Amennyiben egy bíróság mulasztása alkalmas arra, hogy érdemben befolyásolja az ügy kimenetelét, az ügyben meghozott döntése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1485/2020. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság fogvatartási körülmények miatti kártalanítás tárgyában hozott végzését.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó alapjogsértő fogvatartási körülményei miatt kártalanítási kérelmet terjesztett elő, amelyet az első fokon eljáró bíróság elutasított, arra hivatkozva, hogy az indítványozó a fogvatartási ideje alatt nem élt az elhelyezési körülményei miatt panasszal a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokánál, holott ez előfeltétele a kártalanítási kérelem előterjesztésének. Az indítványozó fellebbezésében előadta, hogy két alkalommal is élt panasszal a fogvatartás ideje alatt, a panaszokat rögzítették, sőt azokban meghallgatást is tartottak. Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú döntést helybenhagyta. Ezt követően fordult az indítványozó az Alkotmánybírósághoz, mivel indítványa szerint a támadott másodfokú döntés sérti az Alaptörvényben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó fellebbezésében egyértelműen hivatkozott arra, hogy a fogvatartási időszaka alatt előterjesztette a büntetés-végrehajtási törvényben foglalt panaszt, a másodfokú bíróságnak pedig – a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó vizsgálati és indokolási kötelezettsége okán – meg kellett volna keresnie az érintett fogvatartási intézetet, és tisztáznia kellett volna az indítványozó által állított panaszok létezésének kérdését. A másodfokú bíróság mulasztása alkalmas volt arra, hogy érdemben befolyásolja az ügy kimenetelét, ezért a végzés sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mivel a bíróság nem teljesítette indokolási kötelezettségét amikor a fellebbezés egy lényeges részéről, illetve ezen rész mellőzésének indokáról nem adott számot végzésében. Az Alkotmánybíróság így a támadott végzést alaptörvény-ellenessége folytán megsemmisítette.
