korrupció visszaszorítása érdekében, kézzelfogható eredményről azonban az üvegzsebtörvény alkalmazása kapcsán sem lehet beszámolni – állapítja meg a kutatás. Az elemzés készítői szerint majd a gyakorlat dönti el, mit ér a törvény (például az Állami Számvevőszéknek hiába van meg a jogosítványa az állami szervekkel szerződésben álló bármilyen cég vizsgálatára, ha nem él a lehetőséggel). A korrupciós eseteket feltárni szándékozó mindenkori ellenzéknek könnyebb lett a dolga az akciók elindítására a törvény segítségével.
