Örök probléma a szellemi alkotások jogánál – különösen a szerzői jognál – azon vékony határvonal meghúzása, hogy vajon mi az a szellemi termék, ami még jogi oltalmat érdemel, és mi az, ami már nem védhető, nem lehet szellemi tulajdon tárgya. Egy angol bíróság előtt azért alakult ki jogvita, mert az angol és skót labdarúgó bajnokságok versenynaptárait készítő szervezetek („Football Dataco és társai”) sérelmezték, hogy a versenynaptárok előállításába fektetett sok munka és energia ellenére a labdarúgó-versenynaptárakat (mint adathalmazt) mások díjfizetés nélkül kívánják hasznosítani. Az angol bíróságok minden fokon egyetértettek abban, hogy a versenynaptár nem olyan termék, amelyet az adatbázisoknak biztosított speciális jogi oltalom megilletne. Azt azonban érzékelték az angol bíróságok, hogy egy ilyen naptár „elkészítéséhez jelentős mennyiségű kreatív munka szükséges”, és így nem tudták eldönteni, hogy a gyűjteményes művek oltalmára érdemes-e a termék avagy sem. Az Európai Bíróság 2012. március 1-jén hozott ítéletével (Football Dataco és társai kontra Yahoo! UK Ltd és társai C-604/10.) úgy foglalt állást, hogy a szerzői jogi védelemhez elengedhetetlen az eredetiség, de ha ez hiányzik, akkor azt nem kompenzálja a kidolgozásra fordított energia.
Hiába dolgozik egy festő több hétig a festményen, ha célja az, hogy tökéletes (változtatás nélküli) reprodukcióját készítse el egy Picasso-festménynek: ez nem olyan alkotás, amit a szerzői jog honorál. A példa sántít, de lényegében ismét egy olyan eset került a bíróságok elé, ahol a szellemi alkotások védelmének terjedelmét leszűkítő módon határozta meg a jogalkalmazó. [Korábban már láttuk, hogy a számítógépes program (szoftver) funkciói és a programozási nyelv nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát.]
A sportszektor és különösen az angol futball-liga nagy üzlet, éppen ezért igen gyakoriak az ezzel kapcsolatos jogviták ebben a szektorban, ahol azt feszegetik, vajon hol a határ, mit vehetnek át ingyen a sportra ráépülő szolgáltatók, és mi az, amiért fizetni kell.
Rátérve az aktuális ügyre (Football Dataco, C-604/10.): a Football Dataco nevű brit társaság – amelynek az angol és a skót labdarúgó bajnokságok mérkőzéseire vonatkozóan megszerzett jogok védelme a feladata – és ezen bajnokságok szervezői azt róják fel az angol Yahoo-nak és más hasonló (információszolgáltatást is nyújtó) cégeknek, hogy azok megsértették a labdarúgó-mérkőzések versenynaptárain fennálló szellemi tulajdonjogokat azáltal, hogy a versenynaptárakat díjfizetés nélkül használták.
A versenynaptárokat bizonyos szabályok – az úgynevezett „aranyszabályok” – alapján készítik el. Az elkészítési eljárás részben automatizált, mindazonáltal igen jelentős erőfeszítést és szakértelmet igényel annak érdekében, hogy a szabályok betartása mellett megfeleljen az érintett felek számos követelményének (pl. az egyes találkozókra vonatkozó időpontoknak, menetrendeknek, csapatoknak, a szabályok, paraméterek és a szervezeti kötöttségek összességének, valamint az érintett klubok különleges kéréseinek).
A létrejött versenynaptár kétség kívül „adatbázis” (ld. ítélet, 26.pont), azonban a szerzői jog az adatbázisoknak csak bizonyos feltételek esetén biztosít jogi védelmet. Ebben a tekintetben a magyar jog követi az EU irányelvét, ld:
> az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelv, valamint
> a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény [7. §, 61. §, 84/A. § (5)].
Az adatbázisok jogi védelméről szóló irányelv védelemben részesíti azokat az adatbázisokat, amelyek tartalmuk összeválogatása, illetve elrendezése (az elrendezés módjának egyéni, eredeti jellege) miatt a szerző önálló szellemi alkotásai („gyűjteményes művek”). Az adatbázisok „sui generis” jogi védelmet is élvezhetnek, ha a tartalmuk megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása jelentős ráfordítást tett szükségessé.
Az angol bíróság – az EU bíróság ítélkezési gyakorlata alapján – ezen versenynaptárak esetében már megtagadta a „sui generis” védelmet. A kérdés az volt, hogy a „gyűjteményes művek” szerzői jogi oltalma megállapítható-e.
Az Európai Bíróság szerint a szerzői jog és a „sui generis” jog két egymástól független jognak minősül, amelyeknek tárgya és alkalmazási köre különböző. Az adatbázisra akkor terjed ki a „sui generis” szerzői jogi védelem, ha az a tartalmának összeválogatása, illetve elrendezése miatt a szerző önálló szellemi alkotásának minősül. A másik oltalomi forma („gyűjteményes művek”) tárgyát az adatbázisok „struktúrája” képezi, és nem azok „tartalma”. Ez a védelem nem terjed ki magukra az adatokra, az adatbázis tartalmi elemeire. Ebben az összefüggésben az irányelv értelmében vett „összeválogatás” és „elrendezés” fogalmai az adatok olyan összeválogatására illetőleg elrendezésére vonatkoznak, amelyek segítségével az adatbázis megalkotója az adatokat struktúrába önti. Ezzel szemben ezek a fogalmak nem vonatkoznak az ezen adatbázisban található adatok létrehozására. Következésképpen, az adatok létrehozására fordított szellemi erőfeszítést, valamint szakértelmet nem lehet figyelembe venni annak értékelése céljából, hogy az azokban található adatbázisra kiterjedhet-e az irányelv szerinti (gyűjteményes műveket megillető) szerzői jogi védelem.
A jelen esetben a naptárak elkészítéséhez szükséges erőfeszítés és szakértelem maguknak az adatbázisban található adatoknak a létrehozására irányul. Ebből következően ennek az erőfeszítésnek és szakértelemnek semmilyen jelentősége sincs annak mérlegelése során, hogy az érintett labdarúgó versenynaptárakra (az adatok elrendezésének módjára) kiterjed-e a 96/9 irányelv szerinti szerzői jogi védelem.
A Bíróság ezt követően arra mutat rá, hogy a „szellemi alkotás” fogalma – amely a szerzői jogi védelem szükséges feltétele – kizárólag az eredetiség feltételére utal. Az adatbázis létrehozását illetően az eredetiség feltétele akkor teljesül, ha az adatbázisban található adatok kiválasztása vagy elrendezése útján az adatbázis megalkotója az alkotóképességét eredeti módon, szabad és kreatív döntések révén fejezi ki. Ezzel szemben ez a feltétel nem teljesül akkor, ha az adatbázis létrehozását olyan műszaki megfontolások, szabályok vagy kötöttségek írják elő, amelyek az alkotási szabadságnak nem engednek teret.
Az a tény, hogy az adatbázis létrehozása – függetlenül az abban található adatok létrehozásától – a megalkotója részéről jelentős munkaráfordítást és szakértelmet igényelt, nem igazolja az adatbázis szerzői jogi védelmét, ha ez a munkaráfordítás vagy szakértelem semmilyen eredetiséget nem fejez ki az említett adatok összeválogatása vagy elrendezése terén.
Bár a nemzeti bíróság feladata az, hogy a konkrét tények alapján mérlegelje, vajon az érintett labdarúgó-versenynaptárak olyan adatbázisoknak minősülnek-e, amelyek a szerzői jogi védelem feltételeinek eleget tesznek, mindazonáltal az Európai Bíróság szerint az érintett naptárak elkészítésének a nemzeti bíróság által részletesen ismertetett módja nem lehet elegendő ahhoz, hogy a naptárak az irányelv szerinti szerzői jogi védelemben részesüljenek, ha azokat nem egészítik ki olyan tények, amelyek a naptárakba foglalt adatoknak összeválogatásának és elrendezésének eredetiségét fejezik ki.
Bede Máté
Pintz és Társai Kft.
szabadalmi.hu
A döntés:
> az EU bíróságának honlapján
> sajtóanyag
> magyarul
> angolul
