Az angol jogi szaknyelv egy jogász-szakfordító szemüvegén keresztül
Sehol nem válik annyira nyilvánvalóvá a nyelv és a jogrendszer közötti szoros összefüggés, mint amikor egy jogi normát a saját anyanyelvtől eltérő nyelven kell meghatározni, vagy amikor a fordítás segítségével és eszköztárával kell eljutni a saját anyanyelvtől eltérő forrásnyelv által megformált szövegtől annak eredendő gondolatvilágához.
Jelen tanulmányomban egy számomra rendkívül izgalmas angol, pontosabban szólva amerikai angol nyelven íródott jogi szöveg magyar nyelvre történő fordításának szakfordítói munkafolyamatát szeretném bemutatni.
Szakfordítói tanulmányaim során találkoztam a Texas Állam Legfelsőbb Bírósága előtt folyamatban volt Monge kontra Texas Állam üggyel2, amely minden szempontból beleillett érdeklődési körömbe, hiszen gyakorló jogászként állhatatosan kutattam és kutatom azokat az eseteket, lehetőségeket, ahol a kontinentális és az angolszász jogrendszer egymásba fonódása vagy éppen elkülönülése tetten érhető. A Monge kontra Texas Állam ügyben hozott bírósági ítélet fordítása során mind a hasonlóságokra, mind a különbözőségekre találtam példát, miközben a felszínre kerültek olyan jogi fogalmak, jellemző vonások, amelyek a mai napig meghatározzák és alakítják e két nagy jogrendszer egymáshoz fűződő viszonyát, kapcsolatrendszerét. Meggyőződésem, hogy a jogi szakfordító munkája nem ér véget az egyes jogi vagy egyéb területről származó terminológiák jelentésének ismereténél, majd ismertetésénél, éppen ellenkezőleg, ekkor kezdődik csak el. Tanulmányommal az angol jogi szaknyelv iránt szenzitív, szakmai ismeretekkel rendelkező tisztelt olvasóközönség figyelmét szeretném ráirányítani a jogi szakfordítás szépségeire.
A fentiekben cím szerint említett szöveget az USA egyik tagállama, nevezetesen Texas Állam legmagasabb bírói fóruma, a Texasi Legfelsőbb Bíróság honlapján találtam, a szöveg keletkezésének időpontja 2010. június 30. napja. Tartalmát tekintve egy bírói testület által meghozott és kihirdetett ítéletről3 van szó, melyben Texas Állam büntetőügyekben eljáró legfelsőbb bírói szerve egy különleges, nemcsak a magyar, de általában a kontinentális jogrendszertől is idegen jogkérdés4 tekintetében foglal állást.
Amikor a fordító egy számára addig ismeretlen terepen találja magát, egyszerűen nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja az arra a területre jellemző nyelvi, kulturális, társadalmi, történelmi és környezeti sajátosságokat. Olyan ez, mint egy környezettanulmány elkészítése. Fordítói munkám magas színvonalon történő, belső igényeimhez igazodó teljesítése érdekében feltétlenül szükségesnek tartottam a texasi bírósági szervezetrendszer felépítésének feltérképezését. Ehhez nyújtott segítséget az a táblázat, amelyet szintén online felületen találtam és amelyet mellékletként fűzök jelen tanulmányomhoz (http://www.courts.state.tx.us/…re_Chart.pdf). A szervezeti struktúráról készült leírást végül meghagytam forrásnyelvi környezetben, abból a megfontolásból, hogy az olvasó számára teljes hitelességgel, egy esetleges fordítás torzító hatásait kiküszöbölendő álljon tanúbizonyságul a szervezetrendszer felépítésének mibenléte, a hatáskörök megosztása és a „Court of Criminal Appeals of Texas” helye a bírósági szervezetrendszerben. Az ábrán jól látszik, hogy a „Court of Criminal Appeals of Texas” a tagállami bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el. Ez adott inspirációt ahhoz, hogy a bíróság megnevezésében a magyar bírói szervezetrendszernek való könnyebb megfeleltethetőség érdekében bátran használjam a „legfelsőbb” kifejezést. Megjegyzendő, mivel a bíróságnak jelen ügyben jogkérdésben kellett állást foglalnia, ennélfogva itt nem jutott szerephez a common law jogrendszerekre oly jellemző laikus személyekből álló esküdtszéki testület. A „Court of Criminal Appeals of Texas” bírói szerv előtt induló és indítható eljárások körét a bíróság belső eljárási szabályai határozzák meg, ez általában valamely eljárási hibára történő hivatkozást jelent a „discretionary review” keretében. Texas Állam Legfelsőbb Bírósága Eljárási Szabályzatának áttanulmányozása után arra a következtetésre jutottam, hogy a „discretionary review” leginkább a diszkrecionális felülvizsgálatnak feleltethető meg.
Fordítói munkám következő lépcsőfokát az amerikai jogrendszer tanulmányozása, mélyebb értelmű megismerése jelentette.
Az amerikai jogrendszer a common law, azaz az angolszász jogcsaládból fejlődött ki, hogy aztán saját útját járva egy rendkívül bonyolult jogrendszert hozzon létre. Ez az összetettség adódik egyrészről az USA föderális jellegéből és így a szövetségi és a tagállami jogalkotás és jogalkalmazás párhuzamosságából, másrészről pedig abból, hogy az USA jogrendszerében sajátos módon keveredik a common law-hoz köthető, precedenseken (stare decisis) alapuló ítélkezési gyakorlat és a római-germán jogi alapokkal rendelkező kodifikált anyagi jog, amely mind szövetségi, mind tagállami szinten érvényesül. Ez azt jelenti, hogy vannak csak szövetségi szinten érvényben lévő, vagy csak az egyes tagállamokban alkalmazandó törvénykönyvek, illetve szövetségi és tagállami szinten egyaránt hatályban lévő jogszabályok. Továbbá a kodifikáció térhódításának kiemelkedő jelentőségű példája az, hogy az USA-nak van írott alkotmánya, szemben a brit common law-val, továbbá annak egyes módosításai lényeges alapelveket fektettek le, melyekre közvetlenül lehet hivatkozni a bíróság előtt.
A common law jogrendszer Angliában fejlődött ki a legteljesebb formájában, és a Brit Birodalom egykori gyarmatain terjedt el – kivéve Máltát, Skóciát, az Egyesült Államokban Louisianát és Quebec-et – ezért is hívjuk angolszász jogrendszernek.
Az angolszász jogrendszer, más néven case law avagy esetjog gyökerei a középkori Franciaországban keresendők és a királyi hatalommal voltak kapcsolatosak. A frank királyok időről-időre összehívtak egy csoportnyi embert, „a legjobbakat és legmegbízhatóbbakat a kerületből”, hogy megmondják, melyek azok a földterületek, amelyek a király tulajdonában vannak. Az esküdtszék használata nem volt gyakori jelenség Angliában, egészen II. Henrik uralkodásáig, aki 1164-ben azt az angol jog általános részévé tette, két évvel később pedig bevezette az esküdtszéki tárgyalást minden olyan esetben, amikor valakit megfosztottak a földjétől. A XIII. században János király idejére a büntető ügyekben olyannyira általánosan elterjedt joggá változott az esküdtszéki bíráskodás, hogy „halhatatlanná” tették azt az 1215-ben kiadott Magna Charta-ban.
A kontinentális jogrendszer alapját az ókori Róma jogrendszere képezi. A római jog alapjaiból kiindulva az egyes európai országok történelmi, gazdasági, társadalmi sajátosságaiknak megfelelő, országonként eltérő jogrendszereket hoztak létre és a jogszabályokat törvénykönyvekbe gyűjtötték össze (Code Civil – Napóleon, 1804; BGB -Német Polgári Törvénykönyv; Code Penal – Napóleon, 1810).
A kontinentális rendszerben a jogi gondolkodás deduktív, hiszen bármilyen probléma merül is fel, azonnal az általánosan megfogalmazott és rendszerezetten összegyűjtött jogszabályi anyagban kezdünk kutatni a megoldás után. Az angolszász jogot alkalmazó országokban a folyamat ellenkezőleg zajlik, a bírók induktív gondolkodást alkalmaznak, hiszen általános elveket és szabályokat állapítanak meg precedensjogi esetekből, majd az így megállapított szabályokat alkalmazzák később az egyedi eset megoldására.
A bíróságok tekintetében is elég nyilvánvaló különbség van a két rendszer között. Az angolszász jogi országokban a bíróságok egy egységesített rendszert követnek, azaz a bíróságok eljárnak büntető és magánjogi ügyekben egyaránt. Ezzel szemben a kontinentális jogban a jogrendszer tagozódása miatt, egyes jogterületeken különböző bíróságoknak kell eljárniuk. A texasi bírósági szervezetrendszerben mind az elkülönülésre, mind az összeolvadásra találunk példát.
Egy másik hatása a precedensnek a precedens kötőereje. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok között szigorú hierarchia uralkodik a precedensek elfogadása tekintetében, azaz az alsóbbrendű bíróságot köti a magasabb rendű bíróság által alkotott precedens, ha olyan ügyben utal rá, amely tényállásában hasonlít a magasabb rendű bíróság döntéséhez, precedenséhez. A precedensek, amelyeket korábbi döntések alakítanak ki a „jog vasmacskái”, ahogy Bacon írta Sir Edward Coke5 Jelentések című műve nyomán. A precedens, mint a „jog vasmacskája” a gyakorló jogász számára nem jelent mást, mint azt, hogy egy jogeset kapcsán, amelyben véleményt kell formálnia, feladata a precedensek keresésében és a megfelelő precedens kiválasztásában fog kimerülni, még akkor is, ha a konkrét eset korábban már törvényi szinten szabályozást nyert. Teszi ezt azért, mert törvényt csak a bíróságok értelmezhetnek az angolszász jogrend szerint és egy olyan döntés, amely a jogszabály értelmezésére vonatkozik ugyanolyan kötőerővel rendelkezik, mint a többi. Napjainkban megfigyelhető tendencia, hogy azokban az esetekben, melyekben a tényállás egyetlenegy korábbi precedens jellegű ítélet tényállásához sem hasonlít – ezek az úgynevezett „first impressions”-ök, (első lenyomat) – a bírói döntés jogot keletkeztet, a bíró kvázi törvényt alkot, melyre a bíróságok a jövőben hivatkozhatnak. Ennélfogva a precedensjog nem egyszerű pénzbedobós automata, amely precedensek beazonosítását végzi el. Miközben a bíróságok évszázadokon keresztül az alapelvek kimunkálásán fáradoztak, az egyik precedenst a másikra építve létrehozták az angolszász jogrendszer keretrendszerét.
A Monge kontra Texas Állam ügy komoly és érdekfeszítő szakfordítói feladat elé állított.
Hitvallásom szerint megbízható és hiteles fordítás csak akkor születhet a fordító tollából, ha a rendelkezésére álló információkat először összegyűjti, a következő lépésben rendszerezi azokat, majd miután rendszerezte, továbbkutat….. és kutat. Ebben a konkrét esetben elengedhetetlennek tartottam az angolszász jogrendszer, a bírósági ítélethozatalban meghatározó szereppel rendelkező esetjogi megközelítés és annak jogfejlesztő hatása, valamint a bizonyítási eljárás büntetőügyekben alkalmazott sajátos metodikája ismeretét az amerikai igazságszolgáltatásban.
1 Jogász, Szegedi Tudományegyetem;Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító, Kodolányi János Főiskola
2 Jelen ügyben, melynek előzményeként az elsőfokú büntető bíróság a vádlottat beismerő vallomása alapján bűnösnek találta emberölés bűntettének elkövetésében és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, a bírósági felülvizsgálat tárgyát annak vizsgálata képezte, hogy vajon tévedett-e a másodfokú fellebbviteli bíróság az eljárása során akkor, amikor elfogadta a vádhatóságnak a terhelt beismerését jogszerű bizonyítékként értékelő álláspontját és így a letartóztatási parancs hiányában eszközölt letartóztatás során tett terhelti vallomás, mint jogszerű bizonyíték felhasználható volt a vádlott ellen a bírósági eljárásban.
3 Az eredeti szövegben: ’opinion’
4 Az ítélet a „mérgezett fa mérgezett gyümölcse” büntetőjogi alapelv sajátos érvényesülését mutatja be a texasi bírósági gyakorlatban. Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai bírósági gyakorlatában a büntetőügyekben folytatott bizonyítási eljárás során általános jelleggel alkalmazzák a bizonyítékok jogellenességének abszolút és relatív eseteit, ez utóbbi a „ mérgezett fa mérgezett gyümölcse” elv alóli mentesítést tesz lehetővé, ezáltal utat engedve a jogellenes bizonyítékok utólagos megengedhetőségére vonatkozó gyakorlatnak (Brown faktorok vizsgálata).
Az angolszász jogrendszerben a jogellenes bizonyítékok kizárása azért is vált kulcsfontosságú kérdéssé, mert a súlyos bűnügyekben laikus ténybíráskodás történik, ezért a bíró fontos feladatának tekinti azt, hogy jogellenes bizonyítékok ne kerüljenek az esküdtek mérlegelési körébe.
5 Sir Edward Coke a XVII. században élt jogász, politikus volt, aki elsőként foglalta rendszerbe a common law precedenseit megteremtve ezáltal az angolszász jogrendszer alapjait. Munkái mind a brit, mind az amerikai jogrendszer fejlődésére óriási hatást gyakoroltak.
Források, felhasznált irodalom, internetes hivatkozások:
- Mag. Franz Heidinger/Andrea Hubalek. Dr. Bárdos Péter-Dr. Bárdos Rita (1999): Angol-amerikai Jogi nyelv. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest.
- Judit Ormai & Marietta Pókai (2003): English for Law Students. Janus Pannonius University, Pécs.
- Professional English in Use – Law. Cambridge University Press.
- Alison Riley LL.B(1991): English for Law. Macmillan Publishers Ltd.
- Tremmel Flórián (2006): Bizonyítékok a büntetőeljárásban. Dialóg Campus Kiadó
- http://www.cca.courts.state.tx.us/…IONINFO2.ASP?…
