Az Európai Bizottság nem “javaslatokat” tett, hanem kiigazító intézkedések megtételét rendelte el az uralkodó piaci helyzetével való visszaéléssel vádolt Microsoft amerikai szoftvergyártónak – szögezte le kedden az intézmény egyik illetékese.
Mario Monti versenypolitikai biztos szóvivője arra a bejelentésre reagált, amely szerint a luxembourgi Európai Bíróság szeptember 30-án és október 1-jén tartja az első meghallgatásokat a Microsoft által a bizottság döntése ellen benyújtott fellebbezések ügyében. Ezek egyikében a redmondi székhelyű óriásvállalat arra kérte a bíróságot, hogy függessze fel a bizottság által elrendelt “kiigazító intézkedések” megtételét addig, amíg nem születik döntés az ügy érdemi részéről.
Az EU végrehajtó intézménye március végén rekordösszegű, 497 millió eurós bírsággal sújtotta a Microsoftot, amiért uralkodó piaci helyzetével visszaélve megsértette az uniós versenyszabályokat. Kötelezte továbbá a társaságot, hogy 90, illetve 120 napon belül hozza meg a tisztességes versenyfeltételek helyreállításához általa szükségesnek nevezett intézkedéseket. A Microsoft azóta kifizette a bírságot – a legnagyobb összegű büntetést, amelyet a bizottság versenypolitikai ügyben valaha is kiszabott -, a kiigazító intézkedések végrehajtásának kötelezettsége ellen azonban fellebbezést nyújtott be.
A bizottság egyrészt arra kötelezte a Microsoftot, hogy piacvezető Windows operációs rendszerét egy olyan változatban is hozza forgalomba, amely nem tartalmazza beépítve a hang- és videófájlok letöltés közbeni hallgatására, illetve nézésére szolgáló Media Player alkalmazást. Másrészt előírta, hogy a Microsoft bocsássa versenytársai rendelkezésére azokat a műszaki információkat, amelyek a Windows-alapú személyi számítógépek és a – bármely gyártótól származó – munkacsoportos kiszolgálók hatékony együttműködéséhez szükségesek. A Microsoft illetékeseinek legutóbbi nyilatkozatai szerint a cég pusztán “javaslatoknak” tekinti a bizottság által előírt intézkedéseket, amelyek ráadásul szerinte sértenék a fogyasztók érdekeit.
Monti szóvivője ezekre az értelmezésekre válaszolva szögezte le, hogy nem javaslatokról, hanem “elrendelt intézkedésekről” van szó, amelyeket a Microsoftnak végre kell hajtania, ha a bíróság nem fogadja el álláspontját. Másik fellebbezésében a társaság arra kéri a bíróságot, hogy semmisítse meg a bizottságnak az ügy érdemi részében hozott döntését. A kiigazító intézkedések felfüggesztésének azért volna jelentősége, mert a jogvita lényegét érintő bírósági határozat meghozatala évekig is eltarthat. A bizottság azzal érvel, hogy ennyi idő múltán az intézkedések gyakorlatilag értelmüket vesztenék.
