Míg az összes jogerősen elítélt felnőttek száma felével emelkedett 1991 és 2000 között, addig a közlekedési bűncselekmények miatt elmarasztaltaké a negyedével csökkent, ezen belül az ittas járművezetés miatt elítélteké pedig a felével.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) statisztikáiból kitűnik, hogy az említett kedvező változások a kilencvenes évek közepén, második felében indultak meg.
Vavró Istvánnak, az IM főosztályvezetőjének tanulmánya szerint közlekedési bűncselekmények elkövetése miatt 1991-2000 között összesen 188.734 felnőttet ítéltek el. Ez az összesen 757 ezer 736 elítéltnek csaknem az egynegyede.
Közlekedési bűncselekmények miatt 1991-ben 20 ezer, a legrosszabb évben, 1992-ben csaknem 24 ezer, 1995-ben ismét 20 ezer, a következő évben négyezerrel kevesebb, 2000-ben pedig 15 ezer felnőttet ítéltek el.
Az összes elítélt között a közlekedési bűncselekmények miatt elmarasztaltak aránya az 1991. évi 35 százalékról 2000-ig 17 százalékra csökkent.
Ennek oka az, hogy az elítéltek száma összességében ugyan felével emelkedett, a közlekedési bűncselekményekért elmarasztaltaké azonban több mint a negyedével csökkent.
Ezen belül is a legnagyobb arányt az ittas járművezetés miatt elítéltek számának folyamatos mérséklődése teszi ki, amely 1991-ben 16 ezer, 1992-ben 19 ezer, 1996-ban 11 ezer, 2000-ben 10 ezer volt. Ez a tendencia tehát eltér a bűnözés egyéb területén megfigyelhető kedvezőtlen változásoktól, ott ugyanis – a közlekedési bűncselekmények miatt elmarasztaltakat nem számítva – az elítéltek száma 90 százalékkal növekedett.
A közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek 73,81 százaléka ittas járművezetés, 13,59 százaléka pedig közúti baleset gondatlan okozása miatt került bíróság elé az évtized során.
Ittas járművezetés miatt összesen 139.299 felnőttet ítéltek el, közülük minden negyedik büntetett előéletű volt, a bűnismétlők aránya viszonylag magas, és az időszak során 18 százalékról 25,5 százalékra emelkedett.
Az évtized során súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés miatt 3602 személyt ítéltek el, maradandó fogyatékosságot okozó ittas járművezetés miatt 729-et. A halált okozó ittas járművezetés miatt elítéltek száma pedig 978. Az évtized során a halált okozó ittas járművezetés miatt elítéltek száma évi 130-140-ről 60-70-re csökkent.
A halált okozó ittas járművezetés miatt elítéltek 78,5 százaléka végrehajtandó, 21 százaléka pedig felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
Az IM főosztályvezetője az adatok alapján arra figyelmeztet, hogy a közlekedési bűncselekményeket ittas, illetve józan állapotban elkövetők között számos különbség mutatható ki. Míg ugyanis a gondatlan cselekményt józan állapotban elkövetők főbb jellemzői a normál népesség, addig a cselekményt ittas állapotban elkövetők jellemzői a hagyományos bűncselekmények tetteseinek ismérveihez állnak közelebb. Továbbá egyértelmű összefüggés mutatható ki az ittasság és a cselekmények súlyossága között.
Közúti baleset gondatlan okozása miatt az évtized során 25.646 főt ítéltek el, közülük 25-en kaptak végrehajtandó szabadságvesztést. Maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozása miatt összesen 4270 felnőttet ítéltek el.
Halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt 4570-et, közülük átlagosan minden tizedik kapott végrehajtandó, 76 százalékuk pedig felfüggesztett szabadságvesztést.
Összességében a közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek 2,5 százaléka kapott letöltendő, 8,8 százaléka felfüggesztett szabadságvesztést, 84 százalékuk viszont pénzbüntetést.
A közlekedési bűncselekményekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról az IM főosztályvezetője megállapítja, hogy kellően differenciált volt az időszak során.
