A korrupció elleni harc jegyében ismét a közbeszerzési törvény módosítására készül a kormány. A változtatások így kétévente követik egymást: 1999 után 2001-ben, majd – az EU-követelmények beépítése miatt – 2002-2003-ban újra módosítani kell az 1995-ben elfogadott “alaptörvényt”.
Az Európai Unió Magyarországról készített országjelentésében foglalt kritikákra reagálva a kormány március 14-én határozatot hozott a korrupcióval szembeni stratégiájáról. Ez az elképzeléscsomag a közbeszerzési törvény változtatását is előirányozta, az ezzel kapcsolatos javaslatok tárcák közötti egyeztetése a napokban kezdődött meg.
Az 1995-ben elfogadott közbeszerzési törvény lassan teljesen megváltozik. Az addig összegyűlt tapasztalatok alapján 1999-ben már módosították a jogszabályt. Igaz, a mostani javaslatok nem hoznak alapvető változásokat, erre – legalábbis a kormányzati tervek szerint – csak az Európai Unió közbeszerzési irányelveinek felülvizsgálata után, leghamarabb 2002-ben lesz érdemes visszatérni. A gyökeres módosításokat persze “belső” okok is nehezítenék, hiszen a kétéves költségvetés sok tekintetben áthághatatlan gátakat emel a reformjavaslatok elé.
A mostani “kiigazító” javaslatok egy része a közbeszerzési szerződések teljesítésével kapcsolatos. A megfelelő ellenőrzés érdekében a teljesítésekről az ajánlatkérőknek minden esetben hirdetményt kellene közzétenniük, és értesíteniük kell a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét is. Az érdemi kontrollhoz nagyobb apparátusra, több pénzre volna szüksége a döntőbizottságnak, ám erről ismét csak a kétéves költségvetés “lejárta” utáni időkben lehet szó. A javaslat a “bírságpolitika” szigorítását is indítványozza: jogsértés esetén kötelezővé tenné a büntetés kiszabását. (Ma ettől el lehet tekinteni.)
További részletek a Népszabadság cikkében
