Dr. Pulay Gyulát, az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének (FEMI) főigazgatóját az Intézet szervezetéről, tevékenységéről kérdeztük.
Bemutatná az Olvasónak néhány mondatban a FEMI tevékenységét, szervezetét, ha úgy tetszik a küldetését?
Alapító okirata értelmében az Intézet alaptevékenysége a társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés. „Az Intézet alapfeladata, hogy tudományos kutatásokkal járuljon hozzá az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségei teljesítéséhez, a számvevőszéki ellenőrzés fejlesztéséhez, kiemelt figyelmet fordítva a stratégiai irányok kijelölésére, valamint az Országgyűlést és a (pénzügyi) kormányzatot segítő tanácsadói tevékenységre”. Elsősorban ez utóbbi feladatot emelném ki. Az Állami Számvevőszék ugyanis nemcsak egyedi ellenőrzések révén próbálja segíteni az Országgyűlés és a kormányzati szervek munkáját, hanem az ellenőrzések során szerzett általánosítható tapasztalatai alapján a szabályozás továbbfejlesztéséhez, a közpénzek átláthatóbbá tételéhez tanácsokat is ad a döntéshozóknak. E ponton kapcsolódik be az Intézet, amely a magyar ellenőrzési tapasztalatok mellé odaállítja a legjobb nemzetközi gyakorlatot, szembesíti azt szakirodalomban megfogalmazott elvekkel, módszerekkel, és ezek alapján egészen konkrét szabályozási koncepciókat, javaslatokat dolgoz ki.
A FEMI szervezete a lehető legegyszerűbb, mivel nem tagolódik szervezeti egységekre. Az intézeti titkáron és a titkárnőn kívül mindenki kutatómunkát végez. Az egyes kutatási témákhoz szervezzük meg a kutató-teameket. Egy-egy munkatársunk kettő-négy kutatásban vesz részt, egyikben-másikban kutatásvezetőként, a többiben a team tagjaként. Hozzájuk csatlakoznak a külső szakértők. Az Intézet működtetésével, gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az ÁSZ megfelelő egységei látják el.
Itt jegyezném meg, hogy az Intézet elnevezése január elsejével megváltozik. Az új név is a létező legegyszerűbb: Állami Számvevőszék Kutató Intézete.
A FEMI igen széleskörű kutatási-publikációs tevékenységet fejt ki: az ÁSZ 2007. évi jelentése kiemelte az Intézet a 2007-es esztendő folyamán végzett széleskörű kutatási tevékenységét (csak néhány területet kiemelve: A tudástársadalom és -gazdaság kiépülésének helyzete és feladatai Magyarországon; Az államháztartás pénzügyi reformjának irányai a 20. század végén és a 21. század elején; A közpénzügyi szabályozás korszerűsítése; A közszféra és a gazdaság versenyképessége; A köz- és magánszféra együttműködésével kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatok stb.). Hogyan képesek ilyen széles spektrumú kutatásokat folytatni? Milyen kutató apparátussal rendelkeznek?
Bizonyos fokig nem tehetünk mást. Az ÁSZ ellenőrzések nagyon sok olyan izgalmas témát hoznak a felszínre, amelyeket érdemes, sőt szükséges kutatási módszerekkel is körüljárni. Kutatásaink tehát probléma-centrikusak. Alapkutatással közvetlenül nem foglalkozunk, de igyekszünk építeni más kutatóműhelyek eredményeire.
Főállású kutatóink száma nagyon csekély, de kétszer ennyi külső kapacitást vásárolunk, egyéni megbízások, vagy kutatócsoportokkal kötött szerződések formájában. Ez lehetővé teszi, hogy a sokféle feladathoz sokféle tudás álljon rendelkezésre.
Hogyan kell elképzelni az ÁSZ és a FEMI közötti munkamegosztást, munka- és kutatási kapcsolatot?
Az ÁSZ és az Intézet közötti kapcsolatnak van egy stratégiai és egy operatív szintje. Az ÁSZ ötéves, a 2006-2010. évekre kidolgozott stratégiával rendelkezik. Az Intézet középtávú kutatási terve az ÁSZ stratégiai céljaihoz kapcsolódik. Például a stratégia értelmében „az ÁSZ támogatja a közszféra és annak részeként az államháztartás átlátható, szabályszerű, elszámoltatható működését, a költségvetési biztonság és felelősség erősítését. Kezdeményezi és támogatja az államháztartás működési, tervezési, beszámolási és ellenőrzési rendjének megújítását, s ahhoz kapcsolódóan a közjavakkal való gazdálkodás teljes körű és konzisztens (újra)szabályozását. Ebből következően az Intézet egyik fő kutatási területe a közpénzügyi szabályozás korszerűsítése. Az operatív kapcsolódás pedig azt jelenti, hogy az egyes kutatások kiindulópontját általában az ellenőrzések során feltárt jelenségek képezik. Például Magyarországon néhány évvel ezelőtt kezdődtek az ún. PPP (public-private-partnership) programok, azaz olyan közcélú beruházások, amelyeknek a finanszírozásában, illetve majdani működtetésében a magáncégek jelentős szerepet és kockázatot vállalnak. Egy-két ilyen fejlesztést az ÁSZ is azonnal ellenőrzött, és talált furcsaságokat. Rögtön felmerült a kérdés, hogyan valósulnak meg a PPP fejlesztések más országokban, hogyan tudják e konstrukció állami kockázatait mérsékelni? Elméletileg mikor lehetnek indokoltak az ilyen típusú fejlesztések? Hol van ezeknek a józan határa? Ilyen kihívásokra válaszul készült el az Intézet tanulmánya a köz- és magánszféra együttműködésével kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatokról, amely az első átfogó magyar tanulmány volt ebben a hallatlanul izgalmas témakörben.
Az ÁSZ-nak és a FEMI-nek is kiterjedt kapcsolatrendszere van az egyetemi szférával. Hogyan jelenik meg ez a FEMI tevékenységében, stratégiájában? Már az egyetemi évek alatt igyekeznek foglalkoztatni a legtehetségesebb diákokat?
Igen, az ÁSZ-nak több magyar egyetemmel is együttműködési szerződése van, amelynek teljesítésében az Intézet munkatársai is részt vesznek. Minden évben vannak egyetemi hallgatók, akik az ÁSZ-nál, illetve a FEMI-nél töltik szakmai gyakorlatukat. Egyes felméréseink végrehajtásában egyetemi hallgatók is részt vesznek. Doktorandusz hallgatók pedig konkrét kutatási megbízásokat teljesítenek.
Ezek alapján elmondhatjuk azt, hogy a FEMI egyfajta „think tank-ként” is funkcionál?
Ez így nagyképűen hangzana, de egy olyan hely, ahol hagyják az embereket gondolkodni, sőt el is várják tőlük, hogy gondolkodjanak. Amit kigondolunk és tényekkel támasztunk alá azt le is írhatjuk és publikálhatjuk is. Az Intézet minden kész tanulmánya nyilvános, olvasható az ÁSZ honlapján.
A FEMI évente tanulmányt készít a költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági kockázatiról. Ön mit gondol, hogy ezen a területen különösen, de általában is a FEMI tanulmányait és kutatásait illetően: mennyire hasznosulnak az Önök javaslatai?
Tavaly és az idén is a költségvetési vitában a tanulmány hivatkozási alap volt, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők számára. Ebben az évben a mi tanulmányunk volt az első, amely rámutatott az eredeti, majd a módosított kormányzati makrogazdasági prognózis tarthatatlanságára. Persze nem állítom azt, hogy a kormányzatot ez késztette az előrejelzései alapos átdolgozására, de néhány észrevételünkön biztos elgondolkodtak. A legfontosabb következmény az volt, hogy mindegyik parlamenti párt belátta, szükség van ilyen jellegű elemzésekre. Ezt törvénybe is foglalták, hiszen a jövőre létrejövő Költségvetési Tanács egyik legfontosabb feladata éppen az lesz, hogy a kormányzattól független makrogazdasági prognózist készítsen.
Az elmúlt időszak egyik legfontosabb tevékenysége a FEMI-nél a közpénzügyi szabályozás reformjának a kidolgozása volt, ennek eredményeként születhetett meg A közpénzügyek szabályozásának tézisei. Ekkor már-már úgy tűnt, hogy a jogalkotó is fogékony lesz a reformra (meg is született az alkotmánymódosításra irányuló törvényjavaslat). A téma végül egyik napról a másikra lekerült az asztalról. A begyűrűző pénzügyi és hitelválság azonban rákényszerítette a politikusokat a cselekvésre. Ön hogyan értékeli a megvalósult intézkedéseket? Mennyiben tükrözik az Önök koncepcióját?
A tézisek kidolgozása az Intézet és az ÁSZ egyes munkatársainak a közös munkája volt, azaz nemcsak a FEMI érdeme. A tézisek nyomán egy nagyon komoly jogszabály-előkészítő munka kezdődött el, amely átmenetileg megtorpant, aztán a világgazdasági fejlemények hatására ismét felgyorsulni látszik. Az elfogadott törvény sok pozitív elemet tartalmaz, és komoly gátját képezi a felelőtlen költekezésnek. Ilyen szempontból tükrözi a mi elképzeléseinket. Vannak konkrétabb hasonlóságok is. Például mi is szorgalmaztuk kiadási plafonok bevezetését, amely az új törvénynek az egyik legfontosabb szabályozó eleme. Ugyanakkor a sokféle politikai kompromisszum miatt technikailag nehezen megvalósítható és egymásnak némileg ellentmondó elemek is bekerültek a törvénybe. Ezek sok gondot okozhatnak még a végrehajtás során.
Mikor lehet az Alkotmánynak közpénzügyi fejezete? Vagy ez már csak egy új Alkotmány esetében reális elképzelés?
Azt gondolom, hogy a jelenlegi politikai helyzet kevéssé alkalmas az Alkotmány érdemi módosítására. Ezért ebben a parlamenti ciklusban nem várható, hogy az Alkotmány közpénzügyi fejezettel egészüljön ki. Ugyanakkor tisztán szakmai szempontból nézve egy közpénzügyi fejezet a jelenlegi Alkotmányba is jól beilleszthető lenne. Következésképpen a közpénzügyi fejezettel nem kellene megvárni egy teljesen új Alkotmány megszületését.
Dr. Pulay Gyula önéletrajza
Személyes adatok
Születési hely: Budapest
Születési idő: 1956. március 16.
Iskolai végzettség, tanulmányok tudományos fokozat
2007 – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Doktori (PhD) fokozat
1982 – Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest – Egyetemi doktor
1999 – Közigazgatási szakvizsga
1979 – Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest – Okleveles közgazda
Pályafutás
2006- Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet – főigazgató, főigazgató-helyettes
2003-2006 – Miniszterelnöki Hivatal – közigazgatási államtitkár
2002-2003 – Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium – közigazgatási államtitkár
2001-2002 – Egészségügyi Minisztérium – közigazgatási államtitkár
1998-2000 – Szociális és Családügyi Minisztérium – közigazgatási államtitkár
1993-1998 – Munkaügyi Minisztérium – közigazgatási államtitkár
1990-1993 – Népjóléti Minisztérium – helyettes államtitkár
1982-1990 – Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal – főelőadó, osztályvezető-helyettes, főosztályvezető-helyettes
1979-1982 – Könnyűipari Szervezési Intézet – közgazdász-kutató
Egyéb hivatalos megbízatás, tagság
2007- Kuratóriumi tag – Kézenfogva Alapítvány
1992- Tag – Magyar Közgazdasági Társaság
1987- Tag – Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Oktatói tevékenység
2006- Semmelweis Egyetem, Budapest
Publikációk, tanulmányok
2007 – Az otthon is szeretett vezető
2006 – A tudás hasznosítása a kormányzati döntés-előkészítésben In. Jogállam és emberi jogok: program és minőség Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány Acta Humana Studiosorum Budapest, 29-107. oldal
2005 – National employment strategy in developing countries ILO Genf
2004 – A szeretett vezető
2001 – Közös ügyünk az egészségügy magánosítása
1998 – Munkát, méltóságot
1998 – Labor-Market Policy Reforms and the Fiscal Constraint (Tito Boerivel közösen) in: Public Finance Reform during the Transition, The experience of Hungary The Word Bank Washigton, D.C.
1995 – Employment Policy and the Labour Market in Hungary in the period of transition MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest
Kitüntetések
1994 – Köztársasági Érdemrend Középkeresztje
Beszélt idegennyelvek
- angol
- orosz
