Nemzeti érdek és az Európai Unió joga: Társadalmi és politikai fejlemények jogi szempontú értékelése és egy közpolitikai döntéshozatalt elősegítő jogi eszköz – Idén ötödik alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Lendület programot. Rendkívül szigorú bírálati eljárásban Varju Márton is a 14 nyertes között van. Egyetlen jogászként.
Gratulálok az eredményhez! Milyen kilátásokat nyújt Önnek ez az elismerés?
Nagyon köszönöm. Az MTA Lendület program támogatása nemcsak nekem, hanem a kutatócsoportban és a kutatócsoport mellé szerveződő kutatói hálózatban közreműködő kollégáim számára is lehetőséget biztosít, hogy egy nagy volumenű, komoly társadalmi hatásokat igérő kutatási projekten hosszabb időn keresztül zavartalanul dolgozhassunk. A Lendület nyertesei között lenni társadalomtudományi témájú pályázattal nagy megtiszteltetés és egyben komoly kihívás. A természet- vagy élettudományi projektekkel szemben nekünk sokkal nehezebb lesz valódi hatást generálnunk, hiszen nem diagnosztikai módszeren, vagy később mérnöki vagy gyógyászati alkalmazást nyerő alapkutatáson dolgozunk. Alapvetően társadalmi és politikai fejlemények jogi szempontú értékelését szeretnénk megvalósítani, valamint egy közpolitikai döntéshozatalt elősegítő jogi eszközt szeretnénk létre hozni, amelyek beágyazódása és hasznosítása nem egyedül rajtunk múlik. A kutatási program jelentős részében a kormányzati szereplőkkel való kapcsolataink megerősítésén, a kormányzati szereplők felől érkező igények beépítésén, valamint eredményeink feléjük történő közvetítésén kell dolgoznunk.
Nagy-Britanniából a Hulli Egyetemről tért haza. Milyen céllal járt ott?
2005-2008 között a Hulli Egyetem jogi karán voltam PhD hallgató és tanársegéd. Pár évvel később adódott egy olyan lehetőség, amelyre nagyon nehéz lett volna nemet mondani, ezért a visszatérés mellett döntöttem. Ennek eredménye egy monográfia, több, vezető nemzetközi folyóiratban közölt tudományos cikk, és rengeteg szakmai tapasztalat és kapcsolat lett. Mikor 2008-ban hazajöttem, nagyon hiányzott Anglia, és az ottani barátaim is hiányoltak. Így, bár maga a döntés nem volt egyszerű, az újbóli visszatérés nem okozott gondot. Engem is néha meglep az a tény, hogy az elmúlt tíz évből hetet Angliában töltöttem.
Mi a kutatási témája és mi az ami miatt ezt a témát választotta?
Az elmúlt évek európai és hazai gazdasági és politikai eseményei új megvilágításba helyezték az Európai Unió jogát. Az EU jogrendszer klasszikus „teremtési mítosza“ és az EU jogról folyó tudományos diskurzus torzítva látják azt a komplex valóságot, amely az EU és tagállamai működését jellemzi. Lehet, hogy túlzottan ambíciózusnak tűnik, de szeretnénk megújítani az EU jogrendszeréről való hazai és európai gondolkodást. Elsősorban arra szeretnénk rávilágítani, hogy a kivételeket és kompromisszumokat elismerő uniós jog, amely keletkezése óta legitimációs problémákkal küszködik és töredezettsége és hiányosságai folytán folyamatos igazolási kényszerben él, milyen tágabb jelentést tartalmaz a komplex szakpolitikákat és kormányzási rendszereket működtető tagállamok számára. Fontos megjegyezni, hogy az igazolási kötelezettség a tagállamok jog- és kormányzási rendszereire ugyanúgy vonatkozik, hiszen az uniós jog racionális alapokon nyugvó és jó kormányzást elváró követelményeire nem lehet irracionális és rosszul kormányzott, szabályozott válaszokat adni. Az ide kapcsolódó elméleti munkát a „nemzeti érdek és az Európai Unió joga“ munkacím alatt kívánjuk elvégezni. Ebben a témakörben több konferenciát fogunk szervezni, és több nemzetközi szintű publikációt szeretnénk elkészíteni.
A projekt második eleme a magyar európai uniós tagság jogi szempontú értékelését, valamint az uniós jog mint a Magyarország számára választási lehetőségeket és döntési útvonalakat kijelölő normatív rendszer feltérképezését és elemzését foglalja magában. Munkánkban vissza szeretnénk tekinteni a csatlakozási folyamatra és a csatlakozás utáni évekre, és értékelni szeretnénk, hogy Magyarország mennyiben volt képes élni a megvizsgált uniós szakpolitikák jogi keretei adta lehetőségekkel. A térképezési feladat során összegyűjtött jogi információ alapján egy kormányzati döntéshozatalt segítő, jogi vizualizációs eszközt szeretnénk létrehozni. Mindez így tálalva meglehetősen általánosnak, elvontnak tűnhet. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy a kutatási projekt konkrét, nagy horderejű társadalmi és gazdasági döntések értékelésén és konkrét döntéshozatali folyamatok feltérképezésén és modellezésén keresztül kívánja megvalósítani ezen céljait.
A kutatási program végén létrehozandó döntéssegítő eszközt a kormányzati döntéshozatal, valamint a kormányzati szereplők képzése számára fogjuk felajánlani.
Milyen gyakorlati haszonnal járhat a kutatás?/Hogyan lehet ténylegesen a gyakorlat hasznára?
Társadalomtudományi kutatások esetében ez mindig nehéz kérdés. Munkánkkal befolyást kívánunk gyakorolni a magyar uniós tagságról, valamint egyes konkrét, az Európai Unió jogát érintő szakpolitikai döntésekről folyó politikai és szakmai diskurzusra. A magyar kormányzási és politikai kultúra visszamaradottságát tekintve nem lesz könnyű dolgunk. Emellett a magyar uniós tagság általunk végzett értékelése megteremtheti alapját a csatlakozást követő időszak kormányzati értékelésének, valamint kiidulási pontot adhat a következő 10-20 év kormányzási szempontú tervezésének. Az általunk létrehozandó döntéssegítő eszköz jól hasznosulhat a kormányzati döntéshozatal előkészítésében és a szakemberek képzésében. Reméljük, hogy munkánk révén Magyarország jobban és hatékonyabban kormányzott és szabályozott lesz, különös tekintettel azokra az alapvető jogállami és minőségi elvárásokra, amelyek az uniós jogból erednek.
Vannak-e kutatótársai, kikre számíthat a munka során?
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetből két nagyon felkészült kolléga, Horváthy Balázs és Fekete Balázs erősíti csapatunkat. Az ELTE jogi karról Papp Mónika, a kiváló versenyjogász döntött úgy, hogy velünk dolgozik. Rövidesen egy PhD hallgató szintű kutatási asszisztens fog hozzánk csatlakozni. A kutatócsoportot egy kiemelkedő színvonalú kutatókból és gyakorlati szakemberekből álló tanácsadó bizottság fogja munkájában segíteni. Az öt év során pedig egy nemzetközi és hazai kutatókból álló hálózatot akarunk létrehozni abból a célból, hogy az egyes részletkérdésekkel a terület legfelkészültebb szakemberei foglalkozzanak.
Elég-e a Lendület? Vagy sok más forrást is igénybe kell vennie? Biztosítottnak látja a kutatási feltételeket ilyen nehéz gazdasági helyzetben?
A Lendület kutatócsoportokkal szemben elvárás, hogy további kutatási forrásokat vonjanak be, és finanszírozási szempontból lehetőség szerint saját lábukra álljanak. Sajnos, társadalomtudományi kutatások esetében ez nem egyszerű dolog, hiszen számukra csak korlátozott finanszírozási források állnak nyitva, valamint társadalmi/gazdasági/kormányzási hasznosíthatóságuk tekintetében talán túlzóak a nemzetközi finanszírozó szervezetek elvárásai. Mivel kutatásunknak kifejezett gyakorlati indíttatásai vannak, és a gyakorlatban jól hasznosítható eredményeket akarunk produkálni, mi új kifejezetten kutatási célú források bevonása mellett, eredményeink közvetlen hasznosíthatóságát garantáló források megszerzésében is érdekeltek vagyunk. Természetesen könnyebbség, hogy nincs szükségünk drága berendezésekre, viszont mivel programunk sok, költséges mobilizációs és szervezési elemet tartalmaz, jól be kell osztanunk a rendelkezésre álló anyagi és személyi erőforrásokat.
Ha jól látom oktat is a Debreceni Egyetemen. Szeret tanítani?
A Debreceni Egyetem jogi karán tanítok az Európa Jogi Tanszéken. Ott az EU jog, EU kormányzás/közpolitikák tanításában veszek részt. Jövőre, az induló LLM program oktatásából is ki fogom venni a részem.
Nagy-Britanniában oktatni több szempontból is izgalmasabb volt, mert ott, tanszékek hiányában, sokkal változatosabb oktatási profilt alakíthattam ki magamnak. Az egyetemi oktatás nagyon nehéz hivatás. Ha mindenre odafigyelek, pl. a pedagógiai módszerekre, a hallgatói igényekre, vagy az egyetemi elvárásokra, csaknem lehetetlen jó munkát végezni. Elsősorban a kiscsoportos, a hallgatók részvételén alapuló, a hallgatókra odafigyelő, nagyon intenzív órákat szeretem, ahol az oktatóknak és a diákoknak mindig a legjobbat kell kihozni magukból.
Ha marad szabadideje mivel tölti?
Kislányunk megszületése előtt sokat jártunk túrázni Magyarországon és a környező országok hegységeibe. Nagy-Britanniában, ahol rengetegen töltik túrázással szabadidejüket, majdnem minden hétvége kint talált minket valamilyen tengerparti vagy hegyvidéki túraútvonalon. Yorkshire, ahol éltünk, ideális országúti és hegyi kerékpáros terep, amelyet itthon eddig még nem sikerült helyettesíteni. Debrecenben és Hullban rendszeres látogatói voltunk az egyetlen art-mozinak és a kevés kulturális és underground zenei helyszínnek. Hullban, mint Anglia többi nagyvárosában, és régebben Debrecenben, élénk alternatív zenei élet zajlott. A hét angliában töltött év alatt sikerült a brit irodalomból vállalható szintre felhozni magam, és továbbra is igyekszem követni a hazai kortárs irodalmat.
Varju Márton (PhD, Hull) a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az MTA Lendület-HPOPs-Magyarország közpolitikai lehetőségei az Európai Unióban kutatócsoport vezetője. Docens az Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Karán és kutató a Közép-Európai Egyetem Jogi és Bioetikai Központjában. Kutatási területei az Európai Unió köz- és gazdasági joga, kormányzás az Európai Unióban, a közszolgáltatások szabályozása az Európai Unióban, valamint az új egészségügyi technológiák szabályozása és etikai kérdései. Rendszeresen publikál a vezető nemzetközi európai jogi folyóiratokban. A European Union Human Rights Law című monográfiája 2013/14-ben jelenik meg az Edward Elgar Publishing gondozásában.
