Adatvédelmi szempontból nem biztonságosak a központi digitális közjegyzői archívumban tárolt adatok egy budapesti közjegyző szerint. Ezért vizsgálatot kezdeményezett az adatvédelmi biztosnál.
Egy nemrég, éppen a biztonságos adattárolás miatt létrehozott rendszerről van szó, ahová minden ügyfél adata bekerül, aki valaha közjegyzőhöz fordult. Az ombudsman vizsgálatot indít, a kamara szerint erre nincsen szükség.
A digitális közjegyzői adattár valószínűleg a legbiztonságosabb elektronikus rendszerek egyike. Egy bejelentés miatt azonban az adatvédelmi biztos vizsgálja, hogy az adataink kinek a kezébe kerülhetnek:
“Vizsgálódást fogok tartani, és megnézzük a jogszerűségét ennek az adattárnak, másrészről azt is megnézzük, hogyan történik az adatoknak a tárolása, tehát az adatbiztonság kérdéseit is figyelni fogjuk” – mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.
A törvény szerint az ország 270 közjegyzőségén az évente keletkező 130 000 okiratot tárolni kell. Ha a közjegyző nyugdíjba megy, akkor az évtizedek alatt keletkezett irathalmot át kell adnia őrzésre a közjegyzői kamarának.
“Védeni kell az iratokat a különböző környezeti viszontagságoktól, nedvességtől, fénytől, illetéktelen hozzáféréstől. Ha ezt elektronikus formában tudjuk megoldani, ez sokkal biztonságosabb őrzést jelent, és az eredeti okirat megsemmisülése esetén biztosított az irat gyors pótlása is” – mondta Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szóvivője.
A rendszerhez csak a digitális aláírás birtokában lehet hozzáférni. Az aláírás a közjegyzői igazolványba épített chipben van. Az iratokhoz csak a chip és kód tulajdonosa férhet hozzá, még a rendszer üzemeltetője sem nézhet bele az iratokba.
