Törvénytár
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 101. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
Eljáró szervek *
1. § * (1) A Kormány nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
a) *
b) * a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt a Pest Vármegyei Kormányhivatal kivételével (a továbbiakban: kormányhivatal),
c) * a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság),
d) * a Kincstár központi szervét (a továbbiakban: Központ)
jelöli ki.
(2) A Kormány nyugdíjfolyósító szervként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki.
(3) * A Kormány központi nyugdíjbiztosítási szervként a Központot jelöli ki.
2. § * (1) * Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a kormányhivatal. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest vármegye területére terjed ki.
(2) *
(3) * Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv hatósági ügyeiben a Központ jár el felügyeleti szervként, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.
(4) * A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervként ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével.
3. § * (1) * A társadalombiztosítási nyugellátásokkal, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátásokkal kapcsolatos, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb hatósági ügyekben – a (2)–(5) bekezdésben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel – az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jár el.
(2) * A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala kizárólagos illetékességgel jár el
a) a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
aa) * a hatósági ügy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik, vagy az ellátás megállapításához Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni, a (4) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározottak kivételével,
ab) * a nyugellátást vagy más ellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény vagy a Tny. 19. §-ának alkalmazásával kell megállapítani, a (4) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározottak kivételével,
ac) * a kérelmező magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével,
ad) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (korábbi fegyveres szervvel), a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével, vagy
ae) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal, a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével,
b) az egyeztetési eljárásban, ha *
ba) * az ügyfél magyarországi lakóhellyel és tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
bb) * az ügyfél az egyeztetési eljárás során jelzi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati idővel, vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában szerzett szolgálati idővel rendelkezik,
bc) az ügyfél szolgálati viszonyban áll rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel (korábbi fegyveres szervvel), a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, vagy
bd) az ügyfél korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) * a fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, volt tagja – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.) 19. §-a szerinti – rögzített nyugdíjának megállapításával (a továbbiakban: nyugdíjrögzítés) kapcsolatos hatósági ügyekben.
(3) *
(4) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
a) jár el a hozzátartozói nyugellátások megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben, ha
aa) * a hozzátartozói nyugellátás összegét az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, táncművészeti életjáradékának vagy átmeneti bányászjáradékának már megállapított összegéből kell kiszámítani, kivéve a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) pontjában meghatározott eseteket, valamint ha a jogosult a hozzátartozói nyugellátás összegét a Kenyt. 18. § (3) bekezdése alapján kéri megállapítani,
ab) az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került,
ac) a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése, vagy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (3a) bekezdése alapján kell megállapítani,
b) intézkedik a nyugellátások és az általa folyósított más ellátások megemelése iránt, és jár el az emeléssel kapcsolatos eljárásokban,
c) a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt az ellátás visszafizetéséről és megtérítéséről,
d) dönt a Tny. 84. § (3) bekezdése szerinti beszámításról,
e) jár el öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetésével és a szüneteltetett nyugellátás újbóli folyósításával kapcsolatos ügyekben.
(5) A Központ nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el
a) * a kivételes nyugellátás megállapításával kapcsolatos ügyekben, ideértve a továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is,
b) a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri segéllyel kapcsolatos ügyekben
ba) hozzátartozói nyugellátás esetén,
bb) a 72/B. § (20) bekezdés szerinti esetben, vagy
bc) * ha a kérelmet hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz nyújtották be,
c) * a Tny. 102/A. § szerinti nyugdíjnövelés megállapítására irányuló, hivatalból induló eljárásokban,
d) * a tartozás mérséklésére, elengedésére vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben, ha a tartozást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Központ írta elő.
A tizenharmadik havi nyugdíj *
4. § * A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv február hónapban folyósítja.
5–7. § *
7/A. § *
Az öregségi nyugdíj *
8. § * (1) A nyugdíjrögzítést hivatalból, a 2011. december 31-én hatályos szabályok megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.
(2) A nyugdíjrögzítés elvégzéséhez az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal a nyugdíjmegállapító szerv részére a természetes személyazonosító adatok helyett kapcsolati kódot közöl.
9. § *
9/A. § *
10. § *
10/A. § *
11. § * Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.
11/A. § *
11/B. § *
11/C-11/E. § *
11/F. § *
12. § * (1) A Tny. 18. § (2b)–(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek
a) * az 1998. január 1-je és 2020. június 30-a között a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1997. évi LXXX. törvény) 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–k) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése, vagy 2020. június 30-át követően a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) és d)–j) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban – ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is –;
b) az 1998. január 1-jét megelőzően
1. az a) pont szerinti jogviszonyban,
2. a kisiparosként,
3. a magánkereskedőként,
4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,
5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,
8. * az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
9. a kisszövetkezet tagjaként,
10. * a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
12. az egyéni gazdálkodóként,
13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
14. a külföldi munkavállalóként,
15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,
16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,
17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
19. a közjegyzőként,
20. az önálló bírósági végrehajtóként,
21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,
22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján
szerzett szolgálati idő minősül.
(2) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.
(3) * A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésének alkalmazása során
a) * a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,
b) * a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik
ba) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,
bb) a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
(4)–(5) *
13. § *
A havi átlagkereset meghatározása
14. § * (1) * A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére a nyugellátás megállapításánál az az összeg számít keresetnek, amely után nyugdíjjárulékot, illetve a 2012. január 1-jét megelőző időszakra nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot fizet.
(2) Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtt főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál.
(3) * A 2013. január 1-jét megelőző időszakra a Tny. 22. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban meghatározott kereset (jövedelem) megállapításánál a baleseti járadékot a nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összegén felül akkor is figyelembe kell venni, ha a naptári évre számított kereset, jövedelem ezzel a járulékfizetési felső határösszeget meghaladja.
(4) Ha a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető keresettel, jövedelemmel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell figyelembe venni.
(5) * A Tny. 22. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazása során
a) a 2020. július 1-jét megelőző időszakra az 1997. évi LXXX. törvény 2007. január 1-je és 2020. június 30-a között hatályos 30/A. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő esetén annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni, amely bevétel 20 százaléka után a nyugdíjjárulékot,
b) a 2020. június 30-át követő időszakra a Tbj. 41. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő esetén annak a bevételnek a 6 százalékát kell keresetként, jövedelemként figyelembe venni, amely bevétel 15 százaléka után a társadalombiztosítási járulékot
a mezőgazdasági őstermelő megfizette.
(6) Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál a Tny. 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat, juttatásokat keresetként a 15. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell számításba venni.
(7) Ha az 1992. március 1-je előtt hatályos jogszabályok egyes személyek – így különösen a háztartási alkalmazottak, egyéni gazdálkodók – esetén a járulékalapul szolgáló jövedelmet az elért jövedelemtől függetlenül konkrét összegben állapították meg, erre az időszakra keresetként ezt az összeget kell figyelembe venni azzal, hogy e keresetet a 15. § szerint csökkenteni nem kell. Az 1992. február 29-ét követő ilyen időszakra keresetként – ha tényleges jövedelemmel a nyugdíjigénylő nem rendelkezik – a külön jogszabályban meghatározott, az adott jogviszony fennállása alatt érvényes minimálbért kell figyelembe venni, és a 15. § szerint csökkenteni kell.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában töltött, vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(9) *
(10) * Ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben, álláshelyen (a továbbiakban együtt: munkakör), ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben, a magyar és a külföldi nyugellátás megállapításának időpontja közül a korábbi időpont szerinti – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közölt – kereset országos átlaga alapján, de a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összegének figyelembevételével kell meghatározni.
(11) *
15. § * (1) * A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó keresetet, jövedelmet naptári évenként a Tny. 22. § (6) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében foglaltak szerint csökkenteni kell.
(2) * Az (1) bekezdés szerint kiszámított – a 2009. december 31-e utáni időponttól elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló bruttó kereset, jövedelem esetében a keresetek, jövedelmek (1) bekezdés szerint csökkentett összege és a 2010. január 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakra az ezen összegre számított, a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adóalap-kiegészítés együttes összegének megfelelő – keresetet, jövedelmet, továbbá az 1987. december 31-ét követően megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó 1987. december 31-e utáni és 1998. január 1-je előtti időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a személyi jövedelemadó e keresetekre eső képzett összegével. Az adó, illetve az alapjául szolgáló kereset kiszámításánál a (4)–(5) bekezdésben foglaltakon felül további, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő tételeket és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A (2) bekezdés szerinti keresetet a következők szerint kell megállapítani:
a) * a naptári évben elért (2010. január 1-jét megelőzően vagy 2012. december 31-ét követően elért kereset esetén az adott évben kifizetett adóköteles jutalom, jutalomrész, adóköteles év végi részesedés, adóköteles szabadságmegváltás és az adott évben kifizetett, biztosítási időt nem keletkeztető, nyugdíjjárulék-alapot képező végkielégítés nélküli) kereset, továbbá az átlagszámítási, illetőleg a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásról szóló rendelkezések alapján járó, az 1998. január 1-je előtti időre kifizetett keresetkiegészítés összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd
b) * az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal), és 2010. január 1-jét megelőzően vagy 2012. december 31-ét követően elért kereset esetén a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom, jutalomrész, adóköteles év végi részesedés, adóköteles szabadságmegváltás és az adott évben kifizetett, biztosítási időt nem keletkeztető, nyugdíjjárulék-alapot képező végkielégítés összegét,
c) majd – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – meg kell határozni az így kiszámított összegre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget, majd ezt el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal),
d) az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, és
e) ezzel az összeggel kell a naptári évi, tényleges keresetet csökkenteni, majd
f) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet, valamint az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék adott naptári évre szóló összegét.
(4) Az adott évben elért, a (3) bekezdés b) pontja szerint éves szintre számított keresetből
a) 1988–1990. évben évente 12 000 forintot,
b) 1994. évben 10 százalékot
le kell vonni, és az erre eső, az adott évben hatályos adótábla szerint megállapított adóösszeget kell a (3) bekezdés b) pontja szerint számított keresetből a (3) bekezdés c)–e) pontja szerint levonni.
(5) Az éves szintű keresetekhez tartozó adó – (3) bekezdés c) pontja szerinti – meghatározása során az adott évben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből
a) 1991. évben 3000 forintot,
b) 1993. évben 2400 forintot,
c) 1995. évben az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát,
d) 1997. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 43 200 forintot,
e) 1998. évben a kereset 20 százalékát, de legfeljebb 50 400 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
f) 1999–2001. évben a kereset 10 százalékát, de évente legfeljebb 36 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
g) 2002. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 60 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
h) 2003. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 108 000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát,
i) 2004–2007. évben a kereset 18 százalékát, de évente legfeljebb 108 000 forintot,
j) * 2008–2009. évben a kereset 18 százalékát, de legfeljebb 136 080 forintot,
k) * 2010. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel megállapított kereset 17 százalékát, de legfeljebb 181 200 forintot,
l) * 2011. évben a (2) bekezdésnek az adóalap-kiegészítésre vonatkozó rendelkezésére is figyelemmel megállapított kereset 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot
kell levonni.
(6) * Az (1)–(5) bekezdés alapján meghatározott naptári évi kereseteket, valamint – ha az 1988. január 1-je előtti keresetet is figyelembe kell venni – a Tny. 22. § (8) bekezdése szerinti kereseteket a 2. számú melléklet szerinti valorizációs szorzószámok figyelembevételével kell növelni.
16. § * (1) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért – a Tny. 22. §-a, illetve e rendelet 14. §-a és 15. §-ának (2) bekezdése szerint figyelembe veendő – keresetnek a 15. § (6) bekezdése szerint számított együttes összegét el kell osztani az ez idő alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek figyelembe vett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.
(2) * A Tny. 39. §-a szerint számított arányosan elismert szolgálati idő alkalmazása esetén a naptári évi keresethez tartozó osztószámként – a Tny. 22. § (10) bekezdésének alkalmazásával – azokat a napokat, amelyekre az igénylőnek keresete, jövedelme volt, arányosítás nélkül kell figyelembe venni.
(3) Az 1996. december 31-ét követően az adott naptári éven belül egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony esetén osztószámként csak azok a napok vehetők figyelembe, amelyekre az igénylőnek az egyidejűleg fennállt több biztosítási jogviszony mindegyikében volt keresete.
17. § (1) A 14-16. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a volt mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 40. § (6) bekezdésben felsorolt, továbbá - ha munkanap jóváírás nem történt - azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag
a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,
b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táppénzt nem kapott,
c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,
d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,
e) házastársa, szülője, gyermeke temetése miatt volt távol.
(2) * A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1993. január 1-je előtti szolgálati idejének minden 30 napjára eső keresetet egy havi keresetnek kell tekinteni, és - az 1988. január 1-je előtti időszakban elért kereset kivételével - ugyanarra az időtartamra ezt a keresetet kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó összegének meghatározásánál is. A naptári évenként figyelembe vehető szolgálati idő naptári napjainak száma, az osztószám, továbbá a Tny. 22. §-ának (5) bekezdése szerint szükséges napok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagsági jogviszony időtartamát.
(3) Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem a szövetkezetben, hanem egyéb - biztosítással járó - jogviszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell számításba venni, amely után egyéb biztosítással járó jogviszonya alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
17/A. § * A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról rendelkező 1998. évi LXVII. törvény 2012. december 31-én hatályos 22. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján, a külföldi foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartama alatti keresetnek nyugdíjalapkénti figyelembevételére, valamint ezen időtartam szolgálati időként történő beszámítására csak az előírt (vállalt) járulékfizetési kötelezettség teljesítése esetén van lehetőség azzal, hogy a szolgálati idő megállapításánál a Tny. 37. § (4) bekezdését és 38. § (1) bekezdés g) pontját alkalmazni kell. Az említett szolgálati idő és kereset figyelembevételével nyugellátás – az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is – legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg.
17/B. § * A 2001-ben folyósított gyermekgondozási díjaknak az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 2007. június 30-án hatályos 42. § (9) bekezdése alapján 2002. január 23-ig kifizetett különbözetét – a nyugdíjjárulék- és tagdíjfizetési kötelezettség megállapításánál – 2001. évi jövedelemnek kell tekinteni.
A rokkantsági nyugdíj
18. § *
18/A–28/B. § *
Az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő
29. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként - ipari és mezőgazdasági szövetkezeti tagként - biztosításban töltött idő, valamint az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.
(2) Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő.
(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartalmát, amely alatt
a) a biztosított munkabérben (díjazásban) nem részesült;
b) a biztosítása szünetelt.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött időt - a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül - akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette.
(5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha
a) a biztosítottat háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg;
b) a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;
c) a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
(6) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-nevelő munkát végzett.
(7) Szolgálati időként kell figyelembe venni a nevelőjelöltnek 1962. június 30-a előtt oktatási-nevelési intézményben eltöltött idejét (gyakorlóévet). Nevelőjelölt az óvónőjelölt, a tanítójelölt, az általános iskolai és középiskolai tanárjelölt. Gyakorlóév címén a ténylegesen letöltött időtartamot, de legfeljebb 14 hónapot lehet szolgálati időnek tekinteni.
(8) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt
a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt;
b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.
(9) Ha a kisszövetkezet tagja az adott naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő nyugdíjjárulékot megfizette, a naptári év hátralévő tartama munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve, ha tagsága ez idő alatt is fennállt.
(10) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét - az egyszeres számításra tekintet nélkül - annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.
30. § (1) Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1-je előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.
(2) A bedolgozói jogviszonyban eltöltött időt egykori okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.
31. § A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet - egykori okirati bizonyíték alapján - szolgálati időként figyelembe venni.
32. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni
a) a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,
b) a szülési szabadságnak, és
c) a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának
időtartamát.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet - gümőkóros megbetegedés esetén két évet - lehet szolgálati időként figyelembe venni.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának
a) szülése esetén a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig,
b) halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig eltelt időt,
ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek.
(4) * Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy támogatás után nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alapból, illetőleg a Munkaerőpiaci Alapból nyugdíjjárulékot fizettek. * Az ápolási díj folyósításának 1993. január 1. és február 28. közötti tartamát járulékfizetésre tekintet nélkül szolgálati időként kell figyelembe venni.
(5) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén
a) 1962. december 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot,
b) 1962. december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot
kell figyelembe venni.
(6) A munkaterápiás intézetben kezelt alkoholistának ezt az idejét szolgálati időként kell figyelembe venni, ha intézeti kezelésének a kezdetekor biztosított volt.
33. § A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-jétől lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési kötelezettségnek eleget tett.
34. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot fizetett.
35. § (1) * Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől, illetve a magánkereskedő 1970. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot, 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a társadalombiztosítási járulék, 1996. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjaként, továbbá gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot, 1996. január 1-jétől nyugdíjbiztosítási járulékot fizettek.
(4) A Tny. 38. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetében a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is.
36. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.
37. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja, a mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó, a szakszövetkezet tagja, illetőleg a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak a házastársa 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte, és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizette.
(2) Ha a szolgálati idő (1) bekezdés szerinti utólagos beszámításának feltételei több jogcímen is fennállnak, összesen legfeljebb öt év számítható be.
38. § A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni
a) a fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagja első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,
b) a honvédelmi munkaszolgálatban, továbbá a hadifogságban töltött időt,
c) a deportálásban töltött időt.
39. § * A szolgálati időként figyelembe kell venni a 38. §-ban említett szervek hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt.
40. § (1) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél (a továbbiakban: termelőszövetkezet) 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) az első belépés teljes naptári éve,
b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített,
c) naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
d) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.
(2) A termelőszövetkezeti tag 1967. január 1-je előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során
a) keresőképtelensége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata vagy tanfolyamon részvétele miatt közös munkát nem végzett,
b) munkaviszonyban állott vagy ipari szövetkezet tagja volt.
(3) A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének számításánál közös munkával teljesített munkanapként
a) a személyesen teljesített munkanapokat, és
b) meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges - munkanapokban kifejezett - munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége által megállapított hányadát
kell figyelembe venni.
(4) Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani.
(5) Munkanapnak számít az a nap is, melyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemeltette, valamint amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles volt nyilvántartásba venni.
(6) Munkanapnak számít - a heti pihenőnapok kivételével - az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag
a) betegségi segélyben, táppénzben, baleseti táppénzben részesült, illetőleg betegszabadságon volt;
b) kórházi ápolás alatt állott;
c) szülési szabadságon volt;
d) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült;
e) háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott;
f) katonai szolgálatot teljesített;
g) népi ülnöki tennivalókat végzett;
h) a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult vagy egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt;
i) jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült;
j) * illetőleg tagságának fennállása alatt munkaviszonyban állt vagy egyéb jogcímen is biztosított volt, továbbá e jogviszonyok alapján táppénzben (baleseti táppénzben) részesült.
(7) Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;
b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő tartama, ha a tagság naptári éven át nem állott fenn.
(8) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült.
(9) 1992. február 29-ét követően szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként biztosításban töltött időt.
41. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott.
42. § (1) A mezőgazdasági szakszövetkezetnél (a továbbiakban: szakszövetkezet) 1970. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;
b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az 1983. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely alatt
a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett;
b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülése miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült;
c) 1973. január 1-je előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-jétől növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, ha ezt követően mezőgazdasági szövetkezeti tagként legalább egy teljes naptári év szolgálati időt szerzett.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartamát, amely alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett.
(5) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a szakszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt
a) a tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült, vagy
b) a tagot 1975. július 1-je előtt a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól mentesítették.
43. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni
a) azt az időt, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag 1982. december 31-ét követően társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy
b) a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából került sor, és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő legfeljebb azonban 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett időtartam naptári napjait a tag átlagkeresetének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, ha a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének időtartamára munkanap-jóváírás nem történt.
44. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közös gazdaságban családtagként végzett munkával eltöltött azokat a naptári éveket is, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet tagjának az 1975. július 1-je előtt előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.
(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.
45. § (1) A szakszövetkezeti tag szolgálati idejének a számításánál alapul szolgáló munkanapok figyelembevételére a 42. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a naptári évnek azt a részét, amely alatt a tag egyéb jogviszony alapján is biztosított volt, vagy társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetőleg utána társadalombiztosítási járulékot fizettek, nem szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időként kell számításba venni.
(2) Szolgálati időnek számít a szakszövetkezeti tagságnak az az ideje, amelyre a tag a havi 1200 forint társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint szakszövetkezeti járulék közötti különbözetet megfizette.
46. § (1) Szakszövetkezet vagy jogelődje tagjaként 1971. január 1-je előtt eltöltött azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyeket a tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismerte el.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a volt szakszövetkezeti tag tagsági idejéből azt az időszakot, amelyet a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 14. §-ában foglaltak szerint elismertek.
47. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt a tagsági viszony fennállott volna.
(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a tagra is, aki mezőgazdasági szövetkezetben javító-nevelő munkát végzett.
48. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett.
49. § * (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személynek ilyen minőségében munkában eltöltött idejét.
(2) * Egyházi szolgálati viszonyban szerzett szolgálati időt az egyház által kiállított igazolás alapján lehet figyelembe venni.
50. § A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.
51. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1967. december 31-e előtti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha
a) a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte;
b) a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és
c) az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.
(2) Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár
a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és
b) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön - a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve - olyan tevékenységet folytatott, amelyre
a) államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,
b) külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.
(4) Ha a magyar állampolgár 1992. február 29-ét követően vállal külföldön munkát, illetőleg lesz ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján szerezhet.
(5) Az előadóművész 1975. június 30-a után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát szolgálati időként kell figyelembe venni akkor, ha
a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar impresszáló szerv közreműködésével került sor,
b) a munkavállalás tartama egyhuzamban harminc napnál hosszabb, és
c) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
(6) A (2)-(4) bekezdések szerint kell szolgálati időnek számításba venni az olyan országban fennállott munkavállalás idejét, amely a Magyarországgal kötött szociálpolitikai egyezmény alapján szolgálati időként nem vehető figyelembe.
52. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni:
a) a magángyakorlatot folytató és az 1954. május 1-je előtt ügyvédi munkaközösségben működő ügyvédnek kamarai tagként eltöltött azt az idejét, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett;
b) az ügyvédi munkaközösség tagjaként 1954. április 30-a és 1983. december 31-e között eltöltött időt;
c) az 1983. december 31-e után ügyvédi munkaközösség tagjaként eltöltött azt az időt, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az ügyvédi munkaközösségi tagság 1984. január 1-je előtti harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt az ügyvéd neki felróható okból működést nem fejtett ki.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a járulékot megfizették.
(5) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak azt a tartamát, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.
53. § * A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató *
a) magyar ösztöndíjasként, vagy
b) az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.
54. § 1996. december 31-ét követően és 1997. december 13-át megelőzően szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül, kivéve, ha a díjazás
a) nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás,
b) nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás - ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek fő tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása,
c) irodalmi mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,
d) rádió- vagy televíziójáték, filmalkotás,
e) képzőművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika, könyvművészet, videoművészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és művészeti kommunikáció),
f) iparművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés, textilművészet, öltözködéskultúra, bőrművészet, kerámia, porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fémművesség, színházi és film kosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés, papírművészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),
g) fotóművészeti alkotás
megjelenéséből vagy előadásából származik.
55. § (1) Az 54. §-ban említett szolgálati idő szempontjából elismerhető tevékenységnek tekinthető a szerzői jogról szóló jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művek közül az 54. § a), c), d), e), f), g) pontjaiban nem említett művek [így különösen a számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver), építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei] létrehozása, valamint az 54. § b) pontjában és e § (4) bekezdésében meghatározott kivételek közé nem tartozó előadások megtartása.
(2) Az 54. § alkalmazásánál
a) a szerzői jogi védelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében az 1996. december 31-e utáni időpontban kötött felhasználási szerződés alapján kifizetett, nyugdíjjárulék-alapot képező cím minden 3300 forintja után - a töredék maradványösszeg figyelmen kívül hagyásával - egy naptári napot, de naptári évenként - függetlenül a felhasználási szerződések számától - legfeljebb 365 napot,
b) az 54. § b) pontja szerinti az (1) bekezdés hatálya alá eső előadások esetében - ha az előadás megtartására 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szerződést - előadásonként egy napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot
kell szolgálati időként figyelembe venni.
(3) Az 54. § a) pontjában meghatározott mű akkor tekintendő nyilvánosságra hozottnak, ha
a) felhasználására a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26-28. és 30. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 21. §-a alapján felhasználási szerződést kötöttek, és
b) a mű bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre áll, és a Szerzői Jogvédő Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más módon bizonyítható, hogy a mű a felhasználás megkezdésekor már létezett, valamint
c) a mű felhasználási szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján a művet legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább 10 példányban közkönyvtárban a mű bárki számára hozzáférhetővé vált.
(4) Az előadás akkor tekintendő nyilvánosan tartottnak, ha
a) az előadás megtartására és/vagy az Szjt. 49. § (1)-(2) bekezdés szerinti, az előadás megtartását követő további felhasználására az Szjt. 26-28. § megfelelő alkalmazásával az 54. § b) pontjában felsorolt szervezetekkel írásban felhasználási szerződést kötöttek, és
b) az előadás szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján az előadás bárki számára hozzáférhetővé vált.
A szolgálati idő figyelembevétele *
55/A. § * (1) * A Tny. 38. § (2) bekezdésének alkalmazásánál az állami adóhatóság által közölt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék tartozást kell figyelembe venni. A nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék után felszámított késedelmi pótlék, a bírságok, az egyéb tartozások a szolgálati idő számítása szempontjából nem minősülnek tartozásnak.
(2) * Amennyiben a nyugdíjbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék tartozás összegének a Tny. 38. § (2) bekezdése szerinti közlésére nem került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátási igény elbírálásakor rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a szolgálati idő tartamát. A Tny. 38. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személyek nyugellátásának megállapításáról szóló határozatát a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv közli az állami adóhatósággal. Ha az állami adóhatóság a járulékbevallást követően nyugdíjbiztosítási, nyugdíjjárulék tartozást állapít meg, a tartozás behajtása iránt közvetlenül intézkedik azzal, hogy a tartozás megtérüléséről vagy törléséről értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.
(3) Az állami adóhatóságtól átvett járulék-folyószámla nyilvántartás rendelkezésre álló adatai alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek kizárólag a szolgálati idő tartamáról, a nyugdíjalapot képező nyugdíjjárulék-köteles keresetről (jövedelemről) és az átlagszámítási időszakon belüli osztószámként figyelembe vehető, illetőleg az osztószámot csökkentő napokról teljesítenek adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás nem terjed ki a bevallott és a befizetett járulékok egyeztetésére, az esetleges tartozások vizsgálatára, illetőleg az állami adóhatóság által közölt egyenleg, tartozás felülvizsgálatára.
(4) * A Tny. 38. § (2) bekezdésének alkalmazásánál a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló 1999. évi LXIV. törvény 5. § (3) bekezdésének rendelkezései alapján elengedett járuléktartozást az 1999. július 5-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetében figyelmen kívül kell hagyni. Ezen időponttól a már megállapított nyugellátások tekintetében a szükséges módosítást – kérelem nélkül – hivatalból kell végrehajtani.
(5) * Az 55/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során az elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozások a szolgálati idő szempontjából akkor minősülnek tartozásnak, ha az elévülés, illetve a behajthatatlanság miatti törlés 2009. december 31-ét követően következik be.
56. § (1) * Az arányos szolgálati időt (Tny. 39. §) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) - a biztosítási jogviszony időtartamára - úgy kell kiszámítani, hogy
a) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetet (jövedelmet) és az erre az időszakra - a (2) bekezdés szerint - számított minimálbér összegét,
b) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd
c) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az eredmény nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett időszakok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál - ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt - naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).
57. § Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, a biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri, és a kereset (jövedelem) összege a minimális bér összegét meghaladja.
58. § (1) * Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy utóbbi mellőzése esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapításáig telt el.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes megszüntetése esetén is. Arra az időre, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag tagsági viszonyának a jogellenes megszüntetése miatt munkát nem végezhetett, annyi munkaegységet, illetőleg munkanapot kell naptári évenként figyelembe venni, amennyit ezalatt az idő alatt a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan teljesítettek.
59. § * Szolgálati időként kell figyelembe venni azt a biztosítással járó jogviszonyban töltött időt, amely alatt a biztosított a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. § (2) bekezdése, 34. § (7) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése alapján mentesült a nyugdíjjárulék megfizetése alól.
59/A. § *
59/B. § * (1) * A Tny. 41. §-a (2) bekezdésének alkalmazásakor a felsőfokú tanulmányok kezdő és befejező időpontja meghatározására a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) Az egyetemi tanulmányok idejébe - legfeljebb az e képesítés megszerzéséhez meghatározott idő tartamáig - az azt megelőzően elvégzett főiskolai tanulmányi időt is be kell számítani. Így kell eljárni akkor is, ha a felsőfokú tanulmányok folytatása alatt a hallgató egyik felsőoktatási intézményből más felsőoktatási intézménybe átíratkozik úgy, hogy a korábbi tanulmányi időt vagy annak egy részét a felsőoktatási intézmény beszámítja.
(3) * Ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejébe a Tny. 41. §-ában foglaltak szerint mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje beleszámít.
(4) * A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez - a tanulmányok folytatása idején - külföldön meghatározott (szükséges) időtartamot lehet figyelembe venni.
Hozzátartozói nyugellátások *
59/C. § * A Tny. 44/C. § (1) és (3) bekezdése alkalmazása során a Tny. 20. és 21. §-ának alapulvételével meghatározott hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező hozzátartozó - legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló határozat vele való közlésétől számított 15 napon belül - a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítja, hogy
a) kedvezményezettként a jogszerző egyéni számláján lévő összeg rá eső részének, vagy
b) amennyiben a kérelmező hozzátartozó nem kedvezményezett, valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek
az Mpt. 29. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti átutalását a magánnyugdíjpénztár részére tett írásbeli nyilatkozatával kezdeményezte.
59/D. § * (1) A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkereset és a 3. számú melléklet szerinti szorzószámok szorzataként kell megállapítani.
(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg (1) bekezdésben foglaltak szerint történő megállapítása során a Tny. 39. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.
(3) Ha az elhunyt jogszerző a halálakor a 35. életévét már betöltötte, de a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg megállapítása során figyelembe vehető szolgálati ideje
a) * a Tny. 46. § (3) bekezdés a) pontjában vagy 39. §-ában foglaltak miatt nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószámokat annyiszor kell további 2 százalékponttal csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik, és az így meghatározott szorzószám alapján,
b) * a Tny. 46. § (2) bekezdésében vagy a Tny. 46. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt nem éri el a tíz évet, a tíz évhez tartozó, 3. számú melléklet szerinti szorzószám alapján,
az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget.
59/E. § * (1) * Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a hatáskörébe tartozó, egészségi állapotra tekintettel megállapítható ellátások megállapítása iránti eljárásában az egészségi állapot szakkérdését – a személyes vizsgálat kivételével – a rehabilitációs hatóságra vonatkozó szabályok szerint eljárva vizsgálja, ha a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének nincs olyan hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, amely megállapítja, hogy az igénylő egészségi állapota megfelel az ellátásra jogosító feltételeknek. Ha a rehabilitációs szakértői szerv egy évnél nem régebbi hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye szerint az igénylő egészségi állapota nem felel meg az ellátásra jogosító feltételeknek, az egészségi állapotot csak akkor kell újra megvizsgálni, ha az igénylő az igénybejelentéshez csatolja a háziorvos (szakorvos) igazolását arról, hogy az egészségi állapota az utolsó vizsgálat óta rosszabbodott.
(2) * A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Központ hatáskörébe tartozó eljárásokban az egészségi állapot szakkérdésében előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásának nincs helye, személyes vizsgálat nem végezhető.
(3) * Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása iránti eljárásban az egészségi állapot szakkérdését vizsgálni kell, a kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat.
(4) * Ha az egészségi állapotra tekintettel megállapítható ellátások felülvizsgálata során az orvosszakértői szervet szakhatóságként be kell vonni, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a szakhatóság megkeresését megelőzően értesíti az ügyfelet a felülvizsgálat szükségességéről, és a jogkövetkezményről való tájékoztatás mellett felhívja az ellátásban részesülő személyt, hogy az egészségi állapot megállapításához szükséges egészségügyi iratokat küldje meg a szakhatóságnak. Ha az ellátásban részesülő személy a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a szakhatóság értesíti erről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot.
59/F. § * Ha baleseti hozzátartozói nyugellátás esetén a jogszerző saját jogú nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset következtében hunyt el, a baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegét az elhalálozás napjára kell megállapítani, és meg kell növelni az elhunyt jogszerző által a Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti nyugdíjnövelés összegével.
60. § * (1) * A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során az együttélésnek az 1996. június 19-ét megelőző idejét az élettársak nemétől függetlenül figyelembe kell venni.
(2) * Az élettársak együttélését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a kérelmező a Tny. 45. § (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, és az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel.
(3) * A Tny. 45. § (2) bekezdésének alkalmazása során, ha az élettársak korábban egymással
a) házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, vagy
b) bejegyzett élettársi kapcsolatban éltek, és a bejegyzett élettársi kapcsolatot bírói ítélet felbontotta vagy közjegyző nemperes eljárásban megszüntette,
a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását, megszüntetését követő együttélési idő vehető figyelembe.
60/A. § *
61. § * (1) A Tny. 47. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során
a) az a tizennyolcadik életévét be nem töltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár,
b) az a tizennyolcadik életévét betöltött árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak,
ba) aki megváltozott munkaképességű,
bb) aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
bc) akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék jár.
(2) *
61/A. § * (1) * A Tny. 49. §-a alapján megállapított özvegyi nyugdíj akkor is csak legfeljebb az évenkénti rendszeres emelések összegével haladhatja meg a tartásdíj összegét, ha a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen sem éri el a Kormány által évenként meghatározott együttfolyósítási összeghatárt. A Tny. 50. § (2)-(3) bekezdés alkalmazása esetén megállapításra kerülő özvegyi nyugdíj a tartásdíjnak a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések alapján emelt összegénél több nem lehet.
(2) * Az elvált, továbbá az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra való jogosultságához a Tny. 49. § (1)-(2) bekezdéseiben előírt - tartásdíjban történő részesülés - feltételt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.
62. § (1) *
(2) *
(3) * A Tny. 50. § (6) bekezdés alapján özvegyi nyugdíj a Tny. 45-49., illetőleg a Tny. 53. §-aiban foglalt feltételek fennállása esetén jár.
(4) *
(5) *
(6) * A Tny. 50. § (6) bekezdésének alkalmazásánál a Kormány által meghatározott összeghatár szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a saját jogú nyugellátás megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján megállapított baleseti járadékot, az ösztönző nyugdíjpótlékot, az egyes saját jogú nyugellátások emeléséről szóló 93/1992. (V. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti emelést, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést, illetőleg a nemzeti helytállásért járó pótlékot és a méltányosságból engedélyezett emelést.
(7) * A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2024. január 1-jétől havi 147 270 forint összeghatárig folyósítható együtt.
(8) * A (6)-(7) bekezdésben foglaltakat kell akkor is alkalmazni, ha saját jogú nyugellátást vagy özvegyi nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, illetőleg özvegyi járadékkal folyósítanak együtt.
(9) * Az özvegyi nyugdíj mértékének a Tny. 50. §-a (2)–(3) bekezdése alapján történő meghatározásánál a Tny. 73. §-a alapján megállapított előleg saját jogú nyugdíjnak minősül.
(10) * Az özvegyi nyugdíj Tny. 50. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti mértékét a saját jogú ellátás szünetelése nem érinti.
63. § * Az özvegyi nyugdíj megosztásánál [Tny. 51. § (1) bekezdés] azt az özvegyi nyugdíjat kell egyenlő arányban megosztani, amely a jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése, valamint a Tny. 50. § (2) bekezdés a)-b) pontja alapján megilletné. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdése szerinti özvegyi nyugdíj arányos része, az özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj arányos része illeti meg.
63/A. § *
63/B. § * (1) * A Tny. 44/B. §-a alapján - a Tny. 45-53. §-ának megfelelő alkalmazásával - özvegyi nyugdíjra jogosult az a személy is, akinek házastársa (élettársa, elvált vagy egy évnél hosszabb ideje különélő házastársa) mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékosként halt meg, vagy ezekre az ellátásokra (járadékokra) a jogosultságot haláláig - az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján - megszerezte. A Tny. 44/E. §-ának alkalmazásánál hozzátartozói nyugellátás alatt az özvegyi járadékot és a növelt összegű özvegyi járadékot is érteni kell.
(2) Az özvegyi nyugdíj összegét abból a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg szakszövetkezeti növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékösszegből kell megállapítani, amely a jogszerzőt halála időpontjában megillette, vagy az 1997. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján - a Tny. 50. § megfelelő alkalmazásával - megillette volna.
63/C. § * (1) * A Tny. 54. § (1) bekezdés alkalmazásánál a házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.
(2) *
64. § (1) * A Tny. 54. §-ának (3) bekezdésében meghatározott gyermekek árvaellátásának folyósítása – az erről szóló határozat közlését követő hónap első napjától – szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.
(2) * A 16., illetőleg a 25. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált gyermek a Tny. 55. § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazásával arra az időszakra, amikor megváltozott munkaképességűnek minősül, akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.
(3) * A külföldön tanuló árva
a) a nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve a felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül,
b) az a) pont szerinti, árvaellátásra jogosító tanulmányok megszűnését, szüneteltetését 15 napon belül
az oktatási intézmény által kiállított igazolással igazolja.
(4) * A felsőfokú tanulmányok befejezésének időpontját a felsőoktatásról szóló törvénynek a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.
64/A. § * Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a Tny. 55. §-ában meghatározott jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást újból meg kell állapítani.
(2) * A Tny. 56. § (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított hatvanszázalékos mértékű árvaellátást, ha az életben lévő szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, a folyósító szervnek a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell harmincszázalékos mértékű árvaellátásra módosítani (csökkenteni).
(3) * Ha a Tny. 56. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti feltételek valamelyike a harminc százalékos mértékű árvaellátás megállapítását követően, de még az egyéb jogosultsági feltételek fennállása alatt következik be, az ellátást a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően hatvan százalékos mértékűre kell módosítani (emelni).
(4) * A Tny. 56. § (2) bekezdése alapján újra megállapított árvaellátás összege nem lehet kevesebb a Tny. 56. § (1) bekezdése alapján korábban megállapított árvaellátás időközi emelésekkel növelt összegénél.
(5) *
64/C. § * (1) * A Tny. 44/B. §-a alapján - a Tny. 54-56. §-ának megfelelő alkalmazásával - jár az árvaellátás a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy árvájának is.
(2) Az árvaellátás összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
64/D. § * Az árvaellátás legkisebb összege havi 50 000 forint.
64/E. § * A nevelt gyermek részére 2001. január 1-je előtti időponttól megállapított árvaellátás összegébe a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat továbbra is be kell számítani, és ha a fizetett tartásdíj eléri az árvaellátás összegét, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. A tartásdíj megfizetni elmulasztott összegének, továbbá a Tny. 2000. december 31-én hatályban volt 57. § (3) bekezdése szerinti különbözetnek a behajtásáról a nyugdíjfolyósító szervnek továbbra is intézkednie kell. A tartozás törlésére a 79. § (5) bekezdése alapján kerülhet sor.
65. § (1) A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak [Tny. 58. § (1) bekezdés b) pont], ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(2) *
65/A. § * Ha a szülői nyugdíjra jogosultság megszűnik, de a szülő (nagyszülő) a Tny. 58. §-ának (3) bekezdése szerinti feltétellel rendelkezik, a szülői nyugdíjat újból meg kell állapítani.
65/B. § * (1) A Tny. 44/B. §-a alapján - a Tny. 58-59. §-ának megfelelő alkalmazásával - jár a szülői nyugdíj a mezőgazdasági szövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi járadékos, vagy erre haláláig jogot szerzett személy szülőjének, nagyszülőjének is.
(2) A szülői nyugdíj összegének meghatározására a 63/B. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
Tájékoztatási kötelezettség *
65/C. § * A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a határozat kibocsátásával egyidejűleg a rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztatást kell adnia minden olyan tényről, amely a nyugellátást igénylő személy más - jogszabály rendelkezése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe utalt - ellátásra való jogosultságára és annak igénylésére vonatkozik.
65/D. § * (1) * A nyugellátás iránti igény bejelentésére szolgáló adatlapokat és elektronikus űrlapokat a Központ – az elektronikus űrlap tekintetében az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszterrel egyetértésben – rendszeresíti, azokat a Kincstár honlapján és a kormányzati portálon közzé kell tenni.
(2) A nyugdíj iránti igény bejelentésére szolgáló adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 4. számú melléklet határozza meg.
65/E. § * Ha az adott irat tekintetében törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek és a nyugdíjfolyósító szerv eljárásában az iratot eredeti példányban vagy hiteles másolatban kell benyújtani.
(2) *
(3) * A Tny. 100. §-a szerinti ellenőrzés lefolytatására irányuló megkeresésnek az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv huszonöt napon belül tesz eleget.
(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.
66/A. § *
66/B. § * A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugellátások és a hatáskörükbe tartozó más ellátások megállapítása és folyósítása, az egyeztetési eljárás, valamint az e rendelet szerinti más eljárások során a Központ által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert kötelesek használni.
66/C. § *
67. § (1) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása, illetőleg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után, 365 napi szolgálati idő megszerzése nélkül nyugdíjat igényel vagy mégis kéri a rögzített nyugdíj folyósítását, kérését (igényét) új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint kell elbírálni. A határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni.
(2) *
(2) * Ha a korábban megszűnt rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék vagy a Kenyt. 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett szerzett, a Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti növelésre való jogosultságot már megállapították, az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a növelés összegét a megállapítását követő emelésekkel együtt, külön határozat hozatala nélkül, az öregségi nyugdíjjal együtt kell folyósítani.
69. § (1) *
(2) * A nyugellátásnak a szociálpolitikai egyezmény alapján történő megállapításáig a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által - kizárólag a Magyarországon szerzett szolgálati idő és kereset alapján - megállapított és folyósított nyugdíj összegét előlegként kell kezelni, és az egyezmény szerinti - a magyar felet terhelő - nyugdíj összegébe be kell számítani.
(3)-(4) *
70. § * (1) * Nemzetközi nyugdíjügyben az EGT-állam vagy a Magyarországgal szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezményt kötött ország hivatalos nyelvén kiállított okirat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez hiteles fordítás nélkül benyújtható.
(1a) * Az (1) bekezdésben nem említett esetben a nem magyar nyelven kiállított okirat hiteles fordítását is be kell nyújtani a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.
(2) * Ha a kivándorolt, illetőleg külföldön élő vagy tartózkodó személy a nyugellátás iránti igényét postai úton terjeszti elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő személyazonosságát és aláírását közjegyzővel vagy Magyarország külképviseleti szervével hitelesíttetni kell.
71. § * (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek elektronikus aláírással kiadmányozott és központi tárhelyen tárolt döntéseinek másolatát az „Ez a döntés az eredeti elektronikus úton előállított dokumentummal megegyező tartalmú hiteles papíralapú másolat.” szövegű hitelesítési záradékkal kell ellátni.
(2) * A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek elektronikus aláírással kiadmányozott döntéseinek nyomtatását és postai úton történő közlését központilag a Kincstár végzi.
72. § * A Tny. 80. §-a alapján újra megállapított nyugellátás összegét az időközi emelésekkel növelt összegben kell folyósítani.
72/A. § *
72/B. § * (1) * A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély megállapítása iránti eljárás – az (1c) bekezdésben meghatározottak kivételével – kérelemre indul.
(1a) * A kérelmet a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszterrel egyetértésben – e célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalmát a 6. számú melléklet határozza meg.
(1b) * A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a kivételes nyugellátás megállapítását, a kivételes nyugellátás-emelést, illetve az egyszeri segély megállapítását indokolják.
(1c) * Ha a tizenhat év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét amiatt utasítják el, mert az elhunyt jogszerző a szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, a kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást hivatalból meg kell indítani.
(1d) * Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély a költségvetési előirányzat-keretre tekintettel állapítható meg. A felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását a Központ határozza meg.
(1e) * Ha az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az általa engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély feltételeinek, de a (20) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, a kérelmet az iratokkal együtt megküldi a Központnak.
(1f) * Ha a Központ hatáskörébe tartozó ügyekben a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásának megítélése érdekében helyszíni szemlét kell tartani, a helyszíni szemlét az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv – a megkereséstől számított húsz napon belül – folytatja le, és annak eredményéről haladéktalanul értesíti a Központot.
(1g) *
(2) * Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, és nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés, illetve egyszeri segély annak a személynek, aki letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.
(3) * A kivételes nyugellátást minden szempontból úgy kell tekinteni, mintha az - a jogosultsági feltételek megléte esetén - jogszerűen megilletné az ellátásban részesülőt. Kivételes nyugellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.
(4) * A Tny. 66. §-a alapján akkor állapítható meg
a) * kivételes öregségi nyugdíj, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével,
b) * kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha a jogszerző rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, vagy a Tny. 46. §-ában meghatározott szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, illetve árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek,
c) *
továbbá a kérelmező nem részesül az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban, ide nem értve az időskorúak járadékát.
(5) * Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha
a) az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,
b) * az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, vagy felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat,
c) * az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint – legfeljebb 30 százalékos,
d) * az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el,
e) * az árva 25 évesnél idősebb, de 27 évesnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat, vagy
f) * az elhunyt jogszerző nem szerezte meg a szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és a baleseti árvaellátásra való jogosultság a baleset üzemiségének, illetve a megbetegedés foglalkoztatási jellegének megállapításáig nem bírálható el.
(5a) * Az (5) bekezdés c) pontja alapján megállapított kivételes árvaellátást meg kell szüntetni, ha az árva már nem megváltozott munkaképességű.
(6) * Ha az (5) bekezdés d) és f) pontja szerinti esetben az árvaellátást, baleseti árvaellátást megállapítják, a kivételes árvaellátás megszűnik, és annak folyósított összege előlegnek minősül.
(7) * Az (5) bekezdés e) pontja alapján kivételes árvaellátás a felsőoktatási intézményben első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben folytatott, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig állapítható meg. Az e bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból a 25. életévét betöltött személy korábban megállapított árvaellátásának meghosszabbítása is engedélyezhető.
(8) * A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az 50 000 forintot, de nem lehet kevesebb 15 000 forintnál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
(8a) * A Központ a kivételes nyugellátást megállapító határozatát közli a nyugellátás ügyében egyébként illetékes nyugdíj-megállapító szervvel, amely a kivételes nyugellátás megállapítását követően ellátja a nyugdíj-megállapító szerv hatáskörébe tartozó feladatokat.
(8b) * A kivételes nyugellátást kérelemre meg kell szüntetni. A kivételes saját jogú nyugellátás mellett szerzett, a Tny. 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 22/A. §-a szerinti növelést a kivételes nyugellátás megszüntetését követően is meg kell állapítani, illetve azt a 68. § szerint folyósítani kell, ha a jogosultnak később saját jogú nyugellátást – ide értve a kivételes nyugellátást is – állapítanak meg.
(9) * A Tny. 66. §-a alapján a nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugellátás-emelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg a 120 000 forintot.
(10) * A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése esetén a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát akkor kell társadalombiztosítási nyugellátásnak tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(11) * A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni
a) * férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt,
b) * a 70 éven felüli személyt,
c) * azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, és
d) * azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.
(12) * A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg a 8 000 forintot, de nem lehet kevesebb 3 000 forintnál.
(13) * Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emelést követő 3 éven belül.
(14) * Ha a hozzátartozói nyugellátást a mérték változása, feléledés vagy a jogosultsági feltételek ismételt bekövetkezése miatt újra megállapítják, a korábban engedélyezett kivételes nyugellátás-emelést továbbra is folyósítani kell.
(15) * A nyugellátásban részesülő személy részére egyszeri segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti.
(16) * Előnyben kell részesíteni a kérelmezőt, ha az egyszeri segélyt katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, illetve a kérelmező vagy közeli hozzátartozójának betegsége miatt igényli. A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is.
(17) * Az egyszeri segély akkor engedélyezhető, ha a kérelmező Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti havi jövedelme nem haladja meg
a) * a 100 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
b) * a 120 000 forintot az a) pontban nem említett esetben.
(18) * Az egyszeri segélyt kérelmező személynek a kérelmében - az (1b) bekezdésben meghatározottakon túl - nyilatkoznia kell az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti havi jövedelméről is.
(19) * A kérelmező számára egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az 50 000 forintot.
(20) * A Központ rendkívül indokolt esetben
a) * a (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését azzal, hogy nem engedélyezhető emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja a 140 000 forintot,
b) * a (17) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában, illetőleg a (19) bekezdésben foglaltaktól eltérően is engedélyezheti egyszeri segély méltányosságból történő kifizetését azzal, hogy az engedélyezett segély összege nem haladhatja meg a 100 000 forintot,
c) * a (7) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a folyósított árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítását.
72/C. § *
72/D. § *
73. § * (1) Ha a jogosult letartóztatását vagy szabadságvesztés büntetését tölti, nyugellátását kérelmére *
a) az általa – visszavonásig érvényes – meghatalmazással ellátott személynek,
b) az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára, vagy
c) a büntetés-végrehajtási intézethez
kell folyósítani.
(2) * Ha a jogosult részére korábban a nyugellátást pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján folyósították, és a jogosult nem kéri a nyugellátásnak az (1) bekezdés szerinti folyósítását, a 75/C. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a nyugellátást a letartóztatás (őrizetbe vétel) és a szabadságvesztés teljes időtartamára ki kell utalni.
73/A. § * (1) * A saját jogú nyugellátás Tny. 83/A. §-ának (1) bekezdése szerinti szüneteltetéséről a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határoz. A saját jogú nyugellátás szüneteltetésére
a) * a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napjától kerül sor, ha a kérelmező a szüneteltetés kezdő időpontját követő időre nyugellátást nem vett fel, vagy a felvett nyugellátást a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül visszafizeti,
b) az a) pontban előírt visszafizetés elmaradása esetén a fizetési határidő lejártát követő hónap első napjától kerül sor.
(2) * A saját jogú nyugellátás újbóli folyósításáról a nyugdíjas erre irányuló kérelme alapján a nyugdíjfolyósító szerv határoz, ha a saját jogú nyugellátás jogosultsági feltételei fennállnak. Az újbóli folyósítás kezdő időpontja a kérelem benyújtását követő naptári hónap első napja.
73/B. § * (1) A nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony
a) szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
b) köznevelési intézményben vagy
c) szakképző intézményben
áll fenn.
(2) A nyugdíjas az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a foglalkoztatója nyilatkozatával igazolja. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogviszony fennállására és keletkezésének időpontjára vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál áll fenn.
74. § * A Vasutas Önkéntes Támogatási Alap Közhasznú Egyesület, a Rudolf Segélyező Egyesület, a Vasutas Segélyező Egyesület, a Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesülete, valamint a Mozdonyvezetők, Vasútüzemi Dolgozók Segélyező Egyesülete (a továbbiakban együtt: egyesületek) nyugellátásban vagy a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított más ellátásban részesülő tagjai tagdíjának az ellátásból történő levonásáról a tag írásbeli felhatalmazása alapján – térítés ellenében – a nyugdíjfolyósító szerv gondoskodik. A tagdíjlevonások és a térítés elszámolásának rendjét az egyesületek és a nyugdíjfolyósító szerv megállapodásban rögzítik.
75. § * (1) A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére
a) * a Tny. 79. § (2) bekezdése a)–c) pontjában meghatározottak szerinti pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalással, vagy *
b) belföldi meghatalmazottja részére
kell folyósítani.
(2) Ha a külföldi tartózkodás várható időtartama a kilencven napot meghaladja, a nyugellátásban részesülő erről, továbbá a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) - a külföldre történő utazás előtt - tájékoztatni köteles a nyugdíjfolyósító szervet.
(3) * Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ellátás külföldre történő utalása
a) * a Tny. 79. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a belföldi pénzforgalmi szolgáltatótól,
b) * a Tny. 79. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti esetben a nyugdíjfolyósító szervtől
kérhető.
(4) * A (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és pontos címét, a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát, valamint annak a fizetési számlának a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó számát (IBAN és SWIFT kód), amelyre a külföldön élő vagy tartózkodó személy az ellátás utalását kéri.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a belföldi meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia.
75/A. § * (1) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megállapított nyugellátás folyósítását kizárólag a magyar törvényes fizetőeszközben teljesíti.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megállapított nyugdíjellátást a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül folyósítja, ha
a) a nyugellátás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek hatálya alá tartozik,
b) a nyugellátást szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
c) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt, vagy
d) az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt jogszerző korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal.
75/B. § * A nyugdíjfolyósító szerv minden naptári év január hónapban az ellátások tárgyév január hónapban és az előző évben kiutalt összegéről - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - tájékoztatja az ellátásban részesülőket.
75/C. § * (1) * Ha a megállapított nyugellátás folyósítására a nyugdíjfolyósító szerv ügykörén kívüli okból amiatt nem kerülhet sor, mert
a) * a folyósítási cím és a fizetési számlaszám ismeretlen, illetve a kiutalt ellátás a megadott folyósítási címről vagy fizetési számláról visszaérkezik, és az ellátás kiutalásához szükséges intézkedések sem vezetnek eredményre, vagy
b) az ellátásban részesülő személy ismeretlen helyen tartózkodik,
a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás további folyósítását megszünteti. A nyugdíjfolyósító szerv a jogosultság tényének későbbi bizonyítása esetén intézkedik az ellátás újbóli folyósítása, valamint a nem folyósított ellátás visszamenőleges - legfeljebb öt évre járó, időközi emelésekkel növelt - összegének kiutalásáról.
(2) * Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, az ellátást folyósító szerv a jogosultság igazolásáig az ellátás folyósítását felfüggeszti.
(2) * Az elhunyttal közös háztartásban való együttélésre tekintettel a Tny. 83. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozó által előterjesztett, az ellátás felvétele iránti kérelmet a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszterrel egyetértésben – erre a célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. A formanyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalmát a 7. számú melléklet határozza meg.
76. § * (1) * A nyugdíjfolyósító szerv az általa folyósított ellátásban részesülő, külföldön élő vagy tartózkodó személy adatainak egyeztetését hivatalból,
a) EGT-állam vagy Magyarországgal szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezményt kötött állam esetén az adott állam társadalombiztosítási szervének bevonásával végzi, ha az adatcsere feltételei fennállnak,
b) az a) pontban nem említett esetben naptári évenként egyszer az ellátásban részesülő személy közvetlen megkeresésével végzi.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyugdíjfolyósító szerv által az adategyeztetés céljából kiküldött nyomtatványt a külföldön élő vagy tartózkodó, ellátásban részesülő személynek megfelelően kitöltve, aláírva és bíróság, közjegyző, nyugdíjbiztosítási szerv, más külföldi hatóság, nyugdíjpénztár, pénzforgalmi szolgáltató vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesítve kell a kézhezvételtől számított egy hónapon belül visszaküldenie a nyugdíjfolyósító szervnek. Az egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt szociális vagy egészségügyi intézményben tartózkodó, ellátásban részesülő személy esetén az intézmény vezetője vagy orvosa is igazolhatja az adatok valódiságát.
(3) * Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében, az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások szabályai szerinti központi azonosítási ügynök hozzáféréssel rendelkező, ellátásban részesülő személy az éves adategyeztetést elektronikus űrlapon is elvégezheti. Ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti, kitöltött, aláírt és hitelesített nyomtatvány elektronikus másolatát háromévenként csatolni kell az elektronikus űrlaphoz.
(4) Ha az (1)–(3) bekezdés szerinti kitöltött nyomtatvány, illetve elektronikus űrlap az előírt határidőn belül nem érkezik vissza vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második hónap első napjával be kell szüntetni. A jogosultság tényének későbbi bizonyítása esetén intézkedni kell az ellátás újbóli folyósításáról és a nem folyósított ellátás legfeljebb öt évre visszamenőlegesen járó – az időközi emelésekkel növelt – összegének kiutalásáról.
A követelés érvényesítése
(2) * A Tny. 89. §-ának (3) bekezdése alkalmazásánál a megtérítendő összeget az ellátásban részesülő személyre a felszámolást, a kényszertörlést vagy a végelszámolást elrendelő végzés közzététele hónapjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és az akkori életkora figyelembevételével kell meghatározni.
(3) *
76/B. § (1) * A Tny. 87-88. §-a alapján megtérítésre kötelezett helyett a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján a biztosító áll helyt azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg mértékét, az elszámolás ügyviteli rendjét a Kincstár a biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével évente megállapodásban rendezi.
(2) * Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a Tny. 87–88. §-a alapján fennálló követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott Nemzeti Iroda közreműködésével – a kötelezett biztosítójával szemben érvényesíti. Ha a kötelezett biztosítója a fizetési kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő kilencven napon belül nem tesz eleget, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a Nemzeti Irodával szemben megtérítésre kötelező határozattal érvényesíti. A Kincstár az eljárás rendjét a Nemzeti Irodával kötött megállapodásban rendezi.
76/C. § * A Tny. 85. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogellenes intézkedésének a következménye.
77. § *
78. § * A nyugellátások és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított más ellátások visszafizetésére vagy megtérítésére kötelező határozatokon alapuló követelések nyilvántartásával, végrehajtásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el, és a Központ rendeli el a végrehajtást.
78/A. § *
79. § * (1) * A Tny. 93. § (4) bekezdése alapján a behajtási eljárás lefolytatására irányuló megkeresésben az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 106. § (4) bekezdésében foglaltakon túl fel kell tüntetni a behajtást kérő számlájának számát, továbbá a megkereséshez csatolni kell a fizetésre kötelező jogerős vagy véglegessé vált határozat hitelesített másolatát.
(2) *
(3) * Az adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított tizenöt napon belül átutalja a behajtást kérő által - a behajtásra irányuló megkeresésben - megjelölt számlára. Az adóhatóság a behajtási eljárás befejezését követő tizenöt napon belül köteles értesíteni a behajtást kérőt a tartozás behajthatatlanságának tényéről és a behajthatatlan tartozás összegéről.
(4) * A behajtást kérő köteles a végrehajtási eljárás megindítása után is minden olyan körülményt az első fokon eljáró állami adóhatóság tudomására hozni, amely a követelés fennállására, annak megszűnésére, vagy csökkentésére vonatkozik. E tájékoztatás elmulasztásából eredő esetleges kárért a behajtást kérő felel.
(5) * A Központnak a véglegessé vált határozattal megállapított tartozást törölnie kell, ha *
a) *
b) a végrehajtási jog elévült,
c) a tartozást a Tny. 94. § (1) bekezdése alapján az arra jogosult méltányosságból elengedte,
d) *
e) * a fizetésre kötelezett személy meghalt, és az örökös a Magyar Állam.
(6) A behajthatatlanság szempontjából behajtási eljárásnak kell tekinteni a felszámolási és egyszerűsített felszámolási eljárásokat is.
(7) * Nem kell lefolytatni a Tny. 93. §-a szerinti követelés érvényesítése iránti eljárást, ha a követelés összege az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét (11. §) nem éri el.
(8) *
(9) *
79/A. § * A tartozás 79. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti végrehajtáshoz (behajtáshoz) való jog elévülésére az Avt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
80. § * (1) * Az ellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele esetén a visszafizetésről és a megtérítésről az ellátást megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határoz. Az ellátást megállapító határozat módosításáról, visszavonásáról, illetve az ellátás megszüntetéséről, összegének módosításáról, valamint a visszafizetésről, megtérítésről külön határozatot kell hozni.
(2) A visszafizetés és a megtérítés ügyében a felróhatóságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítania.
(3) * A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örökössel szemben kell érvényesíteni, feltéve, hogy az örökhagyó még élt, amikor őt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv véglegessé vált határozattal az ellátás visszafizetésére kötelezte. A hozzátartozó saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásából – ide nem értve a Tny. 83. § (2) bekezdése szerint kifizetett összeget – a meg nem térült tartozást levonni, vagy azt a hozzátartozótól behajtani nem lehet.
(4) Ha a nyugdíjfolyósító szerv észleli az ellátás jogalap nélküli megállapítását, folyósítását vagy felvételét, erről haladéktalanul értesíti az ellátást megállapító általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervet.
81. § * (1) * A nyugellátás és a baleseti járadék Tny. 87–88. §-a szerinti megtérítésére irányuló követelést az ügyben eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv érvényesíti. A megtérítendő összeget a Központ számlájára kell átutalni.
(2) * A Központ az ellátás véglegessé vált határozattal elrendelt egyösszegű megtérítését a felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárásban – önállóan vagy az adóhatóság megkeresésével – hitelezői igényként érvényesíti.
(3) *
(4) *
82. § * A Tny. 93. § (1) bekezdésében meghatározott öt évet – a megtérítési követelés kivételével – a határozat keltétől kell számítani. A megtérítési követelés az ellátás kifizetésétől számított öt éven belül érvényesíthető.
83. § * (1) * A tartozás mérséklésére, elengedésére vagy fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló kérelmet a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszterrel egyetértésben – e célra rendszeresített, és a Kincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.
(2) A tartozás mérséklése, elengedése és a fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmazza
a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakóhelyét, tartózkodási helyét és elérhetőségét,
b) a kérelem teljesítését alátámasztó, különös méltánylást érdemlő körülmények megjelölését.
83/A. § *
84. § *
84/A. § *
85. § (1) *
(2) * A Tny. 97. § (5) bekezdés szerinti esetben a nyugellátás folyósítását érintő tényt, adatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje a változást követő tizenötödik nap.
(3) *
(4) *
(5) *
Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
86. § (1) * A nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személlyel kapcsolatos adatszolgáltatást a megállapodást megkötő igazgatási szerv teljesíti.
(2)–(3) *
(4) *
(5) *
(6) * A rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő személyekről a Tny.-ben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyévet követő év április 30-áig teljesíti.
(7)–(9) *
87. § *
88. § * (1) * A nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap kiállítására kötelezett a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap adattartalmát a Központ által rendszeresített számítógépes programmal állítja elő, és adatszolgáltatási kötelezettségét e számítógépes program felhasználásával, elektronikus úton teljesíti.
(2)–(3) *
(4) * Az adatszolgáltatás és a nyilvántartás általánostól eltérő rendjére a Kincstár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal megállapodást köthet.
(5) *
(2) * A nyilvántartásra kötelezett az elektronikus úton, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával adott meghatalmazással történő adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat a Központ által erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnek. A nyomtatványt és a meghatalmazás eredeti példányát az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv részére az adatszolgáltatás teljesítését legalább tizenöt nappal megelőzően kell megküldeni. A nyilvántartásra kötelezett a meghatalmazásnak – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával történő – visszavonásáról, valamint a közölt adatokban bekövetkezett változásról soron kívül köteles tájékoztatni az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervet.
(3) * Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás esetén a teljesítéssel meghatalmazott személy az adatszolgáltatásra rendszeresített számítástechnikai programot (a továbbiakban: NYENYI program) a Kincstár honlapjáról, a program működéséhez szükséges azonosító állományt a Kincstár nyugdíjbiztosítási elektronikus ügyintézési rendszeréből töltheti le azzal, hogy a 2009. évről történő adatszolgáltatásnál nem szükséges az azonosító állomány letöltése.
(4) * Az adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítése a NYENYI program által előállított export állomány Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli feltöltésével valósul meg.
(5) * Az adatszolgáltatásnak a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztüli beérkezéséről, annak a Kincstár nyilvántartási rendszerébe történő befogadásáról, valamint - hibás adattartalom esetén vagy érvényes meghatalmazás hiányában - az adatszolgáltatás befogadásának visszautasításáról, a nyilvántartásra kötelezett és az adatszolgáltatást teljesítő személy elektronikus levélben, a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványon közölt elektronikus levelezési címre értesítést kap.
89. § *
89/A. § * (1) Az egyeztetési eljárás során kiadott kimutatásban és határozatban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. 96/B. § (3) bekezdése szerinti, lezárt adóévre vonatkozó adatokat tünteti fel. Az egyeztetési eljárás során lezárt adóév az az időszak, amelyre vonatkozóan az állami adóhatóság a személyi jövedelemadó bevallások adatainak feldolgozása alapján – a lezárt adóévet követő év augusztus 31-éig – az adatszolgáltatást teljesítette.
(2) * Az ügyfél kérelmére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás során tájékoztatást ad a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó, külföldön szerzett szolgálati időről.
Egyes közjogi tisztséget betöltött személyek és hozzátartozóik nem társadalombiztosítási juttatásai *
89/B. § * (1) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. § (1) bekezdése, valamint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 2012. január 1-je előtt hatályos 14. § (1) bekezdése, 22. §-a, 24. § (1) bekezdése, 25. § (1) bekezdése és 26. § (1) bekezdése szerinti juttatást (a továbbiakban együtt: juttatás) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
(2) * A juttatás igénybevételéhez szükséges adatokat a volt köztársasági elnök tekintetében a Sándor-palota, a volt miniszterelnök tekintetében a Miniszterelnökség haladéktalanul továbbítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.
(3) A juttatás fedezetét a volt köztársasági elnök és az Országgyűlés volt elnöke tekintetében az Országgyűlés Hivatala, a volt miniszterelnök tekintetében a Miniszterelnökség, az Alkotmánybíróság volt elnöke tekintetében az Alkotmánybíróság Hivatala, a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria volt elnöke tekintetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke adja át a Központ részére.
(4) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint megállapított hozzátartozói nyugellátás fedezetét az Országgyűlés Hivatala, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján a miniszterelnök hozzátartozója számára megállapított hozzátartozói nyugellátás fedezetét a Miniszterelnökség adja át a Központ részére.
(5) A juttatás és a (4) bekezdés szerinti hozzátartozói nyugellátás fedezetének átadására vonatkozó eljárási szabályokat a fedezetet átadó szervek és a Központ megállapodásban határozzák meg.
Átmeneti rendelkezés
90. § (1) * A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a Tny. 50. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazását nem kell kérnie annak, akinek saját jogú nyugellátása az özvegyi nyugdíj összege miatt, vagy akinek özvegyi nyugdíja saját jogú nyugellátásának összege miatt szünetel, továbbá akinek saját jogú nyugellátását az özvegyi nyugdíjjal, baleseti özvegyi nyugdíjjal a 62. § (7) bekezdésben meghatározott összeghatárig folyósítják. A kedvezőbb ellátást a nyugdíjfolyósító szervek 1998. január 1-jétől kezdődően hivatalból - külön kérelem nélkül - megállapítják és folyósítják.
(2) Annak, aki 1998. január 1-je előtt megözvegyült és nem igényelte az özvegyi nyugdíj megállapítását, továbbá aki az 1997. évi LXXXI. törvény alapján vált jogosulttá özvegyi nyugdíjra, a Tny. 64. §-a szerint kell igényét előterjesztenie.
(3) * Az, aki az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések szerint özvegyi nyugdíjban részesül, a saját jogú nyugellátása megállapításának időpontjától kezdődően - legkorábban 1998. január 1-jétől - jogosult a Tny. 50. § (2) bekezdés b) pont szerinti özvegyi nyugdíjra. Ha számára kedvezőbb, választhatja a saját jogú nyugellátás és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítását a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig.
(4) * Az 1998. január 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíj feléledése esetén az özvegyi nyugdíj 2006. január 1-jétől 55, 2007. január 1-jétől 60 százalékos mértékű, feltéve, hogy az özvegynek saját jogán nyugdíjat nem állapítottak meg.
(5) A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok és a növelt összegű szakszövetkezeti járadékok folyósítására és megszüntetésére az e rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(6) *
(7) * A 73. § (1) bekezdésének – 2010. január 1-jén hatályos – rendelkezése alapján szüneteltetett nyugellátást a büntetőeljárás befejezése, illetve a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.
(8) * A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Rendelet) módosításáról szóló kormányrendelettel megállapított 75/D. §-át, a 7. számú mellékletét a jogosultnak a Mód. Rendelet hatálybalépését követően bekövetkezett elhalálozása esetén kell alkalmazni.
91. § Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1997. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra kell alkalmazni.
92. § * A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2017. január 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 2014. december 31-én hatályos 64. § (3) bekezdést 2014. december 31-ét követően is alkalmazni kell, ha az árvaellátásra a Tny. 2014. december 31-én hatályos 55. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat alkalmazzák.
94. § * A Központ jár el a nyugdíjnövelés megállapítására irányuló, a Tny. 102/A. § (2) bekezdése szerinti eljárásokban.
95. § * A Tny. 47. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során az árva a 2016. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak, ha az az özvegy számára kedvezőbb, és az özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelmet 2016. január 1-je előtt benyújtották.
96. § * A nyugellátások és egyes más ellátások 2023. november havi kiegészítő emeléséről szóló 463/2023. (X. 6.) Korm. rendelettel megállapított 62. § (7) bekezdését 2023. január 1-jére visszamenőlegesen kell alkalmazni.
97. § * Ez a rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
98. § *
99. § *
1. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez *
2. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez *
A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2024. január 1-je és december 31-e közötti kezdő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén
| A | B | ||
| 1. | Év | Szorzószám | |
| 2. | 1950. | 600,013 | |
| 3. | 1951. | 561,889 | |
| 4. | 1952. | 442,182 | |
| 5. | 1953. | 416,386 | |
| 6. | 1954. | 380,195 | |
| 7. | 1955. | 361,607 | |
| 8. | 1956. | 334,273 | |
| 9. | 1957. | 287,090 | |
| 10. | 1958. | 280,752 | |
| 11. | 1959. | 269,231 | |
| 12. | 1960. | 262,966 | |
| 13. | 1961. | 259,443 | |
| 14. | 1962. | 253,147 | |
| 15. | 1963. | 243,597 | |
| 16. | 1964. | 235,833 | |
| 17. | 1965. | 235,013 | |
| 18. | 1966. | 223,889 | |
| 19. | 1967. | 216,964 | |
| 20. | 1968. | 212,433 | |
| 21. | 1969. | 203,608 | |
| 22. | 1970. | 191,081 | |
| 23. | 1971. | 182,675 | |
| 24. | 1972. | 173,319 | |
| 25. | 1973. | 161,523 | |
| 26. | 1974. | 149,978 | |
| 27. | 1975. | 140,693 | |
| 28. | 1976. | 134,248 | |
| 29. | 1977. | 124,883 | |
| 30. | 1978. | 115,631 | |
| 31. | 1979. | 109,916 | |
| 32. | 1980. | 103,989 | |
| 33. | 1981. | 97,642 | |
| 34. | 1982. | 91,683 | |
| 35. | 1983. | 87,734 | |
| 36. | 1984. | 78,266 | |
| 37. | 1985. | 71,607 | |
| 38. | 1986. | 66,423 | |
| 39. | 1987. | 61,164 | |
| 40. | 1988. | 55,706 | |
| 41. | 1989. | 47,652 | |
| 42. | 1990. | 39,188 | |
| 43. | 1991. | 31,225 | |
| 44. | 1992. | 25,740 | |
| 45. | 1993. | 21,873 | |
| 46. | 1994. | 17,183 | |
| 47. | 1995. | 15,258 | |
| 48. | 1996. | 12,996 | |
| 49. | 1997. | 10,474 | |
| 50. | 1998. | 8,846 | |
| 51. | 1999. | 7,849 | |
| 52. | 2000. | 7,045 | |
| 53. | 2001. | 6,064 | |
| 54. | 2002. | 5,068 | |
| 55. | 2003. | 4,438 | |
| 56. | 2004. | 4,195 | |
| 57. | 2005. | 3,811 | |
| 58. | 2006. | 3,542 | |
| 59. | 2007. | 3,437 | |
| 60. | 2008. | 3,215 | |
| 61. | 2009. | 3,156 | |
| 62. | 2010. | 2,954 | |
| 63. | 2011. | 2,777 | |
| 64. | 2012. | 2,721 | |
| 65. | 2013. | 2,593 | |
| 66. | 2014. | 2,517 | |
| 67. | 2015. | 2,414 | |
| 68. | 2016. | 2,241 | |
| 69. | 2017. | 1,984 | |
| 70. | 2018. | 1,782 | |
| 71. | 2019. | 1,600 | |
| 72. | 2020. | 1,458 | |
| 73. | 2021. | 1,342 | |
| 74. | 2022. | 1,142 | |
3. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez *
A Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátások kiszámítása során alkalmazandó százalékos mértékek
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1. | Havi átlagkereset százaléka, ha az elhunyt jogszerző | |||||||
| Szolgálati idő (év) | 35. életévének betöltését megelőzően | betöltött 35–39 éves életkorában | betöltött 40–44 éves életkorában halt | betöltött 45–49 éves életkorában meg | betöltött 50–54 éves életkorában | betöltött 55. életévét követően | ||
| halt meg | ||||||||
| 2. | 2 évnél kevesebb | 51,0 | – | – | – | – | – | |
| 3. | 2 | 51,5 | – | – | – | – | – | |
| 4. | 3 | 52,0 | – | – | – | – | – | |
| 5. | 4 | 52,5 | – | – | – | – | – | |
| 6. | 5 | 53,0 | – | – | – | – | – | |
| 7. | 6 | 53,5 | – | – | – | – | – | |
| 8. | 7 | 54,0 | – | – | – | – | – | |
| 9. | 8 | 54,5 | – | – | – | – | – | |
| 10. | 9 | 55,0 | – | – | – | – | – | |
| 11. | 10 | 55,5 | 54,0 | 51,0 | 46,5 | 42,0 | 37,5 | |
| 12. | 11 | 56,0 | 56,0 | 53,0 | 48,5 | 44,0 | 39,5 | |
| 13. | 12 | 56,5 | 56,5 | 55,0 | 50,5 | 46,0 | 41,5 | |
| 14. | 13 | 57,0 | 57,0 | 57,0 | 52,5 | 48,0 | 43,5 | |
| 15. | 14 | 57,5 | 57,5 | 57,5 | 54,5 | 50,0 | 45,5 | |
| 16. | 15 | 58,0 | 58,0 | 58,0 | 56,5 | 52,0 | 47,5 | |
| 17. | 16 | 58,5 | 58,5 | 58,5 | 58,5 | 54,0 | 49,5 | |
| 18. | 17 | 59,0 | 59,0 | 59,0 | 59,0 | 56,0 | 51,5 | |
| 19. | 18 | 59,5 | 59,5 | 59,5 | 59,5 | 58,0 | 53,5 | |
| 20. | 19 | 60,0 | 60,0 | 60,0 | 60,0 | 60,0 | 55,5 | |
| 21. | 20 | 60,5 | 60,5 | 60,5 | 60,5 | 60,5 | 57,5 | |
| 22. | 21 | 61,0 | 61,0 | 61,0 | 61,0 | 61,0 | 59,5 | |
| 23. | 22 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | |
| 24. | 23 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | |
| 25. | 24 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | |
4. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez *
A nyugellátás iránti igény bejelentésére szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalma
1. Az igénylő természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok.
2. Hozzátartozói nyugellátás igénylése esetén az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, utolsó lakóhelye, tartózkodási helye és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok, az elhunyt jogszerző halálának időpontja, – baleseti hozzátartozói nyugellátás esetén – oka, az elhunyt jogszerző nyugellátására vonatkozó adatok, továbbá az igénylő és az elhunyt jogszerző közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonnyal kapcsolatos, valamint a hozzátartozó jogosultsági feltételeire vonatkozó adatok, valamint árvaellátás igénylése esetén a tanulmányok folytatására vonatkozó adatok.
3. Az az időpont, amelytől kezdően az igénylő a nyugellátás megállapítását kéri.
4. Öregségi nyugdíj igénylése esetén az igénylő, hozzátartozói nyugellátás igénylése esetén pedig az elhunyt jogszerző biztosítással járó jogviszonyainak, valamint egyéb szolgálati időnek minősülő jogviszonyainak – egyeztetési eljárással le nem zárt vagy szolgálatiidő-megállapító határozattal nem érintett időszakra vonatkozó – következő adatai, ha azokat az igénylő ismeri:
4.1. a foglalkoztató, társas vállalkozás megnevezése, székhelye,
4.2. a tevékenység időtartama,
4.3. foglalkoztatott esetén a munkakör megnevezése,
4.4. egyéni vagy társas vállalkozó esetén a törzsszáma és az adószáma,
4.5. a jogviszony igazolásának módja.
5. * Az arra vonatkozó adatok, hogy az igénylő részesül-e családtámogatási, munkanélküli vagy szociális ellátásban, jogosult-e aktív korúak ellátására, illetve áll-e biztosítással járó jogviszonyban.
6. A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti esetben a gyermekek neve, születési ideje és a Tny. 18. § (2b) bekezdése szerinti ellátásokra vonatkozó adatok.
7. A folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok.
5. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez *
6. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez *
A kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése és az egyszeri segély engedélyezése iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalma
1. A kérelmező természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye, elérhetősége és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok.
2. Kivételes hozzátartozói nyugellátás kérelmezése esetén az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, utolsó lakóhelye, tartózkodási helye és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatok, az elhunyt jogszerző halálának időpontja, továbbá az igénylő és az elhunyt jogszerző közötti, a kérelem alapját jelentő hozzátartozói viszonyra, valamint kivételes árvaellátás igénylése és továbbtanuló árva árvaellátásának kivételes meghosszabbítása esetén a tanulmányok folytatására vonatkozó adatok.
3. A kérelem teljesítését alátámasztó, különös méltánylást érdemlő körülmények, és a 72/B. § (2) bekezdése szerinti körülményekről szóló nyilatkozat.
4. Kivételes nyugellátás-emelés esetén az Szt. 4. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokról és azok összegéről szóló nyilatkozat.
5. Egyszeri segély esetén a kérelmező – az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – havi jövedelméről szóló nyilatkozat.
6. A folyósítási cím, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatok.
7. számú melléklet a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez *
A nyugellátásra jogosult halála esetén a nyugellátás felvétele iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalma
1. A kérelmező természetes személyazonosító adatai, társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye, tartózkodási helye és elérhetősége.
2. Az elhunyt jogosult neve, társadalombiztosítási azonosító jele és a folyósítás törzsszáma.
3. A jogosult halálának időpontja.
4. Az igénylőnek az elhunyt személlyel fennállt hozzátartozói minőségére vonatkozó adatok.
5. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy annak halálakor az elhunyttal közös háztartásban élt.
