Romániában szerdától kell alkalmazni a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát is lehetővé tévő új közigazgatási törvényt, de nem várható, hogy hamarosan a jelenleginél sokkal több két- vagy többnyelvű helységtáblát lehet majd látni az országban.Az idén elfogadott és az alkotmánybíróságot is megjárt törvény értelmében azokon a romániai településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a lakosságon belül a 20 százalékot, az adott nemzeti kisebbség nyelvét használni kell a közigazgatásban.
Ez két- vagy többnyelvű helységtáblát jelent, valamint azt, hogy a polgármesteri hivatalokban biztosítani kell az anyanyelvű ügyintézés lehetőségét, a határozatokat a kisebbség anyanyelvén is ki kell hirdetni.
A településeken lévő nemzetiségi arányokat az 1992-ben tartott népszámlás adatai határozzák meg. (Romániában legközelebb jövő márciusban tartanak népszámlálást.) A jelenleg érvényes adatok alapján összesen 1342 romániai településen haladja meg valamely nemzeti kisebbség aránya a 20 százalékot, ebből 1062 olyan település van, ahol a lakosok legalább 20 százaléka magyar nemzetiségű.
A legtöbb ilyen település Hargita megyében található: összesen 231, míg Maros megyében 219 településre vonatkoznak a nemzetiségi anyanyelv használatát előíró rendelkezések.
A Krónika című erdélyi lap keddi számában megjelent összeállítás szerint azonban Erdély nagyvárosaiban egyelőre kivár a hivatal, alig történtek előkészületek a törvény alkalmazására. Bár a törvény azt is előírja, hogy azokban a tanácsokban, ahol a nemzetiségi tanácsosok aránya meghaladja az egyharmadot, számukra biztosítani kell az anyanyelven történő megszólalás lehetőségét, a magyar képviselők véleménye egyelőre megoszlik arról, hogy érdemes-e a törvény adta jog alapján magyarra fordítani a szót egy-egy ülésen.
A bizonytalanság és tétovázás ellenére a legtöbb helyen nem okoz komoly feszültséget a törvény alkalmazása. Ez alól csak Kolozsvár kivétel, ahol Gheorghe Funar mind a mai napig állítja, hogy amíg ő lesz a város első embere, nem fogják a törvényt alkalmazni.
Funar a törvényalkalmazás előestéjén azzal vádolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy “Erdély magyarosítására készül”. Megbízható értesülésekre hivatkozva állította, hogy keddről szerdára virradó éjjel a magyarok “a horthysta időket felidéző” helység- és utcanév-táblákat helyeznek el számos településen. Mint mondta, a magyarosítást a magyar kormány, az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint más szponzorok finanszírozzák majd.
Ion Iliescu román államfő a közigazgatási törvény debütálásának idejére rögzítette Hargita és Kovászna megyei látogatását. A két székely megyében a lakosság döntő többsége magyar nemzetiségű és az itt élő románok nevében szóló különféle civil és egyházi szervezetek 1990 óta változatlan hévvel, de változó eredményességgel arról panaszkodnak, hogy “a magyarok elüldözik a románokat saját szűkebb hazájukból”.
