A BKV-ügy menetében nagyon fontos fordulópontot jelentettek azok a 2012 szeptemberétől, a Kecskeméti Törvényszék előtt elhangzott vallomások, amelyekben több vádlott irányított vallomástételről, kényszervallatásról számolt be. A vitatható körülmények között született, és a bíróság előtt erre hivatkozva vissza is vont nyomozati vallomásokat az első fokon eljáró tanács sem tekintette releváns bizonyítéknak. Cikkemben arra keresek választ, hogy a hazai és nemzetközi jogforrásokra, joggyakorlatra tekintettel, hol húzódik a határ a legális nyomozati módszerek és a kényszervallatás között, valamint arra, hogy a BKV-ügyben alkalmazott kihallgatási technikák jogilag hogyan ítélhetőek meg.
A Szerző jogász.
