“A kiadói szerződések története egyidős a szerzői jog történetével, és ettől függetlenül is nyugodtan tekinthetjük a felhasználási szerződések archetípusának. A kiadás a szerzői mű felhasználásának olyan sajátos módja, melynek során egy szerzői művet valamilyen technikai eszközzel sokszorosítanak, majd az így létrejövő műpéldányokat kereskedelmi forgalomba hozzák. Ezt a folyamatot a jogalkotó már akkor kitüntetett figyelemben részesítette, amikor a szerző, mint a szerzői jog alanya, még nem nyerte el a modern jogok által neki biztosított főszerepet a kultúra és a hozzá kapcsolódó ipar területén. Kezdetben a szabályozást a bitorlás megakadályozásához fűződő általános társadalmi érdek indukálta, némely korban pedig a hatalom által önmaga fenntartására alkalmazott eszközök egyikeként a tömeg irányítására is alkalmas volt.
A piacgazdaság korában végül előtérbe került annak a kérdésnek a szabályozása is, mely dolgozatom témáját alkotja: a mű megalkotójának a szerzői jogban biztosított abszolút jellegű, kizárólagos jogosultságokat milyen mértékben érdemes korlátozni a kiadóval szemben, aki fontos szerepet játszik a mű közönséghez történő eljuttatásában; illetve milyen mértékben szálljanak át a szerző jogai a kiadóra annak érdekében, hogy a kiadó védekezni tudjon a tisztességtelen versennyel szemben, és beruházásai hasznot hajthassanak.
Az információs társadalom korában a Guttenberg-galaxis napja leáldozóban van, és a digitális vihar erősödésével a hagyományos szerzői jogi intézmények átértékelődnek, jelentősségük csökken. A technikai vívmányok fejlesztésével a gondolat közlésének olyan újabb, tárgyi formát nem öltő eszközei válnak tömegessé, melyek háttérbe szorítják a kiadói szerződéseket. A könyvkiadásra az első csapást a gyorsmásoló-gépek megjelenése mérte, a hangfelvétel-kiadásra pedig a magnószalag, majd a digitális technika elterjedése. Sokkal nagyobb jelentőségű azonban a számítógépes világháló térhódítása. A szerzői művek internetes felhasználásának lehetősége a közönség számára rengeteg előnnyel bír, s a nemzetközi szabályozás kikristályosodásával lassan a szerzők is érdekeltté válnak a világháló felhasználásában.”
