A jogalkalmazás során a jogszabályok szövege elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezendő – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1771/2018. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozók tagsági jogviszonyt létesítettek a későbbi alperes takarékszövetkezettel. Az indítványozók a tagsági jogviszonyukat idővel felmondták, és kérték a részükre járó pénzösszeg kifizetését. A takarékszövetkezet az indítványozók által jegyezett részjegyek névértékét fizette meg, mire az indítványozók kérték, hogy a felmondásukkor hatályos törvényi rendelkezés alapján a részjegyekre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összegét is megkaphassák. Erre azonban nem került sor, ugyanis a takarékszövetkezet a felmondás megtételekor hatályos törvény helyett egy később hatályba lépett törvényi szabályozás szerint számolt el az indítványozókkal.
Az indítványozók ezt követően bírósághoz fordultak, azonban az eljáró bíróság is az utóbb hatályba lépett törvénynek megfelelően bírálta el az ügyet, a felperes indítványozók keresetét elutasítva. Az indítványozók ezt követően fordultak az Alkotmánybírósághoz, álláspontjuk szerint ugyanis a bíróság döntésével megsértette a jogbiztonsághoz való jogukat, mivel olyan jogszabályt alkalmazott, mely később lépett hatályba, minthogy ők a tagságukat felmondták volna; továbbá az eljárás során sérült a tulajdonhoz való joguk is, mivel a tulajdonukban álló részjegyekre jutó saját tőke nem került kifizetésre.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró bíróságok Alaptörvénybe ütköző módon visszamenőleges hatályt tulajdonítottak az eljárásuk során alkalmazott jogszabályoknak, figyelmen kívül hagyva az Alaptörvényben a bíróságokra vonatkozóan megfogalmazott azon kötelezettséget, miszerint a jogalkalmazás során a jogszabályok szövege elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezendő. A konkrét jogszabályi rendelkezést hatályba léptető előírások nem tartalmaztak sem a hatályba lépést megelőző időszakra irányuló, visszamenőleges alkalmazásra vonatkozó előírást, sem olyan rendelkezést, amelynek értelmében azt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellett volna. Mindemellett a törvény indokolásából megismerhető jogalkotói szándék sem utalt az eljáró bíróságok álláspontjának helytállóságára. Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a Budapest Környéki Törvényszék támadott ítélete alaptörvény-ellenes, és azt az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatállyal megsemmisítette.
