A magyar médiapiac egyre komolyabb tényezõje az Internet, erre az egyik legjobb bizonyíték, hogy a legnagyobb tartalomszolgáltatók szakmai szervezetet hoztak létre idén február 15-én, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét. Az egyesületrõl, munkájáról és céljairól Nádori Pétert, az Elnökség tagját kérdeztük.
– A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) 2001. február 15-én alakult, társadalmi szervezeteknek, az Index.hu, az [origo], a HVG Online Rt., a Korridor, a Népszabadság Online és az econet.hu Rt. közremûködésével. Az egyesület zártnak tekinthetõ akár formális akár egyéb okokból (pl. magas tagdíj), vagy új tagok jelentkezését is várják?
Az egyesület természetesen minden olyan magyarországi tartalomszolgáltató számára nyitott, amely elfogadja és szolgáltatásaiban érvényesíti az MTE kódexének elõírásait. A tagdíj viszonylag magas (500 000 HUF naptári évenként), ami a potenciális tagok körét valóban szûkíti, ugyanakkor az egyesület alapszabálya kimondja: a Kódexhez nemcsak a tagok által kiadott site-ok csatlakozhatnak, s a jelentkezõk “auditálását” az egyesület ad hoc bizottságai díjmentesen végzik.
Megjegyzés: az egyesületnek jogi tekintetben a site-ok kiadói a tagjai. Alapítók az Index.hu Rt. és az [origo]-t mûködtetõ Axelero Rt. (akkor MATÁVnet Rt.) voltak, a többiek egy következõ körben léptek be.
– Az MTE weboldalán található dokumentum szerint az egyesület céljai:
- intézményes keret biztosítása az internetes tartalomszolgáltatás szabályozásáról zajló szakmai vitáknak
- kidolgozni és a széles közvélemény elé tárni az internetes tartalomszolgáltatás szabályait
- egységes normarendszer alakuljon ki az internetes tartalomszolgáltatásra
- a tartalomfogyasztók elõtt is ismert, világos és követhetõ szabályok érvényesüljenek a hazai tartalomkészítõ és -publikáló mûhelyek tevékenységére
- az egyesület képviselje a tartalomszolgáltatókat az állam különbözõ szerveivel folytatott egyeztetéseken
- általában befolyást gyakoroljon az internetes kultúra fejlõdésére.
Miként reméli elérni az MTE ezeket a célokat? Konferenciák, tudományos összejövetelek, esetleg internetes újságírói továbbképzések várhatók? Milyen csatornákon remélik érvényesíteni a ráhatást a jogalkotókra? Kik fognak részt venni ebben a várhatóan igen komplex munkában?
Az MTE mûködése elsõ napjaitól együttmûködik más civil szervezetekkel. A Magyar Reklámetikai Kódex új változata, amely már kifejezetten internet-specifikus rendelkezéseket is tartalmaz, aktív közremûködésünkkel készült. Állandó meghívottként figyeljük az ORTT-ben folyó internetszabályozás-kutatási munkát, véleményeztük az IKB-ban készült úgynevezett e-commerce törvényjavaslatot. Nyilvánosan és a klasszikus lobbi-módszerekkel egyaránt arra törekszünk, hogy az önszabályozás a meggyõzõdésünknek megfelelõ súllyal legyen jelen a jogalkotásban.
Az MTE tagszervezeteinek képviselõi a múltban is aktívak voltak a különbözõ szakmai és tudományos fórumokon, az idén októberi Internet Hungary konferenciától kezdve pedig már intézményesen is jelen lesz az egyesület a legfontosabb rendezvényeken. Munkánkat a tagszervezetek legtapasztaltabb, legbefolyásosabb vezetõi mellett a partnerként társult Ernst&Young is segíti.
– 2001. szeptember 6-án megegyezett az MTE a magyar jogvédõkkel (Artisjus, HUNGART, FILMJUS, MAHASZ) az ”értesítési és eltávolítási eljárásról, mely a szerzõi és szomszédos jogokat sértõ tartalmakat érinti. Milyen egyeztetések, milyen tárgyalások elõzték meg a konszenzust? Mindkét fél elégedett az eredménnyel, vagy maradtak vitatott pontok? Hogyan alakították ki az eljáráshoz szükséges hátteret?
A megállapodást igen hosszú egyeztetési periódus elõzte meg, már csak ezért is úgy véljük, azzal mindkét fél roppant elégedett lehet; a jogkezelõk elfogadták az internetes tartalom sajátos szempontrendszerét. A megállapodást természetesen továbbiak követik: a jogkezelõkkel egyenként részletes keretmegállapodást köt az MTE, majd a tagszervezetek egyenként is szerzõdnek. A megállapodás egyik fontos eleme, hogy a tartalomszolgáltató csak akkor felel a felhasználó által elhelyezett, vélhetõen jogszerûtlen tartalomért, ha már tudomást szerzett róla és mégsem távolította el, ezért a figyelés és az értesítés a jogkezelõk hatásköre.
– Az ”értesítési és eltávolítási eljárás” (notice and take down) alkalmazása harmonizál az Európa Parlament és Tanács 2001 május 22-én elfogadott az információs társadalom szerzõi és szomszédos jogi kérdéseiben rendezése céljából elfogadott irányelveivel. A létrejött megállapodás az elsõ ilyen megállapodások egyike Európában. Érkezett ezügyben külföldrõl pozitív visszajelzés, elismerés?
Egyelõre nem, de minden percben várjuk 🙂 Komolyra fordítva a szót: a következõ hónapok egyik fontos feladata lesz az egyesület külkapcsolatainak kiépítése, munkánk nemzetközi megismertetése.
– Az MTE mûködése igazán aktívnak mondható. 2001. március 14-én fogadta el az egyesület közgyûlése a Tartalomszolgáltatási Kódexet, ajánlást dolgozott ki a szexuális szolgáltatás hirdetésével kapcsolatos jogszabály-módosítás tárgyában, és májusban elfogadta a Választási Tartalomszolgáltatási Kódexet is. (A dokumentumok az MTE honlapján elérhetõk.) Mik a tapasztalatok, milyen gyorsan, milyen mértékben integrálják a tagok a közösen megfogalmazott irányelveket, szabályokat?
Igazán megalapozott választ erre a jelenleg lezárulóban levõ elsõ körös audit-eljárások után adhatunk, de úgy vélem, a tagok legfeljebb egy-két esetben és nem feltétlenül tudatosan sértik meg a Kódex elõírásait.
– Milyen visszajelzések vannak a hatóságok, felügyeleti szervek felõl az önszabályozással kapcsolatban? Az ORTT az egyik legkomolyabb konkurencia a tartalomszolgáltatás szabályozását illetõen, sikerülhet-e meggyõzni az állami szerveket egy esetleges kívülrõl érkezõ szabályozás szükségtelenségérõl?
Az MTE-t abban az õszinte hitben hoztuk létre, hogy egy születõben, alakulóban levõ szakma/iparág számára létkérdés, hogy megteremtse a maga viselkedési, etikai szabályait, illetve a maga jellegzetességeire részletesen értelmezze az érvényes jogszabályokat. Úgy véljük, eddigi tevékenységünk igazolja, hogy a média ezen részterületén nincsen szükség a meglevõ kereteken túlmenõ törvényi szabályozásra, mivel az önszabályozás nemcsak elegendõ, de hatékonyabb is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az állami/kormányzati szervek mindegyike õszinte jó szándékkal közeledik az internethez, éppen ezért ha érdemben megismeri az iparág jellegzetességeit és az önszabályozás eredményeit és lehetõségeit, partnerünk lesz a továbbiakban.
