Törvénytár
194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet
az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről
A Kormány az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
1. § A növényvédelmi, takarmány-ellenőrzési, élelmiszer-ellenőrzési és élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 59–63. §-ának figyelembevételével kell megállapítani az e rendeletben leírtak szerint.
2. § * (1) Az adóhatóságnál a jogsértést okozó tevékenységgel kapcsolatban bejelentett jövedelemmel nem rendelkező személyeket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, ötszáz millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező ügyfélnek kell tekinteni.
(2) E rendelet alkalmazásában tétel – az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusának kifejezetten erre vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában – az ellenőrzött egységben található, azonos megnevezésű, kiszerelésű és jelölésű, azonos feltételek mellett előállított, az áru és az előállítás szempontjából azonos megítélésű termékegyedek összessége.
(3) E rendelet alkalmazásában a tétel értéke az adott előállító, illetve forgalmazó helyen az ellenőrzés, illetve mintavétel időpontjában alkalmazott bruttó egységár és a tétel mennyiségének szorzata.
(4) Ha a tétel értéke nem állapítható meg, vagy az eljárás során az adott tétel szokásos értékénél húsz, vagy annál több százalékkal kevesebb állapítható meg, akkor az adott tételnek a szokásos piaci árát kell figyelembe venni.
(5) E rendelet alkalmazásában azonos tényállású jogsértés alatt mind a jogszabály, mind az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa ugyanazon rendelkezésének megsértését érteni kell.
(6) * A helyszíni bírság összegét a Tv. 59/A. §-ában foglaltakra figyelemmel úgy kell megállapítani, hogy annak összege – maradék nélkül – 5000-rel osztható legyen.
Növényvédelmi bírság
3. § A növényvédelmi bírság összegét a Tv. 59. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani.
3/A. § * A környezetben tartósan megmaradó, növényvédő szer hatóanyagú szerves szennyező anyagok forgalomba hozatalára vagy felhasználására vonatkozó, az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és a tanácsi rendelet 3. cikk (1) és (2) bekezdésében megjelölt kötelezettség elmulasztása vagy megsértése esetén a növényvédelmi bírság összegét az 1. számú melléklet B) táblázatában foglaltak szerint kell megállapítani.
4. § (1) Az 1. számú melléklet A) táblázat c) pontjában foglaltak esetén a növényvédelmi bírság alapja a károsítóval fertőzött terület mérete.
(2) * A károsítóval való fertőzöttséget a növényvédelmi tevékenységről szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. Nem állapítható meg a károsítóval való fertőzöttség, amennyiben a szántó vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen megművelt területen a károsító felületi borítottságának átlaga az 5%-ot nem haladja meg.
(3) Amennyiben a külterületi, károsítóval fertőzött terület károsító borítottságának átlaga
a) a 10%-ot nem haladja meg, a növényvédelmi bírság mértéke megegyezik az adott fertőzött területre, az 1. számú melléklet A) táblázat c) pont 2. alpontja szerint irányadó bírságtétel legalacsonyabb összegével;
b) az 50%-ot meghaladja, a növényvédelmi bírság mértéke megegyezik az adott fertőzött területre, az 1. számú melléklet A) táblázat c) pont 2. alpontja szerint irányadó bírságtétel legmagasabb összegével.
5. § (1) Az 1. számú melléklet B) táblázatában foglalt jogsértések esetére megállapított növényvédelmi bírság összege nem lehet kevesebb, az adott tényállásra az 1. számú melléklet C) táblázatban meghatározott legkisebb mértéknél.
(2) A növényvédelmi bírság összege a (3) bekezdésben leírtak kivételével különös méltánylást érdemlő esetben mérsékelhető, de nem lehet kevesebb a Tv. 59. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb összegnél.
(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a növényvédelmi bírság összegét az 1. számú melléklet irányadó bírságtétele szerint kiszabott bírság összegének felével kell növelni.
6. § * Amennyiben a jogsértő magatartással az 1. számú melléklet A) táblázat b) pontjában, illetve a illetve a B) táblázat d) és e) pontjában szereplő esetekből több is megvalósul, a bírság mértékét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani.
Takarmány-ellenőrzési bírság
7. § (1) A takarmány-ellenőrzési bírság alapösszegének mértéke:
a) az előírt mennyiségtől eltérő mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt, takarmány-adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot, mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmazó takarmány esetén: a tétel értékének háromszorosa,
b) minőségében az állat egészségét veszélyeztető mértékben károsodott takarmány esetén: a tétel értékének kettő és félszerese,
c) ha a takarmány beltartalmi értéke a Tv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől: a tétel értékének kétszerese,
d) a takarmányjelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének kétszerese,
e) az előírt gyártmánylappal nem rendelkező takarmány esetén: a tétel értékének másfélszerese,
f) a b) pontban említettől kisebb mértékben minőségében károsodott takarmány esetén: a tétel értékének másfélszerese,
g) egyéb, a Tv. végrehajtására kiadott jogszabályi előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének másfélszerese,
de legalább a 2. számú melléklet A) táblázata szerinti minimumösszeg.
(2) Ha a jogsértő magatartással egyidejűleg több, az (1) bekezdésben szereplő eset is megvalósul, a bírság alapösszegét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani.
8. § (1) A bírság mértékének megállapítása során a bírság 7. § szerint megállapított alapösszegét meg kell szorozni
a) a 2. számú melléklet B) táblázatában szereplő súlyosbító körülmények fennállása esetén az ott meghatározott szorzókkal, illetve
b) * a Tv. 14/A. § (1) bekezdésének, illetve a 23. § (1) és (2) bekezdésének megsértése esetén a 3. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti több súlyosbító körülmény, illetve ilyen súlyosbító körülmény és az (1) bekezdés b) pontja szerinti eset együttes fennállása esetén valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell a bírság mértékét megállapítani.
Élelmiszer-ellenőrzési bírság
9. § (1) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság alapösszegének mértéke:
a) az élelmiszer-biztonsági követelmények megsértése esetén: a tétel értékének háromszorosa;
b) fogyaszthatósági határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén: a tétel értékének kettő és félszerese;
c) a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala esetén: a tétel értékének kettő és félszerese;
d) * jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusaiban szabályozott élelmiszerminőségi előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értékének kétszerese;
e) amennyiben az előállító nem rendelkezik a Tv. 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentációval, vagy annak megléte esetén a dokumentációban feltüntetett élelmiszerminőségi előírásoknak az élelmiszer nem felel meg: a tétel értékének másfélszerese;
f) * minőségmegőrzési határidő lejárta utáni tiltott forgalomba hozatal esetén: a tétel értékének másfélszerese;
g) egyéb, az a)–f) pont alá nem tartozó élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén: a tétel értéke.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint számított összeg kevesebb, mint a 4. számú melléklet A) táblázata szerint meghatározott minimumösszeg – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az ott meghatározott összeget kell a bírság alapösszegeként figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a zöldség-gyümölcs ellenőrzés során kiszabott bírságok esetén.
(4) * Ha ugyanazon tételre vonatkozóan a jogsértő magatartással egyidejűleg több, az (1) bekezdésben szereplő eset is megvalósul, a bírság alapösszegét a súlyosabb bírságtétellel fenyegetett jogsértésre irányadó bírságkiszabási szabályok szerint kell megállapítani.
(5) * Különböző tételeket érintő, az (1) bekezdés b), illetve f) pontjában foglalt jogsértés esetén az ellenőrzött létesítményben található tételek értékét a bírság alapösszegének megállapításakor össze kell adni.
10. § (1) A bírság mértékének megállapítása során a bírság 9. § szerint megállapított alapösszegét meg kell szorozni
a) a 4. számú melléklet B) táblázatában szereplő súlyosbító körülmények fennállása esetén az ott meghatározott szorzókkal, illetve
b) * a Tv. 14/A. § (1) bekezdésének, illetve a 23. § (1) és (2) bekezdésének megsértése esetén a 3. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja szerinti több súlyosbító körülmény, illetve ilyen súlyosbító körülmény és az (1) bekezdés b) pontja szerinti eset együttes fennállása esetén valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell a bírság mértékét megállapítani.
Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság
11. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság alapösszege tizenötezer forint.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően meg kell szorozni az 5. számú mellékletben meghatározott szorzókkal.
(3) Több tényállás együttes fennállása esetén valamennyi vonatkozó szorzót összeszorozva kell az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság mértékét megállapítani.
(4) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legalacsonyabb szorzó nem alkalmazható.
12. § (1) A 11. §-ban foglaltaktól eltérően, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság a Tv. 63. § (1) bekezdés d) pontja alapján kerül kiszabásra,
a) a takarmány-vállalkozóval szemben kiszabásra kerülő élelmiszerlánc-felügyeleti bírság összege, ha a takarmány-vállalkozó
aa) – bár azt megtehette volna – nem gondoskodott megfelelő módon a jogsértés megelőzéséről: ötvenezer forint;
ab) utasítására követték el a jogsértést: százezer forint;
b) az élelmiszer-vállalkozóval szemben kiszabásra kerülő élelmiszerlánc-felügyeleti bírság összege, ha az élelmiszer-vállalkozó
ba) – bár azt megtehette volna – nem gondoskodott megfelelő módon a jogsértés megelőzéséről: százezer forint;
bb) utasítására követték el a jogsértést: ötszázezer forint.
(2) A 11. §-ban foglaltaktól eltérően, ha élelmiszerlánc-felügyeleti bírság a nyomonkövethetőségi szabályok megsértése miatt kerül kiszabásra, annyiszor ötvenezer forint összegű élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni, ahány tételt a jogsértés érintett.
(3) *
Záró rendelkezések
13. § (1) Ez a rendelet 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett jogsértések esetén kell alkalmazni.
(2) *
14. § * Ez a rendelet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és a tanácsi rendelet 3. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez *
A növényvédelmi bírság tételes mértéke
A) A növényvédelmi bírság mértéke a Tv. 60. § (1) bekezdésének az alább felsorolt pontjában foglalt tényállások szerint:
a) A zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettség megszegése, zárlati károsító terjesztése vagy a terjedés elősegítése, a zárlati intézkedés megszegése | |||
1. a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében „A” listán felsorolt károsítok esetén: | 500 000–100 000 000 Ft | ||
2. a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében „B” listán felsorolt károsítok esetén: | 200 000–50 000 000 Ft | ||
b) Engedélyköteles termékkel olyan cselekmény megvalósítása, amely | |||
1. az ember vagy állat egészségét veszélyezteti: | 50 000–100 000 000 Ft | ||
2. az élelmiszer- vagy takarmánybiztonságot veszélyezteti: | 50 000–100 000 000 Ft | ||
3. a környezetet veszélyezteti: | 50 000–50 000 000 Ft | ||
c) A Tv. 17. § (1), illetve (4) bekezdésében előírt védekezési kötelezettség elmulasztása | |||
1. belterületen: | kevesebb, mint 50 m2 | 15 000 Ft | |
50 m2, vagy nagyobb, de 200 m2-nél kevesebb | 15 000–50 000 Ft | ||
200 m2, vagy nagyobb, de 1000 m2-nél kevesebb | 50 000–100 000 Ft | ||
1000 m2, vagy nagyobb, de 1 ha-nál kevesebb | 100 000–750 000 Ft | ||
1 ha, vagy nagyobb | 750 000–5 000 000 Ft | ||
2. külterületen: | kevesebb, mint 1 ha | 15 000–50 000 Ft | |
1 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 5 ha | 50 000–150 000 Ft | ||
5 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 10 ha | 150 000–225 000 Ft | ||
10 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 30 ha | 225 000–1 000 000 Ft | ||
30 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 50 ha | 1 000 000–2 000 000 Ft | ||
50 ha, vagy nagyobb, de kevesebb, mint 100 ha | 2 000 000–3 750 000 Ft | ||
100 ha, vagy nagyobb | 3 750 000–5 000 000 Ft | ||
g) A méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmának megszegése: | 2 000 000 Ft | ||
i) Az alábbi kötelezettség elmulasztása, illetve megszegése esetén | |||
1. Forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező növényvédelmi gép forgalmazása: | a forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 20%-a, de legalább 200 000 Ft | ||
2. Forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező növényvédelmi gép, vagy időszakos felülvizsgálaton részt nem vett, illetve meg nem felelt növényvédelmi gép üzemeltetése vagy használata: | gépenként 50 000 Ft | ||
j) A zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettség megszegése: | 15 000 Ft | ||
k) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vegyszeres növényvédelmi munkavégzés akadályozása: | 15 000–200 000 Ft | ||
l) A növényvédelmi hatósági tevékenység akadályozása, a hatóság intézkedésének figyelmen kívül hagyása, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtásának akadályozása: | 100 000–50 000 000 Ft | ||
n) Az előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi korlátozások megszegése: | 100 000–50 000 000 Ft | ||
o) A jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettség elmulasztása: | 15 000–1 000 000 Ft | ||
p) Engedélyköteles termék, műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban történő kijuttatása: | gépenként 100 000 Ft |
B) A növényvédelmi bírság mértéke a Tv. 60. § (1) bekezdésének az alább felsorolt pontjában foglalt tényállások esetén:
d) engedélyköteles termék engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatályos hatósági engedély nélkül történő | ||
1. forgalmazása: | a forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a, | |
2. hirdetése, vagy nyilvánosság számára történő ajánlása: | legfeljebb 100 000 000 Ft, a nyilvánosság nagyságától függően | |
3. felhasználása: | legfeljebb 150 000 000 Ft, a felhasználásból eredő kockázattól függően | |
e) Engedélyköteles termék csomagolására vonatkozó előírások megsértése: | a tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 50%-a, | |
f) Az adott évi analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettség elmulasztása: | az éves forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 1%-a | |
h) A műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásainak megsértése: | a tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a, | |
m) A növényvédelemmel kapcsolatban előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, jelölési, raktározási, szállítási, felhasználási, forgalomba hozatali rendelkezések megszegése: | legfeljebb a hatósági intézkedéssel érintett tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a, | |
r) A növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a Tv. 17. § (5)–(6) bekezdése szerinti jelentési kötelezettség elmulasztása: | az éves forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 0,5%-a, |
C) A B) táblázatában feltüntetett növényvédelmi bírság összegek megállapításánál alkalmazandó alapbírságok ezer forintban:
A B) táblázat szerinti jogsértés | Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy | Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy | Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy | |
d) 1. pont | 100 | 300 | 500 | |
d) 2. pont | 100 | 200 | 400 | |
d) 3. pont | 100 | 300 | 500 | |
e) pont | 200 | 300 | 500 | |
f) pont | 100 | 150 | 200 | |
h) pont | 200 | 300 | 500 | |
m) pont | 15 | 50 | 100 | |
r) pont | 100 | 300 | 500 | |
2. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez
A takarmány-ellenőrzési bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minimumbírságok és szorzók
A) A takarmány-ellenőrzési bírság összegének megállapításánál alkalmazandó minimum bírságok ezer forintban:
Jogsértés, a Tv. 61. § (1) bekezdésének | Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy | Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy | Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy | |
a) pontja | 50 | 100 | 200 | |
b) pontja | 30 | 50 | 100 | |
c) pontja | 20 | 30 | 50 | |
d) pontja | 20 | 30 | 50 | |
e) pontja | 15 | 20 | 30 | |
f) pontja | 15 | 20 | 30 | |
g) pontja | 15 | 20 | 30 |
B) Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók:
Súlyosbító körülmény: | Alkalmazandó szorzó | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés állatok egészségét veszélyezteti, vagy károsítja – a Tv. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontjában leírt tényállás kivételével –, a cselekmény súlyától függően: | 2–4 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés emberek egészségét veszélyezteti, vagy károsítja, a cselekmény súlyától függően: | 3–5 | |
A bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett, illetve potenciálisan érintett állatok, emberek, illetve vállalkozások számától függően: | 1–3 | |
Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően: | 1,5–3 |
3. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez *
A Tv. 14/A. § (1) bekezdésének, valamint 23. § (1) és (2) bekezdésének megsértése esetén alkalmazandó szorzók
A | B | C | D | ||
1. | Jogsértés | Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy | Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy | Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy | |
2. | A Tv. 14/A. § (1) bekezdésének megsértése | 5 | 8 | 15 | |
3. | A Tv. 23. § (1) bekezdésének megsértése | 3 | 5 | 10 | |
4. | A Tv. 23. § (2) bekezdésének megsértése | 2,5 | 3 | 4 | |
4. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez
Az élelmiszer-ellenőrzési bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minimumbírságok és szorzók
A) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság összegének megállapításánál alkalmazandó minimumbírságok ezer forintban:
Az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás alá vont személy | Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy | Az Szt. hatálya alá tartozó, 500 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező eljárás alá vont személy | ||
a 9. § (1) bekezdés a) pontja esetén | 100 | 200 | 300 | |
a 9. § (1) bekezdés b) pontja esetén | 50 | 150 | 250 | |
a 9. § (1) bekezdés c) pontja esetén | 50 | 100 | 200 | |
a 9. § (1) bekezdés d) pontja esetén | 50 | 100 | 200 | |
a 9. § (1) bekezdés e) pontja esetén | 30 | 50 | 100 | |
a 9. § (1) bekezdés f) pontja esetén | 30 | 50 | 100 | |
a 9. § (1) bekezdés g) pontja esetén | 15 | 30 | 50 |
B) * Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók
Súlyosbító körülmény: | Alkalmazandó szorzó | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés emberek egészségét veszélyezteti, a cselekmény súlyától függően: | 5–9 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés emberek egészségét károsítja (megbetegedést okoz): | 10 | |
A bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett vagy potenciálisan érintett emberek, illetve vállalkozások számától függően: | 1–5 | |
Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően: | 1,5–5 | |
5. számú melléklet a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelethez *
Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó szorzók
A) Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabása esetén alkalmazandó szorzók
Tényállás: | Alkalmazandó szorzó | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 2–8 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 4–10 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 2–7 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 1–7 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 1–10 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 2–15 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 5–15 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 1–10 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 2–10 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont aj) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 2–10 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 2–10 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont al) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 2–10 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 1–5 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont an) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 1–5 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ao) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 1–5 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont ap) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 5–20 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pont aq) alpontjába ütközik, a cselekmény súlyától függően: | 5–20 | |
Ha a bírság kiszabására a Tv. 63. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben kerül sor, a cselekmény súlyától függően: | 4–10 | |
Ha a bírság kiszabására a Tv. 63. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben kerül sor, a cselekmény súlyától függően: | 2–10 | |
Ha a bírság kiszabására a Tv. 63. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben kerül sor, a cselekmény súlyától függően: | 2–10 |
B) Súlyosbító tényező fennállása esetén alkalmazandó szorzók
Súlyosbító tényező: | Alkalmazandó szorzó | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (1) bekezdésében szereplő engedély nélkül végzett tevékenységgel kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően: | 10–30 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (2) bekezdésében szereplő bejelentés nélkül végzett tevékenységgel kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően: | 2–10 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 23. § (1) bekezdésében szereplő engedélytől eltérően végzett tevékenységgel kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően: | 2–10 | |
Ha a bírság kiszabására okot adó jogsértés a Tv. 14/A. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos, a cselekmény súlyától függően: | 10–30 | |
A bírság kiszabására okot adó jogsértéssel érintett vagy potenciálisan érintett állatok, emberek, illetve vállalkozások számától függően: | 1–5 | |
A bírság kiszabására okot adó jogsértés állatok, illetve emberek egészségét veszélyezteti vagy károsítja a cselekmény súlyától függően: | 5–15 | |
Azonos tényállású jogsértés miatt a megelőző három évben történő bírság kiszabása esetén a cselekmény súlyától függően: | 1,5–5 | |