A Magyar Ügyvédi Kamara 2010. novemberében rendezte meg az Országos Ügyvédjelölti Perbeszédversenyt. A megmérettetésen első helyezést ért el dr. Sztancs Edit, a Debreceni Ügyvédi Kamara perbeszédversenyének győztese, második lett dr. Sárkány Sándor, a Pécsi Ügyvédi Kamara versenyének győztese, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig dr. Szombati Róbert állhatott fel, aki a Budapesti Ügyvédi Kamara versenyéről jutott tovább. Őket kérdeztük eddigi pályafutásukról, terveikről, céljaikról.
Jogi Fórum: – Milyen motivációk alapján választottad a jogi pályát?
Dr. Sztancs Edit: – Gyermekkorom óta az volt az álmom, hogy jogi pályára menjek, ugyanis nagyon érdekelt a jog világa, azon belül is elsősorban a büntetőjog. Szerencsére sikerült felvételt nyernem a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 2009-ben szereztem summa cum laude minősítésű diplomát.
Dr. Sárkány Sándor: – Bár jogi végzettséggel senki nem rendelkezett a családban, és a közvetlen baráti-, ismerősi körömben sem, már középiskolában is érdeklődtem a jogi pálya iránt. Bevallom, ennek oka elsősorban az volt, hogy a humán tárgyakból voltak jobb eredményeim, és úgy gondoltam – figyelve az évfolyamtársaim elképzeléseit is -, nekem is jogi pályára kellene mennem. Ennél viszont lényegesen nagyobb volt a sport iránti motivációm, így végül a Pécsi Tudományegyetem testnevelés szakára jelentkeztem és nyertem felvételt. Mindenképpen szerettem volna azonban a testnevelés mellett egy másik szakot is felvenni, de csak a történelem, illetve a jogász szak jöhetett szóba. A végső döntést akkor hoztam meg, amikor sportjogi szemináriumot vettem fel az egyetemen. Nagyon tetszett, és érdekelt is ez a terület, így ekkor határoztam el, hogy jogász szakra felvételizek, valamint már a szakdolgozatomat is sportjogi témából készítettem el. Végül a testnevelői diploma és a szakedzői végzettség mellett jogász is lettem. (Megjegyzem, azért a szüleim, illetve a keresztapám is erősen biztatott a jogi pályára.)
Dr. Szombati Róbert: – Alapvető indokom az volt, hogy mindig is nagyon érdekelt a történelem, ami az alapja annak, hogy valaki jogi egyetemen tanulhasson tovább. Azonban ezen túl olyan kedvező kép alakult ki bennem a jogi pályáról, hogy a pályaválasztás előtt állva úgy véltem, magam is alkalmas lehetek ilyen jellegű feladat ellátására. Vonzott a tárgyalótermek miliője, továbbá mindig fogékony voltam a felmerülő problémák megoldása iránt.
Jogi Fórum: – A pályád alakulása eddig megfelel az előzetes elképzeléseidnek? Ha nem, mi az, amit másképp vártál? Ha igen, melyek a további terveid?
Dr. Sztancs Edit: – Szerencsére egy szakmailag és emberileg is kiváló ügyvédi irodában dolgozhatok immár több mint másfél éve. A diplomám megszerzését követően szinte azonnal sikerült elhelyezkednem ügyvédjelöltként, majd néhány hónappal később kerültem a jelenlegi munkahelyemre, így nem lehet okom panaszra. És bár én személyesen elégedett vagyok pályám eddigi alakulásával, néhány évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy a jogi diplomával a kezemben sokkal könnyebben fogok tudni elhelyezkedni a szakmámban. Természetesen a szükséges gyakorlati idő megszerzése után szeretnék majd szakvizsgát tenni, és továbbra is a jog világában képzelem el az életemet.
Dr. Sárkány Sándor: – Nemrég pakolás közben a kezembe került egy újságcikk, amit még egyik sporteredményem apropóján készítettek velem. Akkor azt nyilatkoztam, hogy sportjogász szeretnék lenni. Ha innen indulok ki, akkor azt mondhatom, hogy sikerült az elképzelésem, mert idén tavasszal sportjogi szakjogász végzettséget szereztem.
Az egyetemi évek alatt úgy gondoltam, hogy a diploma megszerzése után ügyvédjelöltként próbálok elhelyezkedni, majd a szakvizsga letételét követően ügyvédként tevékenykedem tovább. A diploma megszerzését megelőzően már gyakornokként bekerültem egy ügyvédi irodába, ahol egyébként jelenleg ügyvédjelölt vagyok. A gyakorlati időm nyáron járt le, most szakvizsgára készülök. A sikeres szakvizsgát követően pedig ügyvédként szeretnék dolgozni.
Dr. Szombati Róbert: – Azt gondolom, hogy eddigi pályafutásom nagyrészt megfelel az elvárásaimnak. Azzal azonban már a munkavállalásom elején szembesültem, hogy az ügyvédjelölti munka közel sem élvez olyan szintű anyagi megbecsülést, ami álláspontom szerint elvárható volna a mai viszonyok között. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a jelenlegi munkahelyemen nemcsak szakmailag, de anyagilag is megbecsülnek, így szerencsésnek gondolom magam. Jelenleg a polgári jogi szakvizsgámra készülök, melynek sikeres teljesítése esetén már csak egy részvizsga választ el az ügyvéddé válástól. Ügyvédként a jelenlegi irodában tervezem pályámat folytatni, bár nyilvánvalóan a döntés nem kizárólag rajtam múlik.
Jogi Fórum: – Melyek a kedvenc jogterületeid?
Dr. Sztancs Edit: – Már az egyetemi éveim alatt is elsősorban a büntetőjog és büntető eljárásjog érdekelt – amit jól mutat, hogy a törvényes vádról írt dolgozatommal az Országos Tudományos Diákköri Konferencián II. helyezést értem el 2009-ben. Ez az érdeklődésem nem változott meg azóta sem, bár természetesen a mindennapi munkám során nem csak büntetőjoggal foglalkozom. Éppen ezért nagyon örültem ennek az ügyvédjelölti perbeszédversenynek, ahol kifejezetten a hozzám talán legközelebb álló, gyakorlati büntetőjogi kérdésekkel foglalkozhattam.
Dr. Sárkány Sándor: – A büntetőjog, a polgári jog, illetve a sportjog. Az ügyvédi irodában egyébként igen változatosan kapok munkát, feladatot, nincs kifejezetten olyan terület, amire szakosodott volna az iroda.
Dr. Szombati Róbert: – A kedvenc jogterületeim közé tartozik az adójog, a polgári jog körében a kötelmi rész, továbbá a gazdasági büntetőjog. Azt gondolom, hogy a mai ügyvédség jövője a specializáció, illetve egyes jogterületek kiemelt ismerete. Ennek megfelelően arra törekszem, hogy ezen jogterületeken kiemelkedő elméleti és gyakorlati szaktudásra tegyek szert.
Jogi Fórum: Mely területeken szeretnél még fejlődni, szeretnél-e valamilyen kiegészítő képzésben részt venni?
Dr. Sztancs Edit: – Azt gondolom, közel két év gyakorlati jogászi munka alapján bátran kijelenthető, hogy valamennyi jogterületen van még mit tanulnom, hiszen az igazán jó jogászi munkához szükséges mindennapi tapasztalatokat csak az életből, hosszú idő alatt lehet megszerezni. Ráadásul a jogszabályok változásának folyamatos nyomon követése egyébként is követelmény számunkra.
A diplomám megszerzése után lehetőséget kaptam arra, hogy a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában PhD képzésben vegyek részt, jelenleg másodéves levelező tagozatos PhD hallgató vagyok. Bízom benne, hogy a munka mellett nem csupán az abszolutórium megszerzésére, de a PhD értekezés megírására is jut időm és energiám, ily módon ötvözni tudom egymással az elméleti tudást és a gyakorlati tapasztalatokat.
Dr. Sárkány Sándor: – A fentebb említett területek mindegyikében szeretnék fejlődni, úgy gondolom, kell is. Most nem tervezem, hogy valamilyen kiegészítő képzésben részt vegyek, szerintem ezt majd a jövőbeli munkám, egy adott jogterületre való specializáció fogja meghatározni. A kiegészítő képzéseket egyébként fontosnak tartom, különösen azokon a jogterületeken, amelyek jelentős mértékben változnak, de már csak a mélyebb tudás, az alaposabb ismeretek megszerzése miatt is.
Dr. Szombati Róbert: – Már rendelkezem adójogi szakjogász képzettséggel, azonban a közeljövőben tervezem a gazdasági büntetőjogi szakjogász képzésben való részvételt, ugyanis szeretném ezen a téren is elmélyíteni tudásomat. Véleményem szerint a klasszikus jogi tevékenységhez mindenképpen hozzátartozik a büntetőjog széles körű ismerete.
Jogi Fórum: – Milyen segítséget kaptál az országos perbeszédversenyen elért eredményedhez?
Dr. Sztancs Edit: – Az országos versenyre azt követően jutottam el, hogy megnyertem előbb a Debreceni Ügyvédi Kamara által szervezett megyei, majd pedig a Debreceni, Nyíregyházi és Szolnoki Ügyvédi Kamara által szervezett regionális fordulót. Ahhoz, hogy mindhárom fordulóban sikerrel szerepeljek, sokaknak kell köszönetet mondanom: kollégáimnak-barátaimnak, akik szakmai tanácsokkal segítették a felkészülésemet, és persze külön ki kell emelnem főnökeimet, dr. Szűcs Pétert és Szűcsné dr. Kovács Katalint, akik nem csupán lehetővé tették számomra, hogy részt vehessek ezeken a versenyeken, de az előzetes felkészüléshez szükséges minden segítséget biztosították számomra.
Dr. Sárkány Sándor: – A regionális-, illetve az országos perbeszédversenyre is a principálisaimtól (dr. Fejér Áron, dr. Meggyes Attila) kaptam segítséget. A perbeszédet ugyan mindig én állítottam össze, ha kérdés merült fel bármely részét illetően, akkor azt megbeszéltem velük. A regionális perbeszédversenyen az ügyet először a vádbeszédben hallottuk, és azt követően állt a rendelkezésünkre egy óra a védőbeszéd elkészítésére. Ebben az esetben – előzetesen – elsősorban abban kaptam segítséget, hogy miként építsem fel a beszédet, mit hangsúlyozzak ki különösen, illetve milyen hibákat kerüljek el. Az országos döntő annyiban más volt, hogy a verseny előtti délutánon kaptuk meg a példát (minősítés és indítvány nélkül), és arra készítettük el a védőbeszédet. A principálisaim véleményére ekkor a minősítést illetően voltam kíváncsi. Segítségül szolgáltak továbbá a korábbi bírósági döntések, valamint a korábbi perbeszédversenyeken szerezett tapasztalataim is.
Dr. Leposa Marianna elnökasszonyt is meg kell említenem, aki ugyan a versenyekre való felkészítésben nem vett részt, de rendszeresen biztatott, hogy induljak el az ilyen megmérettetéseken. Ha ő nem ösztönöz folyamatosan a részvételre, ez az eredmény sincs, mert akkor még a regionális versenyre sem nevezek be. Nem szabad figyelmen kívül hagyni feleségem segítségét sem, mert a felkészülés a családtól vette el az időt, ennek ellenére a nyugodt készülésben mindig támogatást kaptam.
Dr. Szombati Róbert: – A helyi forduló jellegéből adódóan azt gondolom, nem is kaphattam kézzelfogható segítséget, mivel ott a verseny napján megismert jogesetet kellett megoldani a megadott rövid idő alatt, így kizárólag a saját tudásomra és a rendelkezésemre álló törvénykönyvekre hagyatkozhattam. Fontos volt, hogy rendelkezzen az ember mind jogesetmegoldó, mind szónoki képességgel. A Budapesti Ügyvédi Kamara által szervezett versenyen 2. helyezést értem el, így jogot szereztem az országos versenyen történő részvételre.
Az országos megmérettetés azonban teljesen más jellegű volt. Egy nappal a verseny előtt megkaptuk a megoldandó jogesetet, így egy teljes nap állt rendelkezésre a felkészülésre. Ez a verseny kisebb részben a jogesetmegoldás helyességéről, nagyobb részben az ügyvédjelöltek szónoki tudásáról szólt. Mivel hangsúlyozottan ügyvédjelölti versenyre jelentkeztem, így fel sem merült bennem, hogy segítséget vegyek igénybe a jogeset megoldásához, vagy a szónoki beszédem elkészítéséhez. A remek helyezésemet – azt gondolom – két összetevőnek köszönhetem: egyrészt még a Budapesti Ügyvédi Kamara által szervezett versenyt megelőzően a szónoki beszéd klasszikus felépítését elsajátítottam, másrészt a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának a képzése tökéletesen felkészített mind az ügyvédjelölti feladatok elvégzésére, mind az ilyen és ehhez hasonló versenyeken történő sikeres részvételre. Természetesen munkám során principálisaim, dr. Sziklai Péter és dr. Andrejszki Richárd is sokat segítenek.
Jogi Fórum: – Hogy látod, mennyiben segíti ez az eredmény a pályafutásodat?
Dr. Sztancs Edit: – Azt gondolom, a perbeszédverseny kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy egy elismert szakmai zsűri előtt szembesülhessünk jelenlegi tudásszintünkkel, és a zsűritagok által adott jó tanácsokat igyekszem majd megfogadni a későbbi jogi munkám során is. A verseny visszajelzés volt minden döntőbe jutott ügyvédjelölt számára, hogy jó úton jár – remélem, az elért eredmény is segít majd abban, hogy minél tovább juthassak ezen az úton.
Dr. Sárkány Sándor: – Akár a regionális, akár az országos versenyről beszélek, a zsűri minden esetben olyan bírákból, ügyészekből, és ügyvédekből állt, akik már a kritikai megjegyzésükkel sokat segíthetnek a további munkám során. Olyan – a szakmában elismert – jogalkalmazók előtt kellett a perbeszédet elmondani, akikkel a későbbiek során ügyvédként a tárgyalóban is találkozhatok “éles” helyzetben. Ezért aztán különösen fontos volt számomra, hogy a perbeszédemet, megjelenésemet, előadásomat, és nem utolsó sorban a felkészültségemet hogyan értékelik, milyen hibákra hívják fel a figyelmemet. Bár az észrevételeiket kellő diszkrécióval mondták el, hiszen soha nem nevezték meg azt a versenyzőt, akinek a perbeszédével kapcsolatosan a megjegyzést tették, de azt mindig tudtam, hogy mikor szól nekem a kritika.
Ezek a versenyek azért hasznosak, mert itt azonnal elmondják, hogy mire kellene jobban figyelni, és ezt a munkám során fel tudom használni, ezáltal fejlődhetek is. Úgy gondolom, hogy a tárgyalások mellett az ilyen versenyek is nagyon hasznosak egy ügyvédjelölt számára a gyakorlat megszerzése szempontjából. A tapasztalaton túl egy ilyen eredmény az ember szakmai megítélésén is tud javítani, ami a későbbi megbízások számában és minőségében is kifejeződhet. Azt azonban szeretném kihangsúlyozni, hogy ez az eredmény önmagában nem elegendő. Még ha a helyezésem alapján akár a szakmai berkekben, akár az ügyfelek között jó vélemény alakul is ki rólam, tenni kell azért, hogy ez így is maradjon. Ezt pedig sok tanulással és képzéssel lehet elérni.
Dr. Szombati Róbert: – Büszke vagyok az elért eredményre, azonban úgy vélem, hogy a mai viszonyok között csupán egy ilyen jellegű verseny alapján történő előrelépés, komolyabb szakmai elismerés nem jellemző. Mindenképpen sok tapasztalattal lettem gazdagabb, melyet a későbbi munkám során is felhasználhatok. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy sikeres és ismert jogászok, szakemberek előtt tarthattam perbeszédet, ami csakis a fejlődésemet szolgálhatta. Azt gondolom, hogy ez a verseny közvetetten hozzájárulhat ahhoz, hogy a későbbi munkám sikeres lehessen.
