Elõkészületek a bûnözõvé válásra.
Mielõtt bûnözõ pályára lépnénk, nem árt megszabadulni elkobozható értékeinktõl. Vagy ennél is jobb ötlet, egyáltalán ne szerezzünk saját nevünkben jelentõsebb vagyontárgyat. Persze nem arra gondoltam, hogy igyunk el mindent. Kellõ idõben átíratni a rokonságra, kiskorú gyermek vagy unoka a legjobb, de végsõ esetben a nagymama is megteszi. A lényeg, hogy mindez az elõtt történjék, mielõtt az ügyeskedésekbe belekezdünk. És lehetõleg ne ajándékozással, hanem – hogy precízen fogalmazzak – úgynevezett visszterhes szerzõdéssel, mert ezt a sértettek jóval nehezebben perelhetik majd vissza. Ha mégis van valamink, azzal pedig ne hencegjünk. A naivabbak azt hiszik, a kihallgatásuk során a személyi adatok rögzítésénél csak úgy l’art pour l’art érdeklõdnek az anyagi helyzetük felõl, és jobb benyomást tesznek a vallatóikra, ha elmondják, nyugati kocsijuk, tengerparti telkük van.
%i%akasztas.jpg%ii%
Okosan viselkedett az a hölgy, aki, amikor azt firtatták, mibõl él, igen helyesen úgy reagált: „erre a kérdésre csak akkor válaszolok, ha rám bizonyítják.”
Amennyiben meg tudjuk valósítani, a legjobb megoldás mégis csak az, hogy a hatóság részérõl egyáltalán ne legyünk elérhetõek és megközelíthetõek, vagyis ne rendelkezzünk sehol bejelentett, nyilvántartott lakcímmel, tartózkodási hellyel. Még egy hordóval sem, mint Diogenész. (Akit mellesleg az ókori Görögországban nemcsak mint híres filozófust, de mint kiváló pénzhamisítót is tiszteltek.)
Ma már egyre többen ismerik fel az ama helyzetben rejlõ elõnyöket, ha a földgolyónak nincs olyan szeglete, ahová a különféle idézéseket, felszólításokat, határozatokat, bírságolásokat miegyebeket a részükre joghatályosan kézbesíteni tudnák.
Másik fontos elõkészületi cselekedet lehet a bûnözõvé válás útján: találjunk balekot. Mostanában vált divatossá például a jól lerabolt mindenféle magán- és közadóssággal terhelt cégek eltüntetése több fokozaton keresztül. A végsõ állomás egy hontalan, vagy nem létezõ személy. Elegendõek hozzá egy elhunyt papírjai, vagy valamilyen lopott igazolvány. Esetleg egy lepusztult, földönfutó alkoholista vagy külföldi menekült személyesen. Az utóbbi idõben terjedõben van az elfekvõkben, intenzív osztályokon lévõk bevonása is a hosszabb távú elképzelésekbe. Vannak, akik a halálos betegek felkutatására szakosodtak. „Itt írja alá bátyám a fiktív okmányokat, aztán nyugodjék békében!”…
A szervkereskedelem sajátos módja ez, üzletelés lelki szervünkkel, a becsületünkkel. A haldokló nem a veséjét adja el, hanem a lelkét. Gazemberként hal meg, de mire ez kiderül, a földi igazságszolgáltatás már vele szemben tehetetlen. Az örökösök viszont látnak kis lóvét. A halottnak pedig, ha az adóhivatal nem is, az égiek talán az ilyen stikliket megbocsátják. Úgy tudom, a tízparancsolat sem tiltja olyan kiemelten az adószedõk becsapását, mint például a paráználkodást, avagy más házának, feleségének vagy jószágának elkívánását.
A balek alkalmazásának továbbfejlesztett változata, amikor a bûntársak egy meghatározott szcenárium, vagyis elõre leosztott szerepek alapján játsszák el, ki mit alakit majd, ha a hekusok netán felgöngyölítenék a szervezetüket. A kiválasztott egyén ilyenkor tudatosan formálja meg azt, aki látszólag semmirõl sem tud, mert õt ugye csak felhasználták. Elõfordul az is, hogy kitalálnak egy nem létezõ alakot, akire lebukásuk esetén az egész balhét megpróbálják rákenni. Hogy ez hihetõ legyen, elõre megegyeznek, milyen személyleírást adjanak majd errõl a fantáziaszülte figuráról. Például egy közismert emberhez hasonlítják.
Kifizetõdõ lehet, ha megduplázzuk, megtriplázzuk önmagunkat. Alapítunk néhány gazdasági társaságot. Ha valamelyik bajba, kerül, papíron gyorsan megvesszük a vállalkozás még menthetõ vagyonát, ha mi kerülünk bajba, valamelyik cégünk veszi meg a miénket. Jó az ilyesmi arra is, hogy keresztül-kasul számlázgassunk áfa-visszaigénylés céljából, továbbá mindaddig, amíg a könyveléseinkben már nemcsak a Jóisten, de még egy sasszemû Adórendõr sem ismeri ki magát. Például a Belzebub 666 Tüzeléstechnikai Bt. leszámláz 500 tonna kénkövet a Tömjénfüst Kulturális és Kereskedelmi Kft-nek, amelyik azt tovább passzolja az IZZÓ POKOL RT. részére. Innen az árú átkerül a Lucifer & Társa Befektetési tanácsadó Kkt.- hez, majd ez a cég visszaszámlázza az egészet a Belzebub 666 Bt-hez. Természetesen a kénkõ a tárolási helyérõl el sem mozdul mindeközben, ha egyáltalán létezik.
Ilyen esetekben persze késõbb árulkodóak lehetnek a különféle okiratok: kiadási, bevételi bizonylatok, ilyesmik. Ezért amint kezd veszélyesebbé válni a helyzet, nyomban meg kell szabadulnunk tõlük. Aranyszabály ugyanis: a megfelelõ számlák nélkül még a legjobb adórevizor vagy könnyszakértõ is tehetetlen, és legfeljebb a számviteli fegyelem megsértését tudja a nyakunkba sózni. Ilyesmiért pedig – egyelõre – nem raknak a kóterba senkit.
A hazai kriminalisztika történetében egyébként nincs hiány leleményességben a kompromittáló papírok eltüntetésére vonatkozó ötletekben. A betörõ az irodánkból, lakásunkból – ugye micsoda különleges mázli! – nem az értékes festményeket viszi el, sõt nem is a pénzes kazettát, hanem a gyûrött pénztárkönyvet…
Egyik, neves vállalkozónknak a személygépkocsijából emelték el a komplett könyvviteli anyagát. A lopakodó haramiának nem a sokszázezres extrákra fájt a foga, hanem az ilyen, olyan, amolyan belégekre, cakompakk. A tettes, lefogadom, valami ideggyenge mazochista, ám mindenképpen mérlegképes könyvvizsgáló lehetett…
Persze az okmányok legkönnyebb eltüntetési módja azok elégetése. Csakhogy mindez nagy szakértelmet és odafigyelést igényel, nem egyszerû olymódon kivitelezni, hogy közben a lakásunk vagy irodánk ne váljék maga is a lángok martalékává. Hacsak nincs igen kedvezõ feltételekkel bebiztosítva.
Kevésbé hatékony arra hivatkozni, hogy az iratokat megrágták a patkányok, a pincénket, ahol kényszerûségbõl tároltuk, elöntötte a talajvíz, vagy a gyerekeink játék közben összetépték. Tudniillik a rafkós igazságügyi szakértõk a végén még képesek a foszlányokat, akárcsak egy puzzle játékot, összerakni, és azokból a különféle, nem egészen törvényes tranzakciókat megállapítani. Mindenképpen a legjobb megoldás tehát a dokumentumok teljes megsemmisülése. Mondjuk valahol Itáliában, beleesnek a tenger kellõs közepébe, egy romantikus hajókirándulás kapcsán. Hogy hát ez mégis miként lehetséges? A gondos vállalkozó természetesen, miként az édes gyermekeit, mindenhová magával cipeli a cége papírjait, egy kofferben. Na most egy nagyobb hullámverés, a bõrönd hirtelen kicsúszik a kezünkbõl és menthetetlenül belepottyan a háborgó vízbe…
A számítógép megjelenése nem sokat változtatott ezen. Annyival lett komplikáltabb a helyzet, hogy a könyvelési adatokat tartalmazó mágneslemezeket is el kell veszítenünk vagy „véletlenül” le kell törölnünk.
Némely bûnözõk rossz beidegzõdése, hogy a tevékenységükrõl feljegyzéseket készítenek. Roppant nehéz lesz a helyzete utóbb annak a csalónak, akinek valamennyi áldozata név és lakcím szerint megtalálható a kis noteszében, amelyet a nyomingerek a lakásán az éjjeliszekrényébõl kerítettek elõ. Sõt, a vizsgálat dolgát még inkább megkönnyítendõ, minden sértett neve mellé precízen odaírta, mennyivel nyúlta le õket. De ugyanígy nagy hibát követ el az is, aki gondatlanul szem elõtt hagyja a naptárját, névjegykártyáit, mobiltelefonját, s ezzel a cinkosai, tettestársai címét, telefonszámát, egyéb adatait teszi hozzáférhetõvé a kíváncsi zsaruk számára.
Egy normális bûnözõ mindig kell, hogy számítson arra, hogy bármikor megmotozhatják, avagy a lakásán házkutatást tarthatnak, ezért már az elõkészületek során indokolt lehet a megfelelõ rejtekhely felkutatása vagy kialakítása. Persze ennek milyensége függ a tiltott tevékenység jellegétõl is. Nyilván egészen más a zugpálinkafõzés igénye, mint amikor csupán néhány kiló ékszert kell átmenetileg eldugni.
Igen fontos a helyszín megválasztása. Minél kisebb településen kívánunk balhét elkövetni, annál nagyobb a veszélye, hogy felfigyelnek ránk. Egy néhány ezres lélekszámú községben nem célszerû nyolchengeres SEL-Mercivel, feltûnõ bõrszerelésben egy szõke bombázóval megjelenni, és egész nap a helyi bank körül bóklászni, majd oda betörni és elrabolni a teljes bevételt. Különösen nem ajánlatos a sikeres akció után a közeli vendéglõben fennhangon kijelenteni, hogy mindenki a mi vendégünk, majd a hölgyek cipõjébõl franciapezsgõt inni.
Az elkövetési hely megítélése persze többnyire viszonylagos, amíg a zsebesek könnyebben boldogulnak egy zsúfolt, fényes áruházban, az útonálló éppen az elhagyatottabb, sötétebb helyeken érvényesül jobban.
Ja, és még egy fontos tanács: ne akarjunk azonnal a Viszkis, Hasfelmetszõ Jack, vagy a bostoni fojtogató, netán maga a Keresztapa lenni, mert – lássuk be! – mint minden egyéb tevékenységet, a bûnözést is hosszú, kitartó türelmes gyakorlással lehet csupán megfelelõ színvonalon elsajátítani és annak az élvonalába kerülni. Szomorú tapasztalat, hogy manapság egyre többen adják a fejüket ilyesmire, minden komolyabb elõtanulmány és ismeret nélkül.
Nagyon felhígult a szakma! A kriminális deviancia alapjait viszont sajnos szervezett keretek között nem tanítják, mint teszem azt – a Dickens nevû egykori szakíró kollégám által megörökített – Twist Olivér idejében a zsebmetszést. Ezért minimum egy-két év intenzív börtönélet mindenképpen szükségeltetik ahhoz, hogy az élet eme árnyékos oldalán is kellõ jártasságot, s ami ezzel együtt jár: a bûnüldözõ hatóságok által elismert nevet és megbecsülést, tekintélyt parancsoló priuszt szerezzünk.
Amikor például az egyik ügyészség páncélszekrényének elkeveredett a kulcsa, a közismert mackóst hozatták át a helyi börtönbõl, aki mindössze annyit kért, adjanak neki egy hajcsatot, és néhány percig hagyják magára. Mert ugye üzleti titok is van a világon…
Ez az öregúr mellesleg roppantul szégyellte magát és bánkódott azon legutóbbi ügylete miatt, amelyen rajta is vesztett. Fejszével ütötte le a lakatot, nem bíbelõdve a kinyitásával. Primitívitása mentségéül csak azt tudta felhozni az utolsó szó jogán, hogy meglehetõsen elázott állapotban volt…
További címek:
Létezik-e tökéletes bûntény?
Az alibi
Mit tehet a rendõrség?
Büntetõjogi alapfogalmak
A feljelentés
Mik tekinthetõk a legfontosabb bizonyítékoknak?
Megjelenés a rendõri hatóság elõtt
A fogda
Miként juthatunk odabent szeszes italhoz?
Mikor forduljunk védõügyvédhez?
Betegségek, árfolyamok
A tárgyalás
Hogyan viselkedjünk a bíróság elõtt?
Az ítélethirdetés
Büntetések és intézkedések
Kártalanítás felmentés esetén
Börtönélet
Beadványok szerkesztése
A bûnözés és a babona
Bûnügyi horoszkóp
Utószó az utolsó szó jogán
