Halálra ítélt a kínai államgépezet egy magas rangú tibeti vallási vezetőt, a dalai lámához is közel álló férfiút, mert állítólag érintett volt egy délnyugat-kínai pokolgépes robbantásban, de a vádak nem bizonyítottak – jelentette hétfőn a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet, felszólítva az elítélt azonnali szabadlábra helyezésére.
Tenzin Delek Rinpoche lámát a terjedelmes jelentés szerint abban találták bűnösnek egy zárt ajtók mögötti tárgyaláson, hogy finanszírozta azt a robbantásos merényletet, amellyel 2002 áprilisában három embert megsebesítettek Szecsuan (Sichuan) kínai tartomány fővárosában, Csengtuban (Chengdu). Az ítéletet még 2002 decemberében hozták, majd végrehajtását fellebbezés nyomán két évre felfüggesztették.
Az amerikai központú Human Rights Watch szerint azonban megalapozatlan vádakról van szó, és az eset azt mutatja, hogy a reformokat hirdető szónoklatok ellenére Tibet (Xizang Zizhiqu) esetében a kínai kormány még mindig nem tűr meg ellenőrizetlen politikai vagy vallási tevékenységet. Tenzin Deleket – aki 1982 és 1987 között Indiában, az ott száműzetésben élő dalai láma mellett tanult – a szervezet ismeretei szerint tíz éve kezdték üldözni, illetve próbálták korlátozni tevékenységét, amellyel egyebek között a tibeti egészségügyi, szociális és környezetvédelmi viszonyok javítására törekedett. Az 53 éves Tenzin több kolostor, egészségügyi intézet, iskola és árvaház alapításának volt részese, de a kínai kormányzattal 1993-ban került igazán összetűzésbe, amikor meg tudta akadályozni, hogy Tibetben jelentős méretű erdőket irtsanak ki. Tenzin Delek mellett több családtagját és támogatóját is zaklatták, illetve bebörtönözték. Egy távoli rokonát – egy 24 éves fiatalembert – ugyancsak halálra ítéltek, és tavaly januárban ki is végeztek azzal a váddal, hogy az említett merényletben ő hozta működésbe a robbanószerkezetet.
A kínai külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az emberi jogi szervezet jelentését. Peking (Beijing) mindemellett rendszerint elveti a nemzetközi szervezetek megállapításait, belügyeibe való beavatkozásnak minősítve azokat, és leszögezve, hogy a kínai polgárokról az érvényes törvények alapján hoznak ítéleteket. Tibetet illetően Kína máig azt állítja, hogy a kínai népi felszabadító hadsereg “szabadította” fel a buddhista szerzetesek befolyása alatti feudális rendszer alól, miközben a tibeti őslakosok és a humanitárius szervezetek megszállóknak tekintik a kínaiakat.
