“A bíró nem élheti ugyanazt az életet, mint egy átlagpolgár” – olvasható abban a tanulmányban, amely a készülő bírói etikai kódex alapjául szolgál. Nem elég a bíróknak tárgyilagosnak lenniük, annak is kell látszaniuk. Ezért a vádlottnak is meg kell adniuk a tiszteletet.
Előkészületben van egy egységes bírói etikai kódex, amely általános erkölcsi és magatartási normákat írnának elő a magyar bíráknak. Két korábban elkészült és megjelent tanulmány szolgálhat alapjául annak a vitaanyagnak, amelyből megszülethet az etikai kódex – mondták az [origo]-nak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál. Az egyik tanulmány (Orosz Árpád: A bírói hivatás etikája) még 1994-ből származik, amelyet a Bírák Lapja nemrég ismét megjelentetett. A majdani etikai kódex kiindulópontjául szolgáló írás szerint a bírónak nem csak tökéletesen kell ismernie a jogot, hanem magatartásával is alkalmasnak kell lennie a feladatra, valamint pszichoszociálisan érettnek a bírói szerepre.
A bírók elleni panaszokból arra lehet következtetni, hogy az ügyfelek számára a legfontosabb elvárás a bírókkal szemben, hogy pártatlanok legyenek. “A tárgyilagosságnak nem csak érvényesülnie kell, hanem meg is kell látszania” – idézi a tanulmány Bócz Endre egykori főügyészt. Már azzal is sérülhet az elfogulatlanság látszata, ha a büntetőbíró “vádlott álljon fel … üljön le!” vezényszavakat pattogtatja, míg az ügyésszel tiszteletteljesen beszél: “kérem a vád igen tisztelt képviselőjét…” – hoz példát a tanulmány írója, aki az “ugye nem találkozunk itt többé, Józsikám?” típusú kérdéseket sem tartja helyénvalónak a bíróktól.
Bővebben:
http://www.origo.hu/…etesnek.html
