2012. évi CLIX. törvény

a postai szolgáltatásokról ^* 

A postai szolgáltatások fejlődése és liberalizációja, az Európai Unió jogának való megfelelés, a mindenki számára elérhető és hozzáférhető, a társadalmi, gazdasági és technikai környezethez igazodó, hatékony egyetemes postai szolgáltatás folyamatossága, valamint a gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott térségben élő felhasználók megfelelő minőségű postai szolgáltatásokhoz és az egyetemes postai hálózat igénybevételével ellátható egyéb közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében, a postai piac zavartalan és eredményes működésének fenntartásával, figyelembe véve az új technológiák alkalmazásának lehetőségeit, a felhasználók érdekeinek védelmét és a postai piaci résztvevők szükség szerinti együttműködését, jogaik és kötelezettségeik érvényesítését, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén nyújtott vagy igénybe vett postai szolgáltatásokra, a postai szolgáltatókra, a postai szolgáltatást felhasználókra, valamint a postai ágazat irányításában részt vevő szervekre.

(2) A postai küldeményekkel kapcsolatos, nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatásra e törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi közjogi szerződés, különösen az Egyetemes Postaegyesület 1964. évi július hó 10. napján Bécsben aláírt Alapokmányának kihirdetéséről szóló 1967. évi 26. törvényerejű rendelet alapján kötött nemzetközi közjogi szerződés, vagy ezek rendelkezése szerint megkötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. ajánlott szolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő postai többletszolgáltatás, amely a nem könyvelt postai küldeményt könyvelt küldeménnyé minősíti, és amelynek hibás teljesítése esetén a postai szolgáltatót átalány formájában terheli kártérítési felelősség;

2. állandó postai szolgáltatóhely: a munkanapokon összességében napi két órát elérő nyitvatartásí idejű postai szolgáltatóhely;

3. átfutási idő: a postai szolgáltatási szerződés keretében felvett küldeménynek a felvételi pontba történő juttatásától a küldemény kézbesítéséig vagy annak megkísérléséig terjedő szolgáltatásteljesítési időtartam;

4. cím: a postai küldemény kézbesítésének egyértelműen beazonosítható helye;

5. címzett: akinek a feladó a postai küldeményt küldi;

6. egyedi szerződés: a feladóval vagy a címzettel egyedileg megtárgyalt vagy közreműködésével kialakított írásbeli keretszerződés;

7. elsőbbségi: az egyetemes postai szolgáltatási körben a leggyorsabb átfutási időt biztosító szolgáltatási kategória;

8. ^*  értéknyilvánítás-szolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő postai többletszolgáltatás, amely alapján a postai szolgáltatót a személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás szerződésszerű teljesítéséért a feladó által a feladáskor – a postai küldemény tartalmának értékeként – meghatározott összeg erejéig terheli kártérítési felelősség;

9. expressz postai szolgáltatás: az az időgarantált szolgáltatás, melynek keretében a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt belföldön legkésőbb a felvételt követő munkanapon, Európai Unió tagállamaiba címzett küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő harmadik munkanapon, egyéb nemzetközi viszonylatú küldemény esetében legkésőbb a felvételt követő ötödik munkanapon kézbesíti, és emellett az alábbi a)–f) pontban foglalt többletszolgáltatások közül legalább egyet teljesít:

a) nyomon követhető kezelés;

b) utánvétel;

c) tértivevény;

d) értéknyilvánítás;

e) kizárólag a küldemény címzettjeként megjelölt személy kezéhez történő kézbesítés;

f) a küldeménynek a feladó lakóhelyén, tartózkodási helyén, székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén történő felvétele;

10. feladó: aki a postai szolgáltatóval a postai szolgáltatási szerződést saját nevében megköti;

11. feldolgozás: a felvett és gyűjtött postai küldemények szállításra vagy kézbesítésre történő előkészítését biztosító művelet;

12. felhasználó: aki postai szolgáltatást vagy postai szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatást vesz vagy vehet igénybe, vagy postai küldemény címzettje;

13. felvétel: az a tevékenység, amelynek eredményeként a postai küldemény a postai szolgáltatási szerződést megkötő postai szolgáltató felvételi pontján vagy a felek megállapodása alapján más helyen a postai szolgáltató hálózatába kerül;

14. felvételi pont: a postai küldemény felvételének céljából a postai szolgáltató által elhelyezett levélgyűjtő szekrény vagy más, a küldemény sérülésmentes és biztonságos felvételére szolgáló eszköz, továbbá az erre a célra kijelölt helyiség vagy hely;

15. futárposta-szolgáltatás: olyan – a küldemény felvételétől számított legfeljebb 24 órán belül teljesítendő – időgarantált postai szolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldemény felvételét végző személy a postai küldeményt a kézbesítés megkísérléséig megszakítás nélkül személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ez alatt bármely időpontban rendelkezhessen a postai küldemény címzettjének vagy címének a megváltoztatásáról, és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket;

15a. ^*  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

16. gyűjtés: a felvételi pontokon a felvételt vagy a szolgáltatói hozzáférési pontokon a hálózati átvételt követően a postai küldemények feldolgozás helyére történő eljuttatása;

17. hálózati átvétel: az a – postai szolgáltatók között lezajló – tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltatási szerződést megkötő postai szolgáltatótól hálózati hozzáférési szerződés alapján egy másik postai szolgáltató hálózatába kerül;

18. ^*  hivatalos irat: az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek által – papíralapon, elektronikus adathordozón vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével – feladott vagy ilyen módon kézbesített, olyan könyvelt postai küldemény, amelynek feladásához vagy kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál, továbbá amit jogszabály hivatalos iratnak minősít;

19. időgarantált szolgáltatás: a postai szolgáltató kötelezettségvállalása, amellyel a postai küldemény meghatározott időtartamon belüli vagy meghatározott időpontban történő kézbesítésére vállal kötelezettséget;

20. ^*  kézbesítés: azon tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltató hálózatából, illetve személyes felügyelet alól az átvételre jogosult személy részére történő átadással vagy levélszekrénybe, továbbá egyéb, a küldemény kézbesítésére alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel kikerül;

21. kézbesítési pont: a postai küldemény kézbesítése céljából a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiség vagy hely, továbbá a postai szolgáltató által létesített, a kézbesítést lehetővé tevő eszköz;

21a. ^*  kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz: olyan, a postai szolgáltató vagy a 4. § b) pontja szerinti saját kézbesítést ellátó szervezet fizikai jelenléte nélkül üzemelő eszköz, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására és műszaki leírására, valamint telepítésére vonatkozóan megállapított feltételeknek és követelményeknek, és ezzel lehetővé teszi a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény kézbesítését vagy a küldemény 4. § b) pontja szerinti saját kézbesítését.

22. ^*  könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek a postai szolgáltató a felvételét – írásban vagy más bizonyítható módon –, valamint a jogosult átvevő részére történő kézbesítését – az erre szolgáló okiraton, vagy a kézbesítés tényét rögzítő vagy a jogosult átvevő személyét azonosító egyéb technika alkalmazásával – a feladó irányában elismeri;

23. küldeményenkénti díjszabás: olyan – a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben vagy ahhoz csatoltan közzétett – árlista, amely egy postai küldeménynek vagy az egy időben feladott több postai küldeménynek a feladott küldeménymennyiségtől függetlenül azonos darabonkénti díjait tartalmazza;

24. levélküldemény: az a postai küldemény, amely írásos formában megjelenített, vagy fizikai adathordozón rögzített egyedi vagy személyes jellegű közlést, adatot vagy információt tartalmaz;

24a. ^*  logisztikai szolgáltatás: a postai küldemény továbbítási folyamatának egészét vagy egy részét magában foglaló azon tevékenység, amely során megtervezik, megvalósítják, ellenőrzik a postai küldemények és kapcsolódó információk hatékony és eredményes tárolását és a feladótól a címzettig való eljuttatását;

24b. ^*  nem postai funkció: postai szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységek, így különösen a postaszolgálat-irányítási, a feladást megelőző és azt követő, valamint a kézbesítést megelőző és azt követő küldeményrendezési szolgáltatások, ezen belül:

a) a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, nem postai szolgáltató által végzett adatrögzítés;

b) a postai küldemény felvételét követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;

c) a postai szolgáltató általi sikertelen kézbesítést követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;

d) a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiségben vagy helyen megőrzésre elhelyezett postai küldeménynek a postai szolgáltató által végzett kézbesítést elősegítő kiadása, valamint az ahhoz kapcsolódó adatellenőrzési tevékenység;

25. nemzetközi EMS-szolgáltatás: az a nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatás, amelyet az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postaegyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály e szolgáltatásra vonatkozó szabályai szerint nyújt;

26. nyomon követhető kezelés: a postai szolgáltató által alkalmazott technológia, amellyel a postai szolgáltató a postai küldemény egyedi azonosító jelzése alapján, interneten lekérdezhető információként vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével továbbított és dokumentált szöveges üzenetben küldeményenként tájékoztatást ad legalább a küldemény felvételének helyéről és dátumáról, a kézbesítésének dátumáról, az átvételi jogosultság alapjáról vagy sikertelen kézbesítési kísérlet esetén a küldemény további kezeléséről;

26a. ^*  pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 7. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet;

27. postabélyeg: az egyetemes postai szolgáltató által kibocsátott, a postai küldemények bérmentesítési díjának megfizetésére használható, a névértékére utaló jelöléssel ellátott olyan bélyeg, amely tartalmazza a „Magyarország” feliratot vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét;

28. ^*  Posta Elszámoló Központ: egyetemes postai szolgáltató által lebonyolított pénzforgalmi szolgáltatások feldolgozását, pénzforgalmi szolgáltatókkal történő elszámolását, valamint fizetési rendszeren keresztüli pénzügyi rendezését végző, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény szerinti fizetési rendszer működtetőjének nem minősülő szervezet;

29. postacsomag: kereskedelmi értékekkel rendelkező vagy nem rendelkező árut, tárgyat tartalmazó könyvelt postai küldemény;

30. postai értékcikk: a postabélyeg, az Egyetemes Postaegyezmény alapján kibocsátott válaszdíjszelvény, valamint a postai szolgáltató által forgalomba hozott – a postai szolgáltatás díját is magában foglaló – nyomtatvány vagy egyéb tárgy;

31. postai hálózat: a postai szolgáltatás nyújtását lehetővé tevő erőforrások rendszerként működtetett vagy használt összessége;

32. postai konszolidátor: az a feladó, aki a postai szolgáltatási szerződést jellemzően több megbízójának gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú postai küldeménye vonatkozásában saját nevében köti meg a postai szolgáltatóval;

33. postai közreműködő: a postai szolgáltató által a postai küldemények meghatározott közigazgatási területen történő felvételéhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához, szállításához és kézbesítéséhez együttesen vagy e résztevékenységek bármelyikének önálló végzéséhez szolgáltatási koncessziós szerződés vagy a tevékenység ellátására irányuló egyéb típusú szerződés alapján igénybe vett gazdálkodó szervezet;

34. postai közvetítő: gazdálkodó szervezet, amely egy vagy több megbízó részére végez olyan tevékenységet, amelynek keretében arra vállal kötelezettséget, hogy

a) a küldeményen „feladó”-ként megjelölt megbízója postai küldeményeit a feladó nevében feladja oly módon, hogy a szolgáltatás díját a küldeményen „feladó”-ként megjelölt megbízó fizeti meg, vagy

b) a küldeményen „címzett”-ként feltüntetett, gazdálkodó szervezetnek minősülő megbízója postafiókjába érkezett postai küldeményeket megbízójától kapott meghatalmazás alapján a postai szolgáltatótól átveszi, és megbízója részére átadja;

35. postai küldemény: az a legfeljebb 40 kg tömegű küldemény, mely a küldeményen, annak csomagolásán vagy az ahhoz tartozó listán legalább címmel el van látva, vagy az a küldemény, amelyet jogszabály postai küldeménynek minősít; ilyen postai küldemény lehet a levélküldemény, a hivatalos irat, a vakok írását tartalmazó küldemény, a postacsomag, valamint a könyvet, katalógust és sajtóterméket tartalmazó küldemény, továbbá minden olyan küldemény, amelynek tartalma e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint a postai szolgáltatásból nem kizárt;

36. postai szolgáltató: postai szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet;

37. postai szolgáltatóhely: a postai szolgáltatások elérését meghatározott földrajzi ponton és időben biztosító felvételi vagy kézbesítési pont, ide nem értve a postai szolgáltató által elhelyezett levélgyűjtő szekrényt vagy más, a postai küldemény sérülésmentes és biztonságos felvételére vagy kézbesítésére szolgáló eszközt;

37a. ^*  rögzített ajánlott levélküldemény: az a könyvelt levélküldemény, amelyhez az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatás nem vehető igénybe;

38. szállítás: a postai küldemények feldolgozási, szolgáltatói hozzáférési vagy kézbesítési pontok közötti továbbításának művelete;

39. szolgáltatói hozzáférési pont: postai küldemények hálózati átvételére az átvevő postai szolgáltató által erre a célra kijelölt hely;

39a. ^*  szoros kapcsolat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom;

39b. ^*  postai támpont: a közutak mentén a postai szolgáltató által kijelölt és üzemeltetett, felvételi pontnak és kézbesítési pontnak is minősülő, kézbesítésre alkalmas eszközzel ellátott hely, amely lehetővé teszi a postai küldemények felvételét és a címekhez rendelten biztosítja levélszekrénybe kézbesíthető postai küldemények kézbesítését, valamint – a kézbesítés megkísérlésének mellőzésével – a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény érkezéséről szóló értesítő elhelyezését;

40. ^*  tértivevény-szolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő – személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – postai többletszolgáltatás, amelynek teljesítése során a postai szolgáltató a kézbesítés napját, valamint a jogosult átvevő nevét és a postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzést tartalmazó okiratot vagy – erre irányuló szerződés esetén – annak digitalizált változatát a feladónak visszajuttatja, vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett adatokat a feladó rendelkezésére bocsátja;

41. többletszolgáltatás: a postai küldemény felvételéhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához, szállításához vagy kézbesítéséhez kapcsolódó, a postai szolgáltatási szerződésben vállalt olyan további szolgáltatás, amelyet a postai szolgáltató a postai szolgáltatás részeként a feladó külön rendelkezése alapján vagy postai szolgáltatáscsomagba foglaltan nyújt;

42. ^*  utánvétel-szolgáltatás: az a – személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – többletszolgáltatás, amely teljesítése során a postai szolgáltató a postai küldeményt a feladó által meghatározott összeg készpénzben vagy egyéb módon történő beszedését követően személyes átadással kézbesíti, és az így beszedett összeget a címzett megbízásából a feladó részére a Hpt. 6. § (1) bekezdés 54. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás keretében juttatja el;

43. ^*  vakok írását tartalmazó küldemény: kizárólag a vakok és gyengénlátók által használt dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb információhordozókat, továbbá a vak vagy gyengénlátó személyek látásának sérültségéből eredő problémák leküzdésének céljából készített vagy átalakított berendezést, illetve felszerelést tartalmazó, legfeljebb 7 kilogramm tömegű postai küldemény, amelynek feladója vagy címzettje vak, illetve gyengénlátó személy vagy a vakok hivatalosan elismert intézménye.

II. FEJEZET

A POSTAI SZOLGÁLTATÁS

3. A postai szolgáltatás és a postai szolgáltatások fajtái

3. § (1) A postai szolgáltatás a postai küldemény felvételét, szükség szerint gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését együttesen vagy részben magában foglaló, gazdasági tevékenység keretében végzett szolgáltatás. Postai szolgáltatást kizárólag az a gazdálkodó szervezet nyújthat, amely szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) postai szolgáltatókról vezetett nyilvántartásában.

(2) A postai küldeményekkel végzett, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység abban az esetben is postai szolgáltatás, ha azt egy más, postai szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatást is magába foglaló komplex szolgáltatás részeként végzik.

(3) Postai szolgáltatásnak minősül az is, ha a külföldön feladott postai küldemény belföldön történő kézbesítését a szerződést megkötő szolgáltató alvállalkozója végzi.

4. § Nem postai szolgáltatás

a) a küldeménynek bírósági végrehajtó, jogszabályban meghatározott kézbesítési megbízott, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok, diplomáciai vagy katonai futár által történő kézbesítése;

b) ^*  ha bármely személy saját maga vagy szervezet a saját gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményét a vele munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti vagy egyéb szolgálati viszonyban álló személlyel vagy tagsági jogviszonyban álló magánszeméllyel (ide nem értve a részvényest) kézbesíti vagy kézbesítteti (saját kézbesítés);

c) fizikai formában meg nem jelenő üzenet (közlés, adat, információ) elektronikus úton történő továbbítása a küldésétől a fogadásig;

d) a csomagolással nem rendelkező vagy a tartalom azonosítását lehetővé tevő mértékben átlátszó csomagolású nyomtatott sajtótermék – árusítás útján vagy előfizetéses szolgáltatás keretében való terjesztése során történő – felvétele, gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése;

e) a postai közvetítő a postai közreműködő és a postai konszolidátor tevékenysége;

f) vásárolt termékeknek a vásárlás helyéről való házhoz szállítása azon esetek kivételével, amelyek során a távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt, élelmiszernek nem minősülő, legfeljebb 40 kg tömegű termékek szállítása és kézbesítése, amennyiben az nem a b) pontban foglaltak szerinti saját kézbesítés keretein belül valósul meg;

g) ^*  a szállítás, a logisztikai szolgáltatás és a nem postai funkciónak minősülő tevékenység ellátása, amennyiben azt a gazdálkodó szervezet nem postai szolgáltatás keretében látja el.

5. § A postai szolgáltatás

a) egyetemes postai szolgáltatás,

b) egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás vagy

c) egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás

lehet.

6. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás a postai szolgáltatások azon alapvető felhasználói igényeknek és a műszaki, gazdasági és társadalmi adottságoknak megfelelő, társadalmi közszükségletet kielégítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő köre, amelyet az egyetemes postai szolgáltató meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó számára köteles nyújtani az ország egész területén.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatásnak az (1) bekezdésben foglaltaknak és a 14–17. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelően nyújtott, a 8. §-ban meghatározott postai szolgáltatásoktól eltérő, az alábbi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások minősülnek:

a) a kettő kilogrammot meg nem haladó tömegű, – a b)–d) pontban meghatározott küldeményektől eltérő – belföldi vagy nemzetközi viszonylatú nem könyvelt postai küldemények;

b) ^*  a tíz kilogrammot meg nem haladó tömegű, belföldi vagy nemzetközi viszonylatba feladott postacsomagok;

c) a vakok írását tartalmazó, belföldi vagy nemzetközi viszonylatú küldemények;

d) a hivatalos iratok.

(3) ^*  Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a szolgáltatónak biztosítania kell a feladó rendelkezése alapján a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez az ajánlott, továbbá a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez a tértivevény, illetve a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott postai küldeményekhez az értéknyilvánítás-szolgáltatás igénybevételét, valamint a 19. § szerinti Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározottak szerint az ott meghatározott fajtájú könyvelt küldeményekhez a nyomon követhető kezelést. Az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben közérdekből egyéb többletszolgáltatások nyújtására is kötelezhető.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás általános szerződési feltételében az egyetemes postai szolgáltatáshoz a (3) bekezdésben foglaltakon túli többletszolgáltatást is meghirdethet.

(5) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető postai küldemények mérethatárait, valamint a cím adattartalmával és annak feltüntetésével kapcsolatos szabályokat az egyetemes postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben állapítja meg.

7. § (1) Egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatásnak bármely postai küldeménnyel kapcsolatos azon postai szolgáltatás minősül, amely nem tartozik a 8. §-ban meghatározott szolgáltatások közé, és a postai szolgáltató nem az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség alapján nyújtja.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató abban az esetben nyújtja a szolgáltatást egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásként, ha azt

a) az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásokra meghirdetett, a 6. § (1) bekezdésében és a 14–17. §-ban foglalt követelményektől eltérő tartalmú általános szerződési feltételeiben megállapított feltételek szerint, vagy

b) jogszabályban, a 19. §-ban foglalt Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben vagy általános szerződési feltételben az egyetemes postai szolgáltatásra meghatározott feltételtől eltérő, egyedi szerződésben megállapított feltételek szerint, és egyedi ár alapján

nyújtja.

8. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatásnak az alábbi, az egyetemes postai szolgáltatáshoz vagy az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatáshoz képest hozzáadott értéket képviselő postai szolgáltatások minősülnek:

a) futárposta-szolgáltatás,

b) expressz postai szolgáltatás,

c) nemzetközi EMS-szolgáltatás

d) a (3) bekezdésben meghatározott, jelentős hozzáadott értéket képviselő speciális többletszolgáltatások közül legalább egyet magában foglaló postai szolgáltatás.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő szolgáltatás esetében a postai küldemények kizárólag egyedileg azonosított, könyvelt küldeményként adhatók fel, és kizárólag személyes átadással vagy az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kóddal igazolt módon kézbesíthetőek.

(3) Speciális többletszolgáltatásnak minősülnek az alábbiak:

a) a postai küldemény nyomon követhető kezelése,

b) időgarantált szolgáltatás,

c) utánvétel-szolgáltatás,

d) a címzettel – a postai küldemény felvételét követően – egyedileg egyeztetett időpontban történő kézbesítést lehetővé tevő szolgáltatás,

e) kizárólag a küldemény címzettjeként megjelölt személy kezéhez történő kézbesítés,

f) egyéb olyan, a feladó egyedi igényeinek megfelelően kialakított és egyedi szerződés alapján nyújtott, a küldemény kézbesítéséhez kapcsolódó többletszolgáltatás, amely nem tartozik az egyetemes postai szolgáltatáshoz kötelezően nyújtandó többletszolgáltatások közé, és amely igénybevétele esetén a postai szolgáltatás a felhasználó szempontjából már nem minősül az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásnak.

(4) Annak megítélése során, hogy a (3) bekezdés f) pontjában foglalt többletszolgáltatás igénybevételével a postai szolgáltatás a felhasználó szempontjából egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásnak minősül-e, a szolgáltatások jellegzetességeit, ezen belül a hozzáadott értéket képviselő jellemzőket, valamint annak rendeltetését és az árképzést kell irányadónak tekinteni.

III. FEJEZET

PIACRA LÉPÉSI ÉS PIACELHAGYÁSI SZABÁLYOK

4. Jogosultság postai szolgáltatások nyújtására

9. § (1) ^*  A 8. §-ban foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatást bármely gazdálkodó szervezet, a 7. § (1) bekezdésében foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatást magyarországi székhelyű vagy az Európai Unió valamely tagállamában letelepedett és Magyarországon telephellyel rendelkező részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság nyújthat az e törvényben rögzített feltételek szerint.

(2) Postai szolgáltatás nyújtására való jogosultság és kötelezettség a Hatósághoz történő bejelentést vagy a szolgáltatási engedély megadását követő nyilvántartásba vétellel, továbbá az e törvény szerinti kijelöléssel keletkezik.

5. Postai szolgáltatás bejelentése

10. § (1) A 8. §-ban foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás bármelyikét (a továbbiakban: bejelentésköteles szolgáltatás) nyújtani kívánó gazdálkodó szervezet köteles az e tevékenység megkezdésére irányuló szándékát a szolgáltatás megkezdése előtt 45 nappal a Hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a szolgáltatást nyújtani kívánó szervezet, valamint képviselője nevét, cégnevét, székhelycímét, továbbá az alábbiakat:

a) a bejelentő cégjegyzékszámát vagy más hivatalos nyilvántartási, illetve azonosítószámát;

b) a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, elérhetőségét (postacím, telefonszám, e-mail cím);

c) a nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését, e törvénynek a szolgáltatást meghatározó rendelkezésére történő hivatkozással;

d) a postai küldemények fajtáját (levél, postacsomag vagy egyéb postai küldemény) és tömeghatárát;

e) az érintett települések megnevezésével annak a közigazgatási területnek a meghatározását, amelyen a postai szolgáltatást nyújtani kívánja, külön feltüntetve a felvételi és kézbesítési területet, valamint azt a tényt, hogy vállalja-e a külföldön feladott küldemények belföldi kézbesítését vagy a belföldön feladott küldemények külföldi kézbesítését.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell az alábbiakat:

a) a postai szolgáltatással kapcsolatos általános szerződési feltételeket;

b) amennyiben a bejelentő az általános szerződési feltételekben olyan többletszolgáltatás nyújtását is vállalja, amely más hatóság engedélyéhez vagy nyilvántartásba vételéhez is kötött, úgy az engedélyt vagy a bejelentőre vonatkozó harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) bejelentő által alkalmazandó – a postai szolgáltató azonosítására alkalmas – jelzés mintáját;

d) ^*  annak a központi ügyfélszolgálatnak az elérhetőségét (különösen: cím, telefonszám, e-mail és internetes honlap), ahol a felhasználók a szolgáltatásokkal kapcsolatosan érdeklődhetnek, panaszt tehetnek, és ahol kártérítési igényüket bejelenthetik;

e) ^*  a titkos információgyűjtés folytatására, illetve leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetekkel való együttműködés teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot;

f) a postai szolgáltatás normál üzemmenetéhez szükséges technológiai folyamatok leírását, különös tekintettel a bejelentő által nyújtani kívánt szolgáltatások – értelmező rendelkezésekben foglalt technológiai elemek részletes bemutatására;

g) a 8. § (3) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatás nyújtása esetén az egyedi szerződés tervezetét és a 8. § (4) bekezdésében foglalt körülmények fennállásával kapcsolatos jogi álláspontját;

h) a bejelentő által igénybe venni kívánt közreműködők nevét, elnevezését, vállalkozás esetén azok cégjegyzékszámát, más hivatalos nyilvántartási vagy azonosító számát és székhelyét annak feltüntetésével, hogy a közreműködő a postai küldemények felvétele, gyűjtése, szállítása, feldolgozása vagy kézbesítése körében jár el;

i) ^* 

(4) A Hatóság a bejelentéshez mellékelt dokumentumokban foglaltak valódiságát – szükség esetén az általa megkeresett szervek útján – ellenőrzi.

(5) A Hatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzi, hogy a bejelentésben foglaltak, valamint az ahhoz csatolt mellékletek megfelelnek-e a jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(6) A Hatóság a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha

a) a bejelentő nem szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján megtalálható köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy

b) ^*  a bejelentő munkaügyi kapcsolatai nem rendezettek, vagy

c) a bejelentésben foglalt adatok és a bejelentéshez csatolt általános szerződési feltételek alapján megállapítható, hogy a bejelentett postai szolgáltatás engedély alapján lenne nyújtható.

(7) A postai szolgáltató köteles tájékoztatni a Hatóságot a szolgáltatás tényleges megkezdésének időpontjáról. A Hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását a postai szolgáltató a bejelentésben megjelölt tervezett kezdési időpontig nem kezdi meg.

6. Postai szolgáltatás engedélyezése

11. § (1) A 7. § (1) bekezdésében foglalt, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatás a Hatóság engedélye alapján nyújtható (a továbbiakban: engedélyköteles szolgáltatás).

(2) Engedély a kérelmező által kézbesítési területként megjelölt település vagy települések teljes közigazgatási területén történő nyújtására kérhető.

(3) Az engedélykérelemben külön meg kell határozni

a) a belföldön feladott és belföldön kézbesített,

b) a belföldön feladott és külföldön kézbesített,

c) a külföldön feladott és belföldön kézbesített küldeményekkel kapcsolatosan nyújtani kívánt postai szolgáltatásokat, és azok nyújtásának módját.

(4) Engedélyköteles szolgáltatás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szolgáltató prudens működése, valamint a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, továbbá általános szerződési feltételei összhangban vannak a jogszabályi rendelkezésekkel.

(5) A prudens működéshez szükséges feltételek abban az esetben tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező

a) által megadott, a 12. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerint meghatározott mellékletekben foglalt információk és adatok igazolják az alapvető követelményeknek megfelelő és a felhasználói jogokat tiszteletben tartó szolgáltatás nyújtására vonatkozó képességét (teljesítőképesség),

b) munkaügyi kapcsolatai rendezettek,

c) rendelkezik a postaügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által rendeletben meghatározott mértékű, feltételű, a piacelhagyással kapcsolatos átmeneti intézkedések teljesítését és a szolgáltató által nem teljesített kártérítési igények kielégítését szolgáló vagyoni biztosítékkal.

(6) A személyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező vezető tisztségviselője, postai szakmai irányítást vagy a pénzügyi irányítást végző vezető állású munkavállalója az engedélyezési eljárást megelőző 5 éven belül nem volt olyan gazdálkodó szervezetnél vezető tisztségviselő, cégvezető, vezető állású munkavállaló, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította és felszámolását elrendelte, feltéve, hogy a felszámolási eljárást a vezetése alatt vagy annak következtében indították.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakon túl a személyi feltételek abban az esetben tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező vezető tisztségviselője – amennyiben e tevékenységét munkaviszony alapján végzi – vagy postai szakmai irányítást végző vezető állású munkavállalója az irányító tevékenységét teljes munkaidőben végzi, és

a) rendelkezik felsőfokú postai vagy logisztikai szakirányú végzettséggel, vagy más felsőfokú végzettséggel és legalább 2 év időtartamú postai vagy logisztikai gyakorlattal,

b) büntetlen előéletű, valamint nem áll postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

c) az engedélyezési eljárás megindítását megelőző 5 éven belül nem volt olyan postai szolgáltatónál vezető tisztségviselő, cégvezető vagy postai szakmai irányítást végző vezető állású munkavállaló,

ca) amelynek az engedélyét e vezető tevékenységének ideje alatt felmerült jogsértés miatt a Hatóság visszavonta vagy bejelentés alapján működő szolgáltató esetében a tevékenység végzését megtiltotta, vagy

cb) ^*  amellyel szemben a Hatóság a postai szolgáltatás engedély vagy bejelentés nélküli végzése vagy az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése miatt e vezető tevékenységének ideje alatt felmerült jogsértés miatt véglegessé vált határozatában bírságot szabott ki.

(8) A tárgyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező rendelkezik a nyújtani kívánt postai szolgáltatáshoz az általa ellátni kívánt földrajzi (közigazgatási) területre és a kezelni kívánt postai küldemény mennyiségre való tekintettel minimálisan szükséges és alkalmas postai szolgáltatóhelyekkel, felvételi és kézbesítési pontokkal, ügyfélszolgálati helyekkel, gépjárműparkkal és egyéb technikai eszközökkel. Amennyiben a kérelmező működési modellje szerint szükséges, úgy az igénybe venni kívánt postai szolgáltatóval megkötött hálózati hozzáférési szerződés vagy szerződések is a tárgyi feltételek részét képezik.

12. § (1) A szolgáltatási engedély iránti kérelemnek a 10. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, illetve 10. § (3) bekezdés a)–e) és h) pontja szerinti mellékletek, a 11. § (6) bekezdésében foglalt személyi feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozat, továbbá a 11. § (8) bekezdésében foglalt tárgyi feltételek teljesülését részletesen bemutató nyilatkozat mellett, a prudens működés igazolása érdekében, külön mellékletként tartalmaznia kell ^* 

a) a postai szolgáltatás normál üzemmenetéhez szükséges technológiai folyamatok leírását;

b) a postai szolgáltatás nyújtását bemutató – az engedélykérelemben szereplő időtartamra vonatkozó – részletes működési modellt;

c) az igénybe venni kívánt postai szolgáltatóval megkötött hálózati hozzáférési szerződést, ha a kérelmező működési modellje szerint szükséges;

d) a kérelmező vállalatirányítási, belső ellenőrzési és független szakértővel jóváhagyatott minőségirányítási rendszerének leírását, ideértve a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, továbbá üzletmenet-folytonossági tervét;

e) a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, továbbá nyilatkozatát arról, hogy a tevékenységének megkezdése időpontjában milyen arányban teljesíti a 37. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalói arányszámra vonatkozó követelményeket;

f) igazolást a 11. § (5) bekezdés c) pontja szerinti vagyoni biztosíték rendelkezésre állásáról.

(2) ^*  A kérelmező prudens működésére vonatkozóan a Hatóság ellenőrzi továbbá, hogy a kérelmező szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján megtalálható köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint munkaügyi kapcsolatai rendezettek-e.

(3) ^* 

(4) A Hatóság a postai szolgáltatás nyújtásának időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a 11. § (7) bekezdésében foglalt személyek büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a 11. § (7) bekezdésében foglalt személyek büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A Hatóság az engedélyezési eljárás során megismert személyes adatokat

a) ^*  a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti eljárás végleges befejezéséig vagy

b) ^*  a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig

kezeli.

(6) A Hatóság az engedély iránti kérelemben és a kérelemhez mellékelt dokumentumokban foglaltak valódiságát és megfelelőségét – szükség esetén az általa megkeresett szervek útján – ellenőrzi.

(7) A postai szolgáltatási engedély határozatlan időre szól.

(8) ^*  A szolgáltató köteles tájékoztatni a Hatóságot, ha a postai szolgáltatás nyújtását az engedély véglegessé válását követő 90 napon belül nem kezdi meg.

(9) ^*  A kérelmező engedélyköteles szolgáltatás nyújtására jogosult postai szolgáltatónak minősül, ha a Hatóság a szolgáltatási engedély iránti kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.

7. A változások bejelentése, a postai szolgáltatás megszüntetése és megszűnése

13. § (1) A postai szolgáltatási engedély iránti kérelem vagy a postai szolgáltatás nyilvántartása céljából tett bejelentés kötelező tartalmi elemeiben, vagy a hatósági nyilvántartásban szereplő személyi és tárgyi feltételeiben, a szolgáltatás minőségét és a vagyoni biztosítékot érintő körülményekben bekövetkezett változásokat a postai szolgáltató legkésőbb a változás alkalmazásának tervezett kezdőnapját megelőző 45. napon, az általános szerződési feltételekben bekövetkezett változásokat legkésőbb a változás alkalmazásának tervezett kezdőnapját megelőző 15. napon köteles bejelenteni a Hatóságnak. A postai szolgáltató által igénybe vett közreműködők személyében, illetve tevékenységében bekövetkezett változásokat, továbbá a 37. § (1) bekezdésében foglalt foglalkoztatási arányban bekövetkezett változásokat a Hatóság elnökének rendeletében megállapított módon, formában és gyakorisággal, de legalább minden naptári negyedévben egyszer havi lebontásban be kell jelenteni a Hatóságnak. Előre nem tervezhető változások esetén a postai szolgáltató a már bekövetkezett változásokat azok bekövetkeztétől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak.

(2) A postai szolgáltatás nyújtásának megszüntetési szándékát a postai szolgáltató bejelentésköteles szolgáltatás esetén a megszüntetés előtt legalább 45 nappal, engedélyköteles szolgáltatás esetén a megszüntetés előtt legalább 90 nappal köteles bejelenteni a Hatóságnak. Amennyiben a postai szolgáltató jogutód nélküli megszűnéséről döntött, úgy e tényről a Hatóságot a megszűnés időpontja előtt legalább 45 nappal köteles bejelentésben tájékoztatni.

(3) Abban az esetben, ha a bíróság jogerősen elrendelte a postai szolgáltató felszámolását, e tényről a felszámoló 8 napon belül bejelentésben köteles tájékoztatni a Hatóságot.

(4) A felszámoló a Hatóság részére a (3) bekezdés alapján tett bejelentésével egyidejűleg köteles a felhasználókat is tájékoztatni. A szolgáltatás megszüntetésről és annak időpontjáról szóló tájékoztatást az egész országra kiterjedő szolgáltatást nyújtó szolgáltató legalább két országos napilapban, ennél kisebb közigazgatási területre kiterjedő szolgáltatás esetén a helyben szokásos módon köteles közzétenni.

(5) A Hatóság a 8. § (1) bekezdése, illetve a 11. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatási kategóriában nyilvántartott postai szolgáltatás megszüntetésére vonatkozó bejelentés alapján a postai szolgáltatást, illetve a postai szolgáltatásnyújtás teljes megszüntetésére vonatkozó bejelentés alapján a postai szolgáltatót a nyilvántartásából törli. A postai szolgáltató a megszüntetés tervezett időpontját megelőző 45. naptól kezdődően

a) postai szolgáltatás megszüntetése esetén a törlendő postai szolgáltatási kategóriába tartozó,

b) a postai szolgáltató megszűnése esetén pedig újabb postai szolgáltatási

szerződést nem köthet. A postai szolgáltató a már megkötött szerződésekből eredő kötelezettségeit köteles teljesíteni. A kezelésében lévő postai küldeményeket kézbesíteni, valamint a postai szolgáltatásból származó kártérítési és egyéb igényeket köteles e törvény szabályai szerint teljesíteni.

(6) ^*  A Hatóság törli nyilvántartásából a postai szolgáltatást, ha annak nyújtását a postai szolgáltató a nyilvántartásba vételtől számított 90 napon belül nem kezdi meg, vagy ha a jogszabályban foglaltak szerinti – véglegessé vált és végrehajtható – határozatával a postai szolgáltató engedélyét visszavonta, a postai szolgáltató felhagy az engedélyköteles szolgáltatás nyújtásával, vagy ha a Hatóság megtiltotta bejelentésköteles szolgáltatás nyújtását.

(7) A Hatóság a postai szolgáltató engedélyét visszavonja és törli a nyilvántartásból az engedélyköteles szolgáltatást nyújtót, amennyiben

a) a postai szolgáltató terhére egy naptári éven belül második alkalommal megállapítja a 37. § (1) bekezdésében foglalt foglalkoztatási előírás megsértését,

b) a szolgáltató terhére egy naptári éven belül második alkalommal kerül megállapításra a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban megállapított feltételeinek való megfelelés hiánya miatti jogsértés.

IV. FEJEZET

AZ EGYETEMES POSTAI SZOLGÁLTATÁS

8. Az egyetemes postai szolgáltatás általános szabályai

14. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása állami feladat, melynek az állam az egyetemes postai szolgáltató útján tesz eleget. ^* 

(1a) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató az általa nyújtott egyetemes postai szolgáltatás teljesítése érdekében szerződést köthet egy vagy több – postai szolgáltatónak nem minősülő – szervezettel (a továbbiakban: partnerszervezet) oly módon, hogy az egyetemes postai szolgáltatás keretében végzett és egyetemes postai szolgáltatás részét képező gyűjtési, feldolgozási, szállítási, valamint a címhelyen való kézbesítési tevékenységet az egyetemes postai szolgáltató látja el.

(1b) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató az (1a) bekezdés szerinti szerződésben kötelezheti a partnerszervezetet meghatározott arculati elemek használatára, valamint az e szerződés szerinti tevékenység felfüggesztésére azon időszakban, amikor az egyetemes postai szolgáltatás a 34. § (1) bekezdése szerint szünetel vagy korlátozott.

(1c) ^*  A partnerszervezet az (1a) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott, az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése érdekében kifejtett tevékenységet a saját nevében végzi azzal, hogy az (1a) bekezdés szerinti szerződés megkötésének a tényét és a 74. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat az egyetemes postai szolgáltató köteles bejelenteni a Hatóságnak.

(1d) ^*  A partnerszervezet az (1a) bekezdés szerinti szerződés hatálybalépésének napjától postai szolgáltatóvá válik és jogosult az (1a) bekezdés szerinti szerződés időbeli hatálya alatt az abban foglalt tevékenységek végzésére, azonban egyéb postai szolgáltatás végzésére nem szerezhet jogosultságot.

(1e) ^*  A partnerszervezet által az (1a) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott tevékenység az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott egyetemes postai szolgáltatás részét képezi. Az (1a) bekezdés szerinti szerződés megkötése nem eredményezheti az egyetemes postai szolgáltatás sérelmét. A partnerszervezet (1a) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott tevékenységéért és a szolgáltatásra irányadó minőségi követelmények teljesüléséért az egyetemes postai szolgáltató tartozik felelősséggel.

(2) A gazdasági és társadalmi igények folyamatos változásának való megfelelés, valamint az egyetemes postai szolgáltatás egyes részletes szabályainak megállapítása érdekében a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egyetemes postai szolgáltatóval Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződést köt.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás közérdekű jellege miatt az egyetemes postai szolgáltatás ellátása érdekében működtetett postai hálózat fejlesztése (felvételi és kézbesítési pontok kialakítása és rekonstrukciója) a területfejlesztés része, melyet az állam a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben foglaltak szerint területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközökből támogathat, valamint pénzügyi kedvezményekben részesíthet.

(4) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében az egyetemes postai szolgáltató biztosítja a 6. § (2)–(3) bekezdésében foglalt postai küldemények munkanaponkénti felvételét, valamint a 15. § (3) bekezdésében megállapított kötelezettség teljesítésével és jogszabályban meghatározott kivételek figyelembevételével a cím helyén történő kézbesítés megkísérlését. A cím helyén történő kézbesítésre vonatkozó kötelezettség teljesítése alól az egyetemes postai szolgáltató kérelemre, a Hatóság döntése alapján mentesül ott, ahol annak teljesítése rendkívüli földrajzi, illetve infrastrukturális körülmények következtében nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lehetséges.

(5) A kézbesítési pontra címzett és ott kézbesítendő („postán maradó”) – az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető – postai küldemények kézbesítését az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben megállapítottak szerint köteles biztosítani.

(6) Az egyetemes postai szolgáltató a címzettel kötött külön szerződés alapján az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető postai küldemények vonatkozásában köteles a címzett által megfizetett külön díj ellenében utánküldés-szolgáltatást nyújtani, és ennek keretében a küldemény kézbesítését annak címe helyett a címzett által megadott új belföldi címre a szerződés megkötésétől számított legkevesebb 30 napig biztosítani.

(7) Az egyetemes postai szolgáltató által kötelezően ellátandó postai szolgáltatást kizárólag e törvény vagy az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés állapíthat meg.

(8) A 6. §-ban meghatározott egyetemes szolgáltatásokat a kijelölt egyetemes szolgáltatónak a leghatékonyabban, a lehető legkisebb nettó költség mellett kell nyújtania.

(9) Az egyetemes postai szolgáltató – azonos feltételek esetén – egyetemes postai szolgáltatásait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, azonos szerződési feltételrendszer keretében köteles nyújtani a feladók és címzettek számára.

9. Az egyetemes postai szolgáltatások alapvető minőségi követelményei

15. § (1) ^*  Belföldi forgalomban az egyetemes postai szolgáltatás keretében a küldeményenkénti díjszabás alapján feladott elsőbbségi levélküldemények legalább 85%-át a feladást követő második munkanap, legalább 97%-át a feladást követő harmadik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni a kézbesítését. Az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban az egyetemes postai szolgáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az elsőbbségiként feladott levélküldemények legalább 85%-a esetében a feladást követő harmadik munkanap, legalább 97%-a esetében a feladást követő ötödik munkanap végéig sor kerülhessen a kézbesítésére vagy a kézbesítés megkísérlésére.

(2) A küldeményenkénti díjszabás alapján feladható nem elsőbbségi levélküldemények, valamint az egyetemes postai szolgáltatásként feladható csomagküldemények és egyéb tartalmú küldemények kötelezően teljesítendő átfutási idejét a miniszter az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg.

(3) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás nyújtását köteles úgy megszervezni és működtetni, hogy az átfutási idő az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint teljesüljön, feltételezve, hogy belföldi forgalomban a küldemény felvétele, az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban a küldemény külföldi postai szolgáltatótól való feladást követő munkanapon történő átvétele az aktuális felvételi vagy átvételi ponton a meghatározott tárgynapi utolsó gyűjtési időpont előtt megtörténik. Ha a belföldi forgalomban a küldemény felvétele, az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban a küldemény külföldi postai szolgáltatótól való átvétele az utolsó gyűjtési időpontot követően valósul meg, a következő gyűjtési napot kell az átfutási idő meghatározásánál számításba venni.

(4) Az elveszett, megsemmisült vagy megsérült könyvelt küldeményeknek a feladott könyvelt küldemények számához viszonyított maximális arányára vonatkozó – a szolgáltatás megbízhatóságát leíró – követelményeket az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott könyvelt küldemények vonatkozásában a miniszter az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg.

10. Az egyetemes postai szolgáltatás elérhetősége

16. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles az egyetemes postai szolgáltatás elérését lehetővé tevő felvételi és kézbesítési pontok számát, elhelyezését és időbeli elérhetőségét úgy meghatározni, hogy az alkalmazkodjon a felhasználók igényeihez.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a postai küldemények felvételét és kézbesítését minden településen biztosítani kell.

(3) ^* 

(4) Az egyetemes postai szolgáltató

a) településenként legalább egy kézbesítési ponton,

b) ^*  harmincezernél nagyobb – bejelentett lakóhellyel rendelkező – népességszámú településeken harmincezer lakosonként legalább egy kézbesítési ponton

köteles – a személyes kézbesítés sikertelensége esetén a jogosult átvevő részére történő rendelkezésre tartásával – a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítését lehetővé tenni.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató levélgyűjtő szekrényt vagy más, a levélküldemények sérülésmentes és biztonságos felvételére szolgáló eszközt minden településen köteles fenntartani.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének részletes szabályait a miniszter az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben határozza meg.

11. Az egyetemes postai szolgáltatás díja

17. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatások díjának kialakítása során az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

a) a díjaknak a szolgáltatás nyújtásának költségein kell alapulniuk, és ez által ösztönözniük kell a hatékony szolgáltatásnyújtást,

b) a díjképzésnek áttekinthetőnek, a díjaknak megkülönböztetéstől mentesnek és a felhasználók által megfizethetőnek kell lenniük és biztosítaniuk kell, hogy az egyetemes postai szolgáltatás földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül igénybevehető legyen.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében, küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, azonos tömegkategóriába tartozó és azonos fajtájú belföldi küldemények díját úgy kell megállapítani, hogy azok az egész ország területén azonosak legyenek függetlenül a feladás és a kézbesítés helyétől.

(3) A küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokkal kapcsolatos belföldi szolgáltatás díjának meghatározási módszerét a miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.

12. Az egyetemes postai szolgáltató kijelölése

18. § (1) ^*  Tekintettel az egyetemes postai szolgáltatásnak a társadalmi és területi kohézióban játszott szerepére, az annak folyamatos biztosítására vonatkozó állami feladat ellátására e törvény 2030. december 31-éig a Magyar Posta Zrt.-t jelöli ki. Az egyetemes postai szolgáltató e kijelölés alapján az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására köteles és jogosult, jogosult továbbá a 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés megkötésére, valamint jogosult a 7. § (2) bekezdésében foglalt egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatások nyújtására. Az egyetemes postai szolgáltató a 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatás esetén a szolgáltatás megkezdése előtt 15 nappal köteles benyújtani a Hatóság részére a 10. § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában, a 10. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott dokumentumokat.

(2) ^*  Az egyetemes postai szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében a Hatóság az egyetemes postai szolgáltatási jogosultság megszűnését megelőző naptári év utolsó napjáig beszámolót készít a jogosultsági időszak vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltatás biztosításának általános hatósági tapasztalatairól, beleértve az egyetemes postai szolgáltatás minőségének, nettó költségének, finanszírozásának alakulását, továbbá tájékoztatást ad a különböző szolgáltatásokat igénybevevő felhasználók elégedettségének alakulásáról, valamint a postai piac fejlődéséről. A beszámolóban szereplő megállapítások függvényében a miniszter meghatározza az egyetemes postai szolgáltatás ellátása további biztosításának leghatékonyabb és legmegfelelőbb mechanizmusát, tiszteletben tartva az objektivitás, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az arányosság és a lehető legkisebb mértékű piactorzítás elveit.

(3) Amennyiben a Hatóság beszámolójában alátámasztja, hogy több olyan postai szolgáltató is működik, amely az egyetemes postai szolgáltatást az ország teljes területére kiterjedően, biztonságosan és az egyetemes postai szolgáltatóra meghatározott minőségi követelményeket legalább változatlan színvonalon teljesítve képes nyújtani úgy, hogy ezzel az egyetemes postai szolgáltatás összköltsége várhatóan csökken, az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására nyilvános pályázatot kell kiírni.

(4) Amennyiben a javaslatot alátámasztó vizsgálatok és elemzések azt igazolják, hogy az egyetemes postai szolgáltatóra meghatározott minőségi követelmények legalább változatlan színvonalú teljesítése mellett az egyetemes postai szolgáltatás összköltségének csökkenése várható az által, ha annak biztosítását régiónként vagy szolgáltatáselemenként különböző postai szolgáltató látja el, a nyilvános pályázatot ennek figyelembevételével kell kiírni.

(5) A (3) vagy (4) bekezdés szerinti, átlátható és diszkriminációtól mentes nyilvános pályázat szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. A pályázati eljárást a Hatóság folytatja le, és tesz javaslatot a miniszter részére az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés vagy Szerződések megkötésére.

(6) Amennyiben a nyilvános pályázat kiírásának feltételei nem teljesülnek, úgy a Hatóság javaslatot tesz a miniszter részére az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés meghosszabbítására.

(7) ^* 

13. Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés

19. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató és az állam nevében a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a társadalmi, gazdasági és területfejlesztési igényekhez történő rugalmas igazodás érdekében és figyelembe véve az átláthatóság, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség, valamint az államháztartás teherbíró képességének szempontjait – az egyetemes postai szolgáltatás és az egyetemes postai szolgáltató egyéb kötelezettségei ellátásának részletes szabályairól egyetemes postai közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg.

(2) Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésnek tartalmaznia kell

a) a küldeményenkénti díjszabás alapján feladható nem elsőbbségi levélküldemények, valamint az egyetemes postai szolgáltatásként feladható csomagküldemények és egyéb tartalmú küldemények kötelezően teljesítendő átfutási idejét;

b) az elveszett, megsemmisült vagy megsérült könyvelt postai küldeményeknek a feladott könyvelt postai küldemények számához viszonyított maximális arányára vonatkozó – a szolgáltatás megbízhatóságát leíró – követelményeket;

c) az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő felvételi és kézbesítési pontok területi elhelyezkedésére és időbeli hozzáférhetőségére vonatkozó részletes követelményeket, szükség szerint a felvételi és kézbesítési pontok számát;

d) ^*  az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének a 21/A. § szerinti megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat;

e) az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételének akadályozottsága esetére vonatkozó részletes szabályokat;

f) a postabélyeg kibocsátására, forgalomba hozatalára és forgalomból történő kivonására, valamint érvényességére vonatkozó részletes szabályokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.

(4) Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződést a felek határozott időre kötik, a határozott idő megegyezik az egyetemes postai szolgáltató kijelölési időtartamával. Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés a felek közös megegyezésével módosítható.

(5) Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés bármely, az egyetemes szolgáltatás méltánytalan többletterhét is érintő módosítása esetén az egyetemes postai szolgáltató köteles tájékoztatni a minisztert arról, hogy a módosítás várhatóan mennyiben és milyen mértékben érinti az egyetemes postai szolgáltatás többletterhét. A postai szolgáltatás felhasználóit is érintő módosítás esetén a módosításról annak hatálybalépése előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell a felhasználókat.

(6) A miniszter a Hatóság általános hatósági felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenységének elősegítése érdekében az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés és annak módosítására irányuló szerződés megkötését követően haladéktalanul tájékoztatja a Hatóságot annak tartalmáról.

(7) Az egyetemes szolgáltató köteles a honlapján keresztül tájékoztatni a nyilvánosságot az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés minden olyan rendelkezéséről, amely az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételét érinti. Az egyetemes postai szolgáltató e rendelkezéseket köteles általános szerződési feltételeiben is feltüntetni.

14. Az egyetemes postai szolgáltatás ellenőrzése

20. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás ellátását és a szolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó előírások érvényesülését a Hatóság ellenőrzi. A Hatóság az egyetemes postai szolgáltatás ellátásával kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatairól, a szolgáltatásminőség alakulásáról évente beszámolót készít, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig. A beszámolót a Hatóság internetes oldalán közzéteszi. A Hatóság e beszámolóban szükség esetén javaslatot tesz az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés módosítására.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség ellenőrzése során együttműködik a Hatósággal, ennek keretében köteles különösen az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, továbbá évente, legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig beszámolni az egyetemes postai szolgáltatásokra vonatkozó, a törvényben és az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben előírt minőségi követelmények teljesítéséről és az ezekkel kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységéről.

(3) Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy az egyetemes postai szolgáltató tartósan nem tesz eleget az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettségének, – a VIII. fejezetben rögzített, a jogsértés súlyával arányos jogkövetkezményeken túl – határidő tűzésével intézkedési terv összeállítására kötelezheti az egyetemes postai szolgáltatót.

(4) Amennyiben az egyetemes postai szolgáltatás az intézkedési tervben foglaltak ellenére nem biztosított, az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása érdekében a Hatóság javaslatot tesz a miniszternek nyilvános pályázat lefolytatására, és egyetemes postai szolgáltató vagy szolgáltatók kijelölésére.

15. Az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásának méltánytalan többletterhe

21. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő költség. A nettó költség az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatási kötelezettséggel együtt járó és egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nélkül jelentkező nettó költségeinek különbözeteként számítható ki. A nettó költség számításkor figyelembe kell venni az egyetemes postai szolgáltatónál keletkező előnyöket, beleértve a nem tárgyi és piaci előnyöket, továbbá az ésszerű nyereséghez való jogot és a költséghatékonysági ösztönzőket.

(1a) ^*  Ha az egyetemes postai szolgáltatás nettó költsége meghaladja az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeinek 1 százalékát, ezen összeg az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhe (továbbiakban: méltánytalan többletteher).

(2)–(4) ^* 

21/A. § ^*  (1) Az állam az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhére figyelemmel kompenzációt biztosít, amelynek mértékét a miniszter határozza meg.

(2) A méltánytalan többletteher kompenzációjának összegét a miniszter – egy vagy több részletben – állapítja meg, amely során a méltánytalan többletteher felmerülésével összefüggő valamennyi körülményt megvizsgálja.

(3) A központi költségvetés terhére az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének kompenzációja évi 15 millió eurót meg nem haladó – illetve az Európai Bizottság jóváhagyó határozata alapján az abban meghatározott – összeg erejéig téríthető meg.

(4) A méltánytalan többletteher kompenzációja megtérítésének mértékéről – a 15 millió eurót meg nem haladó rész, illetve az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott összeg erejéig – a miniszter dönt.

(5) A méltánytalan többletteher kompenzációjának megtérítésére a miniszteri döntés időpontjában hatályos jogszabályok alkalmazandóak.

16. ^* 

22–23. § ^* 

17. Az egyetemes postai szolgáltató különleges jogai és kötelezettségei

24. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató kizárólagosan jogosult a postakürtábra és stilizált változatának az e törvény hatályát érintő használatára, valamint a „Magyarország” felirattal vagy annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező bérmentesítési lenyomat használatára, továbbá postabélyeg és „Magyarország” felirattal vagy annak idegen nyelvű megfelelőjével rendelkező egyéb postai értékcikk kibocsátására, forgalomba hozatalára, forgalomból való kivonására.

(2) Az éves postabélyeg-kibocsátási tématerv összeállítása érdekében az egyetemes postai szolgáltató köteles témakijelölő bizottságot működtetni, amelybe a miniszter és a Hatóság elnöke egy-egy tagot delegál. A témakijelölő bizottság javaslata alapján az éves postabélyeg-kibocsátási tématervet a miniszter hagyja jóvá.

(3) ^*  Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások díjának megfizetésére az egyetemes postai szolgáltató köteles elfogadni a Magyarországon kibocsátott, érvényben lévő postabélyeget és az Egyetemes Postaegyezmény alapján kibocsátott válaszdíjszelvényeket.

25. § (1) Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmányában meghatározott kijelölt szolgáltatóra vonatkozó jogok és kötelezettségek az egyetemes postai szolgáltatót jogosítják és kötelezik.

(2) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató az (1) bekezdés alapján nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújthat. Nemzetközi postautalványnak az a papíralapú nemzetközi viszonylatú készpénzküldési szolgáltatás minősül, amelyet az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján megkötött nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály vagy ezek rendelkezése szerint megkötött külön megállapodás alapján teljesít.

(3) ^*  Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében nem minősül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 26. § (2) és (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója és közvetítő pénzforgalmi szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.

(4) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az egyetemes postai szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti;

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér üzleti titoknak minősülő adatot az egyetemes postai szolgáltatótól;

c) ^*  a Pmt. 7–10. §-ában meghatározott adatok a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára a Pmt. 23. §-ában meghatározott eseteiben kerülnek átadásra.

26. § ^*  (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott készpénzátutalást, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatást és készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatást végezni, és ennek érdekében Posta Elszámoló Központot működtetni.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont c) és d) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásához pénzforgalmi közvetítőt vehet igénybe.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a nála történő készpénzbefizetés céljára szolgáló nyomtatvány kialakítására, előállítására és bármely módon történő megszemélyesítésére. Az egyetemes postai szolgáltató köteles a készpénz-befizetési szolgáltatás keretében, a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeiben meghatározott, elektronikus úton kezdeményezett fizetési megbízást és egyéb készpénz-helyettesítő fizetési eszközt is elfogadni.

(4a) ^*  Készpénzt a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kifizetni. A készpénz – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott részletes szabályok szerint történő – kifizetése során az egyetemes postai szolgáltató a kifizetés napját, valamint a jogosult átvevő aláírását és az átvétel jogcímét – kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át – rögzíti, és – amennyiben a készpénz feladójával megkötött szerződés a készpénz átadásának részletes szabályait tartalmazó általános szerződési feltételek alapján így rendelkezik – az ezeket tartalmazó okiratot vagy annak digitalizált változatát a feladónak visszajuttatja, vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett adatokat a feladó rendelkezésére bocsátja.

(5) A miniszter rendeletben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatban jogszabályban nem szabályozott további, a Hpt.-vel összhangban álló követelményeket állapíthat meg.

(6) ^*  Az (1) és (2) bekezdés szerinti pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó postai pénzforgalmi nyomtatványt használó számlatulajdonos köteles a Pmt. szerinti intézkedések alkalmazhatóságának egyértelmű megállapíthatósága érdekében

a) az adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló befizetés vagy

b) a belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló, fizetési számlára történő befizetés

jogcím megjelölésére szolgáló, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által meghatározott jelölés alkalmazására.

(7) ^*  A Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a Hpt. 172–176. §-a és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11–24. cikkének alkalmazásában pénzügyi vállalkozásnak minősül.

27. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles jóhiszemű tárgyalásba bocsátkozni azon postai szolgáltatókkal, amelyek az általuk engedélyköteles szolgáltatás keretében felvett postai küldemények feldolgozását, szállítását és kézbesítését együttesen magában foglaló tevékenység ellátása érdekében igénybe kívánják venni az egyetemes postai szolgáltatónak az egyetemes postai szolgáltatás érdekében működtetett hálózatát, és az egyetemes postai szolgáltató mindenkori hálózati szerkezetéhez és technológiai rendszeréhez igazodó tartalmú hálózati hozzáférési szerződés megkötését kezdeményezik.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató – azonos feltételek esetén – más, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatókkal az üzleti kapcsolatait az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, az üzleti kapcsolat jellegének megfelelően köteles kialakítani.

27/A. § ^*  Az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, amelyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a tízezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, amely alapján a pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő tevékenységeket, fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk- és a postai szolgáltatás igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmiáru-forgalmazást, továbbá a kizárólag az egyetemes postai szolgáltató által forgalmazott értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatást, szerencsejáték-közvetítő tevékenységet, valamint jogszabály szerinti SIM-kártya-egyenlegfeltöltést végez.

27/B. § ^*  Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a felvett postai küldemények feldolgozás helyére történő eljuttatása, vagy a postai küldemények feldolgozási, szolgáltatói hozzáférési vagy kézbesítési pontok közötti továbbításának elvégzése céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében a beosztás szerinti napi munkaidőt legfeljebb 12 órában meghatározni abban az esetben is, ha a munkavállaló éjszakai munkát is végez.

28. § Az egyetemes postai szolgáltató a felhasználók és a postai szolgáltatók számára a települési irányítószámokat tartalmazó adatbázisát internetes honlapján hozzáférhetővé teszi.

29. § (1) ^* 

(2) ^* 

18. Az egyetemes postai szolgáltató hivatalos iratokkal kapcsolatos kizárólagos kötelezettsége és joga

30. § (1) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató az ország teljes területén köteles és kizárólagosan jogosult a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás nyújtására. Az egyetemes postai szolgáltató jogosult e kötelezettsége teljesítése érdekében a 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés megkötésére.

(2) Amennyiben az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek határozatának, végzésének vagy egyéb iratának feladásához vagy kézbesítéséhez, a kézbesítés megkísérléséhez vagy azok időpontjához külön jogszabály jogkövetkezményt fűz, azok címzett részére történő eljuttatása – a saját kézbesítés kivételével – törvény eltérő rendelkezésének hiányában kizárólag hivatalos iratként történhet meg.

(3) A hivatalos iratok az e célra rendszeresített tértivevénnyel, vagy annak megfelelő elektronikus dokumentummal adhatóak fel.

(4) A hivatalos irattal kapcsolatos szolgáltatás – a feladó és az egyetemes postai szolgáltató között erre vonatkozó megállapodás esetén – magában foglalhatja a küldemény tartalmának hiteles tanúsítását is.

(5) A hivatalos irattal kapcsolatos szolgáltatás speciális szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.

19. Az egyetemes postai szolgáltató egyéb jogai és kötelezettségei

31. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a postai szolgáltatóhelyek, felvételi pontok és kézbesítési pontok, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszközök (a továbbiakban együtt: postai létesítmény) elhelyezésének lehetőségét.

(2) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a levélgyűjtőszekrények, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszköz – így különösen postai támpont – közterületen történő díjmentes elhelyezésére, és rendeltetésszerű használatuk céljából azok akadály- és díjmentes, gyors megközelítésére. A közterület tulajdonosa az igénybevételt akkor tagadhatja meg, ha a levélgyűjtőszekrény, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszköz – így különösen postai támpont – adott helyen történő elhelyezése jogszabályba ütközik.

(3) Az állam vagy a helyi önkormányzat az épületnek nem minősülő postai létesítmény közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlő állami, települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne.

32. § (1) A postai szolgáltatást veszélyeztető műszaki, forgalmi, katasztrófa- vagy egyéb veszélyhelyzet miatt keletkező üzemzavar elhárításához az egyetemes postai szolgáltatónak folyamatosan felülvizsgált és karbantartott védelmi, felkészülési és katasztrófaelhántási tervekkel, valamint az ezekből eredő feladatok ellátásához szükséges tartalékokkal kell rendelkeznie.

(2) ^*  Az egyetemes postai szolgáltatónak a különleges jogrendben alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében – külön jogszabályban meghatározott módon – együtt kell működnie az illetékes szervezetekkel.

(3) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató jogosult különleges jogrendben az intézkedési terv alapján általa tett intézkedések, illetve a honvédelmi, a védelmi és biztonsági érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott postai szolgáltatások tényleges költségeinek a megtéríttetésére.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a sérelmére történő bűncselekmények elkövetésének megelőzése, illetve a bűncselekmény elkövetőjének felderítése érdekében sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt vagy csapdát alkalmazni.

(5) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató postai szolgáltatást vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja a feladata ellátása során kizárólag olyan gázsprayt tarthat magánál, amelyet az egyetemes postai szolgáltató biztosít számára. Az egyetemes postai szolgáltató által biztosított gázspray kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazható.

20. Egyetemes postai szolgáltató közreműködése közszolgáltatásokban

33. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató köteles jóhiszemű tárgyalásokat folytatni abban az esetben, ha a miniszter vagy valamely közszolgáltatás vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatás kielégítéséért felelős szervezet vezetője javaslatot tesz a közszolgáltatásnak vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (a továbbiakban: közszolgáltatás) az egyetemes postai szolgáltató postai hálózatának igénybevételével történő nyújtására. Ilyen közérdekű szolgáltatás nyújtására az egyetemes postai szolgáltató is javaslatot tehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt közszolgáltatás lehet különösen:

a) a nyugdíjak, segélyek és egyéb állami juttatások jogosultnak való kifizetésében történő közreműködés;

b) az a) pontban meg nem határozott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

c) ^*  a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus ügyintézési pontban az elektronikus kapcsolattartási rendszerhez történő hozzáférés biztosítása, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti ügyfélszolgálati megbízotti vagy egyéb, az ügyfeleknek az állami, önkormányzati vagy egyéb szolgáltatásokhoz történő hozzáférését, illetve ügyintézését elősegítő szolgáltatás;

d) a c) pontban meghatározottaktól eltérő egyéb szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtása vagy a digitális kultúra terjesztésében történő közreműködői tevékenység.

(3) A miniszter vagy valamely közszolgáltatás vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatás kielégítéséért felelős szervezet vezetője által kezdeményezett közszolgáltatási szerződés esetében az egyetemes postai szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli amennyiben

a) a javasolt közszolgáltatás végzése nem veszélyezteti az egyetemes postai szolgáltatás nyújtását vagy valamely más közszolgáltatási tevékenység végzését, és

b) a javasolt közszolgáltatás ellenszolgáltatása fedezi az ellátásának költségeit és a fenntarthatóságát garantáló, amortizációt meghaladó ésszerű nyereséget.

(4) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató az e tevékenységgel kapcsolatos közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint köteles közreműködni a központi címregiszter kialakításában és működtetésében.

21. Az egyetemes postai szolgáltatás korlátozása, szünetelése

34. § (1) ^*  Az egyetemes postai szolgáltatás kizárólag Magyarország honvédelmi, védelmi és biztonsági, nemzetbiztonsági, közegészségügyi és közbiztonsági érdekeinek védelmében korlátozható vagy szüneteltethető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott okokon kívül az egyetemes postai szolgáltatás korlátozását vagy szünetelését kizárólag az egyetemes postai szolgáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior) vagy sztrájk okozhatja.

(3) Sztrájk esetében a még elégséges szolgáltatás körébe az alábbi szolgáltatások biztosítása tartozik az alábbi mértékben és feltételekkel:

a) a hivatalos iratok felvételének legalább heti négy napon, kézbesítésének a jogszabályban és az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározottaknál legfeljebb 50%-kal hosszabb átfutási idővel történő ellátása,

b) az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető, az a) pontban meghatározott postai küldeménytől eltérő postai küldemények felvételének legalább minden második munkanapon, kézbesítésének a jogszabályban és az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározottaknál legfeljebb kétszer hosszabb átfutási idővel történő ellátása.

(4) Az egyetemes postai szolgáltatás országos korlátozottságáról vagy szüneteléséről az egyetemes postai szolgáltató a postai ágazat ügyeleti szolgálata útján haladéktalanul köteles a minisztert és a Hatóság elnökét tájékoztatni. Az egyetemes postai szolgáltatás település szintű korlátozottságáról az egyetemes postai szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett település polgármesterét és a Hatóság elnökét tájékoztatni.

(5) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételének akadályozottságáról köteles a felhasználókat tájékoztatni.

(6) Az egyetemes postai szolgáltatás igénybevételének akadályozottsága esetével kapcsolatos részletes szabályokat az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés tartalmazza.

V. FEJEZET

A POSTAI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA

22. A postai szolgáltatás nyújtásának általános szabályai

35. § (1) A postai szolgáltatás nyújtása során teljesíteni kell a jogszabályokban, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben, az általános szerződési feltételekben, valamint a szolgáltatási engedélyben meghatározott vagy a bejelentésben vállalt feltételeket, továbbá teljesíteni kell a jogszabályokban előírt, valamint a postai szolgáltató által a postai szolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségeket.

(2) ^*  A postai szolgáltatók a postai szolgáltatások és az azokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati, panaszkezelési tevékenységek igénybevételét kötelesek magyar nyelven a felhasználók számára biztosítani, továbbá kötelesek magyar nyelven, közérthetően megfogalmazni és elektronikus úton elérhetővé tenni a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a felhasználók számára meghirdetett általános szerződési feltételeket, szerződésmintákat, valamint egyéb tájékoztatókat és nyomtatványokat. A postai szolgáltatók a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat papíralapon is kötelesek rendelkezésre bocsátani.

(3) Belföldi forgalomban az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatás esetében a levélküldemények legalább 97%-át a feladást követő ötödik munkanap végéig kézbesíteni kell vagy kézbesítését meg kell kísérelni. Az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatások vonatkozásában a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben köteles az elveszett, megsemmisült vagy megsérült könyvelt küldeményeknek a feladott könyvelt küldemények számához viszonyított maximális arányát megállapító – a szolgáltatás megbízhatóságára vonatkozó – minőségi mutatókat meghatározni.

(4) A postai szolgáltató a (3) bekezdés szerinti minőségi követelményeknek való megfelelést évente tanúsíttatja a szolgáltatótól független szakértővel. A minőségi követelmények mérését a Hatóság által előzetesen jóváhagyott módszer alapján, a postai szolgáltató saját költségén kell elvégezni. A Hatóság köteles megfelelőként elfogadni a vonatkozó szabványban meghatározottnak megfelelő mérési módszertant. A mért adatokat is tartalmazó tanúsítványt évente, legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a postai szolgáltató köteles ellenőrzésre megküldeni a Hatóság részére, és azt a Hatóság és az érintett postai szolgáltató honlapján legalább három éven keresztül elérhetővé teszi.

(5) A postai szolgáltató az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatás nyújtását köteles úgy megszervezni és működtetni, hogy az átfutási idő belföldi forgalomban teljesüljön a (3) bekezdésben meghatározottak szerint, feltételezve azt, hogy a postai hálózatba való elhelyezés az aktuális felvételi pontra a meghatározott tárgynapi utolsó gyűjtési időpont előtt megtörténik. Ha a postai küldemény elhelyezése az utolsó gyűjtési időpontot követően valósul meg, az elhelyezés napjaként a következő gyűjtési napot kell számításba venni.

(6) A postai szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a Hatóság részére bejelentett, az azonosítására alkalmas jelzés fel legyen tüntetve az általa kezelt postai küldeményen vagy annak kísérő okiratán, amennyiben a kísérő okiratot a kézbesítés során a postai szolgáltató a jogosult átvevő részére átadja. Az engedélyköteles és a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtó postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzés a postai szolgáltató nevét vagy rövidített elnevezését is tartalmazza. Az egyetemes postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzéseket az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés határozza meg.

36. § (1) A postai szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatók közreműködőt vehetnek igénybe.

(2) A postai közreműködő e tevékenységét a szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi.

(3) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató és a postai közreműködő között létrejött szerződés abban az esetben minősül a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti szolgáltatási koncessziós szerződésnek, amennyiben a postai közreműködő e tevékenységét oly módon végzi, hogy az ezzel kapcsolatos gazdasági kockázatot maga viseli. A postai közreműködő különösen abban az esetben viseli maga a gazdasági kockázatot, ha az általa végzett tevékenység ellenszolgáltatásaként nem átalánydíjra, hanem az elvégzett tevékenységgel arányos díjra jogosult, továbbá az általa végzett tevékenységgel okozott kárért az egyetemes postai szolgáltató irányában felelősséggel tartozik.

37. § (1) ^*  Az egyetemes és az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató az 5. § a) és b) pontja szerinti szolgáltatás keretében feladott levélküldemények és hivatalos iratok kézbesítési pontnak nem minősülő címhelyen való kézbesítését kizárólag a vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban (ide nem értve a részvényest) álló természetes személyekkel, vagy – az e postai küldemények kézbesítését végző természetes személyek létszámának egyharmadáig – ^* 

a) személyesen eljáró postai közreműködő vagy

b) a postai közreműködővel munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban (ide nem értve a részvényest) álló kézbesítést végző természetes személy

igénybevétele útján végezheti. A postai küldemények kézbesítését végző természetes személyek létszámának megállapításakor egy főnek minősül az általános teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, tag, személyesen eljáró postai közreműködő. A részmunkaidőben foglalkoztatottakat e rendelkezés alkalmazása szempontjából napi részmunkaidejük időtartama és az általános teljes napi munkaidő arányában kell figyelembe venni.

(2) Amennyiben az engedélyes szolgáltató hálózati hozzáférési szerződést kötött, úgy a hálózati hozzáférést biztosító postai szolgáltató munkaviszonyban alkalmazott vagy közreműködőként igénybe vett kézbesítést végző természetes személyek létszáma az (1) bekezdés szerinti arányszám viszonyítási alapjának számításakor nem vehető figyelembe.

(3) A postai szolgáltatóhelyen kívül postai kézbesítést végző személy ruházatán a postai szolgáltatóra utaló egyértelműen azonosítható jelzést köteles viselni, és nem közterületen történő kézbesítés esetén a terület tulajdonosának, használójának vagy a postai küldemény átvevőjének kérésére, továbbá a Hatóság postai hatósági ellenőrzést vagy piacfelügyeletet ellátó alkalmazottjának az eljárás során köteles felmutatni a nevét vagy azonosító számát, és a postai szolgáltató megnevezését tartalmazó igazolást.

38. § ^*  A postai szolgáltatók és a postai közreműködői tevékenységet végző személyek, szervezetek kötelesek együttműködni a büntetőeljárás során a bírósággal, az ügyészséggel és a nyomozó hatósággal, továbbá a bűncselekmények megelőzésére, valamint a titkos információgyűjtés folytatására és a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetekkel, valamint tevékenységük megkezdésével egyidejűleg kötelesek biztosítani a titkos információgyűjtés folytatásának, illetve a leplezett eszközök alkalmazásának feltételeit. Az e körben történő adatszolgáltatás, valamint az 55. § (6) bekezdése szerinti tevékenység díj-, költség- és térítésmentes.

23. A postai szolgáltatási szerződés általános szabályai

39. § (1) ^*  A postai szolgáltatási szerződésre az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni. Az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban nem szabályozott kérdésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

(2) Magyarország területén nyújtott vagy igénybe vett postai szolgáltatásokkal kapcsolatos postai szolgáltatási szerződésben és az egyedi szerződésben a felek az e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott más postai jogszabály rendelkezéseit kötelesek alkalmazni és külföldi bíróság joghatóságát nem köthetik ki. A Magyarországon feladott és külföldön kézbesítendő postai küldemények kézbesítésére vonatkozó, e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított kézbesítési szabályok kizárólag akkor nem alkalmazandóak, ha a kézbesítés helye szerinti állam jogszabálya e szabályok alkalmazását kizárja.

(3) A postai szolgáltató a postai szolgáltatás nyújtásának részletes feltételeit és a postai szolgáltatással kapcsolatos felelősség szabályait a jogszabályok keretei között általános szerződési feltételeiben határozza meg. A postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos nyomtatványokon, tájékoztatókon és egyéb kereskedelmi kommunikációiban köteles egyértelműen jelezni, hogy a szolgáltatást postai szolgáltatás keretében nyújtja.

(4) A postai szolgáltatók az egyetemes és az egyetemes szolgáltatást helyettesítő szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeinek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott részeit, továbbá azok módosításait kötelesek az alkalmazás kezdő időpontját legkésőbb 15 nappal megelőzően a Hatóság részére megküldeni.

(5) ^*  A postai szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket, a díjszabást, valamint azok módosítását a bevezetést megelőző legalább tizenötödik naptól kezdődően internetes honlapján közzétenni. A postai szolgáltatónak minden postai szolgáltatóhelyen lehetővé kell tenni a díjszabás megtekintését.

(6) E törvényben foglaltaktól a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben csak akkor térhet el, ha e törvény az eltérést megengedi. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben olyan szolgáltatásokat is meghirdessen, amelyeket e törvény nem szabályoz.

(7) A postai szolgáltatásért járó díjat – jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(8) Az általános szerződési feltételek kizárólag a 40–52. § a szerződési szabályokra és felelősségre vonatkozó rendelkezéseitől térhetnek el, amennyiben e törvény az eltérést nem tiltja. Az eltérés kizárólag a felhasználó javára történhet.

(9) A postai szolgáltató az egyedi szerződésben valamennyi, az egyedi szerződés hatálya alá tartozó postai szolgáltatás vonatkozásában kizárólag a 40–52. § rendelkezéseitől térhet el, amennyiben e törvény az eltérést nem tiltja. A postai szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az egyedi szerződés feltételeit egyedileg megtárgyalták, vagy azt a feladó vagy a címzett közreműködésével alakították ki. A postai szolgáltató az általa megkötött egyedi szerződésekről köteles nyilvántartást vezetni, és nyilvántartás vezetésének megkezdéséről és – a Hatóság erre vonatkozó felhívása alapján – az abban foglaltakról a Hatóság részére tájékoztatást adni.

(9a) ^*  Ha a postai szolgáltató és a feladó (ideértve a postai konszolidátort is) vagy címzett egyedi szerződési jogviszonyának vonatkozásában az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a postai szolgáltató, a feladó (ideértve a postai konszolidátort is) vagy címzett az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b) a teljesítés elfogadása közvetlenül vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(9b) ^*  A (9a) bekezdés szerinti esetben a postai szolgáltató és a feladó (ideértve a postai konszolidátort is) vagy címzett közötti egyedi szerződési jogviszony az erre a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a postai szolgáltató általános szerződési feltételei szerinti tartalommal jön létre.

(10) A feladó és a postai szolgáltató nem állapodhatnak meg olyan szerződési kikötésben, amely e törvény alapján a címzettet megillető jogot korlátoz vagy kizár.

24. A postai szolgáltatási szerződés létrejötte

40. § (1) A postai szolgáltatási szerződés (a továbbiakban: szerződés) a postai küldemény felvételével vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre a feladó és a postai szolgáltató között.

(2) A postai küldeményen feladóként azt a személyt vagy gazdálkodó szervezetet lehet feltüntetni, akivel a postai szolgáltatási szerződés létrejött, könyvelt postai küldemény esetén – kivéve, ha az a feladó jelzése alapján pályázatot vagy versenytárgyalási ajánlatot tartalmaz – a feladó feltüntetése kötelező. Amennyiben a postai szolgáltatási szerződés a postai konszolidátorral jön létre, feladóként a konszolidátort és a megbízó személyét is minden esetben fel kell tüntetni a küldeményen. Az egyetemes postai szolgáltatás esetében, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. E bekezdésben foglalt rendelkezésektől a szerződő felek nem térhetnek el.

(3) Az egyetemes postai szolgáltatás vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli a jogszabályoknak, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben, továbbá az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján megkötött nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályoknak vagy az alapján megkötött megállapodásnak és az egyetemes postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározottaknak megfelelő postai szolgáltatások nyújtására.

(4) A postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben vagy egyedi szerződésben vállalhatja, hogy az e törvény alapján levélküldeménynek vagy postacsomagnak nem minősülő postai küldeményeket a postai szolgáltatás nyújtása során levélküldeményként vagy postacsomagként kezeli és díjazza.

(5) A méretei miatt levélszekrény útján nem kézbesíthető postai küldeményt az egyetemes és az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó postai szolgáltató nem köteles nem könyvelt küldeményként felvenni.

(6) A postai szolgáltató köteles megtagadni a szerződés megkötését, ha

a) a szerződés teljesítése jogszabályba, továbbá az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján megkötött nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályba vagy az alapján megkötött megállapodásba ütközik;

b) a postai küldemény tartalma nyilvánvalóan sérti vagy veszélyezteti az életet, egészséget, testi épséget vagy az emberi környezetet;

c) a feltételesen szállítható postai küldemény nem felel meg az ilyen küldeményekre vonatkozó előírásoknak; vagy

d) a postai küldemény csomagolása nem felel meg a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglalt előírásoknak.

(7) A postai szolgáltatásból kizárt, vagy feltételesen szállítható küldemények körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott tények valamelyike a szerződés megkötését követően jut a postai szolgáltató tudomására, köteles a szolgáltatás teljesítését (vagy annak folytatását) megtagadni, és erről a feladót értesíteni. A postai küldeménynek a feladó részére történő visszaküldéséből vagy egyéb helyre történő kézbesítéséből és a hatósági intézkedésből származó többletköltségek a feladót terhelik.

(9) A szerződésben a felek a (6) és (8) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően nem állapodhatnak meg.

(10) Az egyetemes postai szolgáltató a (6) bekezdésben foglaltakon kívül csak abban az esetben tagadhatja meg az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható súly- és mérethatároknak megfelelő postai küldeményre vonatkozó egyetemes postai szolgáltatási szerződés megkötését, ha az egyetemes postai szolgáltatás a 34. §-ban foglaltak szerint vagy egyéb jogszabály alapján szünetel vagy korlátozott.

(11) Amennyiben jogszabály a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei eljárásában valamely postai küldemény meghatározott időpontig vagy időpontban történő postára adásához a határidőben teljesítettség jogkövetkezményét fűzi, úgy ennek a kötelezettségnek az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott, legalább a feladás utólagos igazolását lehetővé tevő postai szolgáltatás igénybevételével lehet eleget tenni.

25. A postai szolgáltatási szerződés teljesítése, a küldemény kézbesítése

41. § (1) ^*  A postai szolgáltató a postai küldeményt a címként megjelölt vagy a Kormány által rendeletben meghatározott esetekben attól eltérő helyen kézbesíti. Kézbesítésnek minősül az is, ha a meghatalmazás alapján kézbesített postai küldeményt a 4. § a) pontjában felsorolt személyeken kívüli gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenység keretében székhelyétől, telephelyétől vagy fióktelepétől különböző címre továbbítja és adja ott át a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő címzett vagy egyéb jogosult átvevő részére.

(2) ^*  Nem könyvelt postai küldemény, valamint a rögzített ajánlott levélküldemény az erre a célra szolgáló levélszekrénybe vagy kézbesítési ponton történő elhelyezéssel kézbesíthető. Az ingatlan tulajdonosa vagy a címzett köteles gondoskodni a levélküldemények elhelyezésére és sérülésmentes, biztonságos tárolására alkalmas, megfelelő méretű, zárható, – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a címnek megfelelő jelzéssel ellátott levélszekrény rendelkezésre állásáról, továbbá arról, hogy az a postai szolgáltatók számára könnyen és biztonságosan megközelíthető legyen. Az e követelményeknek megfelelő levélszekrény méretét és egyéb jellemzőit, valamint a kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) ^*  Könyvelt postai küldeményt – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – a címzettnek vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kézbesíteni. A szerződő felek nem állapodhatnak meg olyan szerződéses kikötésben, amely az e törvény alapján személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemények személyes átadása mellőzésével történő kézbesítését lehetővé teszi. A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény sikertelen kézbesítése esetén kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a postai szolgáltató a küldemény fajtájáról, a kézbesítés megkísérlésének napjáról, valamint arról, hogy a küldemény hol és mikor vehető át, írásbeli értesítőt hagy hátra. Az értesítő elhelyezésére a nem könyvelt postai küldemény kézbesítésének a szabályai az irányadóak.

(3a) ^*  A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény átvételének megtagadása esetén a címzett vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint a postai küldemény átvételének megtagadására jogosult egyéb jogosult átvevő az azonnali átvételtől elzárkózó egyértelmű nyilatkozatát – a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön, valamint a küldeményen vagy a kísérő okiraton aláírása feltüntetésével – köteles a postai szolgáltató részére írásban megadni. Az aláírás feltüntetésének megtagadása esetén, továbbá a küldemény átvételét megtagadó nyilatkozat alapján a postai küldemény további kezelésére vonatkozó rendelkezéseket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(4) ^*  A könyvelt postai küldemény személyes átadásával egyenértékűnek minősül az az eset, amikor a feladó vagy a címzett és a postai szolgáltató között létrejött szerződés alapján a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz útján történik a kézbesítés oly módon, hogy az átvételi jogosultságot biztosító azonosító, a küldemény azonosítója és a kézbesítés pontos időpontja rögzítésre kerül. A kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására és műszaki leírására, valamint telepítésére vonatkozó feltételeket és követelményeket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) ^*  A postai szolgáltató az általa felvett postai küldeményt, amíg azt a címzettnek vagy más jogosult átvevőnek nem kézbesítették az ellenkező bizonyításáig a feladó tulajdonának tekinti. A postai szolgáltató a postai küldemény címzetti tulajdonlásának bizonyításaként köteles elfogadni, ha a címzett rendelkezésére bocsátja a távollévők között kötött szerződésről a vállalkozás által a jogszabály alapján részére mint fogyasztónak adott, a termék adásvételével kapcsolatban ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget is tartalmazó visszaigazolást és a postai küldeményhez nem kapcsolódik a címzett által a kézbesítéskor még megfizetendő további díj.

(6) A postai szolgáltató és a címzett megállapodhat abban, hogy a címzett részére érkező postai küldeményeket ne a küldeményben megjelölt címen, hanem más címen (különösen utánküldési címen, postafiókon vagy más kézbesítési ponton) kézbesítse. E szolgáltatások és a címzettnek történő biztonságos kézbesítés teljesítése érdekében a postai szolgáltató – a megállapodás időbeli hatályának időtartamáig – címnyilvántartás (név, lakcím, székhely vagy telephely) vezetésére jogosult.

(7) A jogosult átvevők körét, az átvételre történő meghatalmazás kötelező formai és tartalmi elemeit és a kézbesítéssel kapcsolatos egyéb szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7a) ^* 

(8) ^*  A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény igazolt átvételi jogosultsággal és igazolt személyazonossággal rendelkező címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek – az erre szolgáló okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő eszközön az átvevő személyazonosságának igazolására alkalmas okmány elnevezése, betűjele és száma postai szolgáltató által történő rögzítését követően – kézbesíthető. A személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásával kapcsolatos részletes technikai szabályokat, valamint a személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásának módját az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását – ha az e küldemények kézbesítése nem levélszekrénybe történő elhelyezéssel történik és az átvétel érdekében a kézbesítési ponton megjelenő személy átvételi jogosultsága vagy a személyazonossága kétséges – nem könyvelt postai küldemény, valamint rögzített ajánlott levélküldemény kézbesítése esetén is kéri.

(9) ^*  Amennyiben a könyvelt postai küldemény kézbesítésére kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközből történő átvétellel kerül sor, a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő átvételi jogosultságát az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kóddal köteles igazolni.

(10) Amennyiben a könyvelt postai küldeményt a postai szolgáltató személyes átadással kézbesíti, a személyazonosságot igazoló okmány elnevezését, betűjelét és számát vagy az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kódot a postai szolgáltató – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a kézbesítési okiraton vagy annak elektronikus helyettesítőjén megfelelő módon rögzíti. Ha az okirat tulajdonosa ez ellen tiltakozik, a szolgáltató ezt – mint a kézbesítést meghiúsító körülményt – a kézbesítési okiraton rögzíti, és a postai küldeményt az ok megjelölésével visszaküldi a feladónak.

(11) ^*  Ha a kézbesítés tényének rögzítése vagy – a b) pont szerinti esetben – az aláírás képének rögzítése és az ezt az adatot is tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása megfelel a kormányrendeletben, illetve az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott küldemények esetén az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett elektronikus dokumentum az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy

a) könyvelt levélküldemény vagy hivatalos irat – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – kézbesítése során a küldemény személyes átadással kézbesítésre került a jogosult átvevő részére,

b) nemzetközi postautalvány-szolgáltatás, készpénzátutalás vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás teljesítése során az egyetemes postai szolgáltató által kifizetett összeget a jogosult átvevő átvette.

42. § (1) ^*  A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldeménynek a címhelyen való sikertelen kézbesítése esetén a küldeményt a postai szolgáltatóhelyen vagy az e célból üzemeltetett kézbesítési ponton a címzett rendelkezésére kell tartani, bejelentésköteles szolgáltatás esetén a postai szolgáltatási szerződés rendelkezései szerint kell eljárni. A rendelkezésre tartás helyéről, idejéről és az átvétel feltételeiről a címzettet értesíteni kell. A rendelkezésre tartás ideje nem lehet 5 napnál rövidebb. ^* 

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás esetén a 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, könyvelt küldeményekre vonatkozó engedélyköteles postai szolgáltatás esetén pedig az általa ellátott területen

a) településenként legalább egy kézbesítési ponton,

b) harmincezernél nagyobb – bejelentett lakóhellyel rendelkező – népességszámú településeken harmincezer lakosonként legalább egy kézbesítési ponton

köteles – a címhelyen történő kézbesítés sikertelensége esetén a jogosult átvevő rendelkezésére tartásával – a könyvelt levélküldemények kézbesítését lehetővé tenni.

(3) Nem köteles kézbesíteni a postai küldeményt a postai szolgáltató, ha a postai szolgáltatás díját a feladó – vagy erre irányuló megállapodás esetén a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő – nem fizette meg.

(4) Kézbesíthetetlennek minősül az a postai küldemény, amelyet a postai szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek (vagy az egyéb jogosult átvevőnek) kézbesíteni nem lehet.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti postai küldeményt a postai szolgáltató köteles a feladónak visszakézbesíteni. A visszakézbesítés esetén a küldemény feladónak történő átadását a visszakézbesítés költségeinek megtérítéséhez kötheti a szolgáltató. Amennyiben a feladó a visszakézbesítés költségeit nem téríti meg, vagy a postai szolgáltatón kívül álló okból a visszakézbesítés nem lehetséges, a postai küldemény visszakézbesíthetetlennek minősül.

(6) ^*  A visszakézbesíthetetlen postai küldeményt a postai szolgáltató őrizni köteles. A postai szolgáltató jogállására a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a postai szolgáltató

a) a b) és c) pontban foglalt esetek kivételével a postai küldeményt a feladásától számított három hónap elteltéig őrizni köteles, ezt követően a küldeményt megsemmisítheti;

b) a postacsomag-küldeményt a feladástól számított három hónapig őrizni köteles, azt követően felbonthatja;

c) a postai küldeményt azonnal felbonthatja, amennyiben a postai küldemény tartalmának valószínűsíthető veszélyes vagy romlandó természete miatt annak a) és b) pontban meghatározott időtartamú őrzése a postai szolgáltatótól nem várható el.

(7) A felbontást követően a postai szolgáltató, amennyiben kereskedelmi értékkel rendelkező árut tartalmaz a postai küldemény, azt értékesíti, egyéb esetekben a küldemény tartalmát megsemmisíti.

(8) A postai küldemény felbontását, értékesítését és megsemmisítését kétfős bizottság jelenlétében és jegyzőkönyv felvétele mellett kell végrehajtani. A bizottság tagjait a postai szolgáltatónak az alkalmazottai, tagjai, megbízottai vagy közreműködői közül kell kijelölnie. A jegyzőkönyveket a postai szolgáltató a feladást követő egy évig köteles megőrizni. A Hatóság e jegyzőkönyvekbe bármikor betekinthet.

(9) A postai szolgáltató a (7) bekezdés alapján történt értékesítésből befolyt összeget a visszakézbesíthetetlen postai küldemények őrzése következtében általában felmerült költségek csökkentésére fordítja vagy e célra rendelkezésre tartja.

43. § A külföldről érkező, valamint a külföldre küldött postai küldemények vámeljárás alá vonása esetén a kapcsolódó speciális szabályokat a vámjogszabályok tartalmazzák. A postai szolgáltató a külföldre küldött olyan postai küldeményt, amely nem vonható vámeljárás alá – ha a vámjogszabályok vagy a feladó másként nem rendelkezik – visszairányítja a feladóhoz.

26. A postai szolgáltató kártérítési felelőssége

44. § (1) A postai szolgáltatónak a postai küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése, továbbá időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítése következtében a feladóval, az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzettel vagy harmadik személlyel, valamint utánküldés-szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítése esetén a címzettel szemben fennálló kártérítési felelősségére az e §-ban, valamint a 45–52. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben az e törvényben foglaltaknál szigorúbb (a felhasználóra nézve kedvezőbb) szabályok szerint is vállalhat felelősséget.

(2) A postai szolgáltató a bejelentésköteles szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeiben az (1) bekezdésben, a (3)–(8) bekezdésben, továbbá a 45–51. §-ban foglalt rendelkezések helyett a polgári törvénykönyv szerződésszegéssel okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályainak alkalmazását kötheti ki.

(3) Nem könyvelt postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül) a postai szolgáltatót – kivéve, ha a károkozás a szolgáltató vagy az általa megbízott személy szándékos cselekményének eredményeként következett be – kártérítési kötelezettség nem terheli.

(4) ^*  A postai szolgáltató és a feladó vagy a címzett megállapodása hiányában a postai szolgáltató postai szolgáltatás nyújtásából eredő kártérítési felelősségére a postai küldemény megsemmisüléséből, részleges vagy teljes elveszéséből, megsérüléséből, továbbá az időgarantált szolgáltatás késedelmes teljesítéséből, valamint az utánküldés-szolgáltatás nem szerződésszerű teljesítéséből eredő kár kivételével a Ptk. szabályai az irányadók azzal, hogy a postai szolgáltató a feladó vagy az 50. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a címzett vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni az elmaradt vagyoni előny kivételével. A felmerült követelések 6 hónap alatt elévülnek. A postai szolgáltató nem kötelezhető sérelemdíjra, valamint személyiségi jogsértésből eredő kár megtérítésére, továbbá nem érvényesíthetőek a személyiségi jogok megsértésének felróhatóságtól független szankciói sem.

(5) A postai szolgáltató nem felel a levélszekrénybe is kézbesíthető postai küldemények, továbbá az oda elhelyezhető értesítések, valamint a tértivevény elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből eredő kárért, ha a címen nincs a 41. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő levélszekrény.

(6) A postai szolgáltató nem felel a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény sikertelen kézbesítéséért, valamint időgarantált szolgáltatás késedelmes vagy nem teljesítéséért, ha ezek oka az, hogy a címzett a címhez való biztonságos eljutás lehetőségét a postai szolgáltató számára nem biztosította.

(7) A megsemmisült vagy a teljes egészében elveszett postai küldemény esetében késedelem címén kártérítési igény nem érvényesíthető.

(8) Amennyiben a postai szolgáltató a postai küldeményt arra nem jogosult átvevő részére tévesen kézbesítette, és a jogosult átvevő részére történő szerződésszerű teljesítés a téves kézbesítés felismerésétől számított 30 napon belül lehetetlen, az ebből eredő kár megtérítésére a küldemény elveszésére vonatkozó szabályok irányadók.

27. Felelősség a postai küldemény megsemmisüléséért, elveszéséért, megsérüléséért

45. § (1) A postai szolgáltató – a 44. § (3) és (5) bekezdésében foglaltak kivételével – felelős azért a kárért, amely a postai küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a postai küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elvesztéséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve ha a kárt

a) a postai szolgáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok,

b) a postai küldemény belső tulajdonsága vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, illetve

c) a küldemény sérülését vagy megsemmisülését más postai küldemény okozta.

(2) A postai szolgáltatónak kell bizonyítania a csomagolás hiányosságát, továbbá azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy – a szolgáltató szerződésszerű magatartása ellenére – a károsulton kívüli harmadik személy postai küldeménye okozta.

(3) A feladónak kell bizonyítania, hogy a kár nem a postai küldemény belső tulajdonságának a következménye, és nem a csomagolás hiányossága miatt állt elő.

(4) A postai szolgáltatót nem terheli kártérítési felelősség, ha csak a postai küldemény külső csomagolása sérül meg.

(5) A postai szolgáltatót nem terheli kártérítési felelősség a kárért, ha a küldemény tartalma a postai szolgáltatásból kizárt vagy ha feltételesen szállítható, és a feladó nem teljesítette a feltételes szállításra vonatkozó követelményeket.

46. § (1) Ha a könyvelt postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész vagy megsérül, a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni. A küldemény

a) megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege a szolgáltatásért fizetendő díj tizenötszöröse,

b) részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege úgy aránylik a kártérítési átalány a) pontban meghatározott teljes összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a postai küldemény teljes értékéhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a postai szolgáltató köteles a szolgáltatásért fizetett díjat is visszafizetni.

(3) Ha belföldi forgalomban a könyvelt postai küldemény kézbesítése – vagy annak megkísérlése – a feladástól számított tizenöt napon belül nem történik meg, a felek eltérő megállapodásának hiányában az ellenkező bizonyításáig a küldeményt elveszettnek kell tekinteni, és a kártérítésre a küldemény elveszésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján elveszettnek tekintett postai küldemény előkerül, a küldeményt kézbesíteni kell. A még ki nem fizetett kártérítési átalányt és a vissza nem fizetett szolgáltatási díjat nem kell kifizetni, a már kifizetett kártérítési átalányt és a visszafizetett szolgáltatási díjat azonban kézbesítés esetében sem kell a postai szolgáltató részére visszafizetni.

47. § (1) A postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben állapítja meg az általa nyújtott postai szolgáltatáshoz kapcsolódó értéknyilvánítás legmagasabb összegét. Az egyetemes postai szolgáltatás esetében az értéknyilvánítás legmagasabb összegeként megjelölhető összeg postacsomag esetében legalább százezer forint, egyéb postai küldemény esetében legalább húszezer forint.

(2) A postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben lehetővé teheti a kereskedelmi értékkel nem rendelkező tartalmú postai küldemények vonatkozásában is az értéknyilvánítás-szolgáltatás igénybevételét.

(3) ^*  Ha a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben nem rendelkezik a (2) bekezdés szerint, vagy ha a feladó az értéknyilvánításban megjelölt összegként a tényleges kereskedelmi értéknél magasabb összeget tüntetett fel, úgy az értéknyilvánításban megjelölt összeg helyett a postai küldemény tartalmának tényleges kereskedelmi értékét, ha az értéknyilvánításban megjelölt összeg alacsonyabb a tényleges kereskedelmi értéknél, úgy az értéknyilvánításban megjelölt összeget kell a kártérítési átalány számítása során alapul venni.

(4) Ha az értéknyilvánítás-szolgáltatással feladott (a továbbiakban: értéknyilvánított) postai küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész, vagy megsérül, a postai szolgáltató az (1)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, az alábbiak szerint köteles kártérítési átalányt fizetni:

a) a postai küldemény megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege az értéknyilvánításban megjelölt érték összege,

b) a postai küldemény részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege úgy aránylik az értéknyilvánításban megjelölt érték összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez.

28. Felelősség a postai küldemény késedelmes kézbesítéséért

48. § (1) A nem időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért a postai szolgáltató kártérítési felelősséggel nem tartozik.

(2) Az időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért vagy a kézbesítés késedelmes megkísérléséért a postai szolgáltató kártérítési átalányt köteles fizetni. A kártérítési átalány összege az időgarantált postai szolgáltatásért fizetett díj kétszerese.

(3) Nem terheli a postai szolgáltatót kártérítési felelősség az időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítéséért, ha ^* 

a) a késedelmet a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő,

b) a postai küldemény határidőben történő kézbesítése azért volt sikertelen, mert a címzett vagy más jogosult átvevő nem volt elérhető a címben megjelölt helyen,

c) az a) és b) pontban meghatározottakon túl a polgári törvénykönyv alapján mentesül a késedelmes teljesítésért fennálló felelősség alól.

29. A kártérítés különös esetei

49. § (1) Amennyiben a postai szolgáltatási szerződés teljesítése során a postai szolgáltató kártérítési felelőssége több jogcímen is felmerül, a postai szolgáltató által kártérítésként megfizetendő összeg a 46. §-ban, a 47. §-ban vagy a 48. §-ban meghatározott kártérítési átalány közül a legnagyobb összege erejéig terjedhet.

(2) ^*  Az utánküldés-szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kártérítési átalány a szolgáltatás díjának kétszerese. Ha a díj időtartam-alapú, a kártérítési átalány alapját a legrövidebb fizethető időtartamra vonatkozó díj képezi.

30. A kártérítési igény érvényesítése

50. § (1) A kártérítési igény érvényesítésére – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a feladó jogosult.

(2) ^*  A címzett – a 44. § (4) bekezdés esetében is – kizárólag abban az esetben jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha

a) a postai küldeményt részére vagy egyéb jogosult átvevő részére kézbesítették, vagy

b) a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó írásban a címzettre engedményezte, vagy

c) a 41. § (5) bekezdésben meghatározottak alapján a postai küldeményt a címzett tulajdonának kell tekinteni.

(3) A feladón és címzetten kívüli harmadik személy kizárólag abban az esetben jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha az ezzel kapcsolatos követelést a kártérítésre jogosult írásban engedményezte javára.

(4) Sem a címzett, sem a (3) bekezdés szerinti harmadik személy nem érvényesíthet a feladót megillető kártérítésnél magasabb összegű kártérítési igényt.

51. § (1) A postai küldemény részleges elveszését vagy megsérülését – ha az felismerhető – a küldemény kézbesítésekor vagy a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton azonnal jelezni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat hiányában vagy, ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a kézbesítéstől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül kell a kézbesítést ellátó postai szolgáltatóhoz írásban bejelenteni vagy azt a szolgáltatónál írásban jegyzőkönyvbe vetetni. A bejelentéssel egyidejűleg a kártérítési igényt is jelezni lehet.

(2) A jogosult az időgarantált postai küldemény késedelmes kézbesítése címén kártérítési igényét a postai szolgáltatóhoz a küldemény átvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be.

(3) A jogosult a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét – a (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően 6 hónapos jogvesztő határidőn belül írásban jelentheti be a postai szolgáltatónak.

(4) Ha a postai küldemény elveszésének vagy megsemmisülésének a ténye panaszkezelés keretében jut a szolgáltató tudomására, és a panaszra adott – az elveszés vagy a megsemmisülés tényét megállapító – szolgáltatói válasz megérkezésekor a (3) bekezdésben megállapított igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc napig meghosszabbodik.

(5) A postai szolgáltató a jogosult bejelentésére vagy kártérítési igényére harminc napon belül köteles írásban válaszolni. Válaszában a szolgáltató

a) tájékoztatja jogosultat a bejelentés megalapozottságának megállapításához szükséges további feltételekről és eljárásról,

b) megállapítja a bejelentés, illetve a kártérítési igény megalapozottságát, ezen utóbbi esetben tájékoztatja a jogosultat a kártérítési igény megfizetésének várható időpontjáról, vagy

c) – amennyiben a kártérítési igény jogalapját vagy mértékét vitatja – tájékoztatja az igény érvényesítőjét a kártérítés és a kártérítés-érvényesítés törvényi vagy szerződésben foglalt szabályairól, továbbá a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-a alapján felhívja fogyasztónak minősülő igény érvényesítőt arra, hogy az Fgytv. alapján békéltető testület előtt fogyasztói jogvitát kezdeményezhet.

(6) Ha a jogosult az (1)–(4) bekezdésben meghatározott jelzését, bejelentését vagy igényét az ott meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette a szolgáltató felé, és kártérítési igényét a szolgáltató vitatta vagy azt a megalapozottságát megállapító, (5) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás átvételétől számított 60 napon belül nem fizette meg, kártérítési igényét a küldemény feladásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti bíróság előtt. A fogyasztói jogvita alapján indult békéltető testületi eljárás időtartama az igényérvényesítési időbe nem számítható be.

(7) A jogosult kártérítési igényének érvényesítésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, valamint az igény érvényesítésének módját a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben köteles rögzíteni.

31. A postai küldemény által okozott kár

52. § A postai küldemény által a postai szolgáltatónak vagy – szerződésen kívül – harmadik személynek okozott kár feladó által történő megtérítésére a polgári törvénykönyv általános szabályait kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

ADAT- ÉS TITOKVÉDELEM, PANASZKEZELÉS

32. Adatszolgáltatás

53. § (1) ^*  A Hatóság felhívhatja a postai tevékenységet végzőt, a postai szolgáltatót minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság – e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott – hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az – a minősített adatok kivételével – üzleti titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.

(3) ^*  A Hatóság (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat elleni keresetlevelet a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Hatósághoz. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(4) ^*  A postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívül nem ismerhető meg az egyetemes postai szolgáltató és az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megismerése az egyetemes postai szolgáltató vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene. Aránytalan a sérelem különösen akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az egyetemes postai szolgáltató vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.

(5) Az (1) és a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért és ellenőrizhetőségéért.

33. Személyes adatok védelme, titokvédelmi kötelezettség

54. § ^*  (1) Az egyetemes postai szolgáltató a 6. §-ban meghatározott kötelezettsége ellátása céljából az egyetemes postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges személyes adatokat az 55. § (7) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.

(2) Az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése nem tehető függővé olyan személyes vagy más adat megadásától, vagy olyan célú adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozat megtételétől, amely a postai szolgáltatás feladó által igényelt tartalmú elvégzéséhez nem szükséges.

55. § (1) A postai szolgáltató az általa kezelt postai küldemény tartalmát csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg.

(2) A postai szolgáltató a postai szolgáltatása keretében

a) a zárt postai küldeményt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nem bonthatja fel;

b) a nem zárt postai küldeményeket csak a felvételhez, gyűjtéshez, feldolgozáshoz, szállításhoz, kézbesítéshez szükséges adatok megállapítása érdekében és annak megfelelő mértékben tanulmányozhatja;

c) a szolgáltatás teljesítése során tudomására jutott adatot – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (6) bekezdésben említett szervezetek kivételével – mással nem közölhet;

d) a postai küldeményt – tartalmának megismerése céljából – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (6) bekezdésben említett szervezetek kivételével másnak át nem adhatja;

e) a szolgáltatás teljesítéséről – a feladó, a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő), valamint a (6) bekezdésben említett szervezetek kivételével – másnak tájékoztatást nem adhat.

(3) A (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a postai küldemény feladását igazoló dokumentumot bemutatja. A (2) bekezdés c) és e) pontja tekintetében a feladóval megegyező jogosultsággal rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a postai küldemény egyedi azonosító adatát (például kód, küldeményazonosító), továbbá szükség esetén a feladó és címzett nevét és a küldemény címét a postai szolgáltatóval elektronikus hírközlési úton (távközlő berendezés, internet) közli.

(4) A postai szolgáltató a zárt postai küldeményt felbonthatja, ha

a) a küldemény burkolata oly mértékben sérült, hogy tartalmának megóvása érdekében a felbontása indokolt, és felbontás nélküli átcsomagolással a küldemény tartalmának a megóvása nem biztosítható;

b) a küldemény tartalma által okozott veszély elhárítása érdekében ez indokolt;

c) a 42. § (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott eset áll fenn.

(5) A postai küldemény felbontását a 42. § (8) bekezdése szerint kell elvégezni, azzal, hogy a felbontás tényét a küldeményre rá kell vezetni, továbbá, ha erre lehetőség van, a felbontásról, a felbontás okáról a feladót értesíteni kell.

(6) A postai szolgáltatónak és a postai közreműködői tevékenységet végző személynek vagy szervezetnek megfelelő szervezési és műszaki intézkedésekkel biztosítania kell a postai szolgáltatás teljesítése során kezelt küldemények, szöveges közlemények vagy közlések titkosságát. A postai szolgáltató és a postai közreműködői tevékenységet végző személy vagy szervezet – a jogszabályi feltételek fennállása és erre irányuló megkeresés esetén – köteles a postai küldeményt, szöveges közleményt vagy közlést átadni vagy bemutatni az annak megismerésére külön törvényben feljogosított szervezeteknek, továbbá azok megfigyelését, tárolását vagy a küldeménybe, szöveges közleménybe más módon történő beavatkozást lehetővé tenni.

(7) ^*  A postai szolgáltató az adatkezelése során a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat a postai küldemény feladását követő ötödik naptári év utolsó napjáig köteles megőrizni.

34. A postai alkalmazott, megbízott és közreműködő adat- és titokvédelmi felelőssége

56. § Az adat- és titokvédelmi kötelezettség a postai szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját és közreműködőjét – a munkaviszony, a tagsági viszony, a megbízási jogviszony, a közreműködői jogviszony megszűnése után is – a postai szolgáltatóval azonos módon terheli, azok megszegéséért felelősséggel tartozik.

35. Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

57. § (1) A postai szolgáltatóval szemben benyújtott panaszra az Fgytv. panaszkezelésre és ügyfélszolgálatra vonatkozó 17/A–17/C. §-ában foglalt rendelkezéseket az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben a felhasználó állítja, hogy a postai szolgáltató által nyújtott szolgáltatás részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi előírásokban vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglaltaknak. Az 51. §-ban foglalt jelzést, bejelentést és a kártérítési igény érvényesítését panaszok között köteles nyilvántartani.

(3) Minden postai szolgáltatónak országosan legalább egy, az Fgytv. 17/B. § (2) bekezdése szerint nyitva tartó és telefonon keresztül is elérhető központi ügyfélszolgálatot kell üzemeltetni, továbbá biztosítani kell, hogy a felhasználók panaszaikat szóban, írásban, továbbá interneten keresztül is megtehessék. A postai szolgáltatással kapcsolatos kártérítési igény a központi ügyfélszolgálat telefonos ügyfélszolgálatán keresztül is érvényesíthető az 51. §-ban meghatározott határidőn belül.

(4) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató minden vármegyeszékhelyen, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató a működési területe által érintett vármegyék székhelyein oly módon köteles gondoskodni ügyfélszolgálat üzemeltetéséről, hogy annak megközelítése – az ellátott felhasználók számára és földrajzi eloszlására figyelemmel – ne járjon aránytalan nehézségekkel a felhasználókra nézve. Az egyetemes postai szolgáltató – valamint az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amennyiben Budapesten is nyújt postai szolgáltatást – Budapesten köteles legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni.

(5) A telefonos elérhetőséget és a személyes ügyintézés időpontjának telefonon keresztül és elektronikus levélben történő előzetes lefoglalását kizárólag a központi ügyfélszolgálat vonatkozásában köteles biztosítani a postai szolgáltató, az Fgytv. 17/B. § (2) bekezdés c) pontjának és (3) bekezdésének megfelelően.

(6) A postai szolgáltatónak minden postai szolgáltatóhelyen lehetőséget kell biztosítani a felhasználói bejelentések, panaszok megtételére szóban vagy írásban.

(7) ^*  Panasz a postai küldeményhez kapcsolódóan a feladás napjától 6 hónapos jogvesztő határidőn belül, sérelmezett tevékenység esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a tevékenység megvalósítását követő 6 hónapon belül tehető.

(8) A postai szolgáltató köteles a beérkező panaszokat ingyenes, egyszerű, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében megvizsgálni és a panaszokról, kezelésük módjáról nyilvántartást vezetni. A panaszkezelés felhasználókat érintő szabályait a szolgáltató általános szerződési feltételeiben köteles közzétenni.

(9) A vizsgálat lefolytatására belföldi szolgáltatások és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatások esetén a szolgáltatónak a panasz beérkezésétől számított harminc nap áll rendelkezésre. A belföldi és az Európai Unió tagállamaiba irányuló szolgáltatással kapcsolatos vizsgálati eljárás időtartama egy alkalommal, a panaszos egyidejű értesítése mellett harminc nappal meghosszabbítható.

(10) A postai szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről belföldi szolgáltatás esetén haladéktalanul, nemzetközi szolgáltatás esetén a külföldi szolgáltatótól beérkezett tájékoztatás időpontjától számított tizenöt napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni. A külföldi szolgáltató késedelmesen megküldött tájékoztatása esetében a szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítéséért felelős belföldi szolgáltatót felelősség abban az esetben nem terheli, ha mindent megtett a szerződéses partner szolgáltatójától beszerzendő adat, információ határidőben történő rendelkezésre bocsátása céljából.

(11) Ha a panaszos a panaszra adott választ nem fogadja el, vagy a postai szolgáltató a panaszra határidőn belül nem válaszol, a panaszos a válasz kézhezvételétől vagy a válasz elmaradása esetén a válaszadási határidő lejártától számított 30 napon belül a Hatósághoz fordulhat a panasz vagy a panaszkezelés kivizsgálása érdekében. E lehetőségről a panaszost a panasszal kapcsolatos válaszban tájékoztatni kell.

(12) A panaszokról, a panaszok számáról és kezelésük módjáról a postai szolgáltatók kötelesek évente egyszer, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31. napjáig – az erről vezetett nyilvántartásokról készített szolgáltatói adatszolgáltatás megküldésével – a Hatóságnak beszámolni és a beszámolót honlapjukon közzétenni.

(13) A panasz írásbeliségével kapcsolatosan az Fgytv. 17/C. §-ában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

SZÁMVITELI KÖVETELMÉNYEK

36. A postai szolgáltatások bevételei, költségei és ráfordításai kimutatására vonatkozó követelmények

58. § (1) ^*  A postai szolgáltató – a 14. § (1a) bekezdése szerinti partnerszervezet kivételével – a számviteli nyilvántartási rendszerében – az e törvényben és a miniszter rendeletében meghatározottak szerint – köteles elkülöníteni és kimutatni a postai szolgáltatásokra és az egyéb tevékenységeire vonatkozó bevételeit. Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülönítetten nyilvántartani a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(2) Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülönítetni és kimutatni az egyetemes, az egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő- és a bejelentésköteles szolgáltatásból származó bevételeit, költségeit és ráfordításait, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató pedig köteles elkülöníteni és kimutatni az engedélyköteles és – amennyiben ilyet nyújt – a bejelentésköteles szolgáltatásból származó bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(3) Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülöníteni és kimutatni a küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemény és hivatalos irat bevételeit, költségeit és ráfordításait.

(4) Az egyetemes postai szolgáltató rendszerében a postai szolgáltatások költségeit az alábbiak szerint kell elkülöníteni.

a) az egy adott szolgáltatáshoz vagy termékhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket ahhoz rendelik hozzá;

b) a közös költségeket, azaz azokat a költségeket, amelyeket nem lehet közvetlenül egy adott szolgáltatáshoz vagy termékhez rendelni, a következőképpen kell felosztani:

ba) amennyiben lehetséges, a közös költségeket azok eredetének közvetlen elemzése alapján kell felosztani;

bb) amennyiben a közvetlen költségelemzés nem lehetséges, a közösköltség-kategóriákat egy másik olyan költségkategóriával vagy költségkategóriák csoportjával való közvetett kapcsolat alapján osztják fel, amelyek vonatkozásában a közvetlen hozzárendelés vagy felosztás lehetséges; a közvetett kapcsolatnak összehasonlítható költségszerkezeten kell alapulnia;

bc) amennyiben a költségfelosztásra sem közvetlen, sem közvetett módszer nem alkalmazható, a költségkategóriát egy általános osztótényező alapján kell felosztani, amelynek kiszámítása egyrészről a közvetlenül vagy közvetve az egyes egyetemes postai szolgáltatásokhoz, másrészről pedig az egyéb szolgáltatásokhoz rendelt vagy kijelölt összes kiadás arányának felhasználásával történik;

bd) a mind az egyetemes, mind a nem egyetemes postai szolgáltatások nyújtásához szükséges közös költségeket megfelelő módon kell felosztani; ugyanazokat a költségtényezőket kell alkalmazni mind az egyetemes, mind a nem egyetemes postai szolgáltatásokra.

(5) ^*  Az egyetemes postai szolgáltató az (1)–(4) bekezdés szerint, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató a (2) bekezdés szerint vezetett nyilvántartások – a miniszter által rendeletben meghatározott – adatait az üzleti év utolsó napját követő hat hónapon belül köteles megküldeni a Hatóságnak. A 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés alapján a partnerszervezet által ellátott tevékenységre vonatkozó bevételi adatokat az egyetemes postai szolgáltató e bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében küldi meg a Hatóság részére.

(6) Az egyetemes postai szolgáltató számviteli nyilvántartási rendszerének alkalmasnak kell lennie az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége számításának kimutatására és méltánytalan többletterhének alátámasztására.

(7) A postai szolgáltatókra vonatkozó számviteli követelményeknek való megfelelést az egyetemes és az engedélyköteles szolgáltatásokat nyújtó postai szolgáltatók kötelesek saját költségükön a szolgáltatótól független könyvvizsgálóval évente ellenőriztetni és tanúsíttatni. A könyvvizsgáló tanúsítványát nyilvánosságra kell hozni.

VIII. FEJEZET

ÁLLAMI FELADATOK

37. A postai ágazat irányításának állami feladatai

59. § (1) E törvény alkalmazásában állami feladat:

a) a nemzeti postapolitika kialakítása, a végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése; az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása;

b) ^*  a postai ágazatban a kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi, védelmi és biztonsági, valamint honvédelmi igények érvényesítése, továbbá ezek megvalósításának ellenőrzése;

c) a postai ágazattal összefüggő nemzetközi feladatok ellátása;

d) a postai ágazat állami intézményrendszerének hatékony működtetése, a szakmai érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés;

e) a postai szolgáltatások szabályozásának összeegyeztetése az adatvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel;

f) a postai hálózatok, a postai szolgáltatók és a szolgáltatások együttműködési feltételeinek szükség szerinti biztosítása;

g) ^*  a postai szolgáltatások biztonságának növeléséhez, a különleges jogrend és az összehangolt védelmi tevékenység időszakának feladataira történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek biztosítása a nemzeti és nemzetközi elveknek megfelelően, amelynek keretében a postai szolgáltató jogszabályban foglaltak szerint

ga) felkészül a különleges jogrend, valamint összehangolt védelmi tevékenység idejére irányadó, jogszabályban meghatározott feladatokra;

gb) a védelmi és az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos részletes feladatok meghatározására, azok végrehajtásának szervezeti és működési feltételei biztosítására jogszabályban meghatározottak szerint tervet készít.

h) a postai ágazattal összefüggő tevékenységekhez és azok szabályozásához, felügyeletéhez szükséges információs és statisztikai rendszer működtetése.

(2) Magyarországot az Egyetemes Postaegyesület Kongresszusain a Kormány által meghatalmazottak, az Egyetemes Postaegyesület operatív munkájában pedig a miniszter, a Hatóság, valamint az egyetemes postai szolgáltató képviselik.

38. A Kormány feladatai

60. § A Kormány az állami feladatok közül:

a) kialakítja a nemzeti postapolitikát, a postai tevékenységek és a szolgáltatások alapvető elveit és feltételeit, valamint a postai infrastruktúra fejlesztésére irányuló állami programokat;

b) megköti a postaszolgálattal összefüggő nemzetközi szerződéseket, gondoskodik Magyarország képviseletéről a postaszolgálattal kapcsolatos különböző nemzetközi szervezetekben;

c) gondoskodik – a fogyasztóvédelemért felelős miniszteren keresztül – a felhasználói érdekek érvényre juttatásáról;

d) ^*  meghatározza a postai szolgáltatások biztonságának, a különleges jogrend és az összehangolt védelmi tevékenység idejére való felkészítésének rendszerét, ezzel összefüggésben biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;

e) meghatározza a postaszolgálat területén az általános és speciális nemzetbiztonsági érdekek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

f) ^*  összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti a postai szolgáltatásokat;

g) amennyiben szükséges, gondoskodik az egyetemes postai szolgáltatás nettó költsége méltánytalan többletteher-megtérítéséről;

h) ellátja az uniós jogszabályokban a tagállamra delegált információszolgáltatással, kapcsolattartással és egyéb együttműködéssel kapcsolatos feladatokat.

39. A miniszter feladatai

61. § A miniszter az állami feladatok közül:

a) előterjeszti a Kormány számára a nemzeti postapolitikára vonatkozó javaslatot, és gondoskodik az erről szóló határozat végrehajtásáról;

b) figyelemmel kíséri az egyetemes postai szolgáltatás ellátásának helyzetét és intézkedik a szolgáltatás biztosítása érdekében, megköti és szükség esetén módosítja az Egyetemes Postai Közszolgáltatási szerződést;

c) ^*  a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével koordinálja a postai ágazattal kapcsolatos polgári, kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, rendvédelmi és védelmi tevékenységet;

d) ^*  a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével kijelöli a védelmi feladatok ellátásában részt vevő postai szolgáltatót, meghatározza a különleges jogrend időszakának helyzeteire történő felkészüléssel kapcsolatos feladatokat;

e) irányítja a postaszolgálattal összefüggő nemzetközi feladatok ellátását, előkészíti a Kormány postai ágazattal kapcsolatos nemzetközi tevékenységét, gondoskodik a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról, ellátja a Magyarország képviseletét a postai ágazattal kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, továbbá olyan nemzetközi együttműködési megállapodásokat köt, amelyek nem tartoznak az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe;

f) ellátja az uniós jogszabályokban a tagállamra delegált információszolgáltatással, kapcsolattartással és egyéb együttműködéssel kapcsolatos feladatokat;

g) ^*  a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével részt vesz a postai ágazat nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak végrehajtásában;

h) a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről;

i) koncepciókat és programokat dolgoz ki a postai tevékenységek, szolgáltatások fejlesztésére, a kidolgozott koncepciók alapján hozzájárul ezek megvalósításának feltételeihez;

j) gondoskodik a postai szolgáltatások színvonalának javításáról a szabványosítás, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásával;

k) az ügykörben érintett miniszterrel egyetértésben meghatározza az egyetemes postai szolgáltatás keretében küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokra vonatkozó belföldi postai szolgáltatás díjának meghatározási módszerét;

l) ^*  megállapítja a méltánytalan többletteher összegét és annak az egyetemes postai szolgáltató számára megtérítésre kerülő mértékét.

40. A Hatóság postai feladatai

62. § ^*  A postai ágazat hatósági feladatait a Hatóság látja el. Ennek keretében a Hatóság eljár a postai szolgáltatások bejelentésével, engedélyezésével, az ehhez kapcsolódó, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a postai szolgáltatások ellenőrzésével, a postai szolgáltatási piac hatósági és piacfelügyeletével, a postai szolgáltatók adatszolgáltatásával, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés felhasználói jogokat érintő rendelkezései teljesítésének ellenőrzésével, a nettó elkerülhető költség számításának ellenőrzésével kapcsolatos és egyéb hatósági ügyekben.

63. § A Hatóság

a) legalább évente nyilatkozik a hatáskörével összefüggő, a postapiacra vonatkozó jogszabály megalkotásának és módosításának szükségességéről, illetve közreműködik a hatáskörével összefüggő jogszabályok előkészítésében;

b) kétévente – első alkalommal 2016. június 30-ig – jelentést készít az Országgyűlés számára a liberalizált postapiac fejlődéséről, e törvény céljainak megvalósulásáról, beleértve a postai szolgáltatók hálózatai közötti hozzáférési viszonyok alakulását és amennyiben a felhasználók érdekeinek védelme vagy az eredményes verseny előmozdítása megköveteli, jogszabály megalkotására vonatkozó javaslatot tesz az egyetemes postai hálózat elemeihez vagy az egyetemes postai szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásokhoz való átlátható, megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosításával kapcsolatban;

c) ellátja a postai szolgáltatással kapcsolatos honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti a postai ágazat ügyeleti szolgálatát;

d) ellátja az egyetemes postai szolgáltatások költségszámításával és a postai szolgáltatók számviteli szétválasztásával összefüggő ellenőrzési feladatokat;

e) ^* 

f) ellátja az európai uniós jogi aktusokban a nemzeti szabályozó hatóságra delegált információszolgáltatással, kapcsolattartással és egyéb együttműködéssel kapcsolatos feladatokat;

g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

41. Együttműködés más hatóságokkal

64. § (1) A Hatóság feladatainak ellátása érdekében együttműködik

a) a postai piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, továbbá az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatallal,

b) ^*  a postai szolgáltatások piacával kapcsolatos, felhasználókat érintő ügyekben a külön törvényekben meghatározott hatásköri szabályoknak megfelelően a fogyasztóvédelmi hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal,

c) a postai szolgáltatások piacával kapcsolatos, a személyes adatok védelmét érintő ügyekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

d) ^*  a 37. § (1) bekezdése alapján az engedély szempontjából figyelembe vett munkajogi jogsértésekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása érdekében a foglalkoztatás-felügyeleti hatósággal, az állami adóhatósággal, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatósággal, valamint az idegenrendészeti hatósággal,

e) ^*  a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások vonatkozásában a Felügyelettel.

(2) A Hatóság a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó hatósági nyilvántartások adatait – az e törvényben meghatározott kötelezettségekkel összefüggésben – felhasználhatja.

(3) A Hatóság és az (1) bekezdésben foglalt hatóságok az együttműködés során kötelesek biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság többek között értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról, és az átvevő hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál. A Hatóság és az (1) bekezdésben foglalt hatóságok az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

42. A Hatóság és annak eljárásai

65. § (1) ^*  A Hatóság egyes eljárásaiban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az egyes eljárástípusok keretében az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazza.

(2) ^*  A Hatóság és a szolgáltató közötti kapcsolattartás kizárólag a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történik. A bejelentéseket és kérelmeket, továbbá a jogszabály, valamint a jogszabály alapján a Hatóság által előírt adatszolgáltatásokat a szolgáltató a Hatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjesztheti elő. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(3) ^*  A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – hatvan nap.

(4) A Hatóság eljárásai során az egyetemes szolgáltatót e törvény erejénél fogva ügyfélnek kell tekinteni minden olyan eljárásban, amely a 23. §-ban foglalt, a hozzájárulás-fizetéssel kapcsolatos kötelezettség megsértése vagy a 30. § (1) bekezdésében foglalt kizárólagos jog megsértése kapcsán indult.

(5) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(6) ^*  A Hatóság Hivatalának postai hatósági ügyekben hozott elsőfokú döntése ellen az ügyfél a Hatóság elnökéhez fellebbezhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.

(7) ^* 

(8) ^*  Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.

(9) ^*  Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(10) ^*  Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.

(11) ^*  A Hatóság a tényállás tisztázása során kötelezheti az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.

66. § (1) A Hatóság a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabály, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés, a Hatóság határozata, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak megsértőjével (a továbbiakban: jogsértő) szemben jogkövetkezményt alkalmazhat.

(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hatóság az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.

67. § (1) A Hatóság a jogkövetkezményt, valamint annak mértékét – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontok alkalmazása nélkül, amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hatóság – a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett – megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság – a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül – a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy a jogsértővel hatósági szerződést köthet.

(4) A Hatóság további jogkövetkezményként:

a) kötelezheti a jogsértőt a határozatban foglalt közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán vagy sajtótermékben történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;

b) a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát vagy a határozatban foglalt közleményt országos napilapban is nyilvánosságra hozhatja, különösen, ha ez súlyos érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja;

c) a kötelezettségek súlyos és ismétlődő megsértése esetén 10–90 napig terjedő időtartamra felfüggesztheti a postai szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogosultságot.

68. § (1) A Hatóság a következő jogsértések esetében alkalmazhat bírságot:

a) bejelentési, engedélykérési kötelezettség elmulasztása,

b) postai szolgáltatás bejelentéstől, engedélytől vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeitől eltérő nyújtása,

c) e törvényben, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben vagy a szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott minőségi követelmények nem teljesítése,

d) adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése (a szolgáltató téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, vagy a postai szolgáltatással kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza),

e) a számviteli szétválasztási kötelezettség megsértése,

f) az egyetemes postai szolgáltatás díjának kialakítására vonatkozó szabályok megsértése,

g) a postai szolgáltató panaszkezelésére és panaszok közzétételére vonatkozó szabályok megsértése,

h) a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettség nem teljesítése, kivéve a postai szolgáltatási szerződés megszegését és a kártérítési felelősséget.

(2) A bírság összegének felső határa az (1) bekezdés

a) a) és b) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a;

b) c) és d) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,3%-a;

c) e)–h) pontjában meghatározott esetben a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,2%-a.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából árbevételen a jogsértőnek a postai szolgáltatásból származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

(4) Ha a jogsértő az előző évben nem végzett vagy tizenkét hónapnál rövidebb ideig végzett postai szolgáltatásnak minősülő tevékenységet, akkor a jogsértés megállapításától visszafelé számított időszakot, de legfeljebb tizenkét hónapot kell a bírság szempontjából figyelembe venni.

(5) ^*  Árbevételi adatok hiányában a bírság felső határa ötvenmillió forint.

(6) ^*  Ismételt jogsértés esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(7) ^*  A bírság ismételt jogsértés esetén ismételten is kiszabható. Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a véglegessé vált hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabály, általános szerződési feltétel tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(8) ^*  Az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított, a központi költségvetés részére, illetve a Hatóságnak fizetendő díjak, bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

69. § (1) A Hatóság a szolgáltatási engedélyt visszavonja vagy – bejelentésköteles postai szolgáltatás esetén – megtiltja a postai szolgáltatás nyújtását, és a postai szolgáltatást vagy a postai szolgáltatót a nyilvántartásból törli, ha

a) ellenőrzése során megállapította, hogy a postai szolgáltató a postai szolgáltatásra vonatkozó súlyos jogszabálysértést követett el, illetve a szolgáltatási engedélyben vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérően nyújtja szolgáltatását;

b) ellenőrzése során megállapította, hogy a postai szolgáltató az ellenőrzés időpontjában e törvényben meghatározott feltételek alapján az engedélyre vagy a bejelentésköteles postai szolgáltatás nyújtására nem lenne jogosult;

c) a postai szolgáltatás minősége az e törvényben és a szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott követelményektől lényeges tartalmi elemeiben eltér;

d) a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben foglaltaktól jogellenesen és lényegesen eltérő gyakorlatot folytat;

e) a jogutód – jogutódlás esetén – nem felel meg a postai szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételeknek;

f) jogerős bírósági határozat erre kötelezi;

g) a szolgáltató megszűnik;

h) a 13. § (7) bekezdésében, valamint a 23. § (9) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) ^*  Az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott esetekben a postai szolgáltató engedélye csak abban az esetben vonható vissza, vagy a szolgáltatás nyújtása csak akkor tiltható meg, ha a postai szolgáltató a jogsértések megszüntetése érdekében meghozott véglegessé vált határozat ellenére a jogsértő állapotot 45 napon belül nem szüntette meg vagy a megszűntetést követően a határozat véglegessé válásától számított egy éven belül a 68. § (7) bekezdése szerinti ismételt jogsértést követ el.

(3) ^*  Az a postai szolgáltató vagy jogutódja, akinek szolgáltatási engedélyét a Hatóság visszavonta, illetve akinek a szolgáltatás nyújtását megtiltotta, az engedély visszavonásától vagy a tiltó határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül újabb szolgáltatási engedély iránti kérelmet nem nyújthat be, illetve postai szolgáltatást nem folytathat.

43. Általános hatósági felügyelet

70. § (1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból – feladat- és hatáskörének keretében – jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban, általános szerződési feltételekben, hatósági határozatban, továbbá az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésnek a felhasználói jogokat érintő szabályaiban foglaltak érvényesülését, betartását.

(2) ^*  Amennyiben a Hatóság hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntés megsértését, az ügy összes körülményei, az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a hatósági döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.

(5)–(6) ^* 

(7) A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Hatóság felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(8) A (7) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

44. Hatósági szerződés

71. § (1) ^*  A Hatóság, az e törvényben meghatározott esetben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében – az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel – hatósági szerződést köthet.

(2) ^*  A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, vagy amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze véglegessé vált és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.

(3) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.

(4) ^*  Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, akkor az ügyintézési határidő 120 nap.

72. § (1)–(3) ^* 

(4) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult – a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(5) A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(6) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

45. Piacfelügyelet

73. § (1) A Hatóság – saját hatósági hatásköre keretében – a postai piac zavartalan, eredményes működésének, a postai szolgáltatást nyújtók, a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági felügyeleti jogkörében piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2) A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a postai piac működését, az arra vonatkozó szabályokban, általános szerződési feltételekben foglaltak érvényesülését és arról – nem hatósági hatáskörben – elemzést, értékelést készít. Az elemzések, értékelések üzleti titkot nem sértő részeit internetes oldalán közzéteszi

(3) A Hatóság az előző év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet a Hatóság elnöke hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, a Hatóság elnöke jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.

(4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.

(5) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként a Hatóság saját eljárásában valamennyi ügyfélre vonatkozó, egységes, egybefoglalt hatósági döntésében

a) értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggő jogérvényesülést, amelynek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint meghatározza a jogkövetkezményeket,

b) meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogkövetés előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos hatósági beavatkozás irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, a postapolitikára vonatkozó következtetéseit.

(6) A Hatóság piacfelügyeleti döntésében szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja.

(7) A Hatóság évente beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Hatóság annak – a Hatóság elnöke általi – elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.

(8) A Hatóság piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti tevékenységet.

(9) A piacfelügyeleti eljárást – ideértve a piacfelügyeleti terv alapján indítandó piacfelügyeleti eljárást is – megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.

(10) ^*  A piacfelügyeleti ellenőrzés az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzésnek minősül.

(11) ^* 

(12) A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Hatóság felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(13) A (12) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

46. Nyilvántartások vezetése

74. § (1) ^*  A Hatóság a postai szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról közhiteles nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az egyetemes postai szolgáltató és az általa nyújtott szolgáltatások adatait, valamint az engedélyköteles illetve a bejelentésköteles szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatók által az engedélyben vagy a bejelentésben feltüntetett adatokat. A nyilvántartás részét képezik az engedély iránti kérelem vagy a bejelentés mellékletei. A közhiteles nyilvántartásba való betekintés jogát mindenki számára biztosítani kell, kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.

(2) ^*  A Hatóság a közhiteles nyilvántartás alapján internetes oldalán közzéteszi és naprakészen tartja a postai szolgáltatók jegyzékét. A jegyzék tartalmazza:

a) a postai szolgáltatók nevét (elnevezését),

b) a postai szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás kategória megnevezését e törvény alapján,

c) a szolgáltató által alkalmazandó – a postai szolgáltató azonosítására is alkalmas – jelzés mintáját,

d) a szolgáltatás nyújtásának földrajzi (közigazgatási) területét,

e) ^*  a szolgáltató által az engedélyben, illetve bejelentésben megjelölt központi ügyfélszolgálatnak az elérhetőségét (különösen: cím, telefonszám, e-mail és internetes honlap),

f) a jogszabályban meghatározott egyéb adatot.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. Vegyes rendelkezések

75. § (1) ^*  A Kormány által a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása, valamint az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatás nyújtására rendeletben kijelölt postai szolgáltató jogosult olyan nem postai szolgáltatás nyújtására, melynek keretében vállalja a címzett részére kézbesítendő postai küldemény felbontását, arról elektronikus másolat készítését, és címzetthez eljuttatását a címzett rendelkezései szerint. A kijelölt szolgáltató ennek keretében jogosult hiteles elektronikus másolat készítésére is a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítására irányuló szolgáltatás szabályai szerint azzal, hogy az így készített elektronikus másolat bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú irat bizonyító erejével.

(2) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott postai szolgáltató jogosult olyan nem postai szolgáltatás nyújtására, melynek keretében a postai feladás részeként a feladó által átadott elektronikus dokumentumról papír alapú másolatot készít, majd azt kézbesíti. A Kormány által rendeletben kijelölt postai szolgáltató ennek keretében jogosult hiteles papír alapú másolat készítésére is az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítására irányuló szolgáltatás szabályai szerint azzal, hogy az így készített papír alapú másolat bizonyító ereje megegyezik az eredeti elektronikus irat bizonyító erejével.

(3) ^*  A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 116/A. § (1) bekezdésben meghatározott – az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló – személy a Bszt. 116/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelményeket oly módon is teljesítheti, hogy – a munkáltatója vagy a munkáltatójával jogviszonyban álló befektetési vállalkozás által – az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyre előírt szakmai képességekre és kompetenciákra vonatkozó részletes szabályokról szóló MNB rendeletben meghatározottaknak tesz eleget.

48. Hatálybalépés

76. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.

(1a) ^*  A 14. § (3) bekezdése, a 19. § (2) bekezdés d) pontja, a 21. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése és a 33. § az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) ^*  A 21. § (2)–(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

(2a) ^*  A 21. § (2)–(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése hatálybalépésének naptári napját a miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(3) A 65. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény rövidítése: Postatv.

49. Átmeneti rendelkezések

77–77/C. § ^* 

77/D. § ^*  E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

77/E. § ^*  A postai szolgáltató az egészségügyről szóló törvény szerint elrendelt egészségügyi válsághelyzetben jogosult a könyvelt postai küldeményeket az e törvénynek a személyes átadással történő kézbesítésére vonatkozó rendelkezései mellőzésével kézbesíteni. A személyes átadás mellőzésével történő kézbesítés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

50. Felhatalmazó rendelkezések

78. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) ^*  a postai szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének részletes szabályait, valamint az egyetemes postai szolgáltató igénybevételi lehetőségének biztosítására vonatkozó követelményeket, és az ennek megsértése esetén eljáró hatóságot.

b) a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás részletes szabályait; ^* 

c) a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeinek kötelező tartalmi elemeit, a postai szolgáltatásból kizárt, vagy feltételesen szállítható küldemények körét; ^* 

d) ^*  a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására és műszaki leírására, valamint telepítésére vonatkozó feltételeket és követelményeket.

e) ^*  a postai szolgáltatások különleges jogrend időszaki, valamint az összehangolt védelmi tevékenységre való felkészítésének rendszerét, feladatait, működési feltételeit; ^* 

f) a postai szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját és a postai közreműködőt terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket;

g) ^*  a postai szolgáltatók, a postai közreműködők és a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetek együttműködésének részletes szabályait;

h) ^*  az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a személyes átadás mellőzésével történő kézbesítés részletes szabályait.

(1a) ^*  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 60. § f) pontja szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a védelmi feladatokban részt vevő postai szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását; ^* 

b) a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének részletes szabályait; ^* 

c) az egyetemes postai szolgáltatások költségszámítására és az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége számítására vonatkozó elveket és szabályokat; ^* 

d) az engedélyköteles szolgáltatások nyújtására vonatkozó szolgáltatási engedély megadásához szükséges vagyoni biztosíték mértékét és szabályait; ^* 

e) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására vonatkozó nyilvános pályázat szabályait.

(3) ^*  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg

a) az egyetemes postai szolgáltatás keretében küldeményenkénti díjszabás szerint feladott, 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokra vonatkozó belföldi postai szolgáltatás díjának meghatározási módszerét,

b) a 26. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

a) a NATO Fegyveres Erők Futár- és Tábori Posta Szolgálatáról szóló 2109 LOG (EDITION 5) egységesítési dokumentum végrehajtásának rendjét;

b) a táboriposta-küldemények és a tábori posta számára feladható postai küldemények forgalmának, átmeneti korlátozásának rendjét.

(5) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a Hatóság eljárásainak díjai és a felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit, valamint e díjak mértékét;

b) a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges, a piaci szereplők által szolgáltatott – a személyes adatokat nem érintő – adatok körét, a piaci szereplőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit, a Hatóság adatkezelésére, nyilvántartás-vezetésére vonatkozó szabályokat, valamint a kérelmezőkkel, bejelentőkkel és a szolgáltatókkal történő kapcsolattartás formai követelményeit; ^* 

c) a postai szakértői tevékenység típusait, folytatásuk részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;

d) a postai ágazat ügyeleti rendszerének létrehozását, működését, feladatait és hatáskörét; ^* 

e) a postai szolgáltatók panaszkezelési nyilvántartásának szabályait. ^* 

51. Az Európai Unió jogának való megfelelés

79. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

b) a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról szóló, 2002. június 10-i 2002/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

c) a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(1a) ^*  E törvény a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) E törvény az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 106. cikk (2) bekezdése és a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (HL C 8; 2012.01.11.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(3) ^*  E törvény a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdése szerinti eltérést tartalmaz.

52. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

80. § ^* 

81. § (1) ^* 

(2) ^* 

53. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

82. § E törvény 62. §-a az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.