Júliustól csak elektronikusan kommunikálhatnak a perekben a cégek, a jogi képviselővel eljárók és az online ügyintézést önként vállalók. Az „e-Perkapu” elnevezésű rendszertől a perek gyorsítását, s az időszerű ítélkezést várják.
A bíróságokkal való online kapcsolattartás gondolata már a 2009. évi LII. törvénnyel megszületett, s 2013-tól a papír alapú eljárások mellett már lehetővé vált az elektronikus kommunikáció (ügyintézés) is. A következő mérföldkő a 2015. évi CLXXX. tv. volt, amely a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartást tette kötelezővé meghatározott személyi kör számára. Egy kormányhatározat azonban, – tekintettel arra, hogy a bíróságok a kötelező elektronikus kapcsolattartására vonatkozó rendelkezések végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket nem tették meg – javaslatot tett az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) módosítására. A kormányhatározat az elektronikus kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek megteremtésére 2015. december 31-i határidőt írt elő. Egy ezt követő kormányzati döntés pedig arra hatalmazta fel a belügyminisztert, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökével együttműködési megállapodás keretében rendezze a polgári perrendtartás során irányadó elektronikus kapcsolattartás ügyviteli és technológiai felelősségi kérdéseit. Az Igazságügyi Minisztérium ezután a Magyar Ügyvédi Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elvárásait is figyelembe véve megkezdte az „e-Perkapu” szolgáltatás kialakítását.
A jogalkotói szándék szerint 2016. július 1. napjával lép életbe kötelező elektronikus kapcsolattartás a polgári peres eljárásokban, amely csak szűkebb körben teszi majd lehetővé a továbbiakban a papír alapú iratbenyújtást. Az új szabályozás bevezetésének legfőbb indoka egy megfelelő kommunikációs csatorna kiépítése volt, amely lehetővé teszi a bíróságokkal való hatékony kapcsolattartást és a korábbi gyakorlati és technikai problémákat is áthidalja, melyek mindeddig akadályozták az elektronikus rendszer megvalósítását. A Pp. tavalyi módosítása egyebekben már 2016. január 1-jétől kötelezővé tette a bíróságokkal való online kapcsolattartást a cégeknek, a jogi képviselővel rendelkezőknek és a közigazgatási szerveknek, azonban az ügyvédi kar jelzéseire tekintettel a bevezetés időpontját a jogalkotó indokoltnak látta kitolni július 1-jéig. A jelenlegi módosítás konkretizálja az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét, meghatározza azokat a kommunikációs csatornákat, melyeket az e-kapcsolattartás céljából igénybe vehetnek, és egyértelműsíti, hogy a jogszabályban megjelölt személyek kizárólag elektronikusan kommunikálhatnak a bíróságokkal.
A jogszabály módosítás a 2016. július 1-jétől indult fizetési meghagyásos eljárást követően perré alakult eljárásban, a közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben, a jegyző előtti birtokvédelmi eljárásban, és a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben teszi kötelezővé az elektronikus kapcsolattartást a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, a jogi képviselővel eljáró személyek és az elektronikus kapcsolattartást választó jogosult számára. Az eljárásban keletkező legfontosabb joghatással bíró iratokat digitalizált formában kell a bíróságnak megküldeni. A jogszabály egyértelműsíti, hogy az elektronikus beadás azonban csak a beadványra és az okiratnak minősülő mellékletekre vonatkozik. Az elektronizáció ezen belül is csak a digitalizálásra maximálisan alkalmas okiratokra alkalmazandó, tárgyi bizonyítási eszközökre például nem terjed ki. A közigazgatási szervek júliustól az alkalmazottaik ügyfélkapuján már nem, csak a Hivatali Kapun keresztül tarthatnak kapcsolatot a bíróságokkal. Az „e-Perkapu” bevezetésével így már három kommunikációs csatorna fog egymással párhuzamosan működni, melyek az elektronikus kapcsolattartást szolgálják. Mindezek alapján tehát a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti pereknél az Ügyfélkapu és az „e-Perkapu” is rendelkezésre fog állni, mely utóbbinál közigazgatási szervek jogtanácsosai, illetve alkalmazottai a közigazgatási szerv által nyitott „e-Perkapu” szolgáltatáson keresztül, külön felhasználóként járhatnak majd el.
A közigazgatási perekben egyebekben, melyeket elektronikus közigazgatási eljárás előzött meg, a közigazgatási szerv minden digitálisan nála lévő iratot köteles ilyen formában a bíróságnak továbbítani. A jogszabály bevezeti továbbá a gazdálkodó személy fogalmát, amely a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetet jelenti.
Emellett a perekben eljáró igazságügyi szakértőnek is lehetősége lesz arra, hogy elektronikusan nyújtsa be szakvéleményét a bíróságnak. A jogalkotó ugyanakkor nem kívánja hátráltatni a szakértői munkát, így az elektronikus eljárást nem teszi kötelezővé számára, s amikor a bíróság az elektronikus útra nem kötelezett szakértőt arra hívja fel, hogy szakvéleményét adathordozón nyújtsa be, akkor számára űrlap kitöltése szükségtelen, így az adathordozón kívül nem kell a további előírt elektronikus eljárási feltételeket megteremtenie.
Jelentősebb változás, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-án elfogadott, a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU rendelet (a továbbiakban: eIDAS rendelet) hatályon kívül helyezi az elektronikus aláírásról szóló törvényt, továbbá e rendelet egyes korábban használt fogalmakon is változtat (például a szervezeti elektronikus aláírás intézményét megszünteti, s helyette az elektronikus bélyegző fogalmát használja). Az eIDAS rendelet egyúttal új alapokra helyezi az elektronikus aláírást nyújtó szolgáltatásokat. Az egyik legfontosabb változás, hogy új minősítési rendszer lép életbe, így a már meglévő elektronikus aláírásokat újra kell minősíteni (a természetes személyeknek kibocsátott aláírások kivételével). A hazai jogalkotásban az eIDAS rendelethez kapcsolódóan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény került elfogadásra. A törvénynek a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól, valamint a Hatóság kapcsolódó feladatairól rendelkező részei 2016. július 1-vel lépnek hatályba.
A szolgáltatóknak a minősített bizalmi szolgáltatásukhoz kapcsolódóan új megfelelőségi-értékelést is kell készíttetniük, s az erről szóló jelentést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) kell megküldeni. Csak a megfelelőség megállapítását követően indíthatja majd el a szolgáltató a minősített bizalmi szolgáltatását. A jogszabály módosítás indoklása szerint az új minősítésre való átállás vélhetően azzal a problémával járhat, hogy például a természetes személyek minősített aláíró tanúsítványai érvényesek lesznek ugyan, de az azok működéséhez szükséges időbélyeg szolgáltatás július 1-jétől még nem fog megfelelően működni. A problémák kezelésére az átállási idő alatt az egyes uniós tagállamok egyedi megoldásokat fognak alkalmazni.
A jogszabályváltozás az új személyi igazolvány tulajdonosainak biztosítani fogja az aláírás-szolgáltatás zökkenőmentes átállását. A kézbesítési vélelem szabályaiban is változás fog beállni annak érdekében, hogy a Pp. általános szabályaival és az elektronikus ügyintézést rendező törvénnyel megteremtse a szükséges összhangot. A változással a feladó és a címzett is minden egyes küldemény feladásáról, átvételéről és olvasásáról igazolást fog kapni. A bíróság ezzel ellenőrizni tudja majd a kézbesítési vélelemhez kapcsolódó eljárási határidő megindulását. A jogszabály kissé meglepő újdonsága egyúttal, hogy az interneten való kommunikáció hibái, illetve a fájlok sérülékenysége miatt a nagyobb méretű e-dokumentumokat fizikai adathordozón (CD, DVD, pendrive, merevlemez) kell majd benyújtani, természetesen eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. Az adathordozókat a bíróság fogja posta útján kézbesíteni az érdekeltek részére.
