A kormánypártok közti súrlódások és az ellenzék tiltakozása dacára megszavazta a román képviselőház szerdán az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi részleg (SIIJ) felszámolását.
Csoma Botond, a bukaresti koalíciós kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője felszólalásában rámutatott: valótlanul tulajdonítják az RMDSZ-nek azt a módosító indítványt, amely szerint a bírák és ügyészek ellen csak a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás. Ezt a kompromisszumot, amelyet az RMDSZ “nehéz szívvel” fogadott el, szerinte Stelian Ion – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által jelölt – igazságügyi miniszter javasolta. “Az RMDSZ eredetileg azt próbálta elérni, hogy az úgynevezett “speciális részleg” ügyeit a legfőbb ügyészség vegye át” – tette hozzá.
A képviselőház ülésén a tárcavezető is tagadta, hogy az USR-től származna a bírákat és ügyészeket védő, sokak által “mentelmi jogként” értelmezett CSM-szűrő bevezetésének ötlete: Stelian Ion szerint ő csak elfogadta azt a garanciaigényt, amelyet a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő CSM fogalmazott meg. Az igazságügyi miniszter szerint azonban az a fontos, hogy a kormánykoalíció teljesítse választási ígéretét, és véget vessen annak a “szégyenletes” zárójelnek, amellyel az előző szociáldemokrata kormánytöbbség az “igazságszolgáltatás függetlenségére tört”.
A nacionalista és vírustagadó szólamokkal frissen parlamenti képviselethez jutott ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői éles, személyeskedő szóváltásba keveredtek a parlamentben a kormánykoalíció tagjaival. Az AUR és a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói szerint semmi garancia nincs arra, hogy a SIIJ felszámolása után a korrupcióellenes ügyészség (DNA) – amelyhez visszakerülnek a bírákat és ügyészeket érintő akták – nem fog ismét “politikai fegyverként” működni.
A “speciális részleget” a 2016-2020-as parlamenti ciklus szociálliberális parlamenti többsége hozta létre, amely szerint azért kellett elvenni a DNA-tól a bírák és ügyészek dossziéit, mert a vádhatóság a bírákat állítólag mondvacsinált ügyekkel tartotta sakkban, hogy elérje a “mélyállam” akaratával szembeszegülő döntéshozók elítélését.
A SIIJ felszámolását célzó törvénytervezetet 171-136-os szavazataránnyal fogadta el a bukaresti képviselőház, a tervezet végső formájáról azonban a szenátus hivatott dönteni.
