Szinte már mindenhonnan azt halljuk, hogy az „adat az új olaj”. Elsőre ez kifejezetten vonzó felütés lehet, ugyanakkor érdemes emlékezni arra is, hogy megfelelő óvintézkedések hiányában az olaj könnyen lángra kaphat. Amikor szóba kerül a személyes adatok kezelésének témaköre, a leggyakrabban még mindig az adatvédelmi szabályozásra asszociálunk, miközben az adatkezeléssel kapcsolatos versenyjogi kérdések is egyre komolyabb hatással bírnak a vállalkozások életére. A versenyhatóságok legújabb döntéseikben ugyanis olyan új értelmezési módszereket fektettek le, amelyek egyre szélesebb körben terjednek és alakítják a *big data *világát. Mi várható a jövőben? Kik érezhetik magukat veszélyben?
Az „adat az új olaj” kifejezés egyre gyakrabban jelenik meg annak a jelenségnek a szemléltetéseként, hogy az adat testesíti meg ma mindazt a gazdasági erőt, amelyet korábban a kőolaj szimbolizált. Az utóbbi években a személyes adat vált az adatok legértékesebb formájává, ezzel együtt pedig a gazdasági verseny új korszakában az adatgyűjtés- és elemzés képessége a piaci erő fokmérője is lett. Az újfajta piaci erő ugyanakkor az államigazgatási szervek figyelmét is felkeltette, akik az ilyen helyzetekben fokozott felelősségi sztenderdeket állítanak fel a visszaélések elkerülése érdekében. Egyelőre ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a gyakorlatban pontosan mit is jelentnek ezek a hatósági elvárások.
A kérdés ebben az esetben is különféle módokon közelíthető meg. Az Európai Unió égisze alatt az Általános Adatvédelmi Rendelettel (General Data Protection Regulation, GDPR) például egy új szabályozási rezsim jött létre, míg mások a már létező versenyhatóságokra ruházott újabb jogkörökben látnák a megoldást (ld. a Competition & Markets Authority esetét az Egyesült Királyságban). Ehhez képest egy egyszerűbb felvetésnek tűnik, hogy az újabb problémák akár a már meglévő szabályozási rendszerbe illesztve is kezelhetők volnának. Az ezen a téren aktívan fellépő versenyhatóságok szerint ugyanis a személyes adatok esetleges hibás kezelése két – már létező – tényállás mentén is megközelíthető volna, nevezetesen: gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (erőfölényes vállalkozások esetén), illetve fogyasztók megtévesztése (akár erőfölénnyel nem rendelkező vállalkozások esetén is).
Talán nem számít meglepetésnek, hogy a versenyhatóságok – az adatvédelmi szervekhez hasonlóan – elsők között a világ egyik legnagyobb személyes adatokat kezelő adatbázisaként a Facebookra fókuszáltak pilot ügyeikben. Ezekben a vizsgálatokban a világ számos országában elemezték és több esetben jogsértőnek is találták a Facebook gyakorlatát, amely döntések a jövőre nézve alapvető iránymutatásként szolgálhatnak a piac valamennyi szereplője számára. Ezek közül két olyan ügyet emelünk ki, amik egyben a fenti két eltérő versenyjogi megközelítést is szemléltetni tudják: a német versenyhatóság erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos úttörő határozatát és a magyar versenyhatóság fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos marasztalását.
A német versenyhatóság jogsértőnek minősítette és megtiltotta, hogy a Facebook összekapcsolja vagy együttesen használja fel a különböző platformokon összegyűjtött felhasználói adatokat. A hatóság álláspontja szerint a Facebook arra kényszerítette a fogyasztókat, hogy olyan széleskörű felhasználási feltételekhez járuljanak hozzá, amely lehetővé teszi a Facebook egyéb platformjairól – pl. az Instagramról, a WhatsAppról és más felületekről – való közös adatgyűjtést és összesített felhasználást. A határozat ugyan jelenleg bírósági felülvizsgálat alatt áll, eddig úgy tűnik, hogy a bíróság osztotta a versenyhatóság előzetes aggályait, hiszen a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta a Facebook gyakorlatát megtiltó ideiglenes intézkedést.
A magyar versenyhivatal ehhez képest más utat választott, amikor amiatt bírságolta meg a Facebookot, hogy az „ingyenes, és az is marad” szlogennel megtévesztő módon népszerűsítette szolgáltatásait. A hatóság úgy látta, hogy a Facebook a felhasználókról összegyűjtött adatokat végül értékesíti, és célzott hirdetések megjelenítésére használja fel (ti. közvetlen bevétele származik belőle), mindebből pedig arra következtetett, hogy a Facebook ténylegesen nem „ingyenes”, hiszen a felhasználók saját személyes adataikkal fizetnek a szolgáltatásért. Ez a döntés egyben összhangban áll az Európai Bizottság korábbi eljárásával is, amelynek eredményeképpen a Facebook módosította és további magyarázatokkal egészítette ki az adatfeldolgozásra vonatkozó felhasználási felételeit. A döntés ugyan jelenleg szintén bírósági felülvizsgálat alatt áll, szemmel látható, hogy a magyar versenyhatóság ezt a megközelítést egy kialakuló gyakorlat mérföldkövének is szánta. Idén ugyanis a hatóság már egy további eljárást is megindított a Viber szolgáltatóval szemben, amelynek keretében szintén azt vizsgálja, hogy a szolgáltatás ténylegesen ingyenesnek tekinthető-e az adatok felhasználása fényében.
A fenti döntésekből jól körvonalazható, hogy amennyiben egy vállalkozás személyes adatokat gyűjt és monetizál, akkor bizonyos körülmények fennállása esetén könnyedén a versenyhatóságok célkeresztjébe kerülhet. Néhány fiktív példával élve ilyen veszélyzóna lehet akár, ha egy fintech cég az általa gyűjtött személyes vásárlási adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül értékesíti targetált reklámozás céljából, vagy ha egy drogéria úgy kínál ingyenes promóciókat vásárlóinak, hogy azt kérdőívek kitöltéséhez köti, a kérdőívekben átadott információkat pedig a későbbiekben felhasználja.
Ugyan jelen állás szerint közel lehetetlen pontosan előre látni a hatóságok lépéseit ezen a téren, abban biztosak lehetünk, hogy a versenyhatóságok a legszigorúbb jogérvényesítő szervek közé tartoznak, ehhez illő eszköztárral felruházva. Jelen kérdéskört érintően tehát várható, hogy a jövőben a versenyhatóságok egyre hatékonyabban lépnek fel a joggyakorlat folyamatos csiszolásával, és egyre magasabb összegű bírságokkal sújtják az esetleges jogsértőket. Ezen hatósági aktivitásra válaszul pedig azt is várjuk, hogy az érintett vállalkozások megfelelő megelőző intézkedéseket dolgoznak majd ki, és belső rendszereikben adoptálják a még csak kialakulófélben lévő fokozott felelősségi sztenderdeket.
