Beszélgetõpartnerünk Dr. Mayer Erika jogász, akit már több alkalommal kerestünk meg különbözõ témákkal. Ezúttal az Infomediátor Iroda tevékenysége kapcsán kérdeztük az ügyvédnõt. Az iroda honlapjának meghatározása szerint: “olyan érdekvédelmi szolgáltatás, amelynek az a célja, hogy az információs társadalmi szolgáltatások bármely felhasználóját ért méltánytalanság esetén segítséget nyújtson.”
– Elsõként arról érdeklõdtünk, hogy milyen háttérrel, konkrét célokkal alakult a kezdeményezés, milyen eszközei, lehetõségei vannak ezek megvalósításához:
Az Infomediátort az Informatikai Érdekegyeztetõ Fórum (INFORUM) hozta létre. Az INFORUM 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja az információs társadalom magyarországi kiépítésében érdekelt társadalmi szervezeteket. Így az INFORUM, amely tagjai között tudja a legnagyobb hazai informatikai szervezetek ( pl. ISZT, IVSZ, MATISZ, BME, stb.) képes arra, hogy olyan szakértõi bázist sorakoztasson fel az Infomediátor mögött, amely alkalmassá teszi arra, hogy az informatikai felhasználók legszélesebb körû problémáihoz is segítséget tudjon nyújtani. Az INFORUM megalakulása óta fontosnak, és az információs társadalom fejlesztése szempontjából alapvetõnek tekinti a tudatos, jól informált széles felhasználói réteg kialakulását. Ezért tekinti fõ feladatának, hogy ezt a civil társadalom
rendelkezésre álló eszközeivel elõsegítse.
– Tisztelt Ügyvédnõ, a legutóbbi interjúnkban a spamrõl (elektronikus levélszemét) beszélgettünk, mely egyáltalán nem áll messze a jelenlegi témánktól sem. Sok információ elérhetõ Önökrõl az Interneten – http://www.infomediator.hu -, de arra kérem, mégis foglalja össze röviden a kezdeményezés elõéletét, majd “lábra állítását”. Milyen feladatokat határoztak meg az irodának, milyen területen dolgoznak?
A kezdeményezés mintegy két éves múltra nyúlik vissza, már az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megalakulásakor felvetõdött, hogy szükség lenne egy ilyen jellegû intézményre. A megfelelõ forma megtalálását, és a keretek kialakítását megelõzte egy kutató munka, amelynek során végignéztük a külföldi tapasztalatokat, az amerikai, ausztrál és európai példákat, felvettük a kapcsolatot a hasonló tevékenységet folytató társ-szervezetekkel. Természetesen mindegyik egy kicsit más célokkal és tervekkel jött létre, abban azonban elég nagy a hasonlóság, hogy megfelelõ hatékonysággal kezelik az elektronikus térben felmerülõ panaszokat. A hozzánk mind céljában, mind földrajzilag legközelebb álló osztrák Internet Ombudsmannal már a megalakulásunkkor együttmûködési megállapodást írtunk alá. Így a már létezõ svéd, az idõközben Németországban létrejött hasonló irodákkal kialakulóban van egy európai lánc, amely alkalmas arra, hogy a határokon átnyúló problémákra is orvoslást tudjon nyújtani.
Az Infomediátor, ahogy az a honlapunkon is látható, a legszélesebb körben reagál az információs társadalom kérdéseire. Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény által felállított Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselõje hatáskörébe – az eht hatályából eredõen – a hírközléssel kapcsolatos kérdések tartoznak, és mi foglalkozunk minden más, az információs társadalmi szolgáltatásokkal és elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéskörrel.
– Tisztán fogyasztóvédelmi indíttatású az Infomediátor, vagy ezen túlmutatóan, lobbitevékenységet is végeznek, illetve egyéb érdekvédelmi célokat is kitûztek?
Tudatosan használjuk a felhasználók kifejezést, ezzel is jelezve, hogy célcsoportunk nem csak a jogszabályban meghatározott fogyasztói kör, hanem bárki, adott esetben a szolgáltató is, ha õt valamilyen méltánytalanság éri, illetve mindenki, aki állampolgárként az információs társadalommal kapcsolatban érintett. Ezért foglalkozhattunk májusban azzal a kérdéssel, hogy állampolgári jognak tekinthetõ-e az, hogy az Interneten ingyenesen hozzáférjenek az állampolgárok a magyar és az európai uniós jogszabályokhoz magyar nyelven, és rendezett adatbázisban. A jól sikerült beszélgetés eredményének tudjuk be, hogy az Igazságügyi Minisztérium honlapján a korábbiaknál sokkal egyszerûbben és áttekinthetõbben érhetõ el az európai jogi adatbázis, valamint ugyancsak örömmel üdvözöltük azt a bejelentést is, miszerint dr. Bárándy Péter igazságügyi miniszter úr megállapodott Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter úrral arról, hogy mindenki számára ingyenesen elérhetõ hatályos magyar jogi adatbázist hoznak létre az Interneten. A tevékenységünk sokrétûségét tükrözi a legutóbbi fellépésünk is, amely a nyomozó hatóság által foganatosított indokolatlan szerver lefoglalások ellen történt.
Ami a lobbizásra vonatkozó kérdését illeti: természetes, hogy az informatikai felhasználók érdekeire érzékeny Infomediátor igyekszik a jogalkotási folyamatban is képviseltetni ezeket az érdekeket. Ebben azért van könnyû helyzetünk, mert az INFORUM megalakulása óta részt vesz a jogalkotási folyamatban, mint társadalmi szervezet, így már több alkalommal sikerült az érdekérvényesítõ tevékenységünket a jogszabályok végsõ szövegezésében is megmutatni. Ez a feladatunk a jövõben is a legfontosabbak közé tartozik.
– Hogyan épül fel az Infomediátor belsõ szervezete? Egy panasz, bejelentés, vagy Önök által kezdeményezett ügy milyen belsõ eljárási utakat jár meg, illetve milyen eredményeket hozhat?
Az Infomediátor munkája egy állandó munkatársakból álló irodára és több, független külsõ szakértõ munkájára támaszkodik. Minden bejelentést, beérkezõ ügyet az iroda vezetõje, vagyis én osztályozok, és adom ki az illetékes belsõ munkatársnak, vagy válaszolom meg magam. Ha az ügy olyan jellegû, akkor külsõ szakértõ segítségét vesszük igénybe. A kérdéseket, bejelentéseket, igyekszünk minél hamarabb kezelni, de bevallom ezen a területen (is) van még fejlõdni valónk. Ha az ügy jellege azt indokolja,akkor levélben keresem meg az érintett szolgáltatót, vagy más szervezetet, és kérek választ vagy intézkedést. Az eddigi tapasztalatok e térenmeglehetõsen pozitívak, többnyire gyorsan és pozitív hozzáállással reagáltak. Ez alól kivételt képez a UPC, akik mind a mai napig nem válaszoltak a hozzájuk intézett nyílt levelünkre, ezért megfontoljuk, hogy velük szemben hatósági eljárást kezdeményezzünk.
– Milyen szolgáltatásokat, segítséget tudnak nyújtani az Önökhöz fordulóknak?
Elsõdleges célunk az egyedi ügyek területén, hogy olyan általános központként mûködjünk, ahol mindenki elsõdleges segítséget iránymutatást talál. Hogy egy hasonlattal éljek: ha baj van, ma már mindenki a 112-õt híva a régi 04, 05, 07 számok helyett. Tudjuk, hogy itt intézkednek, és a megfelelõs egítséget küldik. Az Infomediátor ezt kívánja nyújtani az informatika világában. Így sokszor elég, ha valaki az aktuális kérdésére szakértõ választ talál, de számos esetben tovább kell lépni, és a megfelelõ hatósági eljárást kell kezdeményezni vagy akár bírósághoz fordulni. Célunk azonban az, hogy ez utóbbi drasztikus lépéseket lehetõleg elõzzük meg, és a vitákat alternítv vitarendezési úton oldjuk meg. A bíróságon kívüli alternatív vitarendezés viszonylag új fogalom a magyar jogi kultúrában, tudom, hogy ennek társadalmi szintû elfogadottságához még sok idõnek kell eltelnie, ám mégis alapvetõ fontosságúnak tartom ennek a köztudatba történõ bevezetését. Az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 30 év alatt odáig jutottak, hogy ma már gigantikus cégek élnek meg nagyon jól az alternatív vitarendezési szolgáltatásokból. Ez számunkra, jogászok számára is kecsegtetõ perspektíva lehet… 🙂
Komolyabban közelítve a kérdéshez, az alternatív vitarendezés gyors, hatékony, többnyire a felek konszenzusán alapuló eljárás, amely nem utolsósorban olcsóbb is, mint a bírói eljárás. A társadalmi hazsna mind az egyén, mind a közösség szintjén óriási. Az informatikai jogsértések esetén pedig, ahol a gyorsaság és az eljárás titkossága elsõrendû érdeke a résztvevõknek, elengedhetetlen, hogy ilyen lehetõségek rendelkezésre álljanak. Az Infomediátor már megkezdte egy alternatív vitarendezési hálózat kiépítését, ahol a sima egyeztetéstõl a mediáción keresztül a választottbíróságig, mindenféle fórumot megtalálhatnak a felhasználók. A sikerességhez persze elengedhetetlenül szükséges az is, hogy a vitában érintett szolgáltató elfogadja a fórumot, ám úgy véljük, hogy a magára valamit is adó szolgáltató megteszi ezt. Az pedig, aki visszautasítja az alternatív eljárást, önmagát is minõsíti a felhasználók elõtt.
– Kinek javasolná azt, hogy forduljon Önökhöz?
Az eddigiekbõl egyértelmûen következik: mindenkinek, aki az információs társadalomban valamilyen szinten részt vesz.
– Legutóbbi kerekasztal-beszélgetésük a jogellenes tartalmak miatti szerver-lefoglalásokról szólt. Kérem foglalja össze röviden a problémát, és azt, hogyan sikerült a beszélgetés, milyen végeredménnyel zárult a fórum?
A szerverek lefoglalására ismeretlen tettes ellen, szerzõi jog megsértése miatt indult eljárásokban került sor. Olyan Internet szolgáltatók ellen alkalmazták a kényszer intézkedéseket, akik tárhelyet szolgáltatnak vagy szerver hosting szolgáltatást nyújtanak. A Be. ismeri a lefoglalás intézményét, ám ismer más, a bizonyítás célját ugyanígy biztosító intézkedést is, így pl. a számítástechnikai adatok megõrzésére kötelezést. A Be. 60.§-a pedig, mint általános alkotmányos garancia kimondja, hogy abban az esetben, ha valamely kényszerintézkedés alkotmányos jogot sért, úgy az, még az esetben is, ha az arra alapot adó okok fenállnak, csak akkor alkalmazható, ha nincsen más, kisebb sérelemmel járó intézkedésre mód. A szerverek lefoglalása pedig nemcsak a szolgáltató tulajdonhoz való jogát, hanem mindazok véleménynyilvánítás szabadságához való jogát sérti, akik éppen az adott szerveren tárolták tartalmukat, ott volt az e-mail szolgáltatásuk, illetve az ott tárolt tartalomtól lettek elzárva. Vagyis az egész internetezõ közösség véleménnyilvánításhoz való joga csorbult.
A beszélgetésben résztvevõk, így az ORFK és a Fõvárosi Bíróság képviselõje is egyétértettek abban,hogy szerver lefoglalására csak kivételes esetben kerülhetne sor, azonban, hogy melyek ezek a kivételes esetek, nem sikerült egyértelmûen meghatározni. Az ORFK-n belül állítólag létezik egy módszertani útmutató erre, amelyet kétségtelenül érdemes lenne felülvizsgálni. Az ORFK
részérõl ugyanakkor sérelmezték, hogy ilyen esetekben indított nyomozás esetén az Internet szolgáltatók megtagadják az adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítését, és az adatvédelmi biztos állásfoglalására hivatkozva nem adják ki sem az IP címeket, sem más, az elkövetõk azonosításához szükséges adatokat. A téma tehát élõ, és mindenképpen folytatni kell. Az Infomediátor megígérte, hogy az ügyben szakmai állásfoglalást készít annak érdekében, hogy mind a rendõrség, mind az Internet szolgáltatók jobban megismerhessék saját jogaikat és azok korlátjait, illetve kötelezettségüket.
– Sok más komoly ügy kapcsán is adott már ki az Infomediátor sajtóközleményt, nyílt levelet, illetve kezdeményezett kerekasztal-beszélgetést. Többek közt a modemeseket sújtó betárcsázó programokról, a P2P fájlcserélõkrõl, vagy a spamrõl, vírusokról is. Milyen eredményeket sikerült ezekben a témákban elérni a figyelemfelhíváson túl? Milyen további lényeges problémákat jelölne meg, melyek válaszokat, lépéseket követelnek?
Téma rengeteg van, ha nem is az utcán, de a virtuális térben hevernek 🙂 Így a jövõben sem leszünk problémamentesek, csak gyõzzük munkával. Vannak további izgalmas, és sokakat érintõ témák, így pl. az e-banking, az idõsebb felhasználók segítése, a távmunka, stb. amelyek mind a közeljövõ projekt-tervei között szerepelnek. De az élet sokszor elébe vág a terveknek, így a legfrisebb aktuális téma az Internet szolgáltatók adatmegõrzési kötelezettsége. Tervezzük továbbá a szolgáltatók minõsítésének bevezetését, ahol olyan szempontok szerint vizsgálnánk az adott online szolgáltatást, hogy az mennyire veszi figyelembe a felhasználók különbözõ csoportjainak igényeit, mennyire barátságos hozzájuk.
Az eddigi témák sem olyan természetûek, amelyek egyszeri fellépéssel végleges eredményeket produkálhatnának. Így hiába a P2P állásfoglalás, vagy a spamrõl írtak, azt nem lehet még elvárni, hogy egy-egy ilyen anyag tömeges eredményeket hozna. Mindenesetre ha már azt elértük, és ezt tapasztalom, hogy számos felhasználó tudatosabb, jobban ismeri a jogait, esetleg sok ezer forintot spórol meg és maga is meg tudja óvni a gépét a vírusoktól, már nem vagyunk hiába. Természetesen a cél az, hogy minõségi áttörést hajtsunk végre, ahol minden felhasználó kedvenc oldalai közé sorolja az Infomediátort, és az itt olvasottakat hasznosítja. Azonban már az is nagy pozitívum, hogy a bejelentések egy része már nem csupán spam elleni panasz, hanem konkrétan arról érdeklõdik, hogy milyen adatokkal forduljon a Fogyasztóvédelmi Felügyelõséghez. Elindult tehát egy fejlõdési folyamat. Azt tudomásul kell venni, hogy az online világban, ahol a tradícionális jogi szabályozás sem tud elég hatékony lenni, a mienkhez hasonló projekteknek is idõ kell ahhoz, hogy a társadalom tömegeit átformáló eredményeket érjünk el.
– Más szervezetek is dolgoznak az Önökhöz hasonló témakörben, gondolok itt például a NETÉRT Egyesületre, vagy az Eht. által életre hívott Hírközlési Fogyasztói Jogok Biztosának intézményére, vagy más érdekvédõ szervezetekre (pl. MTE). Tervezik-e, illetve esetleg jelenleg is van ezekkel a szervekkel együttmûködés az egyes közös érdekekként kezelhetõ problémák kapcsán?
Az Infomediátor már megalakulásától nyitott és nyitva áll a legszélesebb körû együttmûködés irányába. Így az INFORUM tagszervezeteekkel értelemszerû a szoros együttmûködés, de igaz ez más civil szervezetekre is. Az MTE-vel például közös projektet dolgoztunk ki, amelyre együtt nyújtottunk be pályázatot, a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselõjével ugyancsak szoros munkakapcsolatot ápolunk és megállapodtunk az együttmûködésünk kereteiben. Valószínûleg közös projektekre is sort fogunk keríteni. Ilyen elõrehaladott tárgyalások folynak több más szervezet képviselõivel is. Hisszük, hogy nagyon sok esetben a problémák együttes fellépéssel sokkal hatékonyabban oldhatók meg. Ugyancsak fontosnak tartjuk az állami szervezetek és a civil szervezetek közötti együttmûködést is, és mindezt különösen az informatika világban hatékony együttes szabályozás (co-regulation ) illetve önszabályozás szempontjából is. Így jelen van az Infomediátor a Információs Tárcaközi Koordinációs Bizottság több albizottságában is, de az Igazságügyi Minisztérium által összehívott, a digitális szerzõi jogkezelés bevezetését tanulmányozó munkacsoportban is.
– Milyen távlati terveik vannak az Irodával kapcsolatban, pl. a szolgáltatások továbbfejlesztése, kiterjesztése, vagy a már említett partnerkapcsolatok, lobbitevékenység erõsítése?
Sok a teendõnk. A hazai kapcsolatépítés további folytatása mellett a nemzetközi kapcsolatokat is erõsíteni kívánjuk. A szolgáltatásaink területén elsõdlegesnek tartom, hogy az alternatív vitarendezést erõsítsük és elfogadtassuk. Ehhez szorosan kapcsolódik a szolgáltatói web oldalak már említett minõsítõ rendszerének kidolgozása, amely már eleve feltételezi, hogy az adott szolgáltató jogvita esetén elfogadja az alternatív vitarendezõ fórumot. Emellett szeretnénk a felhasználók minél szélesebb rétegeit lehetõleg aktív partnerünknek tudni, ezért olyan jellegû webes szolgáltatásokat kívánunk bevezetni, amely az oldalt az eddiginél interaktívabbá teszi.
– Némileg más, de rokon téma, hogy a Páneurópai Jogászuniónak – http://www.pju.hu -, melynek Ön az egyik alapítója, van egy már hagyományokkal és neves elõadókkal rendelkezõ Internetjogi tanfolyama. Milyen rendszerben mûködik jelenleg ez a képzés, mit ad a résztvevõknek? Hol érdeklõdhetnek azok, akik részt szeretnének venni egy ilyen képzésen?
A képzést most õsztõl tervezzük ismételten megindítani. Részleteket most még nem tudok közölni, de az biztos, hogy a korábbi tematikára épülve ugyan, de némileg átdolgozva szeretnénk beindítani. Az még nem dõlt el, hogy külön szervezzük-e ügyvédeknek és más érdeklõdõknek, vagy továbbra is egységes tematikával mûködtessük. Az érdeklõdõk a pju@pju.hu címre írjanak, itt nyilvántartásba vesszük õket, és a tanfolyam indulásáról értesítést kapnak.
