Összefoglaló a külföldiek termõföldvásárlásai körül kibontakozott jogi bonyodalmakról.
A hónap elején került a figyelem középpontjába a zsebszerzõdések ügye, pedig a témakör több évre nyúlik vissza. A rendszerváltás után 1994-ig külföldiek törvényesen szerezhettek magyar földtulajdont. Ezután azonban már csak illegális módon, általában több magyar közvetító útján szerezték meg a földeket, fõleg Gyõr-Sopron, Vas és Zala megyében. A kárpótlási árveréseken, de egyszerû föld adás-vételek esetében is gyakran nyílt titok volt, hogy valaki nem a maga nevében vásárolt.
Természetesen erre az állam is reagált. 1999. februárjában a ma már büntetõeljárás alá vont Szabadi Béla -volt FVM politikai államtitkár- kilátásba helyezte, hogy erélyesen fellépnek a zsebszerzõdés-kötõk ellen. Erre azonban idén júliusig nem került sor, más hangsúlyok voltak a politikában. Július 5-én az FVM hírül adta, hogy az érintett megyék közigazgatási vezetõi felelõsségre vonásra számíthatnak, mivel eddig nem derítettek fel egy zsebszerzõdést sem. A megtámadott hivatalvezetõk a gyenge törvényi háttérre hivatkozva úgy vélik, amíg haszonélvezeti, jelzálogjog, vagy kölcsönszerzõdések mögé lehet bujtatni az adás-vételt, addig a földhivatalok nem tudják kiszûrni a zsebszerzõdõket.
A szokásos kormány-ellenzék üzenetek mellett (a választások közeledtével természetes a nagy hangzavar) a miniszterelnök nagyon határozottan foglalt állást: -A baj sokkal nagyobb annál, mint gondoltuk, nem téved, aki azt állítja, hogy a Nyugat-Dunántúlon a termõföld már egy negyede osztrák kézben van. A miniszterelnök szerint az utolsó pillanatban vagyunk, ezért a kormánynak határozottnak kell lennie, hezitálásra nincs lehetõség. -Magyarország jogállam, melynek jogszabályai határain belül a külföldiekre is vonatkoznak, azokat õk sem játszhatják ki.
A szokásos szerdai rádióinterjújában (július 18.) pedig már büntetlenséget ígért a szabálytalan szerzõdéseket kötõknek, valamint termõföldjeik piaci áron való megvásárlását helyezte kilátásba, ha az érintettek hajlandóak felfedni a jogszabályok kijátszásával, külföldiekkel kötött megállapodásokat. Ezenkívül pedig komoly etikai bírálatot fogalmazott meg a magyar ügyvédtársadalommal szemben.
Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke azonban visszautasította Orbán vádjait. Az elnök elmondta, hogy a zsebszerzõdések többnyire nem írásban, hanem szóban köttetnek. Ha az egyezséget mégis írásba foglalják, akkor ügyvédi közremûködés nélkül teszik, erre utal egyébként a kifejezés is. Ezért nem érti a miniszterelnök ügyvédeket elmarasztaló megjegyzését, miszerint azok felelõsek a zsebszerzõdések elterjedéséért. Július 20-án egy beadvány érkezett az adatvédelmi biztoshoz, amely kifogásolta a földmûvelésügyi tárca adatgyûjtését a zsebszerzõdésekrõl. Egy FVM által mûködtetett zöldszámos bejelentõ vonalat hívhat bárki, akinek tudomása van törvénytelen megállapodásokról. Adatvédelemmel is foglalkozó jogászok álláspontja az volt, hogy a minisztérium jogszerûtlenül mûködteti a zöldszámot. A személyes adatok védelmérõl szóló törvény ugyanis azt mondja, hogy ilyen jellegû adatot csak az érintett hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazással lehet beszerezni. A minisztérium szóvivõjétõl, Imrédy Szabolcstól az a tájékoztatást érkezett, hogy a tárca a zöld számmal nem sérti meg az adatvédelmi törvényt.
Következõ szerda reggeli (július 25.) rádióinterjújában Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány még a parlament õszi ülésszaka elõtt felállítja a Nemzeti Földalapot. A kormány keddi döntése értelmében a hamarosan létrejövõ gazdasági társaság azonnal hozzálát a zsebszerzõdésüket felfedõ gazdák termõföldjének megvásárlásához. A felajánlott területeket a költségvetésben a Nemzeti Földalap létrehozására elkülönített 5 milliárd forint felhasználásával fogja az új cég megvenni. A miniszterelnök szerint a társaság létrehozására külön törvényi felhatalmazás nélkül, a már meglevõ törvényekre támaszkodva kerülhet sor. A földalap mûködésérõl késõbb lehet törvényt alkotni, vagy akár a földtörvény keretei közt is lehet rendelkezni errõl a kérdésrõl. Az új intézmény felállításának elsõ lépéseként a miniszterelnök munkacsoportot alakított a zsebszerzõdések felszámolásával kapcsolatos kormányzati teendõk koordinálására. A munkacsoportnak tagja a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési, az igazságügyi, a környezetvédelmi, valamint a PHARE-ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter. A miniszterelnök felhatalmazása nyomán a munkacsoport megvizsgálja, miként állítható fel azonnal a Nemzeti Földalap, hogy mielõbb megkezdõdhessen a korábban illegálisan, zsebszerzõdésekkel értékesített földek felvásárlása.
