2013. évi CXXXIX. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról ^* 

Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, a makroprudenciális feladatok és felelősség meghatározása, a hatékony makroprudenciális beavatkozás lehetőségeinek megteremtése, a nemzetközi makroprudenciális együttműködés erősítése érdekében, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének, ellenőrzésének megerősítése érdekében az Alaptörvény 41. és 42. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja, feladatai és szervezete

I. Fejezet

A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja és alapvető feladatai

1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja.

(2) Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) és a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. A Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.

(3) ^*  Az MNB a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében betöltött tagságára tekintettel ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat.

2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik.

3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

(2) ^*  Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

2. Az MNB alapvető és egyéb feladatai

4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

(2) Az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. ^*  Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvényes fizetőeszköze.

(3) Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt.

(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

(5) ^*  Az MNB felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, ennek keretében felvigyázza a rendszer, valamint a központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Ezen jogkörében, valamint a 171. § (3) bekezdésében meghatározott jogalkotási jogkörében részt vesz a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek kialakításában.

(6) Az MNB feladatai ellátásához és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló (4.) Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Alapokmány) 5. cikkében meghatározott az EKB-val szemben fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

(7) Az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek érdekében az e törvényben meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához.

(8) Az MNB külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el.

(9) Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete,

c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,

d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése

céljából.

(10) Az MNB – a Pénzügyi Békéltető Testület útján – ellátja a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését.

(11) Az MNB számára feladatot törvény és a (9) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódóan törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapíthat meg. Az MNB törvényben és törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatának összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott alapvető feladataival és felelősségével.

(12) Az (1)–(5) és (9) bekezdés szerinti feladatok ellátására az MNB kizárólagosan jogosult.

(13) Az (1)–(7) bekezdésben meghatározott feladatok az MNB alapvető feladatai.

(14) Az MNB alapvető feladatai közé nem tartozó feladatok az MNB egyéb feladatai, amelyeket – jogszabályban meghatározottak szerint – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

(15) ^*  A (8) bekezdésben meghatározott feladatkör ellátásánál gondoskodni kell a szanálási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek az MNB más feladatait ellátó szervezeti egységétől való működési függetlenségről, ideértve azt is, hogy ezen feladatkört kizárólag az MNB elnökének vagy bármelyik alelnökének közvetlen alárendeltségében és irányításában lehet ellátni.

II. Fejezet

Az MNB szervezete

3. Az MNB jogi formája

5. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Az MNB székhelye Budapest.

(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.

(3) Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.

(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) képviseli.

(5) Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint.

6. § (1) A részvényes részvényesi határozattal dönt:

a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról,

b) a könyvvizsgáló megbízásáról és visszahívásáról és

c) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.

(2) ^*  A részvényest az igazgatóság a 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti határozatairól – azok megküldésével – tájékoztatja.

7. § ^*  A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

4. Az MNB szervei

8. § Az MNB szervei:

a) a Monetáris Tanács,

b) a Pénzügyi Stabilitási Tanács,

c) az igazgatóság és

d) a felügyelőbizottság.

5. A Monetáris Tanács

9. § (1) Az e §-ban meghatározott feladatok tekintetében az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács.

A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozik:

a) a 4. § (1)–(4) és (6) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos stratégiai döntés,

b) az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 20. § (1) bekezdése szerinti döntés,

c) az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés,

d) a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatban azon stratégiai keretek meghatározása, amely keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz,

e) az ügyrendjének megállapítása, továbbá

f) döntés minden olyan további kérdésben, amit törvény a Monetáris Tanács kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A Monetáris Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjai számának összege nem érheti el a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjainak számát, és a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem érheti el a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagok száma összegének kétszeresét. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.

(4) A Monetáris Tanács tagjai:

a) az MNB elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke,

b) az MNB alelnökei és

c) a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.

(5) A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.

(6) A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja.

(7) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt, (4) bekezdés c) pont szerinti tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(8) A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel vagy

d) halállal.

(9) A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a köztársasági elnökkel, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagnak az Országgyűlés elnökével. A Monetáris Tanács tagjának megbízatása lemondása esetén a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a lemondó nyilatkozat megtételét követő időpontban, ennek hiányában a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi, a (4) bekezdés c) pont szerinti tagnak az Országgyűlés elnöke általi kézhezvételével szűnik meg. A Monetáris Tanács tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból mentheti fel.

(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok választására és felmentésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlés számára.

(12) ^*  A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.

(13) A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a (4) bekezdés b) pontja szerinti tagok esetében a köztársasági elnök, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok esetében az Országgyűlés elé.

(14) A Monetáris Tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével az MNB alelnökei közül megválasztja a Monetáris Tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a Monetáris Tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ.

(15) A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a Monetáris Tanács elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.

(16) A Monetáris Tanács álláspontját a Monetáris Tanács elnöke vagy – akadályoztatása esetén – elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.

6. Az MNB elnöke

10. § (1) Az MNB élén elnök áll.

(2) Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke.

(3) A 9. § (5)–(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Az MNB elnökét a 9. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel.

(5) ^*  A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.

(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – a bírósághoz fordulás esetén – a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.

(7) A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.

(8) Rendelet kiadása kivételével az MNB elnökét akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti.

7. Az MNB alelnökei

11. § (1) Az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Az MNB alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára.

(2) A 9. § (5)–(10), (12) és (13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az MNB alelnökeinek felmentésére az MNB elnökének előterjesztésére a miniszterelnök tesz javaslatot.

(3) A köztársasági elnöknek az MNB alelnökeinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.

8. Az igazgatóság

12. § (1) Az igazgatóság felelős a 4. § (1)–(4) és (6) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Monetáris Tanács és a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB működésének irányításáért.

(2) Az igazgatóság tagjai:

a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és

b) az MNB alelnökei.

(3) Az igazgatóság nevében az elnök jár el.

(4) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:

a) a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása,

b) ^*  az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, a 166. § (1a) bekezdése szerinti osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az MNB saját tőkéjének az előző év végi, előzetes mértékéről és annak várható alakulásáról szóló, évenkénti előrejelzés tervezetének, valamint az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása,

c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása,

d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok – ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is – jóváhagyása,

e) a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása,

f) a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-módosítás és

g) a 159. §-ban foglaltakkal kapcsolatos döntések meghozatala.

(5) A Monetáris Tanács bármely, a hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az igazgatóságot. Az így meghozott döntéseivel kapcsolatban az igazgatóság beszámol a Monetáris Tanácsnak. Az MNB elnöke a (4) bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a hatáskörébe tartozó kérdést döntésre az igazgatóság elé terjeszthet.

(6) Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.

(7) ^*  Az MNB elnöke rendeletben határozza meg azt az MNB által alkalmazott, az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, akire (amelyre)

a) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezésével és ellenőrzésével, és

b) a 4. § (6) bekezdése szerinti feladatkörben eljárva kibocsátott MNB rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzésével

kapcsolatos hatósági eljárásokban a hatáskörgyakorlási jogot átruházza.

(8) ^*  Az igazgatóság a (4) bekezdés b) pontja szerinti előrejelzést annak jóváhagyását követően, legkésőbb április 30-ig megküldi a Költségvetési Tanács és a részvényes részére.

9. A Pénzügyi Stabilitási Tanács

13. § (1) ^*  Az MNB hatáskörébe tartozó ügyek közül a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács – mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve –, valamint a (11) bekezdés szerinti személy vagy szerv az MNB nevében jár el a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal során.

(2) ^*  A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint

a) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,

b) számba veszi a pénzügyi közvetítőrendszer egészét veszélyeztető kockázati tényezőket,

c) elemzi azokat az intézmény- vagy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészére nézve,

d) nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető kockázatokat, és a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között dönt a szükséges intézkedésekről,

e) megtárgyalja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, kérdéseket és szükség esetén állást foglal,

f) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását fenyegető helyzetben értékeli a rendszerkockázatokat, dönt az azok csökkentése vagy megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről,

g) szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészének szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit,

h) szükség szerint megtárgyalja az Európai Felügyeleti Hatóságok által kiadott ajánlásokat, határozatokat, ideértve az európai pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén a nemzeti felügyeleti hatóságoknak címzett, egyedi intézkedések megtételére felszólító határozatokat is, valamint állást foglal az azokból származó feladatokról,

i) az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki,

j) évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,

k) ^* 

l) ^*  döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatok tekintetében.

(3) A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseiről rendszeresen beszámol a Monetáris Tanácsnak.

(4) A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület.

(5) A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai:

a) elnökként az MNB elnöke,

b) a 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnökök,

c) az MNB elnöke által kijelölt vezetők,

(6) A Pénzügyi Stabilitási Tanács szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.

(7) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülését az elnök hívja össze, vezeti le és tesz javaslatot annak napirendjére.

(8) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter képviselője, valamint az MNB elnöke által felkért külső meghívottak tárgyalási joggal vesznek részt.

(9) ^*  A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke, az elnök akadályoztatása esetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti alelnökök közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjében kijelölt alelnök írja alá.

(10) ^*  A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjét maga határozza meg.

(11) ^*  Az MNB elnöke rendeletében meghatározza azt az MNB által alkalmazott, az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, aki

a) döntést hoz a 39–41. §-ban meghatározott törvények, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban,

b) – a (2) bekezdés l) pontja szerinti határozatok kivételével – döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban és

c) döntést hoz a 4. § (7) bekezdés szerinti makroprudenciális feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban.

(11a) ^*  A Pénzügyi Stabilitási Tanács a (11) bekezdésben meghatározott döntéshozatal során az MNB elnöke rendeletében meghatározottak szerint a hatáskör gyakorlását bármikor magához vonhatja.

(12) ^*  A Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontját az elnök vagy az erre a Pénzügyi Stabilitási Tanács által felhatalmazott tagja jogosult nyilvánosságra hozni.

10. A felügyelőbizottság

14. § (1) A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.

(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete – a (3) bekezdésben foglalt korlátozással – a felügyelőbizottság, a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról haladéktalanul tájékoztatást ad a felügyelőbizottságnak.

(3) ^*  A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság Ptk.-ban a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval összefüggésben előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el.

(4) A felügyelőbizottság tagjai:

a) az Országgyűlés által választott elnöke,

b) az Országgyűlés által választott további három tag,

c) a miniszter képviselője és

d) a miniszter által megbízott szakértő.

(5) A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.

(6) Az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá történő megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz.

(7) Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni.

(8) ^*  A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az MNB elnöke megbízatásának időtartamára szól.

(9) A felügyelőbizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt megbízó miniszter hívhatja vissza.

(10) A felügyelőbizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetve az őt megbízó miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

11. Könyvvizsgáló

15. § Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A megbízás lejártát követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható.

MÁSODIK RÉSZ

AZ MNB FELADATAIRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

III. Fejezet

Az MNB egyes alapvető feladatai

12. A monetáris politika

16. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 18. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.

17. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.

18. § Monetáris politikájának eszközeként az MNB:

a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a 146. §-ban foglalt korlátozással,

b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,

c) saját értékpapírokat bocsát ki,

d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg,

e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),

f) szabályozza a kötelező tartalékot és

g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.

13. Kötelező jegybanki tartalék

19. § (1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (a továbbiakban: tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.

(2) Az MNB a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire, ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. A tartalékalap egyes elemeire, különböző jellemzőik alapján, több tartalékráta-mérték is vonatkozhat, ez esetben a vonatkozó tartalékráta-mértékeket össze kell adni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot fizethet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú elemei, valamint ezek eltérő jellemzői szerint eltérő mértékűek lehetnek.

20. § (1) A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét és a tartalék után fizetendő kamat mértékét rendeletében állapítja meg.

(2) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat.

14. Jegybanki alapkamat

21. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg.

15. Árfolyamok

22. § (1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.

(2) Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.

(3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.

(4) Az árfolyam-politikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű ügyeként kezeli.

16. Pénzkibocsátás

23. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a forgalomból bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz-jellegüket.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél névértéken kell elfogadni.

(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja. A hitelintézet és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (a továbbiakban: posta) a forgalomból az MNB által bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig magyar törvényes fizetőeszközre átváltja.

(4) Készpénzben teljesített fizetés esetén – ideértve a fizetési számlára történő készpénzbefizetést is – 50 darabnál több érme elfogadására a hitelintézet és a posta köteles.

(5) A feltehetően hamis (a továbbiakban: hamisgyanús) bankjegy és érme semmilyen jogcímen nem fogadható el, ide nem értve a 24. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(6) ^*  Az emlékérme, valamint a nehezen felismerhető, sérült bankjegy, érme, fizetési művelet során történő elfogadása elutasítható.

(7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét – a (8) bekezdésben meghatározottak szerint – törvényes fizetőeszközre névértéken költségmentesen átváltja. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(8) Az MNB a hiányos, sérült bankjegyet akkor váltja át, ha a bankjegynek több mint 50%-át bemutatják. Az MNB térítés nélkül bevonja a forgalomból, és megsemmisíti azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot. A hitelintézet és a posta azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot, az ügyféltől térítésmentesen átveszi, és az MNB-nek továbbítja bevonás és megsemmisítés céljából.

(9) ^*  A pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyekkel kapcsolatban, amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a büntetőeljárás befejezéséig az MNB, a hitelintézet és a posta visszatarthatja a bankjegyek ellenértékének térítését és jogosult a pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek természetes személy befizetőjének (birtokosának) személyes adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma) kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a büntetőeljárás során eljáró szervek részére továbbítani. Az MNB a pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek törvényes fizetőeszközre való átváltásáért díjat számíthat fel, kivéve, ha az átváltást kezdeményező személy – az eljáró hatóság által kiállított dokumentummal – igazolja, hogy a sérülés rablás vagy lopás miatt következett be.

(10) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme – ide nem értve az MNB által kibocsátott emlékérmét –, továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.

(11) Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg

a) az érme más címletű érmére vagy bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre vagy érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét és a díjazás feltételeit is,

b) a forgalomból bevont, a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszközre való átváltásának szabályait, ideértve a díjazás feltételeit is.

23/A. § ^*  Az MNB a hitelintézet és a posta készpénzforgalma lebonyolításához kialakított infrastrukturális hálózatát az MNB elnökének a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében meghatározott rendszerességgel és szempontrendszer szerint minősíti, és a minősítés alapján kötelezi a hitelintézetet és a postát a minősítéshez hozzárendelt követelményeknek megfelelő infrastrukturális hálózat kialakítására.

24. § (1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Ennek keretében, az MNB az eurobankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelme érdekében ellátja

a) a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozat szerinti nemzeti készpénzszakértői központi,

b) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi rendelet) 3. cikk (1) bekezdésében az eurobankjegyekre és -érmékre vonatkozóan meghatározott,

c) a Tanácsi rendelet 4. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti nemzeti bankjegy szakértői központi, valamint

d) a Tanácsi rendelet 5. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti nemzeti érmeszakértői központi

feladatokat.

(2) ^*  Az MNB készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából – az adott büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig – jogosult a hamisgyanús fizetőeszközök természetes személy befizetőjének vagy birtokosának családi és utónevét, lakcímét, azonosító okmányának megnevezését és számát kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a büntetőeljárás során eljáró szervek részére továbbítani. Ha az MNB vagy a (3) bekezdés szerinti szervezet azt állapítja meg, hogy a fizetőeszköz nem hamis, az MNB a tudomására jutott személyes adatokat a készpénzszakértői vizsgálat lezárását követően haladéktalanul törli.

(3) A hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket – ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is – szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni, vagy az MNB által végzett szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni.

(4) A hamis magyar és külföldi fizetőeszközökért – ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is – nem jár térítés.

(5) Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet köteles az általa fellelt, feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket – ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is – az MNB-nek megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB elnökének rendeletében előírt módon és tartalommal az MNB részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(6) ^*  Az (5) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás során az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat is továbbítja az MNB részére. Az MNB az ily módon tudomására jutott személyes adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból, az ott meghatározott időpontig kezelheti.

25. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.

26. § (1) ^*  Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az euróutánzatokra – ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az euróérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével az MNB elnökének rendelete határozza meg.

(3) ^*  Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazása során az MNB 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának ellátását, a törvényes fizetőeszközbe vetett bizalmat, valamint az MNB-vel kötött szerződés alapján az érmék – ideértve az emlékérméket is – (a továbbiakban együtt: érmék) gyártását és forgalmazását végző szervezet ezen tevékenységét sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi gyakorlat, amely

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet,

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg.

(4) ^*  A (3) bekezdés alkalmazásában

a) ^* 

b) kereskedelmi gyakorlat: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti fogalom.

(5) ^*  Ha az MNB észleli, hogy

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő

kereskedelmi gyakorlat a fogyasztót valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas, kezdeményezi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság eljárását.

(6) ^*  Az (5) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel egyidejűleg az MNB megküldi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő

kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szakhatósági állásfoglalását az eljáró hatóság részére.

17. Pénzforgalom és felvigyázás

27. § (1) ^*  Az MNB – a Monetáris Tanács által meghatározott felvigyázói elvárásokat is érvényesítve – kijelöli a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket.

(2) ^*  Az MNB elnöke a 171. § (3) bekezdésében meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását.

28. § (1) ^*  Az MNB engedélye szükséges a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának hatálybalépéséhez. Az engedélyezés során az MNB a Monetáris Tanács által meghatározott felvigyázói elvárásokat is figyelembe veszi.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.

(3) A fizetési rendszer működtetését végző szervezet az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.

(4) ^* 

28/A. § ^* 

29. § ^* 

18. Jegybanki információs rendszer

30. § (1) A 4. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását – az MNB jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszerhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB elnöke rendeletében vagy az MNB-nek a 48. § (3) bekezdése alapján, felügyeleti jogkörben meghozott hatósági határozatában előírt információkat kötelesek szolgáltatni.

(2) ^*  Az MNB a jegybanki információs rendszerben kezeli a 4. § (1), (7) és (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához feltétlenül szükséges azon – a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázatok feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint hitelintézetnél, kincstárnál elhelyezett betétre vonatkozó, továbbá a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása érdekében szükséges – személyes adatokat, amelyekre vonatkozóan az MNB rendeletben vagy a 48. § (3) bekezdése alapján, felügyeleti jogkörben adatszolgáltatást rendelt el, azzal, hogy ezen adatszolgáltatás az érintett természetes személyazonosító adatára, különleges adatára, azonosító kódjára, illetve személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítójára nem irányulhat.

(2a) ^*  Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjától egyedi azonosításra alkalmas módon átveheti a rendelkezésére álló, illetve az adminisztratív adatforrást kezelő szervtől annak adminisztratív adatforrásában kezelt, a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázatok feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint a hitelintézetnél, kincstárnál elhelyezett betétre vonatkozó – az érintett természetes személyazonosító adatát, különleges adatát, azonosító kódját, illetve személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját ide nem értve – személyes adatokat.

(2b) ^*  A (2a) bekezdés szerint átadott adatok kezelésére a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényt kell alkalmazni, azokat a jegybanki információs rendszer egyéb adataitól elkülönítve kell kezelni. A jegybanki információs rendszer részét képező statisztikai adatok kezelése során az MNB megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést, amely az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében szükséges.

(2c) ^*  A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB – a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter véleményét kikérve – a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.

(2d) ^*  Az e § szerinti személyes adatokat tartalmazó adatszolgáltatás, adatátvétel esetében az MNB – álnevesítés alkalmazásával – az érintett természetes személy azonosítását lehetővé tevő adatokat elválasztja az érintettre vonatkozó egyéb adatoktól, továbbá az így elválasztott adatokat olyan – a (2b) bekezdés szerinti biztonsági intézkedéseknek megfelelően védett – technikai azonosítóval látja el, amelynek ismerete nélkül a kapcsolat a szolgáltatott vagy átvett adatok és az érintett természetes személy között többé nem állítható helyre. Az így elválasztott adatok közötti kapcsolat kizárólag az MNB által, a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott cél elérése céljából, az ahhoz szükséges időtartamig – ideiglenesen – állítható helyre. A (2) és (2a) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél teljesülése esetén az MNB az adatokat haladéktalanul és véglegesen személyazonosításra alkalmatlanná teszi.

(3) Az MNB nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, és ezek részletes adatait az Országgyűlés, a Kormány és a központi államigazgatási szervek felhívására rendelkezésükre bocsátja. Az MNB a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére, e szerv kérése alapján statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon átadja.

(4) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

(5) ^*  Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében – az MNB alapvető feladatainak ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében – előírhatja, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi Statisztikai Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési és szakképzési támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, pénztártitkot és egyedi statisztikai adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassanak az MNB részére. Az MNB elnöke rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.

(6) Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja az (5) bekezdésben írt információk bizalmas vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg az (5) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell átadni. Az MNB a kódképzési módszer rendelkezésre bocsátását követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli.

(7) Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal a (5) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott információkat összekapcsolni. Az összekapcsolás nem terjedhet ki olyan adatállományra, amely az MNB saját kezelésében van.

(8) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles megtagadni az információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A megtagadást és annak indokát az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt határidőben.

(9) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy állapítja meg, hogy

a) a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult, és

b) a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet.

(10) Az (5) és (6) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a járási szintnél pontosabban ne legyen megállapítható.

(11) Az MNB köteles az információk (5) és (6) bekezdés szerinti létrehozásával összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket – részletes költségkimutatás alapján – az információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni.

(12) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett a kódképzés módszerét nem módosíthatja, és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd az anonim kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.

(13) Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli.

(14) E § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre.

(15) ^*  A (2a) bekezdés alkalmazásában statisztikai célú felhasználásnak minősül a 4. § (6) bekezdése szerinti statisztikai tevékenység során a statisztikai eredmények, elemzések előállítása és statisztikai módszertan fejlesztése érdekében történő felhasználás. Statisztikai eredmények a gazdasági és társadalmi jelenségeket jellemző aggregált adatok, mutatók.

IV. Fejezet

A rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos alapvető feladatok

19. A hitelkínálat figyelemmel kísérése

31. § (1) Az MNB a hitelkínálat kiegyensúlyozottságát érintő rendszerszintű kockázatok csökkentése vagy kialakulásának megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarországon hitel- és pénzkölcsönnyújtás tevékenységet végző vállalkozások hitelezési aktivitását. Az MNB rendszeresen értékeli a hitelezési ciklus állapotát.

(2) Az MNB figyelemmel kíséri továbbá a Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozásoknak az Európai Unió másik tagállamában vagy harmadik országban végzett hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységét.

20. A túlzott hitelkiáramlás megakadályozását szolgáló intézkedések

32. § (1) Amennyiben a hitelkiáramlásban olyan ingadozások következnek be, melyek következtében a gazdasági növekedés üteme jelentősen eltér a hosszú távú trendtől, vagy ezek bekövetkezése valószínűsíthető, továbbá amelyek következtében jelentős reálgazdasági veszteség valószínűsíthető, az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 171. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében.

(2) ^*  Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében

a) ^*  a Magyarország területén hitel- és pénzkölcsön nyújtási, valamint pénzügyi lízing tevékenység keretében természetes személlyel kötött szerződések tekintetében

aa) az ingatlan-, illetve gépjárműhitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti arányára,

ab) a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékére,

ac) a hitel-, illetve lízingtartozás jövedelem arányában megengedett maximális mértékére, valamint

b) hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a Magyarország területén elhelyezkedő lakóingatlanok és kereskedelmi

ba) ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyokra,

bb) ingatlanokkal fedezett lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozó kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értékek minimális szintjére

vonatkozó szabályokat állapít meg.

(3) ^*  Az MNB elnöke a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendeletében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet)

a) 124. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a kockázati súlyokat azzal, hogy a lakóingatlanok esetében 35 és 150 százalék közötti sávban, a kereskedelmi ingatlanok esetében 50 és 150 százalék közötti sávban, valamint a 100 százaléknál alacsonyabb, kedvezményes kockázati súlyok alkalmazási feltételeire egyúttal szigorúbb szabályokat állapít meg,

b) 164. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a kitettséggel súlyozott átlagos LGD minimális szintjét azzal, hogy pénzügyi stabilitási szempontok figyelembevételével a minimális LGD érték esetében magasabb minimális értéket is meghatározhatnak.

21. Az anticiklikus tőkepuffer

33. § (1) ^*  Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján rendeletében szabályozza az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeit.

(2) ^*  A Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásához negyedévente irányadó pufferrátát – az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásának alapjául szolgáló rátát – állapít meg, amelynél figyelembe veszi ^* 

a) a hitelezési ciklus állapotát,

b) a hitelállomány túlzott növekedéséből fakadó kockázatokat,

c) a nemzetgazdasági sajátosságokat,

d) a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és annak a hosszú távú trendtől való eltérését,

e) az Európai Rendszerkockázati Testület anticiklikus tőkepufferráta meghatározására vonatkozó iránymutatását.

(3) ^*  Az MNB az irányadó pufferráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant közleményben teszi közzé.

(4) ^*  Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó pufferráta, a (2) bekezdés e) pontja szerinti iránymutatás, és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembevételével meghatározza és honlapján közzéteszi a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan az anticiklikus tőkepufferráta mértékét. Az MNB a ciklikus rendszerszintű kockázatok intenzitását és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, és a felülvizsgálat eredményét honlapján közzéteszi előre megjelölt időpontokban.

(5) ^*  Ha az anticiklikus tőkepufferráta először kerül meghatározásra, és 0% feletti, vagy ha emelkedik, az MNB elnökének rendeletét annak alkalmazási kezdő időpontja előtt 12 hónappal kell kihirdetni. Ha ettől eltérően az MNB az anticiklikus tőkepuffer képzésére ennél rövidebb felkészülési időszakot határoz meg, akkor ennek részletes indokait honlapján közleményben teszi közzé.

(6) ^*  Ha az anticiklikus tőkepufferráta mértékének csökkentésére vagy elengedésére kerül sor, akkor az anticiklikus tőkepufferráta azonnal alkalmazandó, és ez esetben az MNB honlapján közleményben közzé teszi azt az időintervallumot, amely alatt várhatóan nem kerül sor anticiklikus tőkepufferráta mértékének növelésére. Ez a közlemény nem köti az MNB-t az anticiklikus tőkepufferráta mértékének felülvizsgálatában.

(7)–(9) ^* 

22. A rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések

34. § (1) Amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, az MNB elnöke a 171. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára. Az MNB elnökének rendelete a hitelintézetek egyedi kockázatai által indokolt mértékű jogszabályi követelményeken túl további előírásokat is meghatározhat, amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése vagy a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja.

(2) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében rendeletben szabályozza:

a) az (1) bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai közötti lejárati összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is,

b) az (1) bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai közötti denominációs összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is,

c) az (1) bekezdésben meghatározott intézményeknél a likviditás minimális szintjére vonatkozó rövidtávú likviditási fedezeti követelményeket.

23. A rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő intézkedések

35. § (1) ^*  Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező,

a) ^*  globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét összevont alapon, valamint

b) ^*  egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon,

és folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(2) ^*  Ha az MNB a Hpt. 90. §-a alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet

a) arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és

c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről.

23/A. ^*  Rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatot csökkentő intézkedések

35/A. § ^*  (1) Ha a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, akkor a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferkövetelmény és az anticiklikus tőkepufferkövetelmény által nem kezelt kockázatokra a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg.

(2) A 141/A. §-ban meghatározott tájékoztatás magában foglalja:

a) a magyarországi rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatnak, és annak pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt hatásának ismertetését,

b) a rendszerkockázati tőkepuffer szükségességének, és annak várható hatékony és arányos kockázatcsökkentő hatásának bemutatását,

c) a rendszerkockázati tőkepuffer egységes piacra gyakorolt várható hatásának ismertetését,

d) az alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferráta vagy tőkepufferráták mértékét és azt, hogy azt milyen kitettségekre, illetve intézményekre vonatkozóan írja elő,

e) ha a rendszerkockázati tőkepufferráta az összes kitettségre vonatkozik, akkor miért véli úgy, hogy a rendszerkockázati tőkepuffer nem duplikálja az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó, a Hpt. 89. §-a és 90. §-a szerinti tőkepuffer működését.

(3) Amennyiben a rendszerkockázati tőkepufferráta megállapításáról szóló döntés a korábban megállapított tőkepufferrátához képest csökkenést jelent vagy nem jelent változást, az MNB-nek csak a 141/A. § szerinti tájékoztatást kell megtennie.

(4) ^*  Ha az MNB 3 százalék vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően – legkorábban 30 nappal – alkalmazhatja azt a Hpt. 92. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő.

(5) ^*  Ha az MNB a Hpt. 92. § (2) bekezdés szerinti kitettségre 5 százalék feletti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB tervezetét véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak.

(6) ^*  Ha az MNB a Hpt. 92. § (2) bekezdés szerinti kitettségre 3 és 5 százalék közötti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor az MNB előzetesen megküldi a tervezetét véleménnyel ellátva az Európai Bizottságnak azzal, hogy a rendszerkockázati pufferrátát e bekezdés szerint csak az Európai Bizottság előzetes véleményének kézhezvételét követően vezetheti be.

(7) Ha az (5) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, az (5) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.

(8) Ha a (6) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, a (6) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB az ellenvélemény figyelembevétele nélkül bevezetheti a tervezetében meghatározott mértékben a rendszerkockázati tőkepufferrátát azzal, hogy a vélemény figyelembe nem vételét részletesen indokolja az Európai Bizottság számára.

(9) A (6) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben másik EGT-államban székhellyel rendelkező anyavállalat hitelintézet leányvállalata érintett, a MNB az Európai Bizottsággal egyidejűleg az ügyben érintett többi illetékes felügyeleti hatóságot is értesíti, egyeztet velük. Ha a többi érintett illetékes felügyeleti hatóság és az MNB nem ért egyet az Európai Bizottságnak megküldött javaslat tekintetében, vagy a javaslatnak az Európai Bizottság felé megküldését követő egy hónapon belül az Európai Rendszerkockázati Testület a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazását illetően ellenvéleményt fejez ki, akkor az MNB az Európai Bankhatósággal egyeztetést kezdeményez, amely egyeztetés során az Európai Bankhatóság részéről rögzítésre kerülő vélemény az MNB-re nézve nem kötelező.

(10) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.

(11) Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében.

24. A rendszerkockázat kezelésével kapcsolatos további feladatok

36. § Ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat.

37. § ^*  Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak, valamint a Befektető-védelmi Alapnak – kérésükre, azt önállóan mérlegelve – sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.

38. § A 31–37. §-ban meghatározott feladatok ellátása nem veszélyeztetheti az MNB-nek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerében fennálló tagságából eredő feladatai ellátását.

V. Fejezet

Felügyeleti feladatok

39. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja ^* 

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény, ^* 

b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény, ^* 

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, ^* 

d) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény, ^* 

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény, ^* 

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, ^* 

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény, ^* 

h) a Tpt., ^* 

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény, ^* 

j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,

k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény (a továbbiakban: Fnytv.), ^* 

l) a Bszt., ^* 

m) ^*  a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Kbftv.), ^* 

n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a továbbiakban: Vbit.), ^* 

o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint ^* 

p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (a továbbiakban: Gfbt.), ^* 

q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény, ^* 

r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény, ^* 

s) ^*  az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény ^* ,

t) ^*  a kriptoeszközök piacáról szóló törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

(2) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.

(3) ^*  Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben, valamint a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 12. pontja szerinti szolgáltató minőségében eljáró szolgáltató vonatkozásában az Afad-törvényben meghatározott felügyeleti feladatokat.

(4) ^*  Az MNB biztosítja, hogy feladatai ellátásához szükséges szakértelemmel és működési kapacitással rendelkezzen.

40. § (1) ^* 

(2) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(3) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Bizottság (EU) 2019. március 14-i 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtását.

(4) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10. cikke szerinti illetékes hatóságként a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

(5) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását és a 25a. cikk szerinti felügyeletét.

(6) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai ellátása során ellátja a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 583/2010/EU bizottsági rendelet, valamint a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 584/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtását.

(7) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(8) ^*  Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 2. cikk 13. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a 648/2012/EU rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.

(9) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2010. november 12.) (a továbbiakban: a 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 43. cikke szerinti illetékes hatóságként a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37–42. cikkének végrehajtását.

(10) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 575/2013/EU rendelet végrehajtását.

(11) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(12) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i 346/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(13) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását.

(14) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását.

(15) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012. december 19-i 231/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

(16) ^*  Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 2. cikk (1) bekezdés 17. pontja szerinti illetékes hatóságként ellátja a 909/2014/EU rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.

(17) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az Európai Értékpapír-piaci Hatóság számára a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 67. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a benyújtandó információkról szóló, 2014. december 18-i a Bizottság (EU) 2015/514 felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtásából eredő feladatokat.

(18) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április 29-i 760/2015/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(19) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i 2015/751/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából származó feladatokat.

(20) ^*  Az MNB ellátja a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) végrehajtását.

(21) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását.

(22) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását.

(23) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(24) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 16. cikke szerinti illetékes hatóságként az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(25) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságként az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(26) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(27) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(28) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet] végrehajtását, ideértve az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott hatáskört.

(29) ^*  A (28) bekezdéstől eltérően az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6–9. és 18–27. cikkében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést az MNB nem felügyeli azon szervezetek esetében, amelyek csupán kitettségeket értékesítenek az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti ABCP-program vagy egyéb értékpapírosítási ügylet vagy konstrukció keretében, de nem helyeznek ki kitettségeket aktívan, a rendszeres alapon történő értékpapírosítás elsődleges céljával.

(30) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(31) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(32) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(33) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–7. cikkének végrehajtását.

(34) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(35) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(36) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli azonnali referencia-árfolyamok mentessége és egyes megszűnő referenciamutatók helyettesítőinek kijelölése tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/168 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 5. pontjában meghatározott, az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23b. cikk (5) bekezdés a) pontja szerinti értékelést.

(37) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében ellátja az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával járó feladatokat.

(38) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés c), i), k)–m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(39) ^*  Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellátja az Unióban történő határon átnyúló fizetésekről szóló 2021. július 14-i (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet) 8. és 9. cikke szerinti illetékes hatóságként az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

(40) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) és l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet, továbbá a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/858 parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(41) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés t) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(42) ^*  Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendelet] végrehajtását, ide nem értve az (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikk (3) bekezdése szerinti európaizöldkötvény-kibocsátók felügyeletét.

41. § (1) ^*  Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] végrehajtását

a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008 április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

d) az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint

e) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet

átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) államán belüli jogsértések tekintetében.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti eljárások során hozott döntések végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

42. § Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében

a) engedélykérelmeket és más beadványokat bírál el,

b) vezeti a 39. §-ban meghatározott törvények szerinti – az MNB feladatkörébe utalt – nyilvántartásokat,

c) ellenőrzi a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek információszolgáltatási rendszerét és adatszolgáltatását,

d) ellenőrzi a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó hazai jogszabályi rendelkezések és európai uniós jogi aktusok betartását és az MNB által hozott határozatok végrehajtását,

e) felügyeli a pénzügyi piacok működését a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján,

f) segíti az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működését, annak döntései előkészítését és végrehajtását,

g) ^*  piacfelügyeleti eljárást indít

ga) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység észlelése esetén;

gb) a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ jogosulatlan közzététele vagy piacbefolyásolás (a továbbiakban ideértve az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37–42. cikke szerinti bennfentes kereskedelmet, és piaci manipulációt) gyanúja esetén;

gc) a vezetői feladatokat ellátó személyekre és a velük szoros kapcsolatban álló személyekre vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából; továbbá

gd) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

h) ^*  együttműködik a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal, különösen az EGT államainak pénzügyi felügyeleti hatóságaival,

i) teljesíti a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségeket,

j) ^*  teljesíti a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettséget, valamint együttműködik a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az EGT államainak pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságaival,

k) közreműködik az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint e szervezetek társadalombiztosítással való együttműködésének koordinálásában,

l) ellenőrzi a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartását,

m) a közraktározásról szóló törvény szerint együttműködik a közraktári felügyelettel az engedélyezési és ellenőrzési eljárások során,

n) ellenőrzi a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott tevékenységét,

o) ellátja a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyeletet.

43. § (1) Az MNB nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által a nyilvánosság felé az MNB közreműködésével nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

(2) ^*  Az MNB a honlapján közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,

b) azon külföldi illetékes felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel felügyeleti együttműködési megállapodást kötött,

c) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,

d) ^*  a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket, ideértve az arányosság elvének alkalmazására vonatkozó feltételeket is,

e) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális előírások tekintetében a jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,

f) az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a felügyelete alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó ajánlásait,

g) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek körét és a vonatkozó mérlegelési jogkör gyakorlásának módját és elveit,

h) a javadalmazás tekintetében biztosított felülvizsgálat és értékelés módszertanát és elveit,

i) ^*  a Hpt., az 575/2013/EU rendelet, a Bszt. és az (EU) 2019/2033 rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,

j) ^*  az 575/2013/EU rendelet Ötödik részének alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 405–409. cikkének való megfelelés vizsgálatakor alkalmazott általános kritériumokat és módszereket, valamint az 575/2013/EU rendelet 405–409. cikkének való megfelelés vizsgálata ügyében a felügyeleti felülvizsgálat eredményének összefoglalását és az 575/2013/EU rendelet 405–409. cikkének való meg nem felelés esetén hozott intézkedések összegző leírását,

k) az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés a) pontjánál alkalmazott kritériumokat, valamint az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés vonatkozásában

ka) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát, amelyek leányvállalata harmadik országban van,

kb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló tőkéjének összesített értékét és a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,

kc) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

kd) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

l) az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés vonatkozásában alkalmazott kritériumok, valamint az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés vonatkozásában

la) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát, amelyek leányvállalata harmadik országban van,

lb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló tőkéjének összesített értékét és a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,

lc) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

ld) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

m) a 33. § (4) bekezdésében meghatározottakkal egyidejűleg

ma) a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és annak a hosszú távú trendtől való eltérését,

mb) az irányadó pufferráta mértékét,

mc) az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, és meghatározásának indoklását,

md) a 33. § (5) és a (6) bekezdésében meghatározott időpontokat,

n) ha a Hpt. 88. § (4) bekezdés a) pontja alapján az MNB a 2,5 százalék feletti anticiklikus tőkepufferráta alkalmazására kötelezi a hitelintézetet, vagy ha az MNB a Hpt. 88. § (3) és (5) bekezdése alapján anticiklikus tőkepufferrátát határoz meg a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységére vonatkozóan, akkor

na) az alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta mértékét,

nb) az érintett EGT-állam vagy harmadik ország nevét, amelyben a hitelintézet által végzett tevékenység kockázattal súlyozott kitettségértékére vonatkozik az anticiklikus tőkepufferráta,

nc) időpontot, amelytől kezdve alkalmazandó az anticiklikus tőkepufferráta, ha az először kerül meghatározásra vagy ha mértéke növekszik, és

nd) indoklást, ha az nc) alpont szerinti időpont kevesebb, mint 12 hónappal követi ezen közzétételt,

o) a 35/A. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferrel kapcsolatban

oa) ^*  a rendszerkockázati tőkepufferráta vagy tőkepufferráták mértékét,

ob) ^*  az érintett hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások és rendszerkockázati tőkepufferrátával érintett kitettségek körét,

oc) a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetésének indokát, ha ennek nyilvánosságra hozatala nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását,

od) a rendszerkockázati tőkepuffer képzésének kezdő időpontját, és

oe) azon EGT-államok és harmadik országok megnevezését, amelyek esetén az MNB elismeri az általuk meghatározott rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét,

p) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények nevének naprakész listáját és ez utóbbiak alkategóriákba való besorolását, valamint

q) ^*  a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésben szereplő tevékenységek leírását,

r) ^*  könnyen hozzáférhető módon a Bizottság elektronikus tájékoztatóját, amely felsorolja a fogyasztóknak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve szerinti jogait, valamint a kapcsolódó Európai Uniós jogszabályokat,

s) ^*  azt a tájékoztatást, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést,

t) ^*  – jogi területek szerinti kategóriákba sorolva – a biztosítási és viszontbiztosítási értékesítési tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályok naprakész elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,

u) ^*  a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel kapcsolatos prudenciális felügyelet fő céljaira vonatkozó tájékoztatást, a felügyeleti felülvizsgálati eljárásra vonatkozó információkat, valamint a prudenciális előírások alkalmazásának főbb területeire vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,

v) ^*  a 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján hozott határozatát, amelyben pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését megtiltja vagy korlátozza.

(2a) ^*  Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének

a) ^*  a (2) bekezdés a) és q) pont vonatkozásában haladéktalanul, egyebekben rendszeresen, de havonta legalább egyszer eleget tesz,

b) egységes elektronikus elérési helyen, átlátható módon tesz eleget.

(2b) ^*  Az MNB – erre irányuló megkeresésre – köteles tájékoztatást nyújtani a (2) bekezdés t) pontja szerinti jogszabályokról.

(3) ^*  Az MNB által, a (2) bekezdés c)–h) és j)–p) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

(4) Az MNB a (2) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a személyes adatok védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

44. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

(2) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt, törvény rendelkezései szerint információkat cserél. Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján az MNB által a 4. § (9) bekezdése alapján ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(3) Az MNB részt vállal a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfeleinek tájékoztatásával, a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének, valamint a civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatásában.

(4) ^*  Az MNB a 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.

(4a) ^*  Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai végrehajtása során – különösen vészhelyzetben – az adott időben rendelkezésre álló információk alapján megfelelő módon mérlegeli a döntései által a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására, valamint az Európai Unió egészére gyakorolt hatást.

(5) ^*  E törvény alkalmazásában összevont alapú felügyelet a Hpt. és a Bszt. szerinti összevont alapú felügyelet, továbbá a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti csoportfelügyelet.

(6) ^*  Az MNB a 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során szem előtt tartja az Európai Bankhatóság által az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének megfelelően kibocsátott iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület által a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke szerint kiadott figyelmeztetéseket és ajánlásokat.

HARMADIK RÉSZ

AZ MNB ELJÁRÁSAI

VI. Fejezet

A hatósági eljárások közös szabályai

45. § ^*  Az MNB hatóságként jár el

a) ^*  a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása,

b) ^*  a 4. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti jogosultság gyakorlása,

c) ^*  a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,

d) ^*  a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése és ellenőrzése,

e) ^*  az e törvényben, az MNB elnöke rendeleteiben és az MNB határozataiban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése,

f) ^*  a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Hpt. 90. §-ában meghatározottak szerint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer, a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer képzésére való kötelezés,

g) ^*  a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a hitelintézet és a posta készpénzforgalma lebonyolításához kialakított infrastrukturális hálózatának az MNB elnökének a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében meghatározott szempontrendszer szerinti minősítése, és az ezen minősítéshez a szempontrendszerben hozzárendelt követelményeknek megfelelő infrastrukturális hálózat kialakítására való kötelezés

(a továbbiakban együtt: hatósági tevékenység) során. ^* 

46. § ^*  (1) ^*  Az MNB-nek törvényben meghatározott hatósági eljárása és ellenőrzése során az e törvényben és

a) a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben, valamint

c) az a) és b) pontban nem említett eljárásokban a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban

nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit és e rendelkezésekhez kapcsolódó, az Ákr. 139. és 140. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeleteket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek

1. az alapelvek szerepére, a jogszerűség elvére, a hivatalbóliság elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,

1a. ^*  az ügyféli jogutódlás szabályaira,

2. az eljárási képességre és a képviseletre,

2a. ^*  a 15. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási kötelezettségre,

3. a hatáskör és az illetékesség vizsgálatára, a hatásköri és illetékességi vitára,

4. ^*  a megkeresés szabályaira, a kapcsolattartás általános szabályaira,

5. az adatkezelésre, az adatok zárt kezelésére,

6. a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére,

7. a támogatóra,

8. a szakhatóság közreműködésére,

9. az igazolási kérelemre,

10. az idézés általános szabályaira, az idézett személy megjelenési kötelezettségére,

11. a tényállás tisztázására, az ügyfél nyilatkozattételre való felhívására,

12. a tanúra, a szemlére, a szakértőre, a tolmácsra, a bizonyítékok ügyféllel való ismertetésére,

13. az eljárási cselekmények rögzítésére, a hatósági tanúra,

14. a döntés közlésének általános szabályaira, a kézbesítési meghatalmazottra,

15. a döntés kijavítására, a döntés kiegészítésére,

16. a hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra,

17. a zár alá vételre és lefoglalásra,

18. – a fellebbezés és a felügyeleti eljárás kivételével – a jogorvoslatra,

19. az eljárási költségre vonatkozó általános szabályokra, az eljárási költség viselésére, az eljárási költség előlegezésére, az eljárási költség viseléséről szóló döntésre

vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(3) Az Ákr.-nek a kérelem visszautasítására vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelmet az MNB tizenöt napon belül utasíthatja vissza, valamint a kérelem visszautasításának az Ákr.-ben meghatározott eseteken túl akkor is helye van, ha

a) az eljárásra az MNB-nek nincs joghatósága,

b) az MNB-nek nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,

c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,

d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett,

e) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik,

f) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

47. § (1) ^*  Az MNB engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési, piacfelügyeleti eljárásában, felügyeleti ellenőrzése során, továbbá a 45. § f) pontjában meghatározott eljárásban ügyfél az,

a) akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit az MNB ellenőrzése alá von,

c) aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be,

d) aki fogyasztóként fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be, vagy

e) akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

(2) Az MNB a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervezetet kérelmére kizárólag az eljárás megindításának és lezárásának tényéről, valamint az alkalmazott intézkedésről tájékoztatja.

48. § (1) ^*  Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott tevékenységének részeként

a) engedélyezési eljárást,

b) ellenőrzési eljárást,

c) fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást,

d) piacfelügyeleti eljárást és

e) felügyeleti ellenőrzést

folytat le.

(1a) ^*  Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet során megfelelően mérlegeli döntéseinek magyar pénzügyi közvetítőrendszerre, továbbá az Európai Unió érintett pénzügyi rendszereire gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az adott időpontban rendelkezésre álló információkat. Olyan időszakokban, amikor a pénzügyi piacokat rendkívüli mozgások jellemzik, az MNB figyelembe veszi tevékenységei lehetséges prociklikus hatásait.

(2) ^*  Az MNB a 39. §-ban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott felügyeleti tevékenységét és a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott szanálási jogosultságát helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.

(2a) ^*  Az MNB az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott eljárásaival kapcsolatban készíti el vagy vizsgálja felül az ellenőrzési tervét, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.

(2b) ^*  Az MNB az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá egyéb statisztikai adatokat.

(2c) ^*  Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzési jelentést az MNB a honlapján közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.

(3) ^*  Az MNB a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(3a) ^*  Az MNB egyes pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését határozatában megtilthatja vagy korlátozhatja a 600/2014/EU rendelet 42. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén. A határozat a 39. § hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, mint kötelezettek adatai helyett a döntéssel érintett pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek körét, vagy egyes piaci cselekményeket vagy magatartásokat tartalmazza.

(4) ^*  Az MNB felhívására a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani. Az így rendelkezésre bocsátott iratokról az MNB kivonatot, illetve másolatot készíthet.

(4a) ^*  Az MNB a folyamatos felügyelés keretében – a 48. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokat is ideértve – jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más folyamatos felügyelés során – a 48. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokat is ideértve – is felhasználhatja, feltéve, hogy az így megszerzett és kezelt – akár személyes adatot tartalmazó vagy annak minősülő – irat, adat, dokumentum vagy egyéb bizonyítási eszköz más eljárásban történő felhasználása az adott eljárás során a tényállás tisztázásához és az eljárás lefolytatásához szükséges.

(4b) ^*  Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy adatszolgáltatás keretében köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes és – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását nem tagadhatja meg.

(4c) ^*  Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy – különösen egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával – köteles igazolni a nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás valóságát.

(4d) ^*  Az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy – ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki – a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt az MNB rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni.

(5) Az MNB az általa hivatalosan ismert tények alapján a 75. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.

49. § ^*  (1) Az MNB hatósági eljárásaiban a kérelem – a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem kivételével – nem terjeszthető elő személyesen, illetve kormányablaknál. A kérelem a kérelmező ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel MNB-eljárás lefolytatását, illetve az MNB döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. A kérelem tartalmazza a kérelmező ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat, valamint az elérhetőségüket. A kérelmező ügyfél kérelmével a tárgyban hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet.

(2) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.

(3) Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve a tényállás tisztázása érdekében szükséges, az MNB – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – negyvenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmező ügyfelet. Az MNB a hatósági eljárása során több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmező ügyfelet. Ha az MNB a kérelmező ügyfelet hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.

(4) Az MNB eljárásaiban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügyintézési határidő három hónap. A kérelemre induló eljárás és annak ügyintézési határideje a kérelemnek az MNB-hez való megérkezését követő munkanapon indul. A hivatalbóli eljárás és annak ügyintézési határideje az első eljárási cselekmény napján kezdődik. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az MNB-nél a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele

a) a külföldi hatóság megkeresésének időtartama,

b) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének, a megkeresésnek az időtartama,

c) a hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,

d) az adatnak a rendszeresített nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,

e) a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, illetve nyilatkozattételre irányuló felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,

f) a szakhatóság eljárásának időtartama,

g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,

h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,

i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,

j) ^*  a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

k) ^*  a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama, és

l) ^*  a bizonyítási eljárás lezárását követően MNB-hez érkezett iratbetekintésre irányuló kérelem elbírálása során hozott végzés meghozatalától, vagy az iratbetekintés korlátozás nélkül történő engedélyezése esetén az ügyfél tájékoztatásától a kérelem alapján megvalósuló iratbetekintés napjáig terjedő időtartam.

(5) ^*  A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény honlapon történő közzétételének és törlésének, valamint a közhírré tétel napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik.

(6) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.

(7) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

(8) Ha azt e törvény nem zárja ki, a kérelemre induló eljárás szünetelését indokolt esetben egy alkalommal kérheti az ügyfél, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után az eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről az MNB értesíti azokat, akikkel a döntést közölné.

(9) Az MNB eljárásaiban az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az MNB az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyben külföldi szervet kell megkeresni,

b) az eljárás felfüggesztésének akkor is helye van, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az MNB-nek az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(10) Az Ákr. eljárás megszüntetésére vonatkozó esetein túl az MNB az eljárást megszüntetheti abban az esetben is, ha

a) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, vagy nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását,

b) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,

c) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza,

d) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik,

e) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül,

f) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,

g) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel,

h) az eljárás lefolytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.

(11) Az ügyfél – a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kivételével – köteles az iratokat eredetiben szolgáltatni. Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, az MNB felhívja az ügyfelet a felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

49/A. § ^*  (1) Az MNB eljárása során az eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) Az eljárás lefolytatásából kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el, a szakértő, a szemletárgy birtokosa és a támogató.

(3) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.

(4) A kizárás tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról az MNB végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.

(5) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani.

(6) Ha a kizárási ok az MNB-vel mint hatósággal szemben merül fel – kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság hiányában – az MNB jár el, amiről az ügyfelet értesíti.

(7) Az ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az MNB kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a hatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a hatáskör gyakorlója jár el.

49/B. § ^*  (1) ^*  Az ügyfél az MNB hatósági tevékenysége során és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik, vagy az MNB – az eljárás eredményessége érdekében – végzéssel elrendeli, hogy az eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be, vagy az erre irányuló kérelmet végzéssel elutasítja. Az ügyfél a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal támadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges.

(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint, ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak.

(3) Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

(4) Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján az MNB a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően, az (1) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti az iratokba történő betekintést, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.

(5) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az MNB a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.

(6) Az ügyfél (5) bekezdés szerinti kérelmében pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és – az egyes adatok tekintetében külön-külön – ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne.

(7) Az ügyfél egyidejűleg köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni, amely a (6) bekezdés szerinti adatot nem tartalmaz.

(8) Az iratbetekintést engedélyező végzésben – ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges – az MNB az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett

a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve

b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.

(9) ^*  Az iratbetekintés során az arra jogosult – díj- és költségmentesen – másolatot, kivonatot készíthet, elektronikus másolatot kérhet, vagy elektronikus adathordozón kérheti az adatok rögzítését és átadását, vagy olyan papíralapú másolatot kérhet, amelyet az MNB kérelemre hitelesít.

(10) ^*  Az MNB az iratbetekintés korlátozással történő engedélyezéséről, vagy az iratbetekintési kérelem elutasításáról végzéssel dönt. Amennyiben az MNB az iratbetekintést korlátozás nélkül engedélyezi, arról külön alakszerű döntést nem kell hoznia, de az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatja.

49/C. § ^*  (1) A döntés határozat vagy végzés. Az MNB az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések.

(2) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt – az MNB döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.

(2a) ^*  A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 23. §-a alapján hozott határozat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az arról szóló tájékoztatást is, hogy a határozatot az MNB a honlapján közzéteszi.

(3) Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható

a) ha az MNB a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti,

b) az egyezség jóváhagyásáról, vagy

c) ha a döntés kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg.

(4) Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.

(5) Az MNB a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja vagy az ügyiratra feljegyzi.

(6) Azonnali eljárási cselekményt igénylő ügyben a döntés előzetes írásba foglalása mellőzhető és az ügyféllel szóban is közölhető. Ilyenkor az MNB a döntést utólag írásba foglalja és közli.

(7) A döntés véglegességére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

49/D. § ^*  (1) Az MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra az önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzésben

a) a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye, illetve a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van.

(2) Az MNB az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzését soron kívül hozza meg.

(3) Az MNB az eljárása során hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést, az érdemi döntés meghozataláig terjedő időszakban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el, ha úgy ítéli meg, hogy

a) a bírság behajthatóságának biztosítása, vagy

b) a felügyelt pénzügyi szervezet vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása

ezt indokolja.

(4) ^*  Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként az MNB

a) pénz vagy pénzügyi eszközök zárolását,

b) egyéb ingó vagy ingatlan eszközök tekintetében elidegenítési vagy terhelési tilalmat, vagy

c) piacfelügyeleti eljárásban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelhet el.

(5) ^*  A biztosítási intézkedést, illetve ideiglenes biztosítási intézkedést az MNB visszavonja, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(6) Az MNB elrendelt biztosítási intézkedését és ideiglenes biztosítási intézkedését – a haladéktalan foganatosítás érdekében – közvetlenül közli az érintett szervezetekkel.

50. § (1) Az MNB hatósági eljárása során – ellenérdekű ügyfél hiányában – eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. Az MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői – az ügyfél képviselője kivételével – és más hatóság részére az MNB a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és – ellentétes nyilatkozatuk hiányában – magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit az MNB viseli.

(3) ^*  Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani azzal, hogy az Európai Unió bármely hivatalos nyelvéről történő fordítás esetén elfogadott a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők által készített fordítás.

(4) ^*  Ha az MNB döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

50/A. § ^*  (1) Az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot – a (2)–(11) bekezdésben foglaltak, valamint a piacfelügyeleti eljárás kivételével – az 58. §-ban foglaltak szerint kézbesíti.

(2) A hivatalos irat kézbesítése papíralapon egyetemes postai szolgáltatás útján vagy az MNB nevében eljáró munkavállaló által saját kézbesítés keretében is történhet

a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és az ügyfelek érdekét veszélyeztető esetben,

b) a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatást igénybe nem vevő természetes személy ügyfél részére történő kézbesítés esetén, vagy

c) ha ez egyéb okból indokolt.

(3) Ha a nem természetes személy ügyfélnek nincs meghatalmazottja, az MNB papíralapon történő kézbesítés esetén a hivatalos iratokat az ügyfélnek az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyére kézbesíti. Ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett székhelyre, illetve központi ügyintézés helyére történő kézbesítés sikertelen és ahhoz kézbesítési fikció sem fűzhető, az MNB a hivatalos iratokat a nem természetes személy ügyfél törvényes képviselőjének a vonatkozó közhiteles nyilvántartásba bejegyzett lakóhelyére, illetve székhelyére is kézbesítheti.

(4) A papíralapon történő kézbesítés esetén az ügyfél vagy képviselője által az MNB-nek megadott értesítési címére, ennek hiányában a természetes személy ügyfél esetében a polgárok személyi, lakcím- és értesítésicím-adatait tartalmazó nyilvántartásba bejegyzett értesítési címére, illetve ennek hiányában lakcímére, nem természetes személy ügyfél esetén az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, akkor a központi ügyintézés helyére, valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési megbízottja bejelentett címére (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím) egyetemes postai szolgáltatás útján papíralapon feladott hivatalos iratot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja, szándékosan megakadályozza vagy utólag egyértelműen megállapítható, hogy a kézbesítés azért hiúsult meg, mert a kézbesítési címen nem található, a cím nem azonosítható, vagy a kézbesítés akadályozott, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a kifogásnak az MNB helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Ha az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot papíralapon saját kézbesítés keretében kézbesíti, a (4) bekezdés a) pontjában foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(6) Az MNB döntése közlését hirdetmény útján teljesítheti, ha

a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,

b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik,

c) az ügyfelek köre pontosan nem állapítható meg,

d) az ügyfelek száma meghaladja az ötvenet vagy

e) azt jogszabály előírja.

(7) Az MNB a 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján hozott határozata közlését – amelyben pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését tiltja meg vagy korlátozza – hirdetmény útján kézbesíti. A határozat közlése időpontjának a közzététel időpontja minősül.

(8) A hirdetmény tartalmazza

a) a honlapon történő közzététel napját,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) amennyiben ismert és közlését jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél nevét és székhelyét (lakcímét) a jogszabály által előírt módon és terjedelemben,

e) a döntés rendelkező részét, továbbá

f) azt a figyelemfelhívást, hogy az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál megtekintheti.

(9) A hirdetményt az MNB a honlapján helyezi el. A döntés – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a honlapon történt megjelentetés napját követő tizedik napon közöltnek tekintendő.

(10) A (7) bekezdés szerinti határozat azonnal végrehajtandó.

(11) Az Ákr. kézbesítésre vonatkozó szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

51. § (1) ^*  Az MNB az eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(2) Az adatigénylés a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.

52. § (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint, amelynek a kiszabása során az arányosság követelményét szem előtt kell tartani.

(3) ^*  Az MNB eljárásaiban az eljárási bírság kiszabásánál az Ákr. 77. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok mérlegelendők.

53. § (1) ^*  Az MNB a hatósági eljárásban hozott határozataival kapcsolatban a honlapján közzéteszi ^* 

a) a határozat számát és tárgyát,

b) a hatósági eljárásban érintett – nem természetes személy – ügyfél nevét és székhelyét,

c) ^*  a határozat rendelkező részét, ide nem értve véglegessé vált határozat esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást,

d) ^*  a határozata ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,

e) ^*  a határozata elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítélet rendelkező részét.

(1a) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. §-a és 189–192. §-a, a Jht. 23. §-a, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpontja, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pontja, a Tpt. 400. § (2) bekezdése, a Bszt. 164. §-a, a Kbftv. 174/A. §-a, a Bit. 291. § és 431. §-a, az Fnytv. 64. § (1) bekezdése és 85/D. §-a, az Mpt. 110. § (1) bekezdése, valamint az Öpt. 65. § (3) bekezdése alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, véglegessé vált határozatában megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.

(1b) ^*  Az MNB Jht. 23. §-a alapján hozott határozata elleni jogorvoslati eljárás során hozott, az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogerős ítélet rendelkező részét az MNB indokolatlan késedelem nélkül teszi közzé honlapján.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti közzététel során tisztség betöltését engedélyező határozat esetén az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a tisztségviselő családi- és utónevét is közzéteszi honlapján.

(2a) ^*  Az MNB az intézkedést, illetve kivételes intézkedést tartalmazó határozatát az ügyfél részére történő kézbesítést követően indokolatlan késedelem nélkül teszi közzé.

(3) ^*  Az MNB az e törvény vagy a Kbftv. alapján – az ÁÉKBV-alapkezelőre vagy az ÁÉKBV letétkezelőjére vonatkozóan – hozott intézkedésről, pénzbírságról szóló határozatát nem teszi közzé, ha a közzététel a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan működését veszélyeztetné.

(3a) ^*  Az (1) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettség a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott döntések közül kizárólag a hivatalból indított fogyasztóvédelmi eljárásokban hozott, intézkedést tartalmazó határozatokra, a piacfelügyeleti eljárásban hozott döntések közül kizárólag az intézkedést tartalmazó határozatokra terjed ki.

(4) ^*  Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Jht.-ban, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal

a) aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,

b) aránytalan hátrányt okoz a természetes és jogi személyekre nézve,

c) veszélyezteti valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét, vagy

d) veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását.

(5) ^*  Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha a jogsértő magatartás legfeljebb 60 napon belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.

(5a) ^*  Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak megsértése okán hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele – az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét, akkor az MNB köteles ^* 

a) a közzétételt – az (5) bekezdéssel összhangban – elhalasztani mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek,

b) határozatát – az (5) bekezdéssel összhangban – az anonimitás megőrzésével közzétenni, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét, vagy

c) eltekinteni a közzétételtől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe vagy a határozat közzététele jelentőségéhez viszonyítottan arányos legyen.

(5b) ^*  Amennyiben az MNB úgy dönt, hogy az (5a) bekezdés b) pontja alapján az anonimitás megőrzésével teszi közzé a határozatot, a közzététel észszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során az anonimitás megőrzésének indokai előre láthatólag meg fognak szűnni.

(5c) ^*  Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy a Bit. biztosítási, illetve viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése miatt, illetve az Fnyt.-ben meghatározott intézkedésekről hozott, véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele ^* 

a) – az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy

b) veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét,

akkor határozhat úgy, hogy a közzétételt – az (5) bekezdéssel összhangban – elhalasztja, nem teszi közzé a határozatát, vagy az anonimitás megőrzésével teszi közzé azt.

(5d) ^*  Ha az MNB a Jht. 23. §-ának megsértése miatt alkalmazott intézkedésről, illetve kivételes intézkedésről szóló határozatát az anonimitás megőrzésével teszi közzé, a releváns adatok közzétételét elhalaszthatja, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek.

(6) ^*  Az MNB a Hpt.-ben, a Jht.-ban, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, a Bit.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig elérhetővé teszi a honlapján.

53/A. § ^* 

53/B. § ^*  (1) ^*  Azt követően, hogy a szankcióval sújtott személy értesítést kapott a 600/2014/EU rendelet, a 909/2014/EU rendelet, a Tpt., illetve a Bszt. megsértéséért kiszabott szankciót vagy intézkedést elrendelő határozatról, az MNB minden ilyen határozatot indokolatlan késedelem nélkül közzétesz hivatalos honlapján. A közzététel legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személy kilétére vonatkozó információt tartalmazza. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó a vizsgálati jellegű intézkedéseket kiszabó határozatokra.

(2) Ha a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy a közzététel a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő büntetőeljárást veszélyeztetné, és az 53. § (4) és (5) bekezdésében foglalt lehetőségek nem elégségesek annak biztosításához, hogy

a) a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

b) a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen,

az MNB dönthet úgy, hogy nem teszi közzé a szankciót vagy intézkedést elrendelő határozatot.

(3) Az MNB a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatja az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az összes kiszabott, de közzé nem tett szankcióról, beleértve a szankciókkal kapcsolatos jogorvoslatokat és azok kimenetelét.

(4) Az MNB minden évben összesítő tájékoztatást bocsát az Európai Értékpapír-piaci Hatóság rendelkezésére az (1) és (2) bekezdéssel összhangban kivetett valamennyi szankcióról és intézkedésről, a vizsgálati jellegű intézkedések kivételével.

(5) Az MNB a közigazgatási intézkedés, szankció vagy büntetőjogi szankció nyilvánosságra hozataláról a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

54. § ^*  (1) ^*  A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság döntésének kihirdetését megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidő tekintetében hivatalból akkor is módosíthatja, ha az jogszabályt nem sért és az 55. § (5) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn, azonban a döntés a módosítás következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat.

(2) A döntés hivatalból történő módosítása esetén az MNB értesíti az eljáró bíróságot.

55. § ^*  (1) Az MNB eljárása során az Ákr. 132–134., 136. és 137. §-át, valamint a 138. § (2) és (3) bekezdését ^* 

a) az MNB részére fizetendő, jogszabályban meghatározott díj,

b) az MNB által kiszabott bírság,

c) az MNB által megállapított eljárási költség, valamint

d) az a)–c) pontokkal összefüggésben felmerült késedelmi pótlék

esetében kell alkalmazni.

(2) Az MNB által kiszabott bírság és az MNB által megállapított eljárási költség meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a pénzfizetési kötelezettség esedékességének napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a 168. §-ban meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

(5) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az MNB-től a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó, a jelen és a (6) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.

(6) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (5) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.

(7) Ha az MNB elutasítja a (6) bekezdésben meghatározott igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is.

(8) A kötelezett részére – kérelmére – fizetési kedvezmény engedélyezhető, ha a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem felróható, és rajta kívül álló ok lehetetlenné tette a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(9) A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és – a kötelezett által benyújtott kérelem beérkezésének napjától – késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja. A végrehajtás folytatásáról és a kötelezett által benyújtott kérelem beérkezésének napjától visszamenőlegesen felszámított késedelmi pótlék összegéről az MNB a végrehajtást foganatosító szervet értesíti.

(10) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.

55/A. § ^*  (1) ^* 

(2) Az MNB tevékenységi – működési – engedélyt visszavonó, a tevékenységet vagy tevékenységi engedélyt felfüggesztő, az engedély vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet megtiltó és a felügyeleti biztost kirendelő intézkedést tartalmazó döntése elleni perben nincs helye azonnali jogvédelemnek. Az MNB a döntését azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha azt a közérdek védelme, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer egészének vagy bármely pénzügyi piac működése zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges.

(3) Ha a perben azonnali jogvédelem iránti kérelmet nem terjesztettek elő, az MNB a perben támadott döntésében foglalt kötelezettséget, intézkedést, vagy ezek végrehajtását a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti.

56. § ^*  Az MNB-vel szemben – közigazgatási jogkörben okozott kár vagy személyiségi jogsérelem miatt – kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igény akkor érvényesíthető, ha az MNB döntése vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó MNB-döntés vagy mulasztás kapcsán megindított közigazgatási perben az MNB-nek legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény alapjául szolgáló döntés vagy mulasztás tekintetében történő pervesztessége esetén a hozott ítélet jogerőre emelkedett.

57. § (1) ^*  Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak, továbbá a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetnek az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint az MNB határozatával kapcsolatos bírósági vagy büntetőeljáráshoz,

b) a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, az ahhoz kapcsolódó bírósági vagy büntetőeljárásnak, így különösen az alkalmazott intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához, valamint

c) a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott feladatainak az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben történő ellátásához.

(1a) ^*  Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában ide értendőek különösen a biztosítás- és viszontbiztosítás-értékesítők jó hírnevével, képzettségi követelményeivel, valamint szakmai képzésével és továbbképzésével kapcsolatos adatok.

(2) ^*  A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél részére – ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak – az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak. Az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulására nincs szükség, ha a kapott adatok továbbítása az MNB vagy a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság döntésével kapcsolatos bírósági vagy büntetőeljáráshoz közvetlenül szükséges.

(3) Az MNB a hatósági eljárása során az e törvény, illetve a 39. §-ban meghatározott törvények alapján birtokába került személyes adatokat az adott személy utolsó engedélyezési, nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb öt évig kezelheti.

(4) ^*  Az MNB az 51. §-ban meghatározott adatokat hatósági eljárás megindításának hiányában a hatósági ellenőrzés lezárásáig, hatósági eljárás megindítása esetén a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig, illetve az üggyel kapcsolatos bírósági eljárás – ideértve a rendkívüli jogorvoslati illetve a perorvoslati eljárást is – jogerős befejezéséig kezelheti.

(5) ^*  Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult az MNB, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

(6) ^* 

(7) ^*  Az MNB a 150. § (1) bekezdés szerinti titkot adhat át a feladatkörében eljáró könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak. E tekintetben a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

57/A. § ^*  Az MNB-nek a 48. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott eljárásában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-át nem kell alkalmazni.

24/A. ^*  Jogorvoslat

57/B. § ^*  (1) ^*  Az MNB végzéseivel szemben akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha azt az Ákr. vagy az MNB eljárására vonatkozó törvény lehetővé teszi.

(2) ^*  A bíróság az MNB döntését nem változtathatja meg. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

(3) Ha az MNB a döntés végrehajtását felfüggeszti, vagy a bíróság azonnali jogvédelmet biztosít, de ennek ellenére a kötelezett teljesíti a döntésben foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.

25. Elektronikus kapcsolattartás

58. § ^*  (1) ^*  Az MNB írásban, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az MNB választja meg a kapcsolattartás módját. Az MNB eljárásaiban az elektronikus kapcsolattartásra a Dáptv. rendelkezéseit a (2)–(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során – a piacfelügyeleti eljárás kivételével – a szervezet, valamint az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban meghatározott személy és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus, amely kizárólag az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében, az érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül, természetes személy esetében pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás-regisztrációhoz tartozó tárhelyen vagy az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében a természetes személy részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül történik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a személy vagy szervezet elektronikus azonosítása az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében vagy az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül történik. Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége a részére kialakított és fenntartott, az MNB által biztosított kézbesítési tárhely.

(4) Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az eljárásban érintett szervezet részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(5) Az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(6) ^*  Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak kézbesített irat az MNB-nek olyan átutalási szolgáltatást érintő döntése, amely átutalás teljesítéséből a pénzforgalmi szolgáltatóra háruló feladatok teljesítésére – törvény vagy az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelete eltérő rendelkezése hiányában – folyamatosan, minden napon 0 órától 24 óráig tartó munkanapot tart, akkor az iratot – az (5) bekezdéstől eltérően – a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő negyedik óra elteltével kell kézbesítettnek tekinteni.

(7) Az elektronikus kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(8) Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(9) Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap az (5) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.

(10) Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez, az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében fenntartott kézbesítési tárhelyek hivatali tárhelynek minősülnek.

(11) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus másolat nyújtható be.

(12) ^*  Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során – ide nem értve az ellenőrzési eljárást, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást és a felügyeleti ellenőrzést – a gazdálkodó szervezetek őrzésében lévő papíralapú közokiratról, más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról vagy egyéb magánokiratról a gazdálkodó szerv által készített elektronikus másolat hiteles másolatként nem fogadható el.

VII. Fejezet

Egyes hatósági eljárások

26. Engedélyezési eljárás

59. § (1) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat az MNB elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt az MNB-vel.

(3) Az engedélyezési eljárás során az MNB a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint – szükség esetén helyszíni ellenőrzés útján is – meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

(4) ^*  A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és s) pontjában, valamint a 40. § (10) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

60. § ^*  (1) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles elektronikus másolat nyújtható be.

(2) Az engedélyezési eljárásban a gazdálkodó szervezetek őrzésében lévő papíralapú közokiratról, más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról vagy egyéb magánokiratról a gazdálkodó szerv által készített elektronikus másolat hiteles másolatként nem fogadható el.

61. § ^*  (1) Az alapítási, az egyesülési és a tevékenységi engedély megszerzésére, valamint a tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban, továbbá a 45. § c) és d) pontjában meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(2) Az átalakulási és szétválási engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) A pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenységi engedély megszerzésére és ezen tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(4) Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(5) Az 575/2013/EU rendelet alapján az MNB hatáskörébe tartozó engedélyezésre és jóváhagyásra irányuló eljárásban az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(6) Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérő határidőt állapít meg, az ott meghatározott határidő alkalmazandó.

27. Ellenőrzési eljárás

62. § (1) Az MNB ellenőrzési jogköre

a) e törvény,

b) ^*  a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai, és

c) az MNB elnöke rendelete

megtartásának, valamint az MNB hatósági határozataiban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére terjed ki.

(2) ^*  Az MNB ellenőrzése az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB által hivatalból lefolytatott – helyszíni és helyszínen kívüli – ellenőrzési eljárást (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás) foglalja magába.

63. § (1) ^* 

(2) ^*  Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le ellenőrzési eljárást.

(3) Az adatszolgáltatásból származó adatokat az MNB folyamatosan ellenőrzi, az ellenőrzésről az ügyfelet nem értesíti.

64. § ^*  (1) Az ellenőrzési eljárás során az MNB

a) átfogó vizsgálatot,

b) célvizsgálatot,

c) témavizsgálatot,

d) rendkívüli célvizsgálatot és

e) utóvizsgálatot

végez.

(2) ^*  Az MNB

a) fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél legalább kétévente,

b) központi szerződő félnél legalább évente, a központi értéktárnál legalább kétévente,

c) a d) pontban foglaltakat ide nem értve

ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltatónál, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,

cb) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá befektetési alapkezelőnél a tevékenységének megkezdését követő egy év elteltével,

d) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézeteknél kizárólag az összevont alapú megfelelés ellenőrzésére vonatkozóan a (3) bekezdés szerinti csoportvizsgálat keretében, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónál, nyilvános befektetési alapot nem kezelő befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél legalább ötévente

átfogó vizsgálatot folytat le.

(3) ^*  Az MNB a pénzügyi csoportnál, az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot, továbbá a 39. § (3) bekezdésében meghatározott felügyeleti feladatok tekintetében célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot (a továbbiakban: csoportvizsgálat) végezni. A pénzügyi csoport átfogó vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is. A pénzügyi csoportnál a 39. § (3) bekezdésében meghatározott felügyeleti feladatok tekintetében folytatott célvizsgálat, vagy rendkívüli célvizsgálat a Pmt.-ben csoportszinten rögzített követelmények csoportszintű és egyedi alapú vizsgálatára terjed ki.

(3a) ^*  Az MNB nem köteles átfogó vizsgálatot lefolytatni a felügyelt szervezet, illetve személy tevékenységének abban a körében, amelyre nézve a megelőző átfogó vizsgálat lezárását követően lezárt cél-, rendkívüli cél-, téma-, csoport-, illetve utóvizsgálat, vagy intézkedések alkalmazását eredményező folyamatos felügyeleti tevékenység is kiterjedt.

(4) Az MNB célvizsgálatot a 62. § (1) bekezdésben meghatározott jogszabályi rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából végezhet. A célvizsgálat jogszabályi rendelkezés megsértésének gyanúja esetén, továbbá egyes jogszabályi rendelkezések betartásának – nem átfogó – ellenőrzése céljából is folytatható.

(5) Az MNB hivatalból témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet a 62. § (1) bekezdésben meghatározott az azonos vagy hasonló jellegű jogszabályi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító ellenőrzése céljából.

(6) ^*  Ha a (4) bekezdésben meghatározott célvizsgálat lefolytatása különösen jelentős késedelemmel járna, az MNB rendkívüli célvizsgálatot indít a 39. § hatálya alá tartozó személyeknél és szervezeteknél a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi rendelkezések súlyos megsértésének megalapozott gyanúja esetén, ha a jogsértés

a) az ügyfelek nagy számát érinti,

b) jelentős rendszerkockázattal jár vagy

c) az adott piacba vetett bizalmat általánosan veszélyezteti.

(7) ^*  Az MNB a határozatainak teljesülését folyamatos felügyelés keretében – indokolt esetben – átfogó vizsgálatban vagy utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.

65. § ^*  (1) ^*  A helyszínen kívüli ellenőrzési eljárás során a tényállás tisztázása érdekében az MNB a 48. § (3)–(4d) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazhatja, továbbá egyéb tájékoztatást kérhet.

(2) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat az MNB-nek megküldeni.

(3) Az ellenőrzési eljárás alá vont személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját az MNB az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(4) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(5) ^*  Az MNB megbízólevéllel kijelölt alkalmazottja a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági, igazgatótanácsi, felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, illetve az ügyvezetés ellenőrzését megvalósító testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lehet.

(6) ^*  Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal mint szakhatósággal együttműködve jár el.

66. § Az MNB csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat. Az MNB ellenőrzési feladatkörében való eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag tájékoztatása mellőzhető.

67. § ^*  (1) Az MNB a 64. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás során helyszíni ellenőrzést is tarthat. A csoportvizsgálat esetén valamennyi csoporttagnál tartható helyszíni ellenőrzés.

(2) A helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre a 65. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.

(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.

(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot figyelemmel kísérhet, megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügyletkötést végezhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(6) ^*  A helyszíni ellenőrzés során az MNB jogosult bármilyen adathordozóról – ideértve valamely tárhelyszolgáltató által tárolt adatokat is – fizikai tükörmásolatot vagy hiteles másolatot készíteni és a másolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(7) Ha a helyszíni ellenőrzést az MNB informatikai eszköz útján végzi, annak elvégzésére való jogosultság igazolását követően – szükség szerint az informatikai rendszerhez történő hozzáférés technikai és jogosultsági feltételeinek biztosításával – az MNB számára hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz.

(8) A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig – kivéve, ha a helyszíni ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A helyszíni ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ellenőrzött személy vagy szervezet munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.

(9) A helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, az MNB a rendőrség közreműködését kérheti.

(10) ^*  Az MNB az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy feljegyzést nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait a 69. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.

67/A. § ^*  (1) A helyszíni ellenőrzés – a célvizsgálat, a rendkívüli célvizsgálat vagy az utóvizsgálat elrendelésével egyidejűleg – haladéktalanul is megtartható.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megtartására halaszthatatlan indokból – így különösen bizonyítási eszköz megsemmisítésének, eltüntetésének, hozzáférhetetlenné tételének a veszélye esetén – van szükség a helyszíni ellenőrzést a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon történő helyszíni ellenőrzés megtartásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni.

(4) Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a helyszíni ellenőrzés az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet – ami a halaszthatatlanság okait és a megtett cselekményeket részletesen tartalmazza – az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni.

67/B. § ^*  (1) ^* 

(2) ^*  Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben is korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

68. § ^*  (1) Az MNB jogosult az ellenőrzés során próbaügyletet kötni.

(2) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat, fizetési megbízás vagy bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az átváltandó bankjegyek és érmék átvételéig tarthat.

(3) Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. A közreműködő személy részére az MNB megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(4) A közreműködő személyt is terheli az MNB alkalmazottjára vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.

(5) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint az MNB alkalmazottjára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

(6) Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a közreműködő ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet befejezésekor megbízólevele felmutatásával igazolja.

(7) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött személy vagy szervezet és az ellenőrzést végző személy, illetve a közreműködő személy köteles minden, a próbaügylet keretében átvett összeget visszatéríteni.

(8) Nem kell alkalmazni a (7) bekezdésben meghatározott rendelkezést a szervezet vagy személy által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a próbaügyletkötés befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy nem sértette meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját az MNB az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.

69. § (1) ^*  Az MNB az ellenőrzési eljárása során tett megállapításait – az ellenőrzési eljárás megindításának időpontjától számítva –

a) utóvizsgálat esetében négy hónapon belül,

b) átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében kilenc hónapon belül,

c) témavizsgálat esetében tizenkét hónapon belül

vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli.

(1a) ^*  Az MNB a 64. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendkívüli célvizsgálat során tett megállapításait az ellenőrzési eljárás megindítását követő három hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli.

(1b) ^*  Ha az ellenőrzési eljárás során jogszabálysértés nem került megállapításra, a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az érintettel.

(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza

a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,

b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,

c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,

d) az MNB-nek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és

e) a megállapítások értékelését.

(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja az MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és – csoporttagonként elkülönítve – az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.

(4) ^*  Jogszabálysértés megállapítása esetén az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre – annak kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.

70. § ^*  (1) ^*  Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított százhúsz napon belül hoz döntést.

(2) ^* 

(3) Rendkívüli célvizsgálat esetén – különösen indokolt esetben – az MNB a 69. § (4) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a rendkívüli célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.

(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését – kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló ellenőrzési eljárást – és a 69. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait az MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.

71. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut az MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, az MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a 70. § (1) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a 69. § (4) bekezdését kell alkalmazni, az MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.

72. § ^*  (1) Ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek MNB általi biztosítása ideiglenesen más módon – így különösen ezen feltételek bővítésével – nem oldható meg, akkor az MNB

a) az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy

b) egyéb szakértőt

rendelhet ki.

(2) ^*  Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére helyszíni ellenőrzés során kerül sor az MNB köteles a személyt megbízólevéllel ellátni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére a helyszíni ellenőrzést végző személy egyidejű jelenlétének biztosításával kerülhet sor.

(4) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott személy helyszíni ellenőrzés során történő eljárására a 67. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél a szakértői vizsgálatban közreműködni köteles.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személy kirendelése nem eredményezheti az MNB egyes ellenőrzési feladatainak tartós más általi ellátását.

73. § ^*  A 39. §-ban meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) alapján az MNB ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi vagy szanálási hatóság kérésére is lefolytathat.

74. § ^* 

75. § (1) ^*  Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában, illetve a 49/D. § (1) bekezdése szerinti végzésében meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, – ha törvény eltérően nem rendelkezik – ^* 

a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy, szervezet esetén a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve bírságot szab ki, vagy

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:

ba) felhívja az előírások pontos, határidőben történő betartására,

bb) határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére,

bc) kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett,

bd) előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését,

be) ^*  elrendeli a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről engedély nélkül készített utánzatok megsemmisítését,

bf) bírságot szab ki, vagy

bg) fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez,

bh) ^*  előírja a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő vagy felügyelt szervezet számára, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és tartózkodjon annak megismétlésétől,

bi) ^*  kötelezi a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a jogsértésből származó nyereség visszafizetésére vagy a jogsértés révén elkerült veszteség ellentételezésére, ha az összegszerűen meghatározható,

bj) ^*  nyilvánosan figyelmezteti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelőt vagy felügyelt szervezetet, a jogsértés jellegét megjelölve,

bk) ^*  visszavonja vagy felfüggeszti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő engedélyét vagy nyilvántartásba vételét,

bl) ^*  ideiglenesen eltiltja a jogsértésért felelős természetes személyt a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelőnél vagy felügyelt adatszolgáltatónál a vezetői funkciók gyakorlásától

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: intézkedés.]

(2) Az MNB abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi pénzügyi hatóság kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a szabályszegés vagy mulasztás súlyosságára,

b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,

c) a cselekménynek a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

d) a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,

e) ^*  a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem nagyságára és a kárenyhítési hajlandóságra,

f) a felelős személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,

g) ^*  az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre és az elkerült vagyoni hátrányra,

h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára, valamint

i) a szabályok megsértésének ismétlődésére, és gyakoriságára.

(5) ^*  Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek az MNB tudomásszerzésétől számított három év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Az elkövetésétől számított ötéves határidő kezdő napja az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul, vagy jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az ellenőrzött személyek és szervezetek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött tevékenységet már nem végzi.

(7) ^*  Ha a bíróság az MNB-t új eljárás lefolytatására kötelezi, intézkedést – a tudomásszerzés időpontjára tekintet nélkül – az elkövetéstől számított öt évig lehet alkalmazni. Ha a megismételt eljárás megindításakor az elkövetéstől számított öt év már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, az MNB a megismételt eljárás megindításától számított egy évig alkalmazhat intézkedést.

76. § (1) Az ellenőrzött személlyel és szervezettel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet

(2) A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.

(3) ^*  Az ellenőrzött szervezet vezetőjével, továbbá – a rá irányadó jogszabályok szerint – a vezető állású személynek minősülő személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. Ha jogszabály lehetővé teszi az ellenőrzött szervezet alkalmazottjával szemben bírság kiszabását, a bírság összege húszezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezetővel, a vezető állású személynek minősülő személyekkel, valamint az alkalmazottal szemben kiszabott bírság összegét az ellenőrzött szervezet nem vállalhatja át.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során – a 39. §-ban meghatározott törvények ekként meghatározott személyeken túl – vezető állású személynek minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár vezető tisztségviselője, ügyvezetője és ügyvezető-helyettese is, továbbá a független biztosításközvetítői tevékenység irányítását végző személy.

(5) ^*  A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén, továbbá az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző jogi személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában végző vállalkozás tekintetében

a) 1 555 850 000 forintig, vagy

b) a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig

terjedhet.

(5a) ^*  Ha a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség összege meghatározható, a kiszabható maximális bírság mértéke annak kétszerese, azzal, hogy a bírság mértékét minden esetben az (5) és e bekezdés alapján meghatározott magasabb összegű bírsághatárra figyelemmel kell megállapítani.

(5b) ^*  Ha a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor az (5) bekezdés szerinti nettó árbevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi nettó árbevétele.

(6) ^*  A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén, továbbá az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző természetes személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszköz gyűjtését végző természetes személy esetében 1 555 850 000 forint vagy – amennyiben meghatározható – a jogsértésből származó haszon vagy az azzal elkerült veszteség kétszerese, azzal hogy a bírság mértékét minden esetben a magasabb összegű bírsághatárra figyelemmel kell megállapítani.

(7) ^*  A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 14/A. §-ában, 36/A. § (1)–(3) bekezdésében és 36/B. §-ában a pénzforgalmi szolgáltató számára előírt kötelezettség megszegése, elkerülése, elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az MNB a 88. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(8) ^*  A Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont 3. alpontjában foglalt bírság mértéke

a) vállalkozás esetében

aa) legfeljebb 2 984 800 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 5%-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel vagy

ab) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese,

b) természetes személy esetében

ba) legfeljebb 596 960 000 forint vagy

bb) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese.

(9) ^*  A (8) bekezdésben foglalt összegek közül minden esetben a magasabb összeget kell alkalmazni.

(10) ^*  A Kbftv. 174/A. § c) pontjában foglalt bírság mértéke:

a) ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője esetében

aa) legfeljebb 1 569 800 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 10%-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel vagy

ab) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese,

b) természetes személy esetében

ba) legfeljebb 1 569 800 000 forint vagy

bb) ^*  a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese.

(11) ^*  A (10) bekezdésben foglalt összegek közül minden esetben a magasabb összeget kell alkalmazni.

(12) ^*  Az (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértések esetén a bírság mértéke

a) természetes személy esetében legfeljebb 19 250 000 forint,

b) jogi személy esetében legfeljebb 192 500 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel 0,5 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(12a) ^*  A (12) bekezdésben meghatározott bírság esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegszerűen meghatározható.

(13) ^*  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete megsértése esetén

a) természetes személy esetében a bírság mértéke legfeljebb 1 589 850 000 forint,

b) jogi személy esetében

ba) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelet 4. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 1 589 850 000 forint, vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel legfeljebb 10%-a, azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

bb) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelet 15. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 4 769 550 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel legfeljebb 10%-a, azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(14) ^*  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összege háromszorosának megfelelő összeg – amennyiben a veszteség, illetve a nyereség az MNB által meghatározható –, abban az esetben is, ha az meghaladja a (13) bekezdés a) és b) pontjában foglalt összegeket.

(15) ^*  Az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésének, 6. cikkének, 7. cikkének, 8. cikk (1)–(3) bekezdésének, 9. cikkének, 10. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének, 14. cikkének és 19. cikkének megsértése esetén – a 75. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – kiszabható maximális bírság mértéke:

a) nem természetes személy esetében

aa) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

ab) az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 576 400 000 forint vagy a legutolsó jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban kimutatott megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes éves árbevételének legfeljebb 3%-a, azzal, hogy amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege, illetve teljes éves árbevétele alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban feltüntetett megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli, illetve teljes éves árbevételének összege értendő;

b) természetes személy esetében

ba) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

bb) 220 696 000 forint.

(16) ^*  A Bit. biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó üzletviteli követelményeinek megsértése esetén – a Bit. 293/A. §-ában foglaltak figyelembevételével – kiszabható maximális bírság mértéke:

a) nem természetes személy esetében

aa) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

ab) az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 541 450 000 forint vagy a legutolsó jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban kimutatott megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes éves árbevételének legfeljebb 5%-a, azzal, hogy amennyiben a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban feltüntetett megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege értendő;

b) természetes személy esetében

ba) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható, amennyiben nem határozható meg, akkor

bb) 215 803 000 forint.

(17) ^*  A bírság mértéke a) természetes személy esetében:

aa) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés g) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 158 080 000 forint,

ab) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés g) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 31 616 000 forint;

b) jogi személy esetében:

ba) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés h) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 316 160 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének 10%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg,

bb) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2) bekezdés h) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 79 040 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének 2%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat leányvállalata, amely a számviteli jogszabályok alapján összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámoló készítésére kötelezett, akkor a végső, anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti teljes éves árbevétel 10%-át kell figyelembe venni.

(18) ^*  A 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosát elérő összeg, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható.

(19) ^*  Az MNB – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén

a) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés z) pontja szerinti intézkedést;

b) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti szankciót;

c) átmenetileg eltilthatja az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort vagy a különleges célú gazdasági egység vezető testületének a jogsértésért felelősnek tartott bármely tagját vagy más felelősnek tartott természetes személyt ilyen vállalkozásokban vezetői feladatok gyakorlásától;

d) természetes személy esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű bírságot szabhat ki;

e) vállalkozás esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű bírságot vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10%-ának megfelelő összegű bírságot szabhat ki, azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a bírság mértékének megállapításához figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti előző éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(20) ^*  Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha összegszerűen meghatározható, tekintet nélkül a (19) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott összeghatárokra.

(21) ^*  Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének e) vagy f) pontjában említett jogsértés esetén az MNB az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort és a különleges célú gazdasági egységet átmenetileg eltilthatja attól, hogy az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerint értesítést küldjön arról, hogy egy adott értékpapírosítás megfelel az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19–22. cikkében vagy 23–26. cikkében meghatározott követelményeknek.

(22) ^*  Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett jogsértés esetén az MNB ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkében említett – harmadik fél részére az értékpapírosításnak az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19–22. cikkének vagy 23–26. cikkének való megfelelése ellenőrzésére adott – felhatalmazást.

(23) ^*  Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek jogi személy általi megsértése esetén az MNB a (19)–(22) bekezdés szerinti szankciókat a vezető testület azon tagjaira és más olyan személyekre is alkalmazza, akik felelősséggel tartoznak a jogsértésért.

(24) ^*  Amennyiben egy, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontja szerinti intézményi befektető az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (5) bekezdése alapján utasítást kapott, hogy teljesítse egy másik intézményi befektető kötelezettségeit, és ezt nem teszi meg, akkor az MNB a (19)–(23) bekezdés szerinti szankciókat nem az értékpapírosításnak kitett intézményi befektetőkkel, hanem a befektetéskezelő fél befektetővel szemben szabja ki.

(25) ^*  Ha a befektetési vállalkozás

a) nem rendelkezik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő belső vállalatirányítási rendszerrel;

b) elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat a szavatolótőke-követelmények teljesítéséről;

c) elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat a koncentrációs kockázatról;

d) esetében a koncentrációs kockázat mértéke túllépi a jogszabályban meghatározott értékhatárokat;

e) ismételten vagy tartósan megszegi a likvid eszközök tartására vonatkozó követelményt;

f) elmulasztja a jogszabályban előírt nyilvánosságra hozatalt, illetve hiányos vagy pontatlan információt hoz nyilvánosságra;

g) kifizetéseket teljesít a szavatolótőkéjének részét képező tőkeinstrumentumok tulajdonosainak olyan esetekben, amelyekben jogszabály tiltja az ilyen kifizetéseket;

h) súlyosan megsérti a Pmt. rendelkezéseit; vagy

i) lehetővé teszi olyan személy számára, hogy a vezető testület tagja legyen vagy maradjon, aki nem felel meg a jogszabályi követelményeknek,

a kiszabható bírság mértéke természetes személy esetében legfeljebb 1 675 200 000 forintig, jogi személy esetében a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség – amennyiben meghatározható – kétszereséig terjedhet. Ha a jogi személy anyavállalat vagy egy anyavállalat leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, akkor a bruttó bevétel az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi bruttó bevétele.

(26) ^*  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelet megsértése esetén a bírság mértéke:

a) természetes személy esetében

aa) a 111. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 259 644 000 forint,

ab) a 111. cikk (1) bekezdés e) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén, legfeljebb 370 920 000 forint a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek megsértése, illetve 1 854 600 000 forint a bennfentes kereskedelem tilalmára, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára, valamint a piaci manipuláció tilalmára, illetve a piaci visszaélés felderítésére és megelőzésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén;

b) jogi személy esetében

ba) a 111. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén legfeljebb 1 854 600 000 forint,

bb) a 111. cikk (1) bekezdés a) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 3%-a,

bc) a 111. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 5%-a,

bd) a 111. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 12,5%-a, vagy

be) a 111. cikk (1) bekezdés e) pontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén, legfeljebb 927 300 000 forint a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén, illetve 5 563 800 000 forint a bennfentes kereskedelem tilalmára, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára, valamint a piaci manipuláció tilalmára, illetve a piaci visszaélés felderítésére és megelőzésére vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 2%-a a bennfentes információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén, illetve 15%-a a bennfentes kereskedelem tilalmára, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára, valamint a piaci manipuláció tilalmára, illetve a piaci visszaélés felderítésére és megelőzésére vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén.

(27) ^*  Ha a (26) bekezdés b) pontja szerinti jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor a (26) bekezdés b) pontja szerinti nettó árbevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi nettó árbevétele.

77. § (1) ^*  A bírságot a kiszabásáról hozott döntés véglegessé válásától számított harminc napon belül kell a döntésben megjelölt számlára befizetni.

(2) ^*  Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget vagy az adott munkakört betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt, vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették.

78. § Az MNB a 40. § (8) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása során az ellenőrzési eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.

28. A felügyeleti biztos

79. § ^*  (1) ^*  A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és s) pontja szerinti törvényekben meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és a 80. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) ^*  Felügyeleti biztosnak kizárólag az MNB 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkört ellátó munkavállalója vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki (a továbbiakban: MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság. A felügyeleti biztosi feladatokat az MNB munkavállalója és a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy együttesen is elláthatja.

(3) Felügyeleti biztosnak kirendelt MNB munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy az lehet, aki ^* 

a) büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé és

b) szakirányú felsőfokú képzettséggel és legalább négyéves,

ba) a 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,

bb) a 39. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt törvényben meghatározott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál,

bc) a 39. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,

bd) ^*  a 39. § (1) bekezdés h) és m) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, központi értéktárnál, központi szerződő félnél,

be) a 39. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt törvényben meghatározott biztosítónál,

bf) a 39. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt törvényben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,

bg) a 39. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési vállalkozásnál,

bh) ^* 

(4) ^*  A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkező személynek minősül, aki főiskolai vagy egyetemi szintű közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi szakképzettséggel, könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l) és m) pontjában meghatározott törvények által szabályozott szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen kinevezhető, megválasztható.

(5) Felügyeleti biztosnak nem lehet az MNB azon munkavállalóját kirendelni, továbbá a felügyeleti biztos feladatainak ellátására nem lehet azt a személyt kijelölni, illetve e minőségében nem járhat el az, ^* 

a) ^*  aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l) és m) pontjában meghatározott törvények által szabályozott, a felügyeleti biztosi tevékenységgel érintett szervezetekben a kirendelés időpontjában vagy a kirendelést követően érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,

b) akitől a felügyeleti biztos feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos elintézése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

(6) ^*  Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről az MNB munkavállalója a kirendelésekor, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kijelölésekor, ha az (5) bekezdésben meghatározott körülmény a kirendelés, illetve a kijelölés után merül fel, a körülmény felmerülését követően azonnal köteles tájékoztatni a kirendelőjét, illetve a kijelölőjét. Ebben az esetben másik felügyeleti biztos feladatainak ellátására más személyt kell kijelölni.

(7) ^*  Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért az MNB, a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért a nonprofit gazdasági társaság köteles helytállni. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési, illetve a sérelemdíj-megfizetési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.

(8) ^*  A felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmekért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére, illetve sérelemdíj-megfizetésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni azzal, hogy gondatlan károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem-okozás esetén a teljes kárt, illetve a sérelemdíj-követelést meg kell téríteni.

(9) ^* 

(10) ^*  Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztost az MNB, a nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyt a nonprofit gazdasági társaság – bejegyzés és közzététel végett – bejelenti a cégbíróságnak.

(11) ^*  A felügyeleti biztosnak az MNB által kirendelt munkavállaló, illetve az MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a kirendelést, illetve a kijelölést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja az őt kirendelő, illetve az őt kijelölő felé, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé.

80. § ^*  (1) ^*  A felügyeleti biztos kirendelésekor a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró MNB döntésében megállapítja a kirendelt felügyeleti biztos szerepét, feladatait, amelyet a kirendelés időtartama alatt az MNB bármikor döntésével módosíthat. Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljáró MNB által utasítható.

(2) ^*  A felügyeleti biztos az érintett szervezet pénzügyi helyzetéről és a kirendelésének időtartama alatt végzett tevékenységéről szóló, a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljáró MNB által meghatározott időszakra vagy a kirendelés teljes idejére vonatkozó jelentést készít.

80/A. § ^*  Ha a felügyeleti biztos kirendelése a 49/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés keretében végzés alapján történik, akkor arra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, valamint a 79. § (1) bekezdése szerinti törvényekben meghatározottaktól eltérően a kirendelés időtartama legfeljebb négy hónap lehet, amely indokolt esetben legfeljebb kettő hónappal meghosszabbítható.

29. Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás

81. § (1) Az MNB kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi

a) ^*  a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 39. §-ban meghatározott törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, továbbá az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt rendelkezések,

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) ^*  a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek,

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)–d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség

betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

(2) ^*  E törvény alkalmazásában:

a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy,

b) szolgáltatási szerződés: bármely olyan – a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szolgáltatási szerződéstől eltérő – szerződés, amelynek értelmében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás ellenértékét,

c) online szolgáltatási szerződés: olyan szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet, illetve annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kezdeményezi a szolgáltatás igénybevételét,

d) fogyasztói jogvita: az e törvény 96. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi fogyasztói jogvita,

e) belföldi fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a 125. § a) pontjában meghatározott határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvitát,

f) határon átnyúló fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a belföldi fogyasztói jogvitát.

(3) ^*  A fogyasztóvédelmi eljárás kérelemre történő megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél, e személy vagy szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül – személyesen, telefonon, postai úton, az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül – azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a személy vagy szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban ^* 

a) a panaszára nem kapott választ,

b) ^*  a panasz kivizsgálása nem a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre vagy szervezetre vonatkozó szabályok szerint történt,

c) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válaszából egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

82. § (1) ^*  A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg a 41. § (1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az EGT bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

83. § ^*  (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt éven túl nem indítható meg.

(2) Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik.

(3) Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(4) ^*  Az ügyintézési határidő a kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásban hat hónap.

84. § Ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már ellenőrzési eljárás volt, illetve van folyamatban, vagy

b) az MNB a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását – a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett – már elbírálta,

az MNB a kérelmet ezekre nézve visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel. ^* 

85. § ^*  (1) Az MNB a fogyasztóvédelmi eljárás keretében jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárás során végzett próbaügyletkötésre alkalmazni kell a 68. § (2)–(8) bekezdésben meghatározott szabályokat.

86. § ^*  (1) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél vagy személynél hivatalból fogyasztóvédelmi

a) célvizsgálatot

b) témavizsgálatot vagy

c) utóvizsgálatot

tarthat.

(2) Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából folytathat, továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti és az azonnali beavatkozás szükségessége ezt indokolja.

(3) Az MNB fogyasztóvédelmi témavizsgálatot több személynél és szervezetnél végezhet az azonos vagy hasonló jellegű fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító ellenőrzése céljából.

(4) ^*  Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott határozatainak teljesülését folyamatos felügyelés keretében – indokolt esetben – fogyasztóvédelmi utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.

(5) ^*  A fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 62. § (2) bekezdésében, a 63. § (3) bekezdésében, a 65. § (1)–(3) bekezdésében, a 66–67. §-ban, a 67/B. §-ban, a 70. § (4) bekezdésben, a 75. § (3)–(6) bekezdésben és a 77. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy ahol a rendelkezés ellenőrzési eljárást említ, azon fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kell érteni.

(6) ^* 

86/A. § ^*  (1) ^*  Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő kilenc hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven belül, utóvizsgálat esetében négy hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli.

(1a) ^*  Ha a célvizsgálat vagy a témavizsgálat során jogszabálysértés nem került megállapításra, a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az érintett szervezettel.

(2) ^*  A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell

a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,

b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,

c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,

d) az MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és

e) a megállapítások értékelését.

(3) ^*  Jogszabálysértés megállapítása esetén az eljárás alá vont szervezet és személy a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat.

(4) ^*  Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hozza meg a döntését.

(5) ^*  Ha a vizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut az MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, az MNB a vizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a (4) bekezdés szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a (3) bekezdést kell alkalmazni. Az MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.

87. § ^* 

87/A. § ^*  (1) ^*  Ha a fogyasztóvédelmi célvizsgálat lefolytatását a fogyasztóvédelmi rendelkezések olyan megsértése indokolja, amely a fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás szükséges, az MNB a vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő harminc napon belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 86/A. § (3) bekezdésben meghatározott észrevétel megtételére vonatkozó határidő nyolc nap. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.

(3) ^*  Különösen indokolt esetben az MNB a (2) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.

(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését, a 86/A. § (3) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait az MNB a 86/A. § (4) bekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott döntésében megindokolja.

88. § (1) Ha az MNB megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 75. § (4) bekezdés a), c) és e)–i) pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel,

b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,

c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni az MNB-t,

e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását,

f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) A fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.

(4) Az MNB minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha

a) ^*  az MNB-nek a jogsértést megállapító véglegessé vált határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,

b) ^*  a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti, vagy

c) ^*  a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet megsérti a 108. § (5) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét és e kötelezettség megsértését alapos okkal nem menti ki.

89. § (1) ^*  A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól

a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének tíz százalékáig, amennyiben ez az ötmillió forintot meghaladja, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében legfeljebb tizenötmillió forintig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szervezet vagy személy működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben az elért nettó árbevételről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított szervezet esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3) Az a)–d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként:

a) biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,

b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétel, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletekből származó bevétel,

c) magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetések,

d) hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén:

da) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,

db) az értékpapírokból származó bevételek,

dc) a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,

dd) pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha az pozitív,

e) árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó

ea) nettó árbevétel, valamint

eb) pénzügyi műveletekből származó bevétel,

f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó

fa) nettó árbevétel, valamint

fb) pénzügyi műveletekből származó bevétel

összegét kell figyelembe venni.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szervezet vagy személy az adatokat devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szervezet vagy személy üzleti évének lezárásakor – újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján – érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

89/A. § ^*  (1) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 81. § (1) és (2) bekezdésében és a 83–89. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 88–89. §-okban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(3) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult, akkor az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 75–76. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

89/B. § ^* 

30. Piacfelügyeleti eljárás

90. § (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít

a) ^*  engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közösségi finanszírozási szolgáltatás, kriptoeszköz-szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység, elektronikuspénz-értékesítői tevékenység gyanúja esetén,

b) ^*  bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás, valamint bennfentes információ jogosulatlan közzétételének gyanúja esetén,

c) ^*  az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyekre és adott esetben az 596/2014/EU rendelet szerinti velük szoros kapcsolatban álló személyekre vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

d) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából [az a)–e) pont a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás],

f) ^*  az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti „páneurópai egyéni nyugdíjtermék” vagy

„PEPP” megjelölést viselő termékek nyilvántartásba vétel nélkül történő kínálásának, illetve forgalmazásának gyanúja esetén.

(2) ^*  Az (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő az ellenőrzés hivatalból történő megindításának napjától számított ^* 

a) hat hónap a hatósági ellenőrzési eljárás lefolytatására, továbbá

b) jogszabálysértés megállapítása esetén további három hónap a hatósági eljárás lefolytatására.

(3) Az MNB – az ok és a cél megjelölésével megküldött – felhívására a 39. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személy vagy szervezet köteles az általa kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

a) iratot, elektronikus módon rögzített adatot, jelet, rögzített telefonbeszélgetést bemutatni,

b) egyéb tájékoztatást adni, valamint

c) azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján az MNB kezelni jogosult.

(4) Az MNB-nek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(5) ^*  Az MNB a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján megismert adatot,

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés lezárásáig kezelheti, ha az MNB az ellenőrzés alapján hatósági eljárást nem indított, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett,

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági eljárás során hozott intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig vagy a végrehajthatóság elévüléséig kezelheti, vagy

c) a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos bírósági eljárás – ideértve a rendkívüli jog- és perorvoslati eljárást is – jogerős befejezéséig kezelheti, ha az MNB döntését közigazgatási perben megtámadták vagy az MNB büntetőeljárást kezdeményezett.

(6) ^*  Az MNB az (1) bekezdésben foglaltak esetén piacfelügyeleti eljárás helyett felügyeleti ellenőrzést is folytathat. A piacfelügyeleti rendelkezések vizsgálatára indított felügyeleti ellenőrzés során a 91. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(7)–(9) ^* 

90/A. § ^*  (1) Piacfelügyeleti eljárás során helyszíni kutatás a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából – a 67. § szerinti helyszíni ellenőrzéstől eltérően – a tulajdonos (birtokos), illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében is foganatosítható bármely olyan helyen, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Ennek keretében lezárt terület, épület, helyiség felnyitásának is helye van. Az e § szerinti helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében az MNB a rendőrség közreműködését igényelheti.

(2) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja vagy – nem természetes személy esetén – az ügyfél felett ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező időszakban ilyen volt.

(3) ^*  E § szerinti helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor.

(4) ^* 

(5) A helyszíni kutatás a bírói engedély közlésétől számított tizenöt napon belül foganatosítható.

(6) A piacfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel – a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés megkezdése mellett – telefonon vagy elektronikus levél útján is közölni kell.

(7) A helyszíni kutatásról a jelen lévő érintettet a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni kutatás megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a helyszíni kutatás célját. A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A helyszíni kutatás során a kutatást végző személy az érintetteket szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.

(8) ^*  A helyszíni kutatást – kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A (3) bekezdés szerinti esetben a helyszíni kutatást úgy kell elvégezni, hogy az ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.

(9) ^*  A helyszíni kutatás során az MNB munkatársa jogosult a piacfelügyeleti eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de piacfelügyeleti eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag kell beszerezni; utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz bizonyítékként nem használható fel.

(10) A (9) bekezdés szerinti utólagos bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb a helyszíni kutatás lefolytatásától számított tizenöt napon belül kell előterjeszteni.

90/B. § ^*  (1) Ha a helyszíni kutatás során az adathordozó átvizsgálása a helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról, iratokról a kutatást végző személy másolatot készít (a továbbiakban: lefoglalási másolat).

(2) A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(3) A helyszíni kutatást végző személy a bizonyítási eszközök kutatását a lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A felhasználni kívánt bizonyítékokról a helyszíni kutatást végző személy külön elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban: bizonyíték-összefoglaló) készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását nyolcnapos határidő tűzésével megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve akihez kapcsolódó, a 90/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a lefoglalási másolat készült.

(4) A vizsgálati munkamásolatot készítése során az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve – ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé – az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.

90/C. § ^*  (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

a) arról kutatási másolat készül vagy

b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult.

(3) Ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben, az iratot, vagy az azt tartalmazó kutatási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy – az irat vagy iratrész pontos megjelölésével – nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (7) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.

(5) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a kutatási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a kutatási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (7), illetve (10) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a kutatási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(7) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében – kutatási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával – külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(8) Az irat minősítése kérdésében indított bírósági nemperes eljárás esetén az MNB kérelméhez az iratot, vagy az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt mellékeli, feltéve, hogy a tárolóeszköz a méreteinél és súlyánál fogva arra alkalmas.

(9) Ha a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben – a (8) bekezdésben foglalt korlátozással – az MNB-nek adja ki.

(10) A (9) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

91. § ^*  (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó, illetve az ügyfél rendelkezési joga alá eső

a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott – az ügyfél tulajdonában lévő vagy az ügyfél által használt – előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos, továbbá az előfizető családi és utónevére, születési nevére, lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó, valamint

c) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges

adatok megismerésére és kezelésére.

(2) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor az MNB köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha az MNB a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

(5) ^*  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére az MNB az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy az ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt az MNB ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzéséről értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy az MNB az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.

(6) ^*  A 90. § (5) bekezdésétől eltérően, ha az MNB hatósági eljárására vonatkozó más törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB az (1) bekezdésben meghatározott adatokat

a) a hatósági eljárás megindításának hiányában legfeljebb a 90. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés lezárásától,

b) a 90. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági eljárás megindítása esetén a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától,

c) a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatban indult bármely bírósági eljárás jogerős befejezésétől

számított 5 évig kezelheti.

91/A. § ^*  (1) ^*  Az MNB piacfelügyeleti eljárásában az érdemi döntés meghozataláig terjedő időtartamra ideiglenes biztosítási intézkedésként elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele e törvény 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység kifejtését készíti, illetve segíti elő, ha a piacfelügyeleti eljárásban vizsgált személy vagy szervezet ügyfelei (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: befektetők) érdekeit a közzétett adat veszélyezteti.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(3) Az MNB elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételről szóló döntésének kötelezettje – annak megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) alapján szervezi és ellenőrzi. Az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelését, illetve annak megszüntetését haladéktalanul közli az NMHH-val.

(5) Az MNB az elektronikus hírközlési szolgáltatót 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő eljárási bírsággal sújtja, ha megsérti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő döntéssel kapcsolatos kötelezettségeit.

(6) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az MNB – a 49/D. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül – abban az esetben is megszünteti, ha

a) elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi intézkedés került elrendelésre vagy annak végrehajtása van folyamatban a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, a külön törvényben meghatározott hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján; vagy

b) az NMHH az Eht. 159/B. § (5) bekezdése alapján jelzi, hogy a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott tartalommal kétséges lehet.

(7) Az MNB a befektetők érdekeinek hatékony védelme érdekében a honlapján közzéteszi az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésével érintett honlapok elnevezését.

92. § ^*  (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban a küldeményeit postai szolgáltató útján vagy saját kézbesítés keretében is kézbesítheti. A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.

(2) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél részére hirdetményi közlésnek, illetve – amennyiben annak feltételei fennállnak – kézbesítési ügygondnok útján történő kézbesítésnek kézbesítési meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazásával a közlés – annak megtörténte igazolásával – nem biztosítható.

92/A. § ^*  (1) A piacfelügyeleti eljárásban az MNB a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.

(2) Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek a piacfelügyeleti eljárás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható.

93. § (1) Engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység megállapítása esetén az MNB ^* 

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) ^*  büntetőeljárást kezdeményez, ha megítélése szerint a tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény alapján bűncselekménynek minősül,

c) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve

d) piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(2) ^* 

(3) Az MNB

a) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,

b) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése esetén az ügyletkötési korlátozást megsértő személyt vagy szervezetet az ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja fel, és

c) az a)–b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(4) ^*  Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el az Ákr.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el az Ákr.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB a piacfelügyeleti eljárásban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedését és biztosítási intézkedését – a haladéktalan foganatosítás érdekében – közvetlenül közli az érintett pénzügyi szervezetekkel.

(5) ^*  Piacfelügyeleti eljárás során

a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,

b) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,

c) ^*  a Tpt. 405. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottak megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege a Tpt. 405. § (3) és (4) bekezdésében rögzített összegig,

d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig

terjedhet.

(5a) ^*  Nem természetes személy ügyfél esetén az ügyfél piacfelügyeleti bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes személlyel szemben kiszabható piacfelügyeleti bírság összege – a 93. § (5) bekezdés alkalmazásán felül – százezer forinttól százmillió forintig terjedhet.

(6) ^* 

(7) Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az ellenőrzési eljárásra a 90. és 91. §-t is alkalmazni kell.

(8) ^*  Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)–(5) bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(9) ^*  Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. § (1) bekezdésében meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, az MNB valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 75. és 76. §-ban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)–(5) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.

(10) Ha az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy az MNB által hozott határozatban foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 75. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(11) ^*  A piacfelügyeleti eljárás során az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait – a 64. § (1)–(6) bekezdésében, a 65. § (3)–(6) bekezdésében, a 67. § (10) bekezdésében, a 67/A. §-ban, a 67/B. § (2) bekezdésében, a 69–71. §-ban, a 73. §-ban, a 76. §-ban és a 78. §-ban meghatározott rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.

93/A. § ^*  (1) ^*  Ha a befektetők érdekeinek megóvása érdekében szükséges, az MNB biztosítási intézkedésként 365 napra elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele e törvény 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység kifejtését készítette, illetve segítette elő, és az MNB jogsértést megállapító döntésében a 93. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazott.

(2) Az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő biztosítási intézkedés fenntartásának indokoltságát a véglegessé válásától számított 365 nap múlva felülvizsgálja és dönt annak megszüntetéséről vagy – ha a befektetők érdekeinek megóvása szükségessé teszi – egy ízben annak további 365 napra történő hatályban tartásáról.

(3) Ha az MNB által folytatott piacfelügyeleti eljárásban vizsgált tevékenység kapcsán büntetőeljárás van folyamatban, az MNB az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő biztosítási intézkedés meghozatalával, valamint megszüntetésével egyidejűleg értesíti a büntetőügyben eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot, ha megítélése szerint a befektetők érdekeinek megóvása megalapozza az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi kényszerintézkedés, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele büntetőjogi intézkedés alkalmazhatóságát.

(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének biztosítási intézkedésként történő alkalmazására egyebekben a 91/A. § (2)–(7) bekezdésében foglaltak az irányadók.

94. § (1) ^*  Az MNB, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek, vagy a közérdeknek a védelme miatt szükség van honlapján közzéteszi

a) a határozat számát és tárgyát,

b) a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,

c) a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét és

d) a határozat rendelkező részét.

(2) Az MNB az (1) bekezdés alapján közzétett (1) bekezdés b) pontja szerinti személyes adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról eltávolíthatja.

30/A. A hatósági szerződésre vonatkozó szabályok ^* 

95. § (1) ^*  Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) Az MNB a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,

b) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés az MNB-nél megtekinthető.

(3) Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor az MNB azon intézkedések megtételére, illetve jogkövetkezmények alkalmazására jogosult, amelyre egyébként lehetősége van azon eljárás szabályai szerint, amelyben határozathozatalnak lett volna helye.

(4) Nincs helye intézkedésnek vagy jogkövetkezmény alkalmazásának az MNB-vel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került.

(5) ^*  Az Ákr. 92. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a szerződésszegése esetére aláveti magát a (3) bekezdésben foglaltaknak.

30/B. ^*  Felügyeleti ellenőrzés

95/A. § ^*  (1) A felügyeleti ellenőrzés során az MNB hatáskörében hivatalból felügyeleti ellenőrzést folytathat le, amelynek során helyszíni ellenőrzést tarthat. A helyszíni ellenőrzésről szóló előzetes értesítés mellőzhető.

(2) Az MNB a felügyeleti ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz munkanapon belül megküldi.

(3) Amennyiben az MNB a felügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél jogszabályban, illetve a hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezheti annak megszüntetésére vagy a hatáskörébe tartozó eljárást indíthat. Az MNB a hatáskörébe tartozó eljárást megindíthatja abban az esetben is, ha az ügyfél a végzésben foglalt kötelezést az abban foglalt határidőre nem hajtja végre.

(4) Felügyeleti ellenőrzés során – az eljárási bírság kivételével – bírság kiszabásának vagy a 39. § (1)–(3) bekezdésében foglalt törvények szerinti intézkedések alkalmazásának nincs helye.

VIII. Fejezet

A Pénzügyi Békéltető Testület

31. A Pénzügyi Békéltető Testület feladata, szervezete és működése

96. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből és a békéltető testületi tagokból áll.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testületet az MNB szervezeti rendjében közvetlenül az MNB elnökéhez kell besorolni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (a továbbiakban: FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat.

(5) Az MNB gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület működésének pénzügyi fedezetéről, továbbá biztosítja a FIN-Net-ben való részvétellel összefüggő békéltető testületi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet.

97. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai (a továbbiakban: békéltető testületi tag) az MNB alkalmazottai.

(2) A békéltető testületi tag fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható.

(3) Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkezik. A Pénzügyi Békéltető Testület működési rendje meghatározhatja a békéltető testületi tag alkalmazásának további feltételeit.

(4) A békéltető testületi tag munkaviszonyának megszűntetéséhez a Békéltető Testület elnökének jóváhagyása szükséges.

98. § (1) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület – a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke mérlegelése alapján – háromtagú tanácsban vagy egy testületi taggal jár el az ügy bonyolultságától, a szükséges szakértelemtől és az érvényesíteni kívánt igény összegétől függően. E törvénynek az eljáró tanácsra vagy annak elnökére vonatkozó szabályai az egyedül eljáró testületi tag esetében is alkalmazandók.

(2) A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében meghatározottak szerint kerül sor.

(3) A működési rendben rendelkezni kell az összeférhetetlenségi szabályokról is.

(4) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag köteles haladéktalanul bejelenteni, feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(5) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(6) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről vagy a kizárási kérelem benyújtásának alapjául szolgáló okról tudomást szerzett.

(7) A kizárási kérelemről a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után.

99. § A Pénzügyi Békéltető Testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.

100. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület munkáját a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke irányítja.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke nevezi ki hat évre.

(3) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi alapbére a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnik

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) összeférhetetlenségének kimondásával,

e) halállal.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését az (4) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott esetben az MNB elnöke állapítja meg.

(6) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének lemondását írásban kell közölni az MNB elnökével. Lemondás esetén a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatása megszűnésének időpontját az MNB elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak az MNB elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(7) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének összeférhetetlenségét az MNB elnöke mondja ki.

(8) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(9) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke felmentheti, ha

a) olyan magatartást tanúsított, amely az MNB rendeltetésszerű működését akadályozta,

b) száznyolcvan napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

(10) ^*  A felmentésre vonatkozó kezdeményezést a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet, illetve a jogerős bírósági döntést a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke az MNB elnökének haladéktalanul megküldi. Az MNB elnökének határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(11) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy felmentésére a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a kezdeményezés tekintetében meghozott bírósági döntés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

(12) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése esetén felmentési időre és végkielégítésre jogosult, kivéve ha a megbízatás a (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott okból vagy a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott felmentési okból szűnik meg.

(13) A felmentési idő hat hónap. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a felmentés időtartamára munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, aki erre az időtartamra hathavi jövedelmével megegyező, havonta egyenlő összegben kifizetendő jövedelemre jogosult.

(14) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hathavi jövedelmével megegyező végkielégítésre jogosult, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc napon belül kell megfizetni számára.

101. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke szabályzatban alakítja ki – az MNB elnökének jóváhagyásával – a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjét.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagjait.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke javaslatot tesz az MNB elnökének a Pénzügyi Békéltető Testület létszámkeretének megállapítására.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.

101/A. § ^*  (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjairól a testület elnöke névjegyzéket vezet.

(2) A névjegyzék tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

32. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása

102. § (1) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó, a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél a kérelem benyújtását megelőzően közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

(2) ^*  Ha a Pénzügyi Békéltető Testület beleegyezett, hogy az online vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytat, a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt online vitarendezési platform feladatai ellátásának módjáról és a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról szóló, a Bizottság 2015/1051. számú végrehajtási rendeletében foglaltak figyelembe vételével köteles eljárni.

(3) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

(4) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke köteles a tagjai számára rendszeres képzést szervezni.

103. § (1) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatában a szervezet vagy személy kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.

(3) Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy részéről a pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalára azért került sor, mert a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kereskedelmi kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a szervezetet vagy személyt e nyilatkozata – az abban meghatározott feltételekkel – köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A szervezet vagy személy mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.

104. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.

(2) ^*  A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani, a méltányossági kérelem kivételével az erre rendszeresített nyomtatványon. A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a fogyasztói jogvitával érintett, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet nevét, székhelyét,

c) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és bizonyítékokat,

d) a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,

e) az elutasított panaszt és az elutasítást tartalmazó iratot,

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,

g) ^*  amennyiben a kérelemhez különleges adat is kapcsolódik, a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy a kérelme benyújtásával egyidejűleg különleges adata tekintetében hozzájárul az adatkezeléshez és adatátadáshoz,

h) a döntésre irányuló indítványt,

i) méltányosság iránti kérelem esetén a fogyasztó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ugyanabból a ténybeli alapból, ugyanazon jog iránt korábban nem terjesztett elő méltányossági kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testületnél.

(3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.

(4) A kérelemhez csatolni kell a képviselő meghatalmazását, ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el.

(5) ^*  Ha a kérelem nem felel meg a (2)–(4) bekezdésben foglaltaknak, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet – annak beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül – a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.

105. § ^*  Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 6:25. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 6:24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

106. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a Pénzügyi Békéltető Testülethez beérkezik.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.

(3) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén értesíti a feleket, és – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az eljárás megindulásától számított hetvenöt napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

(4) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanács tagjainak vagy az adott ügyben egyedül eljáró testületi tag nevét.

(5) ^*  Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. Ha a felek meghallgatás előtt nem járulnak hozzá az eljárás írásbeli lefolytatásához, azonban bármelyik fél a meghallgatáson nem jelenik meg, akkor az eljáró tanács – a meghallgatás megtartását követően – a felek előzetes hozzájárulása nélkül is lefolytathatja az eljárást írásban.

107. § ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt

aa) a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eljárást indítottak,

ab) közvetítői eljárást indítottak, vagy

ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak;

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor;

c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű;

d) az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve, ha a Pénzügyi Békéltető Testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására; vagy

e) a kérelmező a 104. § (5) bekezdésében meghatározott hiánypótlási felhívást – az erre nyitva álló határidőben – nem teljesítette.

108. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti.

(1a) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésben arra is ki kell térni, hogy

a) a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a Pénzügyi Békéltető Testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot vagy a kötelezést tartalmazó határozatot,

b) az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért,

c) a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól, és

d) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a 103. § (1) bekezdésében meghatározott általános alávetési nyilatkozatot tett-e.

(1b) ^*  Az (1) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában meghozatalra kerülő döntések joghatására történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő kioktatást is, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás várható időtartamára, valamint az eljárás időtartama meghosszabbításának lehetőségére is.

(2) ^*  Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, illetve csatolja azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed az (5) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén az MNB – fogyasztóvédelmi eljárás keretében – fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

(3) ^*  A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratának másolatát a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

(4) ^*  Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet válasziratát nem terjeszti elő, a Pénzügyi Békéltető Testület köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.

(5) ^*  A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a Pénzügyi Békéltető Testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles.

109. § ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a fogyasztónak – a fogyasztó választása szerint papíralapon vagy elektronikus formában – hivatalos iratként, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet részére hivatalos iratként vagy elektronikus úton kézbesíti. A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztóval, illetve a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személlyel vagy szervezettel a kézbesítés módjában megállapodhat.

110. § (1) A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak.

(2) Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

111. § (1) ^*  Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja a méltányossági kérelmeket tartalmazó ügyek kivételével.

(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni, és köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.

(3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

112. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve ha a tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása vagy kiegészítése ellen tiltakozik.

(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3) A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség,

e) ^*  a 107. §-ban meghatározott valamely körülmény a tudomására jut.

(4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

(5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(6) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület évente két alkalommal, július, illetve augusztus, valamint december hónapban 8–15 munkanap eljárási szünetet tart, amely időtartam az eljárási határidőkbe nem számítható be. Az eljárási szünet pontos idejét a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke évente határozza meg és a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján közzéteszi.

113. § ^*  (1) Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

(2) ^*  A tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétmillió forintot.

114. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.

(2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).

(3) A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

(4) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

(5) ^*  A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére – a határozat kézbesítését követő naptól számított – legalább tizenöt napos határidőt kell szabni.

(6) A tanács határozatát, illetve ajánlását meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek.

115. § A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását – a felek nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának és az eljárás eredményének rövid leírásával nyilvánosságra hozni.

116. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

(2) A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kérhető a bíróságtól.

(3) A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

(4) ^*  A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az ajánlás és a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás vagy a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás vagy a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

117. § (1) A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. A Pénzügyi Békéltető Testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.

(2) A bíróság a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

(3) A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

(4) ^*  A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) ELSŐ–HATODIK RÉSZÉNEK rendelkezései irányadók.

118. § (1) A fél kérheti a határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a határozatban előforduló bármely névcsere, névelírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás kijavítását, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében értelmezés kiadását.

(2) ^*  Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

(3) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

(4) ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület a kijavított határozatot vagy ajánlást a kijavítást követő öt munkanapon belül megküldi a feleknek.

119. § (1) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.

120. § (1) ^*  Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a kötelezést tartalmazó határozatot vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását.

(2) A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.

(3) ^*  A fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy annak elmaradásáról, illetve az ajánlásban foglaltak követéséről vagy a követésének elmaradásáról hatvan napon belül írásban köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.

121–122. § ^* 

123. § ^*  A Pénzügyi Békéltető Testület döntéseihez az adott ügyben független, jogi egyetemi diplomával és szakvizsgával rendelkező jogász vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkező közgazdász állásfoglalását szerezheti be, az eljárására vonatkozó részletes szabályokat az e törvény keretei között kialakított működési rendje tartalmazza.

33. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén

124. § A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatásával (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: pénzügyi szolgáltatási tevékenység) összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták esetén e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

125. § Ezen alcím alkalmazásában:

a) határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita az olyan fogyasztói jogvita, amelyben

aa) ^*  az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye, telephelye, letelepedési helye a Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban van, vagy

ab) az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más EGT-államban található, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet székhelye Magyarországon van;

b) pénzügyi szolgáltatási tevékenység alatt a más EGT-államban székhellyel rendelkező szolgáltató tevékenységét is érteni kell.

126. § (1) A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet közötti, pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a szolgáltató az adott jogvitában a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának alávesse magát és annak döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az eljárás megindításának feltétele nem áll fenn, a Pénzügyi Békéltető Testület

a) tájékoztatja a fogyasztót a jogvita tekintetében az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról, valamint az annak eljárására vonatkozó sajátos szabályokról, így különösen a szolgáltatással való előzetes egyeztetés szükségességéről és az adott esetben az eljárás megindítására előírt határidőkről, továbbá

b) a fogyasztónak a FIN-Net-ben használt formanyomtatványon rögzített kérelmét – a fogyasztó kérésére – továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumhoz.

127. § (1) Az eljárás írásban történik, az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti meghallgatás tartását. A meghallgatás tartásához mindkét fél hozzájárulását be kell szerezni.

(2) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezi, a 108. § (1) bekezdés szerinti értesítés a meghallgatás időpontja helyett a feleknek az eljárás megindításáról való tájékoztatását tartalmazza. Meghallgatás tartásának kezdeményezése esetén az értesítésben erre a tényre és a felek hozzájárulásának szükségességére kell felhívni a figyelmet.

(3) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezte, az eljáró tanács a kérelem megalapozottságának megállapítása érdekében a felektől határidő tűzésével írásbeli tájékoztatást vagy dokumentum rendelkezésre bocsátását kérheti. A felek nyilatkozatait, álláspontját az ellenérdekű féllel közölni kell, s lehetőséget kell adni számára az ezzel kapcsolatos álláspontja kifejtésére.

(4) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerinti meghallgatás tartását nem kezdeményezte, a 114. § (6) bekezdése nem alkalmazható. A tanács határozatát annak meghozatalát követően haladéktalanul meg kell küldeni a feleknek.

128. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület – a fogyasztó kérésére – köteles azon a nyelven eljárni és határozatát hiteles másolatban azon a nyelven meghozni, amely a jogvitával érintett szerződés nyelve, illetve amely a jogvitával érintett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy vagy szervezet és a fogyasztó közötti kommunikáció nyelve.

(2) Az ezzel összefüggő fordítási költség az eljárás költségének tekintendő.

(3) Az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal hosszabbítható meg.

129. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles bárki kérésére haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni – a 99. §-ban meghatározottakon túl –

a) a FIN-Net működéséről, továbbá

b) a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról és annak eljárásáról.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum megkeresésére tájékoztatást ad az adott jogvitával összefüggő magyar jogszabályi rendelkezésekről.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggő tevékenységéről külön összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.

(4) A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza, és megküldi a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.

33/A. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásaival kapcsolatos nyilvánosságra hozatal ^* 

130. § ^*  (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig jóváhagyásra megküldi az MNB elnökének.

(2) A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót harminc napon belül nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, valamint azt külön kérésre az igénylő számára elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről elkészült összefoglaló tájékoztató tartalmazza legalább:

a) a beérkezett kérelmek számát és ügytípus szerinti megoszlását,

b) a fogyasztók és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek között gyakran vitákat eredményező, rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat, valamint ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy oldhatók meg,

c) azon pénzügyi békéltető testületi eljárások számára vonatkozó adatokat, amelyekben a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítására került sor, továbbá az elutasítás 107. § szerinti indokának megjelölését és ezek százalékos arányát,

d) az adott évben meghozott döntési típusoknak a teljes ügyszámhoz viszonyított arányát, a fogyasztó igényének megalapozottsága, megalapozatlansága szerinti bontásban, külön kitérve az eljárást megszüntető döntésekre és ez utóbbiak okaira, amennyiben ismertek,

e) amennyiben ismert, azon eljárások arányát, amelyek esetében a felek az eljárás eredményének megfelelően jártak el,

f) a fogyasztói jogviták lezárásához szükséges átlagos időtartamot,

g) amennyiben ismert, a meghozatalra került ajánlások, kötelezést tartalmazó határozatok, egyezséget jóváhagyó határozatok vállalkozás általi teljesítésére vonatkozó adatokat,

h) annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület tagja a FIN-Net-nek.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kétévente összefoglaló tájékoztatót küld a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, amely tartalmazza:

a) tájékoztatást a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai számára rendszeresen nyújtott képzésekről, és

b) a Pénzügyi Békéltető Testület értékelését az általa lefolytatott eljárások eredményességéről és teljesítménye javításának lehetséges módjairól.

130/A. § ^*  (1) A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteszi annak a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynek vagy szervezetnek a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 108. § (2) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 108. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre a 108. § (2) bekezdésében meghatározott értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet figyelmét fel kell hívni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség a 88. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott bírság kiszabásáról szóló közlésétől számított öt évig áll fenn.

130/B. § ^*  (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter – a Pénzügyi Békéltető Testület által megküldött adatok alapján – az általa vezetett minisztérium honlapján gondoskodik a következők közzétételéről:

a) a Pénzügyi Békéltető Testület címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, valamint hivatkozás a honlapja elérhetőségére,

b) hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai – a 101/A. §-ban meghatározott, a (2) bekezdés c) pontja szerint közzétett – névjegyzékének elérhetőségére,

c) a 99. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó törvényi rendelkezések rövid, közérthető bemutatásával előmozdító tájékoztatás,

d) a 130. §-ban meghatározott összefoglaló tájékoztatók,

e) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását akadályozó vállalkozásoknak a 130/A. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke,

f) hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett személyek vagy szervezetek – (2) bekezdés n) pontja szerint közzétett – neveinek elérhetőségére, és

g) a 101. § (1) bekezdése szerinti eljárási szabályzatok.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtet, amelyen lehetővé teszi, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni és kérés esetén elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő információkat:

a) ^*  a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségét, így különösen székhelyét, levelezési címét, e-mail címét, valamint telefonszámát,

b) annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testületet az Európai Bizottság jegyzékében nyilvántartásba vették-e,

c) a pénzügyi békéltető testületi tagok nevét, valamint megbízatásuk időtartamát, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületüket,

d) a pénzügyi békéltető testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó törvényes követelményeket,

e) a Pénzügyi Békéltető Testület tagságát az alternatív vitarendezési fórumok határokon átnyúló vitarendezést elősegítő hálózatában,

f) a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörére vonatkozó információkat,

g) azt a tájékoztatást, amely szerint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása jogszabályon, valamint az eljárási szabályzatán alapul,

h) azt a tájékoztatást, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kizárólag fogyasztónak minősülő személy kezdeményezheti a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyekben akkor, ha már előzetesen megkísérelte a fogyasztói jogvita rendezését és a vita megkísérlésének tényére vonatkozóan bizonyítékkal rendelkezik,

i) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a fogyasztó bármikor visszavonhatja kérelmét,

j) a fogyasztói jogvitával érintett felek költségviselésére vonatkozó tájékoztatást,

k) a pénzügyi békéltető testületi eljárás átlagos időtartamát,

l) a pénzügyi békéltető testületi eljárás során meghozatalra kerülő lehetséges döntésekre, azok joghatására és kikényszeríthetőségére, valamint ennek módjára vonatkozó tájékoztatást,

m) a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére vonatkozó éves beszámolót, és

n) a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett személyek vagy szervezetek nevét.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület az internetes honlapján közzéteszi az Európai Bizottságnak a békéltető testületekről vezetett jegyzékét.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kezdeményezése alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nyilvántartásba veszi a Pénzügyi Békéltető Testület (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatait.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület a nyilvántartásba vétele érdekében a következőkről tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert:

a) név, elérhetőség és honlapcím,

b) szervezeti felépítés és finanszírozás, ideértve a Pénzügyi Békéltető Testület tagjainak személyére, javadalmazására, megbízatásuk idejére és arra a szervezetre vonatkozó információkat, amelynek a megbízásában állnak,

c) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásainak átlagos időtartama, a 130. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató benyújtását követően,

d) a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek,

e) nyilatkozat arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület megfelel a (2) bekezdésben, a 102. § (1) és (4) bekezdésében, a 105. §-ban, a 106. § (3) bekezdésében, a 107. §-ban, a 108. § (1)–(1b) bekezdésében, a 111. § (2) bekezdésében, a 114. § (6) bekezdésében, valamint a 130. §-ban meghatározott követelményeknek.

(6) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület nem teljesíti az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott követelményeket a fogyasztóvédelemért felelős miniszter felszólítja a Pénzügyi Békéltető Testületet a követelmények és a tájékoztatás haladéktalan teljesítésére. Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a felszólítást követő kilencven nap elteltével sem felel meg a követelményeknek, vagy nem adja meg a szükséges tájékoztatást, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter törli a Pénzügyi Békéltető Testületet a nyilvántartásból, és az erről szóló döntését megküldi a Pénzügyi Békéltető Testület részére.

(7) Az (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatok megváltozása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület haladéktalanul értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ MNB KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL

34. Kapcsolat az Országgyűléssel

131. § (1) Az Országgyűlés írásbeli vagy szóbeli eseti tájékoztatást kérhet az MNB elnökétől.

(2) Az MNB elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának az MNB féléves tevékenységéről az éves beszámoló tartalmának megfelelő tartalommal. Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának kérésére a beszámolóval összefüggésben az MNB elnöke személyes megjelenésre és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles.

(3) Az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli.

(4) Az MNB elnöke külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.

(5) Az MNB a pénzügyi év kezdete előtt működési költségeire, valamint beruházásaira vonatkozóan – az alapvető és egyéb feladatai vonatkozásában elkülönítetten – részletes éves tervet készít. A pénzügyi év lezárását követően összehasonlító elemzést készít a tervezett és a tényleges működési és beruházási költségek alakulásáról. Az elemzést a könyvvizsgáló véleményével ellátva az éves beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére.

(6) Az MNB az (5) bekezdésben meghatározott részletes éves terv elkészítésével egyidejűleg javaslatot tehet a felügyeleti díj külön jogszabályban meghatározott mértékének megállapítására, amelyet megküld az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(7) Az MNB elnökének (1)–(3) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségei nem eredményezhetnek beavatkozást az MNB döntéshozó szervei tagjai függetlenségébe, nem befolyásolhatják az MNB elnökének mint az EKB Általános Tanácsa tagjának fennálló státuszát és nem befolyásolják az Alapokmányból fakadó titoktartási kötelezettségek betartását.

35. Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal

132. § Az MNB feladataival és a pénzügyi közvetítőrendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.

133. § A miniszter a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének (a továbbiakban: tervezet) Kormány által történő elfogadását követően haladéktalanul tájékoztatja az MNB-t a tervezetről. Az MNB jogosult a tervezettel kapcsolatos véleményét közvetlenül megküldeni a miniszternek. Ezt a véleményt a Költségvetési Tanács ülésén az MNB elnöke jeleníti meg. Az így megjelenített vélemény azonban nem köti az MNB elnökét a Költségvetési Tanács tagjaként biztosított jogainak szabad gyakorlásában.

134. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.

135. § (1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről – amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik – legalább negyedévente jelentést készít és hoz nyilvánosságra. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg.

(2) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről évente prudenciális, valamint fogyasztóvédelmi kockázati jelentést készít.

(3) Az MNB a Kormány, illetve a Kormány tagjai részére a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.

(4) Az MNB elnöke az MNB működésének irányításával összefüggő, a működés szempontjából kiemelten fontos, az igazgatóság 12. § szerinti jogkörében meghozott döntésekről a döntés meghozatalát követően tájékoztatja a minisztert. Az MNB köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni. A miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk köréről.

(5) A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben a Kormányra háruló feladatokat, amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik.

(6) ^*  Az MNB a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet szerint a pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatásán alapuló adatokat a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatát ellátó szerv erre irányuló megkeresése alapján – az érintettekkel kapcsolatba nem hozható módon – a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatát ellátó szerv részére átadja.

136. § A Kormány, a központi államigazgatási szervek az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.

137. § (1) A deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyed ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

(2) A Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és az igazgatóság döntésének meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, az alapvető feladat ellátásával kapcsolatos döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított harminc évig nem nyilvános, ezen határidő alatt – sem a döntés meghozatalát megelőzően, sem azt követően – a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény nem terjeszthető elő.

138. § Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során tagként beléphet a pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe.

36. Kapcsolat a Nemzetközi Valutaalappal

139. § (1) A Nemzetközi Valutaalap által Magyarország tagságát illetően hozott határozat, valamint a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya értelmében a Nemzetközi Valutaalapnak időszakonként fizetendő összegek tekintetében a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott megfelelő forrásokból Magyarország nevében kifizetést teljesítő szerv feladatait az MNB látja el, beleértve a Nemzetközi Valutaalap Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részvétellel kapcsolatos fizetések teljesítését is.

(2) Az MNB a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával összhangban, Magyarország tagságával összefüggésben, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó váltókat állíthat ki a Nemzetközi Valutaalap javára.

(3) A Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv feladatát Magyarország részéről az MNB látja el. Ezzel összefüggésben az MNB jogosult Magyarország nevében a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján végrehajtható valamennyi műveletet és ügyletet létrehozni és lebonyolítani és a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján Magyarországnak átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében a pénzügyi szerv minőségében jogosultként eljárni.

(4) A Nemzetközi Valutaalapnak Magyarországon tartott valutakészleteit kijelölt letéteményesként az MNB őrzi.

37. Kapcsolat az Európai Unió egyes intézményeivel

140. § (1) Az MNB együttműködik

a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel

aa) az Európai Bizottsággal,

ab) ^*  az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, azaz az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal, valamint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatósággal,

ac) az Európai Rendszerkockázati Testülettel,

ad) az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint

ae) az Európai Bankbizottsággal,

af) ^*  másik tagállamok felügyeleti hatóságaival,

ag) ^*  a tagállami központi bankokkal, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Központi Bankkal mint monetáris hatóságokkal,

ah) ^*  a fizetési és elszámolási rendszerek felügyeletére hatáskörrel rendelkező állami hatóságokkal,

b) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testülettel,

c) ^*  a 4. § (8) bekezdésben meghatározott feladatára tekintettel az Európai Bankhatósággal.

(2) ^*  Az MNB teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló, e hatóságok feladatainak az ellátásához szükséges bejelentési, adat- és információszolgáltatási kötelezettségeket.

(3) ^*  Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

1. a biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

2. a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt,

3. az olyan befektetési alapkezelő számára kiadott – átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások kezelésére vonatkozó – engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

4. a harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

5. a harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

6. azokat az általános problémákat, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók, viszontbiztosítók, biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek tapasztaltak harmadik országban történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,

7. pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,

8. azt, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést,

9. ^*  összevont alapú felügyelet során – a Hpt. 174. § (5)–(7) bekezdése és a Bszt. 161/B. § (5)–(7) bekezdése tekintetében – alkalmazott eljárásokat,

10. a Magyarország területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,

11. a Hpt. 199. § (5) bekezdése, a Tpt. 404. § (2) bekezdése és a Bszt. 177. § (2) bekezdése szerinti intézkedését,

12. a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásait, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is,

13. a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását,

14. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit,

15. azokra a kötvényekre, jelzálog-levelekre, továbbá ezek kibocsátóira vonatkozó adatokat, amelyek megfelelnek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK irányelv) 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést,

16. a Bit. 279. § (5) bekezdésében és a Bit. 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számát és típusát,

17. ^*  a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányítást, rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat.

(4) ^*  Az MNB tájékoztatja

1. az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot

1.1. a piaci visszaélésekről, valamint a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével kapcsolatban kiszabott közigazgatási intézkedésről vagy szankcióról a nyilvánosságra hozatalt követően, valamint évente összesítő jelleggel,

1.2. a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély, tőzsde alapítására vonatkozó engedély, tőzsdei tevékenység végzésére, befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásáról és visszavonásáról,

1.3. a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacokról, amelynek jegyzékét megküldi, illetve a jegyzék változásáról,

1.4. azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek rendelkezésére állnak,

1.5. azokról a kötvényekről, jelzálog-levelekről, továbbá ezek kibocsátóiról, amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést,

1.6. ^* 

1.7. a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,

1.8. a Tpt. 310/A. § (10) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,

1.9. a Bszt. 154/H. §-a alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,

1.10. az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,

1.11. ^*  évente a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozások általa engedélyezett fióktelepeinek listájáról,

1.12. ^*  az Európai Értékpapír-piaci Hatóság kérése esetén

1.12.1. a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe Magyarországon végzett tevékenységének engedélyéről, ezek mindenkori módosításairól,

1.12.2. a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe tevékenységi köréről,

1.12.3. a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe által végzett tevékenységből eredő forgalom mértékéről és eszköz állományáról,

1.12.4. annak a harmadik országbeli csoportnak a megnevezéséről, amelyhez a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe tartozik;

2. az Európai Bankhatóságot

2.1. a hitelintézet, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz kibocsátó intézmény számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyéről – hitelintézet esetén azzal, hogy melyik betétbiztosítási rendszerhez csatlakozott –, valamint annak visszavonásáról az indoklással együtt,

2.2. ^*  a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről, a tevékenységi engedélyben bekövetkezett valamennyi változásról, a fióktelep összes eszközéről és kötelezettségéről a rendszeres beszámolóknak megfelelően, valamint annak a harmadik országbeli csoportnak a megnevezéséről, amelyhez a fióktelep tartozik,

2.3. a Hpt. 36. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,

2.4. a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak megszűnéséről,

2.5. a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodásról, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,

2.6. a Hpt. 167. § (4) és (5) bekezdése szerinti értékeléséről,

2.7. a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,

2.8. azon hatóságok nevéről, amelyek a Hpt. 159. § (3) bekezdés b) pontja szerinti üzleti titok és 161. § (2) bekezdés c) pontja szerinti banktitok alóli mentesítés keretében információt kaptak,

2.9. hitelintézetben megszerzett befolyásoló részesedésről,

2.10. azon pénzügyi holding társaságról vagy vegyes pénzügyi holding társaságról, amely az 575/2013/EU rendelet 11. cikke alá tartozik,

2.11. ha a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pkt.) 9. § (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,

2.12. a Hpt. 126. § (5) bekezdésében meghatározott információkról,

2.13. a Hpt. 145. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről,

2.14. ^*  a Hpt. 145. § (4) bekezdése, 174. § (5) bekezdése, 185. §-a, 199. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése, 161/B. § (5) bekezdése és 164. §-a alapján hozott határozatokról,

2.15. ^* 

2.16. a Hpt. 114. §-a szerinti helyreállítási terv kialakításával és koordinálásával kapcsolatosan tervezett megbeszélésekről,

2.17. a Hpt. 180. § (1) bekezdésének és a Bszt. 162. § (5) bekezdésének alkalmazásáról,

2.18. a Hpt. 177. § és Bszt. 163/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárások működéséről és az MNB által alkalmazott módszerről,

2.19. ha a Pkt. 9. § (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,

2.20. a Hpt. 112. § (5) bekezdése és a Bszt. 24/D. § (5) bekezdése szerinti elemzésről,

2.21. ^*  a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) és (1a) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,

2.22. a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz kibocsátó intézmény nyilvántartásba vett pénzforgalmi közvetítőiről,

2.23. a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekről,

2.24. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-a szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

2.25. a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról,

2.26. ^*  szanálási feladatkörben a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó azon minimumkövetelményről, amelyet a Szantv. 68/A. §-ával vagy 68/B. §-ával összhangban a Szantv. hatálya alá tartozó minden egyes szervezet tekintetében megállapított, ideértve a Szantv. 68/B. § (2a) bekezdése alapján hozott határozatot is,

2.27. ^*  a Bszt. 164. §-a szerinti szankciók szintjéről,

2.28. ^*  a Bszt. 107. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntéséről;

2.29. ^*  a Jht. 23. §-a szerint előírt valamennyi intézkedéséről – beleértve a kapcsolódó jogorvoslati kérelmeket és azok kimenetelét –, valamint valamennyi elrendelt büntetőjogi szankcióval kapcsolatos jogerős ítéletről;

3. az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot

3.1. ^* 

3.2. a biztosító, a viszontbiztosító és a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról,

3.3. – az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával – az olyan biztosító vagy viszontbiztosító számára kiadott tevékenységi engedélyről és annak visszavonásáról, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

3.4. a harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzéséről, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnéséről,

3.5. azokról az általános problémákról, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók vagy viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országban történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,

3.6. a Bit. 279. § (5) bekezdésében és 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számáról és típusáról,

3.7. a Bit. 310. § (4) és (5) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról,

3.8. a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti információkról, vizsgálatokról és határozatokról,

3.9. az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) és (5c) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,

3.10. minden évben, összesített tájékoztatás keretében a Bit. biztosítási és viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése okán hozott valamennyi határozatáról,

3.11. arról, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést;

4. az Európai Bankbizottságot a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére kiadott tevékenységi engedélyről;

5. az Európai Rendszerkockázati Testületet

5.1. az egy vagy több rendszerkockázati tőkepufferráta meghatározása vagy módosítása esetén a 35/A. § (2) bekezdésben meghatározott információkról,

5.2. a 33. § (4) bekezdése alapján meghatározott negyedéves anticiklikus pufferrátáról, és a 43. § (2) bekezdés m) pontja szerint nyilvánosságra hozott információkról,

5.3. a 35. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,

5.4. ^*  az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, továbbá teljeskörű indokolást készít arra vonatkozóan, hogy miért élt vagy nem élt a Hpt. 89. § (11) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti lehetőséggel,

5.5. a 35. § (1) bekezdésében és a Hpt. 89. § (9) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményéről,

5.6. a Szantv. 113. § (2) bekezdésében foglaltakról;

6. az EKB-t

6.1. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-a szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

6.2. a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról.

(4a) ^* 

(4b) ^*  Ha a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett bejelentés mérlegelését követően az MNB azt állapítja meg, hogy az esemény releváns lehet a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságok vagy egyéb hatóságok számára, úgy ez utóbbiaknak is értesítést küld.

(5) ^*  A (3) bekezdés 1. pontja szerinti bejelentésben – az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával – jelezni kell azt is, ha a tevékenységi engedélyt olyan biztosítónak vagy viszontbiztosítónak adták ki vagy olyan biztosítótól vagy viszontbiztosítótól vonták vissza, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata.

(6) ^*  A (3) bekezdés 2. pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést az európai bankbizottság létrehozásáról szóló, 2003. november 5-i 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.

(7) ^*  A (3) bekezdés 3. pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(8) ^*  Az MNB a (3) bekezdés 1., 5., 7. és 12. pontja szerinti bejelentést az EGT állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is megküldi.

(9) A Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást ad.

(10) ^*  Az MNB értesítheti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az olyan helyzetekről, amikor a befektetési vállalkozást érintő helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzéséhez vagy információcseréhez kapcsolódó felügyeleti megkeresését elutasították vagy nem jártak el észszerű időben.

(11) ^*  A Felügyelet késedelem nélkül átadja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését biztosító jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásához szükséges információkat. A Felügyelet jelezheti, hogy az átadott információkat hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni és kizárólag azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekhez hozzájárult. A Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságától kapott információkat kizárólag azok hozzájárulásával és az általuk elfogadott célból továbbíthatja harmadik félnek az indokolt esetek kivételével. Indokolt esetek fennállása esetén a Felügyelet azonnal tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(12) ^*  A Felügyelet csak abban az esetben tagadhatja meg az együttműködést, illetve a (11) bekezdésben meghatározott információcserét, ha

a) az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;

b) ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást; vagy

c) ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős bírósági ítélet vagy végleges döntés született

azzal, hogy az elutasítás tényéről és indokáról a Felügyelet részletes tájékoztatást ad a megkeresést küldő EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának.

141. § ^*  (1) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások Hpt. és Bszt. szerinti javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat, valamint a nemek közötti bérkülönbségről általuk szolgáltatott információkat a javadalmazási trendek értékelése céljából gyűjti. Az MNB ezt az információt megküldi az Európai Bankhatóságnak.

(2) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a külön jogszabályban meghatározott javadalmazási politika elemzése céljából információt gyűjt azon vezető tisztségviselők és munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti javadalmazási kategóriában helyezkednek el, kiegészítve munkaköri feladataikkal, az érintett üzletággal, valamint a javadalmazás fő elemeivel, a teljesítményjavadalmazásokkal, a hosszú távú juttatásokkal és a nyugdíjjuttatásokkal. A befektetési vállalkozás a Felügyelet kérésére annak rendelkezésére bocsátja a vezető testület minden tagja vagy az ügyvezető teljes javadalmazására vonatkozó adatokat. Az MNB ezen információkat továbbítja az Európai Bankhatóságnak.

141/A. § ^*  Az MNB a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörével kapcsolatosan tájékoztatja

a) a 35/A. § (1) bekezdésben rögzített határozatának közlése előtt legalább 1 hónappal az Európai Rendszerkockázati Testületet, az érintett EGT-államnak vagy érintett harmadik országnak az illetékes vagy a kijelölt hatóságát, ha rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni vagy módosítani,

b) az Európai Rendszerkockázati Testületet és az érintett EGT-állam illetékes vagy kijelölt hatóságát, ha a 35. § alapján elismeri a másik EGT-államban meghatározott rendszerkockázati tőkepufferrátát.

38. Felügyeleti kollégium

142. § (1) ^*  Az MNB mint a külön törvényben meghatározott összevont alapú felügyeleti feladatot ellátó hatóság, az összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása – ideértve a válsághelyzetek kezelésében történő együttműködést is –, valamint a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében felügyeleti kollégiumot hoz létre.

(2) ^*  A felügyeleti kollégium az Európai Unió tagállamainak érintett, hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival, valamint az Európai Bankhatósággal közösen biztosítja:

a) a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcserét, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal való információcserét, továbbá az információkérések koordinációját, ideértve azt is, amennyiben az ugyanazon csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak kell valamely klíringtag vagy elfogadott központi szerződő fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától információt kérnie a befektetési vállalkozás letéti követelményeinek kiszámításához használt letéti modellekre és paraméterekre vonatkozóan;

b) a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról történő megállapodást;

c) mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítását, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

d) a felügyeleti munka hatékonyságának növelését és az indokolatlan kettős felügyeleti követelmények eltörlését;

e) a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények következetes alkalmazását mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

f) az együttműködést a felügyeleti tevékenységek tervezésében és összehangolásában, valamint a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti feladatok ellátását biztosító együttműködést; és

g) az (EU) 2019/2033 rendelet 23. cikk (1) bekezdés első albekezdés c) pontja és 23. cikk (2) bekezdése alkalmazása érdekében az elfogadott központi szerződő felek letéti modelljét illető információk cseréjét, naprakésszé tételét.

(3) ^*  A felügyeleti kollégium az MNB és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, az MNB által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. Az MNB a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat, EU-szintű biztosítói anyavállalat, EU-szintű viszontbiztosítói anyavállalat, EU-szintű biztosítói holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett – külön törvényben meghatározott – rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és az összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű kiegészítő felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait kérheti fel.

(4) A kollégium ülésein az MNB elnöke által kijelölt személy látja el az elnöki feladatokat. Az MNB dönt arról, hogy a felügyeleti kollégium adott ülésén vagy adott tevékenységében a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságai közül melyek vegyenek részt, tekintettel a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának adott tevékenységben betöltött szerepére. Az MNB tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait az ülés várható témáiról és az azon hozott döntésekről.

(5) ^*  Az MNB akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító vagy befektetési vállalkozás az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, azzal, hogy ezen felügyeleti kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

(5a) ^*  A felügyeleti kollégiumot akkor is létre kell hozni, ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat valamennyi határon túli leányvállalata harmadik országban rendelkezik székhellyel, feltéve, hogy az adott harmadik ország hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságára a magyar szabályozással legalább egyenértékű titoktartási védelem vonatkozik.

(6) ^*  Az MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot a felügyeleti kollégium őket érintő tevékenységéről és közli velük a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.

(7) Az MNB a fogadó ország felügyeleti szerepét ellátva részt vesz más külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság által alapított felügyeleti kollégium tevékenységében.

143. § Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva létrehozza és működteti a 648/2012/EU rendelet 18. cikkében meghatározott kollégiumot.

39. Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel

144. § Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét.

40. Az MNB számlavezetési tevékenysége

145. § ^*  (1) Az MNB vezeti

a) a kincstári egységes számlákat és

b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.

(2) Az MNB a forint kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára.

(3) Az MNB a deviza kincstári egységes számlák mindenkori egyenlege után piaci kamatot fizet a központi költségvetés javára, a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.

41. Kapcsolat az államháztartással

146. § Az MNB nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkében meghatározott közszektor számára, továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhat adósságinstrumentumot, figyelembe véve a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló 1993. december 13-i 3603/93/EK rendeletben foglaltakat.

147. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.

(2) ^*  Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába helyezi el.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forintárfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része.

(4) ^* 

(5) ^* 

148. § (1) Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok – ide nem értve a részvényeket – tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.

(2) Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

(3) Az MNB az állammal vagy az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidős és fedezeti ügyleteket köthet.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ MNB SZERVEINEK TAGJAIRA ÉS A TOVÁBBI ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

42. Az elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács és a felügyelőbizottság tagjainak díjazása

149. § (1) ^*  Az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi alapbére az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével egyezik meg.

(2) ^*  Az alelnök MNB-től származó alapbére az elnök havi alapbérének 90%-a.

(3) ^*  A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-től származó alapbére az elnök havi alapbérének 60%-a.

(4) Az elnök, az alelnökök, továbbá a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai a MNB-től származó egyéb juttatásokra (ideértve a nem pénzbeni, természetbeni és szociális juttatásokat) azonos feltételekkel jogosultak.

(5) ^*  A felügyelőbizottság elnökének tiszteletdíja az elnök havi alapbérének 70%-a.

(6) ^*  A felügyelőbizottság további tagjainak tiszteletdíja az elnök havi alapbérének 60%-a.

(7) Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.

(8) ^*  Az MNB Monetáris Tanácsának tagjai megbízatásuk 9. § (8) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését követő 6 hónapig hitelintézetnél munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthetnek. E tilalom ellentételezéseképpen a megbízatásuk 9. § (8) bekezdés a) pontja szerinti megszűnésekor hat havi alapbérükkel azonos összegű juttatás illeti meg őket.

43. Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak jogállása

150. § (1) Az MNB alkalmazottai és felügyelőbizottsági tagjai kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, banktitkot, értékpapírtitkot, fizetési titkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni, ezen adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokat betartani. Ez a kötelezettség a megbízatás megszűnését követően is fennmarad.

(2) Az MNB alkalmazottai szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az MNB nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Az MNB alkalmazottai a szakmai titkot jogosulatlanul nem tehetik közzé és nem hasznosíthatják.

(3) ^*  Az MNB az (1) bekezdés szerinti titkot átadhatja a feladatkörében eljáró könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak. E tekintetben a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

(4) ^*  A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleti feladatainak ellátása során az MNB a felügyelt intézménynek a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálata elvégzésére hatályos megbízással rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló személy, illetve könyvvizsgáló cég részére kezdeményezheti az (1) bekezdés szerinti titkot tartalmazó, rendelkezésére álló adatok, információk átadását, amennyiben mérlegelése alapján úgy ítéli meg, hogy azok a könyvvizsgálat elvégzése szempontjából jelentőséggel bírnak. E tekintetben a könyvvizsgáló személyt és a könyvvizsgáló cég képviselőit, valamint alkalmazottait titoktartási kötelezettség terheli.

(5) ^*  Az MNB az (1) bekezdés szerinti titkot átadhatja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részére, amennyiben adott könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel szembeni fegyelmi vagy kamarai minőségellenőrzési eljárás lefolytatására kéri fel, továbbá ezen eljárásokban a tényállás megállapítása céljából.

151. § (1) Az MNB alkalmazottaira – e törvényben szabályozott kivételekkel – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Mt. 204. § (3) bekezdése, 205. §-a és 207. §-a az MNB-re, illetve alkalmazottaira nem alkalmazandó.

44. Összeférhetetlenség

152. § (1) Az MNB-nek a 9., a 13., a 97 és a 100. § hatálya alá tartozó, valamint a 4. § (7)–(9) bekezdésében meghatározott alapvető feladatokat ellátó alkalmazottja – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági vagy részvényesi viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél.

(2) Nem jelenti az (1) bekezdés szerinti tilalom sérelmét az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, szövetkezeti hitelintézeti, vagy biztosító egyesületi tagsági viszony, a 79. § (2) bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagsági viszony, valamint azon pénzügyi intézménynél betöltött (1) bekezdés szerinti jogviszony, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik.

(3) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja öröklés kivételével:

a) értékpapírt – kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet –, vagy

b) az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt

nem szerezhet.

(4) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja

a) jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a fennálló, illetve tulajdonában lévő, és

b) a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik az öröklés útján szerzett

tagsági vagy részvényesi jogviszonyáról, illetve minden olyan pénzügyi eszközéről, amelyet jogviszonya létesítését követően nem szerezhet.

(5) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja tagsági vagy részvényesi jogviszonyát, illetve értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét az MNB-vel való jogviszonya keletkezésének időpontjától, vagy az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését számított három hónapon belül megszünteti, illetve elidegeníti.

(6) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének időpontját követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel tagsági vagy részvényesi jogviszonyt létesített, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.

(7) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik biztosító egyesületben, magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban fennálló tagsági viszonyáról.

(8) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontját követően keletkezett ilyen jogviszonyt haladéktalanul bejelenti.

(9) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja

a) az (1) bekezdésben foglalt jogviszonya megszüntetéséig,

b) az (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, valamint

c) a (6)–(8) bekezdésben meghatározott esetben

nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

153. § (1) Az MNB-nek a 4. § (1)–(6) bekezdésében meghatározott alapvető feladatokat ellátó alkalmazottja – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem létesíthet és nem tarthat fenn munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél – ide nem értve azon pénzügyi intézményt, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik –, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál és a Befektető-védelmi Alapnál.

(2) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben és befektetési vállalkozásban – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – befolyással nem rendelkezhet.

(3) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a meglévő és

b) a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik a jogviszonyának fennállása alatt öröklés útján szerzett,

pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban lévő befolyásáról és a befolyását az MNB-vel létrejövő jogviszonya keletkezésének az időpontjától számított, illetve az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő három hónapon belül megszünteti.

(4) ^*  Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz szerzését – az állampapír, a nyilvános, nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével – a megszerzést követő három munkanapon belül bejelenti.

(5) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja az (1)–(3) bekezdésben foglalt jogviszonya, befolyása megszüntetéséig, valamint a (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(6) A Monetáris Tanács tagja, valamint az MNB alkalmazottja a 152. §-ban, az (1)–(5) bekezdésben, a 154–156. §-ban meghatározott összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoktól eltérően – bejelentési kötelezettség nélkül – létesíthet és tarthat fenn az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnál – a munkaviszony kivételével – igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagsági viszonyt, valamint az MNB által létrehozott alapítvány kezelőszervében, kuratóriumában, felügyelőbizottságában – a munkaviszony kivételével – tagsági viszonyt.

154. § (1) ^*  Az MNB-nek a 9. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, amelyet köteles bejelenteni.

(2) Az MNB-nek a 152. és a 153. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban fennálló befolyásáról, és

b) haladéktalanul nyilatkozik, ha jogviszonya fennállása alatt az a) pontban meghatározott befolyást szerzett.

(3) Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének időpontjában vagy a jogviszonya fennállása alatt a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban befolyással rendelkezik, vagy befolyást szerez.

(4) Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontjában köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a szövetkezeti hitelintézettel szemben tartozása áll fenn.

(5) Az MNB alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában írásban nyilatkozik arról, hogy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézménynél, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személynél vagy befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és

b) haladéktalanul bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának az a) pontban meghatározott jogviszonya keletkezett.

(6) Az MNB alkalmazottja az (1)–(5) bekezdésben meghatározott esetben nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

155. § (1) Az MNB-nek a 9. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja a 152–154. §-ban foglalt bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának teszi meg.

(2) Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(3) Az MNB a 152–154. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, annak ellenőrzése céljából az alkalmazottak által tett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkaviszony megszűnését követő három évig nyilvántartja.

(4) A 152–154. § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk.-ban ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

156. § (1) A Monetáris Tanács tagja csak e törvény szerinti döntéshozói feladataival összeegyeztethető egyéb tevékenységet végezhet, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető és köztisztviselő.

(2) A Monetáris Tanács tagja nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja.

(3) Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthetnek.

(4) A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti tagja bejelentési kötelezettség mellett létesíthet olyan további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, amely nem eredményez összeférhetetlenséget a monetáris tanácsi tagságával.

(5) ^*  A Monetáris Tanács tagjai létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt kötelesek bejelenteni.

(6) A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a 152. §-ban és az (5) bekezdésben foglalt bejelentési, és nyilatkozattételi kötelezettségének a köztársasági elnöknél, a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja a 152. §-ban, valamint a (4) és (5) bekezdésben foglalt bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségének az Országgyűlés elnökénél tesz eleget.

(7) ^*  A Monetáris Tanács tagjára nézve a 152. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat – a Magyar Állam vagy az MNB többségi tulajdonában álló, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetnél létesítendő tagsági vagy részvényesi viszony, munkaviszony vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, vezető tisztségviselői jogviszony vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszony kivételével – az MNB-vel fennálló munkaviszonya megszűnését követően is hat hónapig alkalmazni kell.

(8) A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök, a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja összeférhetetlenségét az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának javaslatára az Országgyűlés elnöke mondja ki.

(9) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(10) A felügyelő bizottság tagjaira nézve a 154. és 155. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

45. Vagyonnyilatkozat

157. § ^*  (1) ^*  Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai a kinevezésüket, illetve megválasztásukat követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tartja nyilván. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti az Országgyűlés elnökénél.

HATODIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

46. Jegybanki jogosultságok

158. § (1) Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében javaslatot tehet a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására. Az MNB elnökének döntése szerint a javaslattétel a nyilvánosság útján is történhet.

(2) Az MNB elnökének a Kormánynak tett, az (1) bekezdésben meghatározott javaslatával összefüggésben a Kormány nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a Kormány tagjának tett javaslat esetén a Kormány tagja a javaslat kézhezvételét vagy nyilvánosságra hozatalát követő 15 munkanapon belül köteles az MNB elnökét – amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján – tájékoztatni a jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról, törvényi szintű szabályozás esetén az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti szintű szabályozás esetén a kihirdetés határidejéről, jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás hiányában a Kormány – a Kormány tagjának tett javaslat esetén – a Kormány tagja döntésének indokairól.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a javaslat címzettje haladéktalanul köteles az MNB elnökét – amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján – tájékoztatni a késedelem okairól, valamint – egyetértése esetén – az Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés új határidejéről.

159. § (1) Az MNB jogosult

a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltató,

b) a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,

c) ^*  a Hpt.. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezet,

d) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezet,

e) a központi értéktár,

f) az Országos Betétbiztosítási Alap,

g) a Befektető-védelmi Alap,

h) a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásával összefüggésben bármely más belföldi szervezet és

i) külföldi jegybank, valamint a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásával összefüggésben, továbbá nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek ellátása érdekében bármely más külföldi szervezet,

j) ^*  a Kárrendezési Alap

részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.

(1a) ^*  Az MNB jogosult munkavállalói részére forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni azzal, hogy ezen bankszámla terhére a munkavállaló kizárólag fizetési számláról történő készpénzkifizetésről rendelkezhet.

(2) Az MNB a 4. § (1)–(5) és (7) bekezdésében foglalt feladatai ellátása során jogosult forintban, külföldi pénznemben és nemesfémekkel a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely egyéb műveletet végezni.

(3) Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásként pénzügyi eszköz letéti őrzését és nyilvántartását láthatja el, ehhez kapcsolódóan ügyfélszámlát vezethet, továbbá letétet kezelhet és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámlát vezethet, valamint nyomdai úton előállított értékpapír esetén azt nyilvántarthatja és ügyfélszámlát vezethet.

(4) ^*  Az MNB az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség tevékenységének támogatása céljából, a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával jogosult forint és külföldi bankjegyeket biztosítani e szervek részére a büntetőeljárás lefolytatásához.

160. § (1) Az MNB-t a 4. § (1)–(7) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg. Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az MNB rendelkezésére bocsátott óvadékból történő kielégítésre is.

(1a) ^*  Amennyiben a monetáris politikai eszköz vonatkozásában kerül sor a pénzügyi intézmények egymás közötti, valamint a pénzügyi intézmény és az MNB közötti fogyasztói szerződésnek nem minősülő hitel- és pénzkölcsön nyújtására és pénzügyi lízingre vonatkozó szerződések átruházására, a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésállomány-átruházással sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, sem a 2013. évi V. törvény hatálya alatt álló szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, valamint nem szükséges a szerződésben maradó fél hozzájárulása.

(2) A 4. § (1)–(7) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben az MNB javára szolgáló zálogjog és óvadék esetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénynek a zálogjog és az óvadék közvetlen érvényesíthetőségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Európai Unió másik tagállamának központi bankja, valamint az EKB javára, a központi banki feladataik ellátásával kapcsolatosan nyújtott biztosítékokra is.

(4) Az MNB a 18. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett pénzforgalmi számlák terhére – hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítését megelőző sorrendben – elégítheti ki.

161. § Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.

162. § (1) Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.

(2) Az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban, a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre.

(3) ^*  Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által az MNB bármely feladatának ellátásával kapcsolatban kezelt azon adat, amelynek megismerése az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja szerinti központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene, az MNB vagy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság általi nyilvánosságra hozataláig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.

(4) ^*  Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás által kezelt üzleti tevékenységgel kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megismerése az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene, nem ismerhető meg. Aránytalan sérelemnek minősül az, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás bármely versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.

(5) ^*  Az MNB által létrehozott alapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

47. Az MNB adatkezelése

163. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, az 57. §-ban meghatározottakon túl nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat az MNB kizárólag a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében történő részvételhez kapcsolódó feladatok ellátásához használhatja fel, valamint egyedi adatokat ezen feladatok ellátásához adhat ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak.

(2) ^*  Az MNB által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az EGT államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást automatikusan úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító adattovábbításra kerülne sor.

(3) A MNB a kormányzati ellenőrzési szerv rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek kezelésére a kormányzati ellenőrzési szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 63. § (1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben az Áht. 63. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai ellátásához törvény alapján jogosult.

(4) ^*  Az MNB szervezeti egysége az MNB más feladatköréhez tartozó feladatot ellátó szervezeti egységének rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat, amelyek kezelése a másik szervezeti egység jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához is szükséges.

48. Közérdekű igényérvényesítés

164. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 39. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe vagy a 81. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezésekbe ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

(2) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(3) ^*  Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár, illetve sérelemdíj összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, az MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet ellen indított perben – kártérítési igény esetén – kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(4) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.

(5) ^*  A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az MNB-t, hogy a jogsértő költségére az ítéletet a honlapján közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(6) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

(7) Az e § szerinti, az MNB általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.

(8) A keresetindítási jog az (1) és a (2)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti

a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeket, továbbá

b) ^*  azokat az EGT bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény a 41. § (1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.

(9) ^*  Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében – a Ptk. 6:105. §-a alapján, az abban foglalt szabályok szerint – közérdekű keresetet terjeszthet elő a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet vagy személy közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt.

(10) ^*  Az (1), (8) és (9) bekezdés szerinti pereket a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.

48/A. ^*  A bejelentők védelme

164/A. § ^*  (1) Az MNB-hez a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet működésének a szabálytalanságával kapcsolatban bárki bejelentéssel élhet.

(2) ^*  Az MNB a hozzá beérkezett bejelentéseket a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) közérdekű bejelentésre vonatkozó szabályai szerint az e §-ban meghatározott eltéréssel köteles elintézni azzal, hogy ahol a Pkbtv. rendelkezése közérdekű bejelentést említ, azon az e §-ban meghatározott bejelentést kell érteni.

(3) A bejelentés olyan körülményre hívja fel az MNB figyelmét, amely alapján megalapozottan feltehető a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet működésére vonatkozó törvényben vagy egyéb jogszabályban meghatározott – fogyasztóvédelmi rendelkezések körébe nem tartozó – rendelkezés megsértése. A bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) ^*  Az MNB a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül elbírálja a bejelentést.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezés megsértése valószínűsíthető, az MNB megindítja a 48. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott eljárást.

(6) Az eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről, továbbá az eljárás megindításának mellőzése esetén annak indokairól tájékoztatja a bejelentőt.

(7) Ahol a Pkbtv. rendelkezése

a) közérdekű bejelentést említ, azon az e §-ban meghatározott bejelentést,

b) állami szervet említ, azon az MNB-t

kell érteni.

49. Részesedésszerzés és osztalékfizetés

165. § (1) Az MNB-nek – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – sem belföldi, sem külföldi szervezetben nem lehet részesedése.

(2) Az MNB részesedést szerezhet és tarthat fenn

a) a tevékenységével összefüggésben létrehozott,

b) a fizetési rendszer működtetése tevékenységet vagy

c) ^*  tőzsdei, központi értéktári és központi szerződő fél tevékenységet végző

szervezetben.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladatainak teljesítése során végrehajtott műveletei keretében történő, szabályozott piacra bevezetett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok megszerzésére, azzal, hogy az MNB nem szerezhet a Bszt. szerinti minősített befolyást a kibocsátóban. Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladatai keretében nem szerezhet közvetlenül a kibocsátótól tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat.

(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (3) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítése során végrehajtott részesedésszerzésére.

(5) Az MNB az Alapokmány 28. és 29. cikkében meghatározottak szerinti arányban járul hozzá az EKB tőkéjéhez.

166. § (1) ^*  Amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét, az MNB a tárgyévi nyereségének 50%-át osztalékként kifizeti.

(1a) ^*  Az MNB a tárgyévi veszteséggel, illetve a tárgyévi nyereség 50%-ával kiegészített eredménytartalék pozitív összegéből az igazgatóság döntése alapján – legfeljebb a saját tőke jegyzett tőkét meghaladó összegéig – fizet osztalékot.

(1b) ^*  Az (1) és (1a) bekezdés szerinti osztalékot a tárgyévi beszámolóról a 6. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldését követő 30 napon belül kell kifizetni.

(2) Az MNB osztalékelőleget nem fizet.

(3) ^*  Ha a saját tőke hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetés terhére közvetlenül az eredménytartalék javára történő térítéssel biztosítani kell, hogy elfogadható időn belül – a pénzügyi függetlenség elvének való megfelelés érdekében – legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére.

(4) A részvényes az eredménytartalék javára pénzben tőkejuttatást nyújthat.

50. A felügyeleti díj fizetésének szabályai

167. § (1) A felügyeleti díj bevallását az MNB honlapján közzétett nyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül kitöltve az MNB-hez benyújtja.

(3) A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a díjszámítási és bevallási kötelezettséget nem pótolja.

(4) Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az MNB ellenőrzési eljárást indít.

(5) ^*  Bevallást alapdíjak vonatkozásában nem kell teljesíteni. Változó díj fizetésére nem kötelezettek nem kötelesek bevallást benyújtani.

168. § (1) A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve az MNB nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy összegben január 31-éig utalja át az MNB számlájára.

(2) A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj összegét negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át az MNB számlájára.

(3) Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül – ha az adott évről készített éves beszámolónak a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása miatt szükséges – a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként kell bevallani.

(4) A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló díjtartozás csökkenthető.

169. § ^* 

51. Az MNB bevételei

170. § ^*  (1) Az MNB bevételét képezi

a) a felügyeleti díj,

b) az MNB által kiszabott bírságok,

c) az igazgatási-szolgáltatási díj, és

d) az egyéb – a)–c) pontba nem tartozó – bevétel.

(2) Az MNB által kiszabott bírságból származó, megfizetett bevétel

a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására;

b) közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására;

c) a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére;

d) alapítványi támogatásra;

e) karitatív célra; valamint

f) előző évi összegének 6%-a az MNB tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásai enyhítése céljából környezetvédelmi célok elősegítésére, támogatására

fordítható.

(3) A bírságbevétel (2) bekezdés f) pontja szerinti felhasználásra vonatkozó szerződéseket az MNB megkötésüket követően haladéktalanul nyilvánosságra hozza honlapján.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

52. Felhatalmazó rendelkezések

171. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:

a) a Monetáris Tanács döntésének megfelelően az alapkamat mértékét, ^* 

b) ^*  a Monetáris Tanács döntésének megfelelően a kötelező tartalékráta mértékét, a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékét, valamint a kötelező tartalékráta mértékét meghaladóan az MNB-nél elhelyezett pénzösszegre meghatározott kamatot,

c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket, ^* 

d) a bankjegyek és az érmék – ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is – kibocsátását, címletét, külső jegyeit, bevonását, ^* 

e) a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat, ^* 

f) a 24. § (5) bekezdése szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az adatszolgáltatás módját és tartalmát, ^* 

g) ^*  a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket, ^* 

h) az euróutánzatokra – ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euróérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével, ^* 

i) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentéssel kapcsolatos kérdéseket, ^* 

j) a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire vonatkozó szabályokat, ^* 

k) a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, azok csökkentése, a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése érdekében szükséges intézkedéseket: ^* 

ka) a túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket, ^* 

kb) az anticiklikus tőkepuffer képzésének és működésének feltételeit, ^* 

kc) a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges követelményeket, ^* 

kd) ^* 

(2) ^*  Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a 4. § (2) és (5) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza

a) a készpénzforgalmazás feltételeit,

b) a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait. ^* 

(3) ^*  Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a 4. § (5) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza

a) a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának és a fizetési módok részletes szabályait,

b) a központi értéktári tevékenységet végző szervezet vonatkozásában

ba) az üzletszabályzat tartalmi és formai követelményeit,

bb) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,

bc) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,

bd) a kiegyenlítés rendjét,

be) a kockázatok kezelésének szabályait,

bf) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának szabályait,

bg) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait, és

bh) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit;

c) a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében

ca) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,

cb) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,

cc) a központi szerződő fél által garantált ügyletek teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,

cd) a kockázatok kezelésének szabályait,

ce) a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának szabályait,

cf) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait,

cg) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit, és

ch) az elszámolás és teljesítés rendjét,

d) a fizetési rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, és

e) a fizetési rendszer működtetését végző szervezetek üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges szabályzatokra vonatkozó követelményeket.

172. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és szervezetre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse, abban az esetben, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján – az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján – megalapozottan feltehető, hogy

a) nagyszámú, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy

b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken.

(3) Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit az (1) bekezdés szerinti rendeletben úgy kell meghatározni, hogy az a (2) bekezdés szerinti jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását.

(4) Az MNB elnöke az (1) bekezdésben meghatározott rendelet meghozataláról és annak szükségességének indokairól a döntést követően, de a kihirdetést megelőzően tájékoztatja a Kormányt.

173. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:

a) ^*  a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei és személyei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató esetében az MNB hatáskörébe tartozó eljárások – ide nem értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást – tekintetében

aa) az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre, ^* 

ab) egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre, ^* 

ac) nyilvántartásba vételre, ^* 

ad) tevékenységi engedély megadására, ^* 

ae) határon átnyúló tevékenység bejelentésére,

af) fióktelep létesítésére, ^* 

ag) ^*  a szabályzatának jóváhagyására vagy módosításának jóváhagyására, ^* 

ah) a minősített befolyás engedélyezésére, ^* 

ai) a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre, ^* 

aj) ^*  a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának tájékoztatási kötelezettsége megszüntetésére, ^* 

ak) ^* 

al) ^*  a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéshez szükséges nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására, ^* 

irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat,

b) ^*  a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj megfizetésére, ^* 

c) az MNB által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekre, ^* 

d) a 59. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján alkalmazandó formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására, ^* 

e) ^* 

f) ^*  a 174/A. §-ban meghatározott informatikai rendszer működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az e rendszer útján végzett adat továbbításra ^* 

vonatkozó részletes szabályokat.

173/A. § ^*  Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza a 12. § (7) bekezdésében, valamint a 13. § (11) és (11a) bekezdésben meghatározott hatáskörgyakorlásra, valamint a hatáskör gyakorlójának helyettesítésére, kizárására vonatkozó részletes szabályokat. ^* 

174. § (1) Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyért felelős miniszter véleményét nem kell kikérni.

(2) A 171. § (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletet annak hatálybalépése előtt 15 nappal kell kihirdetni.

(3) Az MNB a 171. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott rendelet kibocsátását megelőzően tájékoztatja az Európai Rendszerkockázati Testületet.

52/A. ^*  Vegyes rendelkezések

174/A. § ^*  (1) A 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet az ügyfele kifejezett kérésére jogosult arra, hogy az ügyfele által írásban tett jognyilatkozatot az MNB elnökének rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő informatikai rendszerben rögzítse és a jognyilatkozatot e rendszer útján a címzettnek továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés szerint továbbított jognyilatkozat a címzettel szemben a továbbítással válik hatályossá.

(3) A jognyilatkozatot rögzítő szervezet felelős a valótlan vagy hiányos tartalmú adat rögzítéséből eredő kárért.

53. Hatálybalépés

175. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–174. §, a 176–177. §, a 178. § (1)–(4), (6)–(9) bekezdése, a 179. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 180. §, a 182. §, a 184–186. § és a 188. § 2013. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 187. § 2014. március 15-én lép hatályba.

54. Átmeneti rendelkezések

176. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) 2013. október 1-jén – (2)–(8) bekezdésben és a 177–183. §-ban foglaltak figyelembevételével – megszűnik.

(2) Az e törvényben meghatározott kivétellel 2013. október 1-jétől – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt szervként – az MNB gyakorolja és teljesíti a PSZÁF magánjogi jogait és kötelezettségeit.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek átszállása a PSZÁF-fal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(4) A 2013. október 1-jén már fennálló, továbbá a PSZÁF megszűnésével kapcsolatban keletkező számviteli és adózási kötelezettségeket a PSZÁF által átadott iratok alapján az MNB teljesíti. A PSZÁF megszűnéséhez kapcsolódó záró beszámolót az MNB a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium közreműködésével készíti el.

(5) A 2013. október 1-je előtt indult, folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a PSZÁF helyébe az MNB lép.

(6) ^*  A 2013. október 1-je előtt indult, folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban a PSZÁF helyébe az MNB, továbbá a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület helyébe a Pénzügyi Békéltető Testület lép.

(7) ^*  A PSZÁF által 2013. október 1-jét megelőzően hozott hatósági döntéssel szemben közigazgatási per megindítására irányuló keresetet 2013. szeptember 30-át követően az MNB ellen kell benyújtani.

(8) A PSZÁF által 2013. október 1-jét megelőzően kiadott ajánlás hatályát e törvény hatálybalépése nem érinti.

177. § (1) A 2013. szeptember 30-án a PSZÁF vagyonkezelésében lévő állami vagyon – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – e törvény erejénél fogva ingyenesen az MNB tulajdonába kerül, amely az MNB eredménytartalékát növeli.

(2) ^* 

(3) ^*  2013. október 1-jétől a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. üzletrésze feletti tulajdonosi jogokat az állam nevében az MNB gyakorolja.

(4) Az (1) bekezdés alapján az MNB tulajdonába kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek az átadáskori nyilvántartási értékével. A PSZÁF 176. § szerinti megszűnése, valamint a vagyonkezelésében álló vagyon tulajdonának és vagyonkezelési jogának átszállása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esik egy tekintet alá.

(5) A 2013. szeptember 30-án a PSZÁF nyilvántartásban szereplő, valamint a 176. § (2)–(6) bekezdésében meghatározott kötelezettségei az MNB mérlegébe kerülnek, amely az MNB eredménytartalékát csökkenti. Ezen elemek bekerülési értéke megegyezik az átadáskori nyilvántartási értékével.

(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott, az MNB mérlegébe kerülő kötelezettség teljesítésére annak esedékességekor az MNB-nek a PSZÁF-tól átvett pénzeszközei és a felügyeleti tevékenységből származó bevételei nem nyújtanak megfelelő pénzügyi fedezetet, az így lejárt tartozások a PSZÁF-tól átvett pénzeszközökön és a felügyeleti tevékenységből származó bevételeken felüli részének teljesítésért az állam köteles helytállni. Az állam helytállási kötelezettsége kiterjed továbbá a 176. § (6) bekezdésében meghatározott peres és nemperes eljárások esetén a PSZÁF által ezen követelésekre képzett céltartalékon felül az MNB-t terhelő kötelezettségek összegére, és a 176. § (7) bekezdésben meghatározott eljárásokból eredő MNB-t terhelő kötelezettségek megtérítésére.

178. § (1) A 2013. október 1-jén folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban a PSZÁF helyébe az MNB lép. A PSZÁF által folytatott, 2013. október 1-jén már folyamatban lévő eljárásokra és folyamatban lévő megismételt eljárásokra a 2013. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a PSZÁF alatt az MNB-t kell érteni. Az MNB gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a 2013. október 1-jén folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön. Az MNB ellenőrzi a PSZÁF által 2013. október 1-jét megelőzően hozott hatósági döntésekben foglaltak végrehajtását, továbbá az ezen döntésekben megállapított kötelezettségeket az MNB felé kell teljesíteni.

(2) A PSZÁF által kötött, 2013. szeptember 30-án hatályban lévő hatósági szerződések esetében 2013. október 1-jén a PSZÁF helyébe az MNB lép. A hatósági szerződésre a 2013. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a PSZÁF alatt az MNB-t kell érteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a Pénzügyi Békéltető Testület folyamatban lévő eljárására, azzal, hogy a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület jogutódjának a Pénzügyi Békéltető Testület – mint az MNB által működtetett szakmailag független testület – tekintendő.

(4) A PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testületnél tett általános alávetési nyilatkozat érvényessége, és hatálya a Pénzügyi Békéltető Testület vonatkozásában az alávetési nyilatkozatban meghatározott tartalommal fennáll.

(5) A PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról vezetett nyilvántartás 2013. szeptember 30-án fennálló adatait átadja az MNB részére, amely azt az általa működtetett Pénzügyi Békéltető Testület rendelkezésére bocsátja.

(6) A Pénzügyi Békéltető Testület a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület ajánlásait honlapján közzéteheti.

(7) A Pénzügyi Békéltető Testület a FIN-Net alapító okiratában megállapított feladatok vonatkozásában a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület jogutódjának tekintendő.

(8) A PSZÁF és jogelődei által külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal kötött, 2013. szeptember 30-án hatályos együttműködési megállapodások esetében, valamint a pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekben 2013. szeptember 30-án fennálló tagság tekintetében a magyarországi szerződő fél vagy tag vonatkozásában 2013. október 1-jétől a PSZÁF jogutódjaként az MNB jogosult eljárni.

(9) Az MNB köteles tájékoztatni az együttműködési megállapodásokban részes feleket és a nemzetközi szervezeteket arról, hogy a megállapodással érintett jogviszony és tagsági jogviszony tekintetében – a (8) bekezdés alapján – a PSZÁF helyett az MNB jogosult eljárni.

179. § (1) A PSZÁF feladatainak ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának 2013. október 1-jétől az MNB tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az MNB kezdeményezi.

(2) Nem jelenti az adótitok, banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok, pénztártitok, biztosítási titok, foglalkoztatói nyugdíjtitok és üzleti titok sérelmét, ha a PSZÁF az MNB számára ezen titokkörbe eső adatokat ad át e törvény kihirdetését követően, e törvény hatálybalépéséből adódó feladatok ellátása érdekében.

(3) Az európai uniós finanszírozású pályázatok és projektek tekintetében 2013. október 1-jén a PSZÁF helyébe az MNB lép. Az MNB a projektekkel kapcsolatosan szükséges szerződésmódosításokat 2013. október 1-jét követő tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosítások végrehajtásáról a kezdeményezéstől számított húsz napon belül intézkedik.

(4) 2013. október 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azon jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultja az MNB és kizárólagos kötelezettje a PSZÁF, vagy amelynek kizárólagos kötelezettje az MNB és kizárólagos jogosultja a PSZÁF.

180. § (1) A PSZÁF megszűnésének napján a fizetési számláit meg kell szüntetni, a megszűnés napján a PSZÁF fizetési számláin lévő pénzeszközök, a PSZÁF javára szóló fizetési megbízás alapján a PSZÁF fizetési számláin még jóvá nem írt összegek és a PSZÁF e napon fennálló készpénzállománya az MNB-t illetik meg. Az átvett pénzeszközök az MNB eredménytartalékát növelik.

(2) A PSZÁF számláit vezető szerv a PSZÁF megszűnésének napján a PSZÁF rendelkezése alapján átutalja valamennyi, a PSZÁF fizetési számláján lévő pénzeszközt az MNB fizetési számlájára.

(3) A PSZÁF megszűnését követően esedékessé váló, PSZÁF javára fizetendő felügyeleti díjat, igazgatási szolgáltatási díjat és bírságot 2013. október 1-jétől az MNB-nek kell befizetni.

181. § (1) A PSZÁF 2013. szeptember 30-án hivatalban lévő elnöke, illetve az általa adott meghatalmazás alapján a PSZÁF 2013. szeptember 30-án hivatalban lévő más vezetője vagy vezetői (a továbbiakban: átadó) 2013. október 1-jén jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adják át a PSZÁF feladat- és hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő ügyeit az MNB elnökének, illetve az általa adott meghatalmazás alapján az MNB más vezetőjének (a továbbiakban: átvevő).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében az átadó tájékoztatást nyújt mindazon tényekről, átadja mindazon okiratokat az átvevőnek, amelyek a 176–180. § és a 183. § alapján a 2013. október 1-jével az MNB-t megillető jogok és az MNB-t terhelő kötelezettségek gyakorlásához, illetve érvényesítéséhez szükségesek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében az átadó átadja a 177. § (1) és (4) bekezdés szerinti állami vagyon és a 177. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek nyilvántartását és nyilatkozik annak teljeskörűségéről.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében az átadó átadja a PSZÁF őrzésében lévő, a PSZÁF által 2013. október 1-jét megelőzően foglalkoztatott személyekre vonatkozó személyi anyagokat, vagyonnyilatkozatokat és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített szakvéleményeket.

(5) Az átadó a PSZÁF-nál foglalkoztatott legmagasabb beosztású, az információtechnológiáért felelős vezető közreműködésével teljeskörűen átadja a PSZÁF által üzemeltetett információtechnológiai rendszerek információtechnológiai infrastruktúráját, rendszereit, ideértve a PSZÁF feladatkörébe tartozó

a) nyilvántartások vezetésével,

b) adatszolgáltatási, jelentéstételi, közzétételi rendszer működtetésével,

c) elektronikus kapcsolattartással

kapcsolatos feladatainak ellátásához, illetve működésének biztosításához szükséges valamennyi alkalmazást, felhasználói jogosultságot és – amennyiben átruházhatóak – az információtechnológiai rendszer működtetéséhez szükséges licenceket, továbbá a PSZÁF által 2013. szeptember 30-án kezelt adatvagyont.

(6) Az (1)–(2) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület esetében is, azzal, hogy az átadó a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület 2013. szeptember 30-án hivatalban lévő elnöke, illetve az általa adott meghatalmazás alapján a PSZÁF 2013. szeptember 30-án hivatalban lévő más vezetője.

182. § (1) Az MNB részére benyújtandó formanyomtatványt és elektronikus űrlapot 2013. december 1-jéig az MNB abban az esetben is elfogadja, ha az a 2013. szeptember 30-án hatályos jogszabályokban ezek tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozóan előírtaknak megfelel.

(2) Ha az MNB elnöke 2013. október 1-jét követően a 59. § (4) bekezdése alapján formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletet alkot, e rendelet kihirdetését követő hatvanadik napig az abban szabályozott engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési, valamint bejelentésekre vonatkozó eljárásokban a rendelet kihirdetését megelőző napon hatályos előírások szerint is, ilyenek hiányában a rendeletben előírt követelmények nélkül is teljesíthetők a rendelettel érintett kötelezettségek.

183. § (1) 2013. október 1-jén – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – annak a személynek, akinek 2013. szeptember 30-án a PSZÁF-fal

a) határozatlan idejű közszolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű MNB-vel fennálló munkaviszonnyá,

b) határozott idejű közszolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű MNB-vel fennálló munkaviszonnyá alakul át.

Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át. A 2013. szeptember 30-án a PSZÁF-fal fennállt közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszonyváltást követően változatlan marad azzal, hogy a próbaidő leteltének időpontja legfeljebb 2013. december 31. napjáig tarthat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony, ha az MNB – a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály rendelkezései alapján – nem létesíthet munkaviszonyt az (1) bekezdésben meghatározott személlyel. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony e törvény erejénél fogva 2013. szeptember 30-án megszűnik azzal, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személlyel 2013. október 15-ig a 2013. szeptember 30-án hatályos kinevezésében vagy munkaszerződésében meghatározottak szerint – a Kttv. 72. § (3)–(4) bekezdésében foglaltak szerint – kell elszámolni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2013. október 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a PSZÁF-nál 2013. szeptember 30-án a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján besorolása szerint őt megillető illetmény a Kttv. szerint járó pótlékokkal együtt, illetve mint a 2013. szeptember 30-án a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint fennálló munkaszerződése alapján őt megillető munkabér.

(4) Ha a munkavállaló az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt.-nek a munkavállaló felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be. A munkaszerződés munkavállaló általi aláírásának időpontjáig a munkáltatói jogkört a munkavállaló felett az MNB-vel létrejött munkaviszonyában az MNB kijelölt alelnöke gyakorolja.

(5) A PSZÁF elnökének és alelnökeinek, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és közszolgálati jogviszonya 2013. szeptember 30-án megszűnik. A PSZÁF elnöke megbízatásának megszűnését a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök, a PSZÁF alelnöke és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését a PSZÁF elnöke állapítja meg. A PSZÁF elnöke, alelnöke és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a felmentési időre járó jövedelmével megegyező egyösszegű juttatásra, valamint végkielégítésre jogosult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 20. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott mértékben, amelyeket a megbízatás megszűnését megelőző napon egy összegben kell részükre kifizetni.

(6) A PSZÁF-nál hatályos kollektív szerződés 2013. október 1-jén hatályát veszti.

(7) A PSZÁF-nál működő üzemi tanács 2013. október 1-jén megszűnik.

(8) A közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá átalakulása tekintetében e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Kttv. 72. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(9) A (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben e törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, ennek érdekében a munkavállaló 2013. október 15-éig intézkedik és ezt igazolja.

(10) A PSZÁF 2013. október 1-jei megszűnését követő hat hónapon belül az MNB alkalmazottai munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése tekintetében a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül a költséghatékony létszámgazdálkodás megvalósítása érdekében a feladatellátáshoz nem szükséges munkakörök megszüntetése.

(11) A PSZÁF-fal fennálló, (1) bekezdés szerinti jogviszony időtartamát – ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is – az átalakulást követően az MNB-vel fennálló munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe venni. A PSZÁF 2013. szeptember 30-án a PSZÁF-nál foglalkoztatott személyek számára közszolgálati igazolást vagy munkáltatói igazolást állít ki.

(12) A PSZÁF mentesül a Kttv. 130. §-a szerinti teljesítményértékelési kötelezettség végrehajtása alól.

(13) A PSZÁF által 2013. szeptember 30-án foglalkoztatott személyek részére – az őket közszolgálati jogviszonyukban, illetve munkaviszonyukban 2013. szeptember 30. napjáig megillető – ki nem adott szabadságot a PSZÁF megváltja.

(14) A PSZÁF által 2013. szeptember 30-án foglalkoztatott személyek jogosultak a PSZÁF által biztosított 2013. évi béren kívüli juttatás teljes mértékére. Amennyiben az MNB által biztosított béren kívüli juttatás éves összege meghaladja a PSZÁF által biztosított béren kívüli juttatás éves összegét, a jogviszonyváltással érintettek az éves juttatás különbözete időarányos részére jogosultak.

(15) A PSZÁF által 2013. szeptember 30-án a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) szabályai szerint foglalkoztatott személyek MNB-nél e törvény szerinti jogviszonyváltással létrejött munkaviszonyára a Péptv.-t – a programban résztvevő foglalkoztatott részére a prémiumévek programban való részvételhez kapcsolódóan a jogviszonyváltást megelőzően meghatározott feltételek megtartása mellett – alkalmazni kell.

(16) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az MNB a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és változás-bejelentési kötelezettségének a munkaviszony létesítésétől számított 8 munkanapon belül tehet eleget.

183/A. § ^*  (1) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően – a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – az anticiklikus tőkepufferrátát a Hpt. 87. §-a és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított Bszt. 110/B. §-a szerinti mértékben legkésőbb 2019. január 1-jétől állapítja meg.

(2) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapíthatja meg:

a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,

b) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint

c) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig,

azzal, hogy 2017. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg.

(3) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:

a) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,

b) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint

c) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig,

azzal, hogy 2018. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg.

(4) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig

azzal, hogy 2019. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg.

183/B. § ^*  Az MNB a Módtv.-vel megállapított 35/A. § (6) bekezdésének megfelelően 3% és 5% közötti rendszerkockázati tőkepuffert 2015. január 1-jétől írhat elő.

183/C. § ^*  A PSZÁF 176. § szerinti megszűnése előtt a pénzügyi felügyeleti feladatainak ellátásával összefüggésben keletkezett, a PSZÁF nyilvántartásában, irattárában 2013. szeptember 30. napján fellelhető iratokat az MNB jogosult kezelni.

183/D. § ^*  (1) A Magyar Nemzeti Bank térítésmentesen megszerzi a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. – állam tulajdonában álló – üzletrésze feletti tulajdonosi jogokat, amely részesedés a Magyar Nemzeti Bank eredménytartalékát növeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésének a napja a Kbftv. hatálybalépésének a napja.

183/E. § ^*  A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény és az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben

a) a Pénzügyi Békéltető Testület a 106. § (3) bekezdésétől eltérően hetvenöt napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára,

b) a szolgáltató a 108. § (2) bekezdésben részletezett tartalmú válasziratát az értesítés részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül küldi meg a Pénzügyi Békéltető Testület részére.

183/F. § ^* 

183/G. § ^*  (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 49. § (1), (1a), (4)–(7) bekezdését, valamint 60. § (1a) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.2.-vel megállapított 149. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépését követő naptári hónap első napjától kell alkalmazni.

183/H. § ^* 

183/I. § ^* 

183/J. § ^*  A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) 85. § (1) bekezdésével megállapított 14. § (8) bekezdést a hatálybalépésekor megbízatásukat töltő felügyelőbizottsági tagok megbízatásának időtartama tekintetében is alkalmazni kell.

183/K. § ^*  A Módtv.3.-mal megállapított 13. § rendelkezéseit mindazon hatósági ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a Módtv.3. hatálybalépésekor az MNB végleges döntést nem hozott.

183/L. § ^*  (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 157. § (1) bekezdése alkalmazásával – a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint – 2022. augusztus 5-ig tesznek vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, az MNB elnökével, alelnökével, a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjával, illetve a felügyelőbizottság tagjával közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

183/M. § ^*  (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először – 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesznek vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolják a velük közös háztartásban élő családtagjuk vagyonnyilatkozatát is.

(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

183/N. § ^*  (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2022. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 76. § (5), (5a) és (6) bekezdését, 86/A. § (5) bekezdését, 90. § (2) bekezdését, 91. § (5) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.4.-gyel módosított 149. § (1)–(3), (5), (6) és (8) bekezdését első alkalommal a Módtv.4. hatálybalépésének napjától 2023. február 28-ig terjedő időszakra vonatkozóan kell alkalmazni.

183/O. § ^*  A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2023. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított 12. § (4) bekezdés b) pontját és 12. § (8) bekezdését 2023-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazgatóság a 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti, a saját tőke várható alakulásáról szóló jóváhagyott előrejelzését a Módtv.5. hatálybalépését követő három napon belül küldi meg egyidejűleg a részvényesnek és a Költségvetési Tanácsnak.

55. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének megfelelés

184. § ^*  Az 1–14. §, a 16–21. §, a 23. § (1), (2) és (10) bekezdése, a 24. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 26. § (1) és (2) bekezdése, a 27–28. §-a, a 29–32. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. § (1) bekezdése, a 36. §, a 39. § (1) és (2) bekezdése, a 42. §, a 96–101. §, a 167–169. §, a 176. §, a 178. § (8) és (9) bekezdése, a 183. § (1) és (5) bekezdése, valamint a 183/O. § az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

56. Az Európai Unió jogának való megfelelés

185. § ^*  Ez a törvény

1. a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdésének és 16. cikkének,

2. a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének,

3. a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2005. november 16-i 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint 4. cikk (1) bekezdésének,

5. az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) szóló, 2010. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének,

7. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló (Szolvencia II), 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

8. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 2010/43/EK Bizottság irányelvnek,

9. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 2010/44/EK bizottsági irányelvnek,

10. a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

11. a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

12. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

13. a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

14. a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

15. az Európai Parlament és a Tanács irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. július 23-i 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

16. a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

17. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

18. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 7-i (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek,

19. ^*  a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

20. ^*  a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

21. ^*  a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

22. ^*  a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

23. ^*  a 2014/59/EU irányelvnek és a 806/2014/EU rendeletnek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény egyes vonatkozásai tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1174 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

185/A. § ^*  Ez a törvény

1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

2. a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. az euró átutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

4. az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

5. az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

6. a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

7. a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

8. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

9. a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

10. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

11. az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló. 2015. április 29-i 760/2015/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12. az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

13. a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

14. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 25-i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

15. a 600/2014. európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. május 18-i (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

16. a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

17. az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

18. ^*  a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

19. ^*  az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

20. ^*  az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

21. ^*  az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli azonnali referencia-árfolyamok mentessége és egyes megszűnő referenciamutatók helyettesítőinek kijelölése tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/168 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

22. ^*  a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénnyel és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénnyel együtt az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

23. ^*  a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

24. ^*  a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

186. § (1) A 24. § (1) bekezdés a) pontja a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozatnak való megfelelést szolgálja.

(2) A 24. § (1) bekezdés b)–d) pontja, valamint (2)–(6) bekezdése – a 171. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott MNB rendelettel együtt –

1. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 44/2009/EK tanácsi rendelet,

2. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről szóló, 2001. június 28-i 1339/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 45/2009/EK tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.

(3) ^*  E törvény 41. § (1) bekezdése, a 87. §-a, 88. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a 89. §-a az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) és 9. cikk (3) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.

(4) ^* 

(5) ^*  A 40. §

1. (2) bekezdése a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

2. (3) bekezdése az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 14-i (EU) 2019/980 bizottsági rendelet,

3. ^* 

4. (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése és 25a. cikke,

5. (8) bekezdése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete,

6. (16) bekezdése a 909/2014/EU rendelet,

7. (20) bekezdése a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

8. (24) bekezdése az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

9. (23) bekezdése a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

10. (21) bekezdése a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet,

11. (22) bekezdése a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet,

12. (25) bekezdése a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

13. (26) bekezdése a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

14. (27) bekezdése az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet

15. (28) bekezdése a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

16. (29) bekezdése az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

17. (30) bekezdése az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

18. (31) bekezdése a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

19. (32) bekezdése az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

20. (33) bekezdése a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–7. cikkének,

21. ^*  (34) bekezdése a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

22. ^*  (35) bekezdése a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

23. ^*  (39) bekezdése az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

24. ^*  (40) bekezdése a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet, továbbá a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/858 parlamenti és tanácsi rendelet,

25. ^*  (41) bekezdése a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

26. ^*  (42) bekezdése az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2631 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.

(6) A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében

a) az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról, 14. cikk,

b) ^*  az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 102. cikk,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitel-megállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

d) a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről,

e) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 12. cikke,

f) ^*  a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g) ^*  a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.

56/A. ^*  Jogszabály tervezetének egyeztetése

186/A. § ^*  (1) E törvény tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés harmadik franciabekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) E törvénynek a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel módosított rendelkezései tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés harmadik franciabekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(3) E törvénynek a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvénnyel módosított rendelkezései tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés harmadik franciabekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(4) E törvénynek a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvénnyel módosított rendelkezései tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés harmadik franciabekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(5) E törvénynek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2022. évi LXXVII. törvénnyel módosított rendelkezései tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés harmadik franciabekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(6) E törvénynek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2023. évi CXII. törvénnyel módosított rendelkezései tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés harmadik franciabekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

57. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

187. § ^* 

188. § ^* 

1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez ^* 

---