“A külföldön dolgozó magyar munkavállalók számát az ezredfordulón 25-30 ezer főre becsülték, az Európai Unióhoz történő csatlakozással ez a szám 50 ezer fölé nőtt. Az Európai Unióban nincs olyan nyilvántartás, amely regisztrálná a más országból érkező munkavállalókat, és Magyarországon is megszűnt a bejelentési kötelezettség. A külföldön dolgozó magyarok számáról ezért csak becslések vannak, annyi azonban bizonyos, hogy 2004. óta az emelkedés folyamatos. A határon túl dolgozó magyar munkavállalók egy része külföldi cég alkalmazásában áll, van aki feketén vállal munkát, és egyre növekvő számban vannak azok, akik magyar cég alkalmazottjaként külföldön kiküldetésben végeznek munkát. Az utóbbi csoportba sorolható munkavállalók rendszerint alacsony alapbért kapnak, ami általában nem több bruttó 100-125 ezer forintnál, emellett azonban a külföldön felmerülő többletköltségeik fedezésére költségtérítésben részesülnek, ami havi 1000-2000 eurót, vagy akár ennél magasabb összeget tesz ki. Ezen foglalkoztatottakhoz viszonyítottan is magasabb jövedelemre tesznek szert azok a magyar munkavállalók, akik közvetlenül külföldi cég alkalmazásában állnak. A magyarországi átlagbér ugyanakkor jelenleg 135 ezer forint.
A téma aktualitását az adja, hogy a munkaerő szabad áramlása következtében jelentősen megnőtt azon jogosultak száma, akik a gyermektartásdíj fizetésre kötelezett munkavállaló külföldi cégnél kapott munkabérére, valamint a magyar munkáltató által a külföldön végzett munkáért fizetett költségtérítésére alapítottan szeretnének gyermektartásdíjat érvényesíteni. A jelenlegi szabályozás azonban erre csak szűk körben ad lehetőséget, még legális foglalkoztatás esetén is.”
A publikácói szerzője Monostoriné Dr. Oravecz Ágnes, bírósági titkár.
