A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló jogszabályt, az ingatlan-nyilvántartásról szóló és a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot is módosítaná az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.
A testület a csütörtöki ülésén a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló jogszabállyal kapcsolatos előterjesztéshez kiegészítést fogadott el: ha a veszélyhelyzetet a kormány az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. nap előtt megszünteti, akkor a feloldást megelőző napon hatályos kormányrendeleteknek azon rendelkezéseit, amelyek a veszélyhelyzet megszűnése utáni időszakra állapítanak meg általánosan kötelező magatartási szabályt, az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig továbbra is alkalmazni kell.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot a külföldön kiállított magán- és közokiratok elektronikus okirattá alakításának szabályozása érdekében módosítják, valamint kiegészítik egyes szociális, gondnoksági és gyámsági ügyekhez kapcsolódó ingatlan ellenőrzések miatt.
A változtatások a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével kapcsolatos jogszabály esetében lehetővé teszik, hogy az aláírópadon tett aláíráson a biometrikus összehasonlítás mellett írásszakértői vizsgálat is történjen, valamint az aláírópad alkalmazásakor az arra feljogosítottak az aláíráshoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatokat is megismerhetik.
A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatban az ötmillió forintot elérő mérlegfőösszeggel rendelkező civil szervezetek éves beszámolójára és közhasznúsági mellékletének elektronikus megküldésére vonatkozó kötelezettséget egy évvel kitolják a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében. A módosítás biztosítja továbbá, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatályvesztése miatt a nyilvántartásból töröljék azt, hogy az egyesület vagy az alapítvány külföldről támogatott szervezetnek minősül.
A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat szövegét kiegészítik a veszélyhelyzet során bevezetett és átmeneti lehetőségként a vállalkozások által még várhatóan 2022. december 31-ig kezdeményezhető reorganizációs eljárás szabályaival való összhang érdekében. Ezzel biztosítják azt is, hogy a két eljárás ne legyen egyszerre folyamatban.
A hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosítások között szerepel, hogy nem csak a nyomozóhatóság, hanem az előkészítő szerv is jogosult az adóazonosító megismerésére ügyészi engedély nélkül. A nemzetiségi szószóló javaslatával összhangban pontosítják azt is, hogy kérelemre a magánútlevél a nemzetiséghez tartozók nevét az anyakönyvi bejegyzésben foglaltak szerint nemzetiségi nyelven is tartalmazza.
Az egyes köznevelést érintő törvények változtatásával az Alkotmánybíróság korábbi elmarasztaló döntése miatt hoznak létre garanciákat a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, hat éves kort betöltött, de további egy évig óvodai nevelésben részt vevő gyermekek felzárkóztatására. A garanciarendszer megszervezése az óvodai nevelés során megvalósuló fejlesztés intenzitásának és hatékonyságának javításával valósul meg.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvények módosítása értelmében az 1957. január 1-je előtt keletkezett, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó közirat birtokosát az ellenkező bizonyításáig tulajdonosnak kell tekinteni. A közokiratok kezelése és védelme érdekében tízezertől 250 ezer forintig terjedő bírságolási lehetőséget is megteremt a jogszabály.
