A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében a Bizottság a mai napon elfogadta az első átfogó uniós gyermekjogi stratégiát, valamint az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot. A Bizottság a két kezdeményezés előkészítése során a vezető globális gyermekjogi szervezetekkel együttműködve megismerte több mint 10 000 gyermek véleményét.
Az EU stratégiája: hat tematikus terület és javasolt intézkedés
- A gyermekek, mint a változás katalizátorai a demokratikus életben: A Bizottság számos intézkedést javasol, amelyek a gyermekbarát jogi szövegek kidolgozásától az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében a gyermekek véleményének kikérésig, valamint az éghajlati paktum és a zöld megállapodás végrehajtásáig terjednek. A tagállamoknak a gyermekek civil és demokratikus életben való részvételét is lehetővé kell tenniük.
- A gyermekek azon joga, hogy társadalmi hátterüktől függetlenül teljes mértékben gyümölcsöztetni tudják a tehetségüket: A Bizottság arra törekszik, hogy európai gyermekgaranciát hozzon létre a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem céljából. A Bizottság emellett foglalkozik például a gyermekek mentális egészségével, valamint segíti az egészséges és fenntartható élelmiszerek támogatását az uniós iskolákban. A Bizottság a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó uniós szintű előírások javítására, és inkluzív, minőségi oktatás kialakítására törekszik.
- A gyermekek erőszakmentességhez való joga: A Bizottság jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni a nemi alapú és a kapcsolati erőszak leküzdésére, ajánlásokat tesz továbbá a nők és lányok elleni káros gyakorlatok megelőzésére. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy alakítsanak ki integrált gyermekvédelmi rendszereket és javítsák azok működését, továbbá erősítsék meg az iskolai erőszakkal szembeni válaszlépéseket, és fogadjanak el nemzeti jogszabályokat a testi fenyítés minden formájának megszüntetése érdekében.
- A gyermekek gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz való joga, amely megilleti őket sértettként, tanúként, bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottként vagy vádoltként vagy bármely jogi eljárásban részes félként. A Bizottság elősegíti például az igazságügyi szakképzéseket, együttműködik az Európa Tanáccsal a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló 2010. évi iránymutatás végrehajtása érdekében, és felkéri a tagállamokat, hogy támogassák például a képzést vagy dolgozzák ki a bírósági eljárás hathatós alternatíváit, például az őrizet alternatíváit vagy a polgári ügyekben történő közvetítést.
- A gyermekek ahhoz fűződő joga, hogy biztonsággal használhassák a digitális környezetet, és kihasználhassák az abban rejlő lehetőségeket: A Bizottság a biztonságos online tapasztalatszerzés érdekében aktualizálni fogja a gyermekbarát internet európai stratégiáját, és a digitális szolgáltatásokról szóló javasolt jogszabályt. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy hatékonyan hajtsák végre az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvben foglalt, a gyermekek védelmére vonatkozó szabályokat, és támogassák a gyermekek alapvető digitális készségeinek fejlesztését. A Bizottság sürgeti továbbá az IKT-vállalatokat, hogy foglalkozzanak a káros online magatartással, és távolítsák el a jogellenes tartalmakat.
- A gyermekek jogai világszerte: A gyermekek jogai egyetemesek, és az EU megerősíti elkötelezettségét e jogok globális szinten és a többoldalú kapcsolatok keretében történő védelme, előmozdítása és érvényesítése mellett. Ezt úgy valósítja meg, hogy a humanitárius segítségnyújtás költségvetési juttatásának 10%-át a szükséghelyzetben és elhúzódó válságokban megvalósítandó oktatásra fordítja. A Bizottság 2022-ig kidolgozza az ifjúsági cselekvési tervet, hogy világszerte előmozdítsa a fiatalok és a gyermekek részvételét, továbbá megerősíti a gyermekvédelmi kapacitásokat az uniós küldöttségeken. A Bizottság emellett fenntartja a zéró toleranciát a gyermekmunkára vonatkozóan.
Az új európai gyermekgarancia
2019-ben az EU-n belül közel 18 millió gyermek (a gyermekek 22,2%-a) élt olyan háztartásokban, amelyeket a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata fenyegetett. Ez generációkon átívelő hátrányos helyzethez vezet, ami mélyreható és hosszú távú következményekkel jár a gyermekekre nézve. Az európai gyermekgarancia célja, hogy megszakítsa ezt a folyamatot és előmozdítsa az esélyegyenlőséget azáltal, hogy hozzáférést biztosít a rászoruló (18 éves kor alatti – a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett) gyermekek számára kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz.
Az európai gyermekgarancia keretében a Bizottság azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy a rászoruló gyermekek számára biztosítsanak ingyenes és hatékony hozzáférést az alábbiakhoz:
- koragyermekkori nevelés és gondozás – például a szegregált osztályok létrejöttének elkerülése;
- oktatás és iskolai alapú tevékenységek – például a távoktatást lehetővé tevő, megfelelő eszközök és iskolai kirándulások;
- tanítási naponként legalább egy egészséges étkezés; valamint
- egészségügyi ellátás – például az orvosi vizsgálatokhoz és a szűrési programokhoz való hozzáférés megkönnyítése.
Ezeknek a szolgáltatásoknak ingyenesnek és könnyen elérhetőnek kell lenniük a rászoruló gyermekek számára.
A Bizottság azt is ajánlja, hogy a tagállamok biztosítsanak hatékony hozzáférést a rászoruló gyermekek számára az egészséges táplálkozáshoz és a megfelelő lakhatáshoz: Például a gyermekeknek a tanítási napokon kívül is egészséges étkezéshez kell jutniuk, a hajléktalan gyermekeknek és családjuknak pedig megfelelő szállást kell biztosítani.
A rászoruló gyermekek azonosítása és nemzeti intézkedéseik kialakítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a hátrányos helyzetű gyermekek – például a hajléktalanok, a fogyatékossággal élők, a bizonytalan családi helyzetben lévők, a migráns háttérrel, kisebbségi faji vagy etnikai háttérrel rendelkezők vagy az alternatív gondozásban részesülők – sajátos szükségleteit.
Az említett intézkedések támogatására uniós finanszírozás áll rendelkezésre a társadalmi befogadást, a szegénység elleni küzdelmet és az emberekbe való befektetéseket előmozdító projekteket finanszírozó Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az InvestEU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében.
A biztosi testület tagjai a következőket mondták:
Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök így nyilatkozott: „Az új, átfogó uniós gyermekjogi stratégia fontos állomás a gyermek bevonásával és érdekében végzett munkánk során. Köszönjük minden gyermeknek, hogy hozzájárult ehhez a fontos kezdeményezéshez. Hangjuk a remény üzenetét hordozza és cselekvésre buzdít az EU-n belül és világszerte. Ezzel a stratégiával újfent tanúságot teszünk elkötelezettségünkről az iránt, hogy egészségesebb, ellenálló és egyenlőségen alapuló társadalmakat alakítsunk ki mindenki számára, amely minden gyermeket befogad, megvéd és jogokkal ruház fel. Mostani és jövőbeni politikánkat a gyermekeink érdekében és velük együtt valósítjuk meg. Ily módon megerősítjük demokráciáinkat”.
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Az EU-ban már a világjárvány előtt is a gyermekek 22%-át fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye. Ennek elképzelhetetlennek kellene lennie Európában. Tavaly ezek a már meglévő egyenlőtlenségek még tovább növekedtek. Meg kell szakítanunk ezt a veszélyes folyamatot, és gondoskodnunk kell arról, hogy a rászoruló gyermekek – hátterüktől függetlenül – egészséges étkezéshez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és megfelelő lakhatáshoz jussanak. A Bizottság készen áll arra, hogy minden tőle telhető módon támogassa a tagállamokat a gyermekek életkörülményeinek érzékelhető javításában.”
A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders így nyilatkozott: „Az EU-ban hátterétől függetlenül minden gyermeknek joga van ugyanarra a védelemre és a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. Mégis minden harmadik Unión belüli gyermek tapasztalt már valamilyen eltérő bánásmódot. Ezek skálája a digitális technológiához vagy a társadalmi-gazdasági támogatáshoz való egyenlőtlen hozzájutástól az otthoni erőszak elleni védelem hiányáig terjed, tehát nagyon sok gyermek szorul további segítségre. A ma előterjesztett új stratégia azt a célt szolgálja, hogy ezt mindannyian megkapják.”
További lépések
Az uniós stratégia végrehajtását uniós és nemzeti szinten is nyomon fogják követni, és a Bizottság a Gyermekjogi Fórum éves ülésén beszámol az elért eredményekről. A Bizottság 2024 végén a gyermek részvételével értékeli a stratégiát.
A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy mielőbb fogadják el az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot. A Bizottság arra ösztönzi a kormányokat, hogy az elfogadást követő hat hónapon belül nyújtsanak be hozzá nemzeti cselekvési terveket az ajánlás végrehajtásának módjáról. A Bizottság az európai szemeszter keretében nyomon követi az előrehaladást, és szükség esetén országspecifikus ajánlásokat bocsát ki.
Háttér
Amint azt a csomag kidolgozásához hozzájáruló több mint 10 000 gyermek véleménye is nyomatékosította, az EU-ban és a világ más részein élő gyermekeket továbbra is társadalmi-gazdasági kirekesztés és megkülönböztetés éri saját maguk vagy szüleik származása, helyzete, neme vagy szexuális irányultsága miatt. A gyermekek hangja nem mindig talál nyitott fülekre: véleményüket nem minden esetben veszik figyelembe az őket érintő ügyekben. A Covid19-világjárvány tovább súlyosbította ezeket a problémákat. A Bizottság válasza a következő négy évre szóló átfogó stratégia, amelynek célja, hogy a már elfogadott uniós intézkedésekre építve megvédelmezze és előmozdítsa a gyermekek jogait, és egyértelmű javító intézkedéseket határozzon meg. Emellett a stratégia abban is támogatni fogja a tagállamokat, hogy a lehető legjobban használják fel az uniós forrásokat.
Ursula von der Leyen elnök a 2019-2024 közötti időszakra vonatkozó politikai iránymutatásában jelentette be az európai gyermekgaranciát. Az európai gyermekgarancia kiegészíti a gyermekjogi stratégia második pillérét, egyben a szociális jogok európai pillérére vonatkozó, 2021. március 4-én elfogadott cselekvési terv egyik kulcsfontosságú célja, és közvetlenül a pillér 11. elvére (Gyermekgondozás és a gyermekek támogatása) reagál. A cselekvési terv azt a célt javasolja az EU számára, hogy 2030-ig legalább 15 millióval csökkentse a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek számát, beleértve legalább 5 millió gyermeket.
Weboldal és tájékoztatók: uniós gyermekjogi stratégia és európai gyermekgarancia
