A birtokvédelem jogintézménye a magyar jogi életben mindig is egy problematikus területnek számított a jelenleg rendelkezésre álló szabályozási eszközök szinte „alkalmazhatatlan” volta miatt. Az ezzel kapcsolatos jogalkalmazási problémákat, valószínűleg a következetlen jogalkotási mechanizmus okozza, amely a jogi szabályozás eszközrendszerében egy „kaotikus állapotot” hozott létre. Ez alapvetően azzal a ténnyel van összefüggésben, hogy a birtokvédelem jogszabályi keretei a polgári jog talaján belül biztosítanak védelmet az állampolgárok számára, mégis számtalan olyan esettel lehet találkozni, amikor a büntetőjogi felelősség megállapításának a kérdése is felmerül. Ebben a körben megkerülhetetlen kérdés az, hogy a birtokháborítást elszenvedő személy cselekménye a birtokállapot megóvása érdekében a birtoksértővel szemben milyen jogi megítélés alá eshet. A polgári jog területére tartozó jogos vagy jogellenes önhatalom tartozhat – e a büntetőjog általános része körében szabályozott jogos védelem körébe?
Alföldi Ágnes tanulmánya a birtokvédelem jogintézményét érintő, büntetőjogilag is értékelhető magatartások, valamint a büntetőjog keretin belül szabályozásra kerülő jogos védelem elhatárolását és a megjelölt jogintézmények jellegéből adódó kapcsolódási pontokat – a rendelkezésre álló joggyakorlat és különböző elméleti megközelítések alapulvételével – tárja fel.
A Szerző a Debreceni Egyetem Állam– és Jogtudományi Karának (Polgári Eljárásjogi Tanszék) doktorandusza.
