2009. évi IV. törvény

a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről ^* 

A gazdasági lehetőségekkel összhangban a gazdasági válság hatásainak tompítása és a rászorult, lakáscélú kölcsönnel rendelkező természetes személyek terheinek mérséklése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

1. álláskereső: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott fogalom,

2. ^*  áthidaló kölcsön: a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által a lakáscélú kölcsönszerződésben meghatározott törlesztési kötelezettség teljesítéséhez a természetes személy részére folyósított kölcsön,

3. foglalkoztató: akivel a természetes személy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt,

4. háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége,

5. ^*  lakáscélú kölcsön: a természetes személy, mint adós vagy adóstárs és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynek hitelkockázati fedezete a Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog,

6. ^*  késedelmes tartozás: a természetes személy által

a) a lakáscélú kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződésben,

b) az életbiztosítási szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén az életbiztosítási szerződésben, lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén lakás-előtakarékossági szerződésben

vállalt, lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségből eredő tartozás, ha a késedelembe esés időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét meghaladó tartozás folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll,

7. lakóingatlan: a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban

a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan – ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki – a hozzá tartozó földrészlettel,

b) tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese,

8. munkaviszony: az Flt.-ben meghatározott fogalom,

9. ^*  pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézményt is,

10. természetes személy:

a) a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,

b) ^*  a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint – Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

c) ^*  a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Tv.) foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik,

d) a hontalan, ha a Tv.-ben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

2. § (1) ^*  A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel

a) a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 80%-ért,

b) a 3/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 70%-ért.

(2) Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban: hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) ^*  a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a természetes személy munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának megszűnését követően kerül sor a hitelszerződés aláírására a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel,

b) a pénzügyi intézmény forintban folyósítja az áthidaló kölcsönt, amely a természetes személy lakáscélú kölcsöntartozásának törlesztésére használható fel,

c) az áthidaló kölcsön összege nem haladhatja meg

ca) a hitelszerződés aláírásáig a lakáscélú kölcsön alapján a természetes személyt terhelő, de meg nem fizetett törlesztési kötelezettség, és

cb) ^*  a hitelszerződés aláírását követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig a lakáscélú kölcsön alapján a természetes személyt terhelő törlesztési kötelezettségnek a 3. § (1) bekezdésének e) pontjában vagy a 3/A. § (2) bekezdésének b) pontjában vállalt törlesztéssel csökkentett

összegét,

d) a pénzügyi intézmény a hitelszerződés aláírását követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig fizetési kötelezettséget nem írhat elő,

e) a természetes személy az áthidaló kölcsönre a d) pontban meghatározott időpontot követően legfeljebb a három havi BUBOR-nak (Budapest Interbank Offered Rate) megfelelő mértékű kamatot fizet, azzal, hogy a pénzügyi intézmény a kamat mértékét első alkalommal a d) pontban meghatározott időpontban, ezt követően évente állapítja meg,

f) ^*  az áthidaló kölcsönt és a kamatot a d) pontban meghatározott időpontot követően

fa) a 3. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb százhúsz hónap alatt,

fb) ^*  a 3/A. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb kilencvenhat hónap alatt

törleszti havi részletekben a természetes személy azzal, hogy hitelszerződés lejáratának időpontja nem haladhatja meg a lakáscélú kölcsön lejáratának időpontját.

(3) A pénzügyi intézmény a természetes személy részére a hitelszerződéssel kapcsolatban a tőke és a kamat összegén kívül egyéb (így különösen a hitelbírálattal, a rendelkezésre tartással, a folyósítással, a kezeléssel, az elő- és végtörlesztéssel összefüggő) fizetési kötelezettséget nem írhat elő.

(4) ^*  A természetes személy 2011. június 30. napjáig kezdeményezheti a hitelszerződés megkötését. A természetes személynek a hitelszerződés aláírásáig be kell nyújtania a 3. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratok eredeti vagy hitelesített másolati példányát.

(5) ^*  Ha a természetes személy nem, vagy csak részben teljesíti a 3. § (1) bekezdésének e) pontjában vagy a 3/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott vállalását, akkor az (1) bekezdés szerinti készfizető kezesség a hitelszerződés alapján a szerződésszegés időpontjáig folyósított összegre vonatkozóan áll fenn.

(6) A pénzügyi intézménynek a lakáscélú kölcsön felmondásával egyidejűleg a hitelszerződést is fel kell mondania.

(7) A pénzügyi intézmény a készfizető kezesség beváltását legkésőbb a hitelszerződés

a) felmondása esetén a felmondás időpontját, vagy

b) lejáratának időpontját

követő harmincadik napig kezdeményezheti.

(8) Az (1) bekezdés szerinti készfizető kezességvállalásért kezességvállalási díjat nem kell fizetni és az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(9) ^*  Ha a készfizető kezesség beváltása vagy a tartozás behajtása során az adóhatóság megállapítja, hogy a természetes személy vagy a háztartás más tagja a 3. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában, vagy a 3/A. § (2) bekezdésében foglaltak igazolása során hamisított, valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal megtévesztette a pénzügyi intézményt, akkor a természetes személynek a kezesség beváltásakor kifizetett összeg 150%-át kell megfizetnie.

(10) ^*  Az előtörlesztésként fizetett összeget

a) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott időpontig először a lakáscélú kölcsön,

b) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott időpontot követően először az áthidaló kölcsön

törlesztéseként kell elszámolni.

3. § (1) A természetes személynek és a háztartásának a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) ^*  a természetes személynek 2008. szeptember 30-át követően szűnt meg a munkaviszonya vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya,

b) a természetes személy álláskeresőnek minősül,

c) a háztartás tagjainak lakóhelye vagy tartózkodási helye a lakáscélú kölcsön biztosítékául szolgáló lakóingatlan,

d) a lakáscélú kölcsön biztosítékául szolgáló lakóingatlanon kívül a háztartás tagjai a hitelszerződés aláírásakor más lakóingatlannal nem rendelkeznek,

e) a természetes személy vállalja a 2. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időpontig

ea) lakáscélú kölcsön esetén havonta legalább tízezer forint összegű törlesztés megfizetését, vagy

eb) életbiztosítási szerződéssel, lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnésekor hatályos szerződés szerinti biztosítási díj, megtakarítási összeg megfizetését,

f) a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és folyósított összege nem haladhatja meg a húszmillió forintot, azzal, hogy más devizanem esetén a tartozás összegét a folyósítás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani,

g) ^*  a lakáscélú kölcsön alapján fennálló tartozás a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnésekor nem minősül késedelmes tartozásnak,

h) ^*  a lakóingatlan piaci értéke a lakáscélú kölcsön folyósításának időpontjában nem haladja meg a harmincmillió forintot,

i) ^*  a lakáscélú kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés aláírására 2009. június 30-ig kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a természetes személy a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnésével kapcsolatos irattal igazolja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat a természetes személy az állami foglalkoztatási szerv által kiállított irattal igazolja.

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakat a háztartás tagjai a melléklet szerinti nyilatkozat megtételével igazolják.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén nem kell figyelembe venni azt a lakóingatlant,

a) amely a háztartás tagjain kívüli személy haszonélvezeti jogával terhelt, vagy

b) amelynek a háztartás tagjain kívüli személy is a tulajdonosa.

(6) Az (1) bekezdés f) pontja esetén, ha a pénzügyi intézmény és a természetes személy között több szerződés jött létre, akkor a lakáscélú kölcsönök együttes szerződés szerinti és folyósított összege nem haladhatja meg a húszmillió forintot.

3/A. § ^*  (1) ^*  Ha a természetes személy a 3. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában foglalt feltételeknek nem felelt meg, de hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzete, illetőleg teherviselő képessége a megváltozott körülmények következtében nem teszi lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését, és valószínűsíti, hogy ez az állapot átmenetileg áll fenn, akkor kezdeményezheti a hitelszerződés megkötését a pénzügyi intézménynél.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a természetes személyre és a háztartására a 3. §-ban foglaltakat a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, továbbá a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni,

b) ^*  a 3. § (1) bekezdésének ea) alpontjától eltérően a természetes személy vállalja a 2. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időpontig lakáscélú kölcsön esetén havonta legalább húszezer forint összegű törlesztés megfizetését, vagy életbiztosítási szerződéssel, lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén a szerződés szerinti biztosítási díj, megtakarítási összeg megfizetését,

c) ^*  a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlete, vagy a hitelszerződés megkötése kezdeményezésének időpontjában fizetendő törlesztőrészlete nem haladja meg a háztartás nettó havi jövedelmének 60%-át,

d) a 3. § (1) bekezdésének f) pontjától eltérően a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és folyósított összege nem haladhatja meg

da) ^*  a tizenötmillió forintot, ha a háztartás tagjainak száma ötnél kevesebb,

db) a húszmillió forintot, ha a háztartás tagjainak száma öt vagy annál több,

azzal, hogy más devizanem esetén a tartozás összegét a folyósítás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani,

e) ^*  a 3. § (1) bekezdésének g) pontjától eltérően a lakáscélú kölcsön alapján fennálló tartozás a hitelszerződés megkötésének kezdeményezésekor nem minősül késedelmes tartozásnak,

f) ^*  a hitelszerződés megkötésének kezdeményezését megelőző hónapban a lakáscélú kölcsön törlesztőrészletének és a háztartás nettó havi jövedelmének a hányadosa legalább 25%-kal meghaladja a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészletének és a háztartás akkori nettó havi jövedelmének a hányadosát,

g) a háztartást a pénzügyi intézmény – a belső szabályzata szerint végzett adósminősítés alapján – hitelezhetőnek minősíti.

(3) ^*  Ha a természetes személy a (2) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően nem tudja a háztartás a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlet időpontjára vonatkozó jövedelmi adatait a pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátani, akkor a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészletének évében a háztartás tagjainak adóbevallásában szereplő nettó jövedelem egy havi átlagát kell a pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátani, vagy ezen információ hiányában a pénzügyi intézménynél a lakáscélú kölcsönszerződés megkötésekor rendelkezésre álló jövedelmi adatokat kell a hitelszerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek alapul vennie.

3/B. § ^*  E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a pénzügyi intézmény mint lízingbeadó és a természetes személy mint lízingbevevő között létrejött, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is azzal, hogy ahol e törvény

a) lakáscélú kölcsönt említ, ott pénzügyi lízinget,

b) törlesztő részletet említ, ott lízingdíjat,

c) adóst említ, ott lízingbevevőt,

d) adóstársat említ, ott társszerződőt,

e) áthidaló kölcsönt említ, azon a kölcsön nyújtására jogosult lízingbeadó, valamint a kölcsön nyújtására engedéllyel nem rendelkező lízingbeadóval megállapodást kötött más pénzügyi intézmény által a pénzügyi lízingszerződésben megállapított lízingdíj teljesítéséhez nyújtott hitelt

kell érteni.

4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1–3. §-a és e § (3) és (4) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba. ^* 

(3) Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg. ^* 

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. ^* 

5. § ^* 

Melléklet a 2009. évi IV. törvényhez ^* 

Nyilatkozat