Amire domain regisztrációnál figyelni érdemes!
A Sajtó- és Médiajogi Blog érdekes és friss tartalmakat kínál a sajtó- és médiajogi szabályozás, valamint a bírósági és hatósági gyakorlat területéről, ideértve mind a magyar, az európai uniós, mind a tengerentúli jogalkotás fejleményeit, a fontosabb jogvitákat, valamint bírósági és hatósági döntéseket. A Blog célja emellett, hogy a sajtó- és médiajog területéhez kapcsolódó gyakorlati kérdésekben is segítsen eligazodni Olvasói számára, illetve pezsgő szakmai vitákat generáljon, valamint a gyakorlati jogalkalmazói és tudományos szempontokra is figyelmet fordítson. A Blog szerkesztői a SimpLEGAL Digitális Ügyvédi Iroda munkatársai, akik médiajogi praxisuk mellett a legfejlettebb technológiák és a mesterséges intelligencia jogi szakértőiként ismertek Magyarországon.
A SimpLEGAL csapata azt a fajta praktikus és megoldásközpontú jogi tanácsot nyújtja ügyfeleinek, amit egy ügyvéd barátjuktól is kapnának. Küldetésük, hogy teljes mértékben minimalizálják a jogi nehézségeket ügyfeleik életében, és a felmerülő jogi ügyeket a lehető leghamarabb és leginkább megnyugtató módon rendezzék. Innovatív, digitális ügyvédi irodaként működnek, modern LegalTech megoldásokkal és innovatív szemléletmóddal karöltve az ügyvédi irodák új generációját képviselik.
A SimpLEGAL csapata folyamatosan tárja fel és élesíti a legmegfelelőbb és legkorszerűbb jogi és LegalTech megoldásokat, valamint alternatív vitarendezési módszereket, hogy ügyfeleinek a legjobbat nyújthassa.
Deepfakes and democracy - why we have to doubt what we hear and see?
Új angol nyelvű bejegyzés a Sajtó- és Médiajog Blogon!
Mennyiben korlátozható ma Magyarországon a közszférában dolgozók szólásszabadsága?
Alapjogi kérdéseket vet fel az egyre általánosabbá váló gyakorlat! - Elgondolkodtató esetek a közelmúltból a szakmai közvélemény figyelmének felhívására!
Gyermekek egészségügyi adatainak kezelése a médiában
Mit tehet és mit nem a médiaszolgáltató és a riporter? - NAIH döntés!
Kérhetjük-e, hogy felejtsen el minket az Internet?
Alapjogi határterületek és a személyes adatok védelme - Szemelvények a NAIH gyakorlatából
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek – avagy pénzbírsággal, vagy anélkül a gyűlöletbeszéd ellen?
Tavaly júniusban, az „első karantént” közvetlenül követő hetekben érdekes jogi és politikai vita bontakozott ki, amely Magyarországon alig kapott sajtóvisszhangot, holott annak konklúziói számunkra is fontos problémákat érintettek. A Francia Alkotmánytanács, amely nagyjából a hazai Alkotmánybíróságnak feleltethető meg, megsemmisítette a törvényhozás két kamarája által 2020 májusában elfogadott, gyűlöletbeszéddel szembeni hatékonyabb fellépést célzó rendelkezéseket. Mi is történt és miért lehet ez fontos akár a magyar jogalkotó, vagy egy hazai platformüzemeltető, illetve felhasználó számára is?
Me Too és a jog, avagy a zaklatás feltételezett elkövetőinek megnevezése az interneten
A zaklatás különösen súlyos társadalmi probléma, amely az emberi érintkezések szinte minden területén jelen van. Az elmúlt években, az ún. Me Too mozgalom hatására egyre inkább elterjedt a zaklatások állítólagos elkövetőinek közösségi médiában vagy sajtón keresztüli megnevezése. A jelen cikk azt járja körbe, hogy az esetleges elkövetők (érintettek) megnevezése milyen adatvédelmi szempontok szerint történhet, különös tekintettel az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) követelményeinek tükrében.
A pánikkeltés legfontosabb gátja, vagy a cenzúra újabb eszköze? A szólásszabadság korlátozásának alkotmányossági szempontjai a koronavírus járvány idején
Szentgáli-Tóth Boldizsár Artúr írása Az utóbbi hónapokban az internetet böngészve rendszeresen találkozhattunk különböző, gyakran igen élesen megfogalmazott állásponttal a kialakult járványhelyzet súlyosságát, illetve annak konkrét kezelését illetően a világ különböző országaiban. Emellett a közösségi médiaoldalakon, és egyéb felületeken is egyre elterjedtebbé váltak a megkérdőjelezhető valóságtartalmú információk vagy épp álhírek. Ennek nyomán számos ország döntött a szólásszabadság korlátozásainak bevezetése, illetve a köznyugalom és pontos tájékoztatás aktívabb védelme mellett, Magyarországon erre jó példának tekinthető a rémhírterjesztés tényállásának büntető törvénykönyvünkbe való beemelése. Jelen írásomban néhány olyan releváns alkotmányossági megfontolást mutatok be, amelyek a szólásszabadság különleges jogrend alatti korlátozása ellen, illetve mellett hozhatók fel....
Me Too és a jog, avagy a zaklatás feltételezett elkövetőinek megnevezése az interneten
A zaklatás különösen súlyos társadalmi probléma, amely az emberi érintkezések szinte minden területén jelen van. Az elmúlt években, az ún. Me Too mozgalom hatására egyre inkább elterjedt a zaklatások állítólagos elkövetőinek közösségi médiában vagy sajtón keresztüli megnevezése. A jelen cikk azt járja körbe, hogy az esetleges elkövetők (érintettek) megnevezése milyen adatvédelmi szempontok szerint történhet, különös tekintettel az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) követelményeinek tükrében.
Elérhetetlen linkek nyomában, avagy az internetes tartalmak blokkolása
Előző cikkünkben főként a technológiai cégek cenzúragyakorlatát, valamint a szólásszabadság amerikai jogi és európai értelmezését boncolgattuk. Ezen cikkünkben Szentgáli-Tóth Boldizsár Artúr alkotmányjogász, kutató osztja meg gondolatait az internetes tartalmak blokkolása témájában, és gyakorlati javaslatokat is nyújt a közösségi média oldalak vagy egyéb platformok felhasználói részére.
Letiltott kommentek – a szólásszabadság és a közösségi média
A szólásszabadság közösségi médiaoldalakon való érvényesülése napjainkban számos kérdést felvet. Ezek közé tartozik elsősorban a szólásszabadság ésszerű korlátozásának mértéke, az ésszerű korlátozás meghatározásának nehézségei, valamint az olyan kártékony tevékenységek elleni küzdelem, mint a gyűlöletbeszéd, álhírek terjesztése vagy szélsőséges szervezetek propagandája. A jelen cikkünkben az ezzel kapcsolatos főbb problémaköröket és lehetséges megoldásokat járjuk körbe, kiemelve a vonatkozó amerikai és európai nézőpontokat is.
