Dr. Cserba Andrea német jogi szakfordító, a Fővárosi Törvényszék bírósági fogalmazója jelen bejegyzésben a bírák és az igazságügyi alkalmazottak német jogi terminológiájával foglalkozik, kitér a német rendszer egyes sajátosságaira, valamint áttekinti a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok releváns rendelkezéseit.
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban Iasz.) tartalmazza azt a taxatív felsorolást, amely megadja, hogy kik minősülnek igazságügyi alkalmazottnak. A jogszabály 2. §-a szerint igazságügyi alkalmazott a bírósági fogalmazó és titkár, a tisztviselő, az írnok, valamint a fizikai dolgozók1. A cikk a német jogi terminológiába kívánja bevezetni az olvasót, így a továbbiakban egy rövid áttekintés következik.
Fizikai alkalmazottak és írnokok
A törvény rendelkezései szerint az igazságügyi szerv működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatokat – legalább középfokú végzettséggel rendelkező – írnokok (der/die Schreibkraft), az egyéb feladatokat szakmunkásként, betanított munkásként, illetve segédmunkásként fizikai alkalmazottak (der/die Wachtmeister/In) végzik.
Tisztviselők
A jogszabály 6. szakasza rendelkezik a tisztviselőkről; az igazságügyi szervnél – a bírósági fogalmazó, bírósági titkár és igazságügyi szakértő feladatkörén kívüli – az érdemi és ügydöntő feladatokat tisztviselők látják el. A kinevezés feltételéül a törvény középfokú vagy felsőfokú végzettséget határoz meg. Tisztviselőnek (németül der/die Justizfachangestellte) minősül a bírósági és a végrehajtási ügyintéző2, a törvényszéki végrehajtó (der/die Obergerichtsvollzieher/In), a végrehajtóhelyettes (der/die Vertreter/In des (Ober)gerichtsvollziehers), valamint a végrehajtójelölt (der/die Gerichtsvollzieher-Anwärter/In) is.
Bírósági fogalmazók
Az Iasz. mellett a fogalmazókkal kapcsolatos szabályokat a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet tartalmazza. A jogszabály értelmében fogalmazót a Kúria, az ítélőtábla, valamint a törvényszék foglalkoztathat, a járásbíróságokon ilyen beosztásban működő igazságügyi alkalmazottak munkáltatójának az illetékes törvényszék elnöke minősül. Az Iasz. szerint a bírói tisztség ellátáshoz szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett a bíróságokon fogalmazók dolgoznak; a bírói hivatás gyakorlásához elengedhetetlen tudás megszerzésének biztosítása céljából a fogalmazóknak pedig minden bírósági szinten és ügyszakban gyakorlatot kell szerezniük. Tekintettel a tényre, hogy a német rendszer a gyakorlatban jelentős eltérést mutat a magyartól a szakvizsgát megelőző szakmai gyakorlat (die Referendarzeit) teljesítése vonatkozásában, a német elnevezés csak körülírás segítségével adható meg pontosan. A bírósági fogalmazó német jogi szaknyelvi megfelelője – a bírósági munkára történő kiegészítéssel – der/die Rechtsreferendar/In am Gericht.
Bírósági titkárok
A bírósági titkárok szakvizsgával rendelkező igazságügyi alkalmazottak. Az Iasz. a titkárok vonatkozásában nagyon szűkszavú3. A Pp. 12/A. §-a szerint elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat, jogosult továbbá – a 202. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – bizonyítási eljárás lefolytatására is. A titkárok német jogi szaknyelvben használt elnevezése szintén elég problematikus: a gyakorlatban nem ritkán találkozhatunk a „der/die Sekretär/In” szóhasználattal, amely a német olvasót – joggal – bizonytalanítja el. Utóbbi kifejezés bár valóban titkárt jelent, azt azonban az ügyvédi irodákban, hivatalokban, cégeknél dolgozó, adminisztratív feladatokat ellátó titkárnőkre, titkárokra használjuk. A bírósági titkároknak nem létezik pontos megfelelője, mivel a német rendszerben a jogászok a szakvizsga után azonnal bírói helyekre pályáznak. A jogi szaknyelv ismeri a der/die Richter/In auf Probe kifejezést, amely szintén nem keverendő össze a titkárokkal; az leginkább a határozott időre kinevezett bíráknak feleltethető meg. Figyelemmel arra, hogy a német rendszer nem ismeri a pozíciót, a bírósági titkárokra a der/die Rechtsreferendar/In am Gericht mit dem zweiten Examen szókapcsolat4 a legkifejezőbb.
Bírák
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról a 2011. évi CLXII. törvény rendelkezik. A tisztség betöltése szigorú feltételekhez kötött, a tevékenységet a gyakorló bírák az alapelvek (így elsősorban a pártatlanság, függetlenség, kizárólag jogszabályoknak való alárendeltség, utasíthatatlanság stb.) betartásával fejtik ki. A német jogi terminológiában a bíró a der/die Richter/In. A Pp. 11-12. §-ai határozzák meg az eljáró bíróság összetételét, amely szakaszok alapján az első fokon eljáró bíróság főszabály szerint egy hivatásos bíróból (der/die Berufsrichter/In) áll. Az egyesbíró német megfelelője a der/die Einzelrichter/In. Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik, utóbbiaknak a der/die Schöffe a német terminológiában megfeleltethető kifejezés. Svájci és osztrák német nyelvterületen az ülnök kifejezésre a der/die Laienrichter/In kifejezés számít inkább a gyakorinak. A gyakorlatban találkozhatunk a der/die Beisitzer/In szóhasználattal is. Utóbbi – a szövegkörnyezettől függően – nem kizárólag a bíróságokon működő ülnököket jelöli, az gyűjtőfogalomként is ismeretes azon személyekre, akik egy testület (pl. egy egyesület elnökségének vagy akár egy vizsgabizottságnak) tagjaként a grémium munkájában közreműködnek. A Pp. szerint a másodfokon eljáró bírósági tanács (der Senat) három hivatásos bíróból áll, a tanácselnöki feladatokat pedig a der/die Vorsitzende Richter/In5 látja el.
1. A törvény ide sorolja továbbá a rendőrség szakértői szervénél foglalkoztatott technikust, az igazságügyi szakértőt és szakértőjelöltet is, ezen szolgálati viszonyokkal jelen cikk azonban nem foglalkozik.
2. A bírósági ügyintézők azok a felsőfokú iskolai végzettséget szerzett tisztviselők, akik a bíró feladatkörében eljárva, annak irányítása és felügyelete mellett, önálló felelősséggel intézik a külön jogszabály által hatáskörükbe utalt feladatokat. Kiegészítő rendelkezéseket e körben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény is tartalmaz.
3. Iasz. 4.§ „A bírósági titkár önálló hatáskörét törvény állapítja meg.”
4. Olyan bíróságon dolgozó igazságügyi alkalmazott -, ha úgy tetszik: bírósági gyakornok -, aki sikeres jogi szakvizsgát tett.
5. A der/die Senatspräsident/In kifejezéssel a gyakorlatban már nem nagyon találkozhatunk, mivel azt az 1970-es években a der/die Vorsitzende Richter/In váltotta fel.
