A hazai oktatás szelekciós mechanizmusait, méltánytalan voltát számos kiváló kutató és kutatóintézet elemezte már – elsődlegesen oktatásszociológiai módszerekkel. Az integráció melletti, a szegregáció elleni fellépés fontosságát és a tenni akarást hangsúlyozva számos kormányzati nyilatkozat látott napvilágot az utóbbi években, sőt, a tudomány eredményeire hivatkozva – a rendszerhibákat részben elismerve – számos kormányzati stratégia is készült. Az eredmények mégis elmaradnak, sőt, az etnikai alapú oktatási szegregáció súlya a rendszerváltás óta nő, és jelenleg is növekszik.
Ez a dolgozat nem tud rámutatni az okokra, és különösképpen nem tud megoldási javaslatokkal szolgálni, de néhány vitatott tartalmú alapfogalom jogi elemzésével az útkeresést szolgálhatja. A köznevelési rendszerünk szelekciós-szegregációs működésére tekintettel, a joggyakorlat tipikus vagy más okból fontos hibáira is reflektálva elemzi a következő fogalmakat: a gyermek mindenek felett álló érdeke, a szülő joga gyermeke nevelésének megválasztásához, a tanulás szabadsága, a szabad iskolaválasztás joga, szegregáció, társadalmi felzárkózás, oktatási felzárkózás.
A Szerző tanár, jogász.
