Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 3:156. §-a azt írja, hogy “A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője”. Elég egyszerűnek tűnik tehát a válasz, az új Ptk. szó szerinti szövege alapján a kültag nem lehet ügyvezető.
Azonban a válasz mégsem ilyen egyszerű, ugyanis figyelembe kell vennünk azt is, hogy az új Ptk. társasági jogi rendelkezései diszpozitívak. A Ptk. 3:4. §-a ezt úgy fogalmazza meg, hogy a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól; a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek azonban el az e törvényben foglaltaktól, ha az eltérést e törvény tiltja, vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
Ez azt jelenti, hogy ahol a törvény nem tiltja kifejezetten az eltérést, illetve nem fakad magából a szabályozás jellegéből az, hogy attól nem lehet eltérni – mert a hitelezők, munkavállalók, kisebbség jogait sértené az eltérés, vagy törvényes működés feletti felügyeletet akadályozná -, el lehet térni a szabályoktól. Mivel a 3:156. § esetében a Ptk. nem tiltja az eltérést, és a szabályozás jellegéből sem fakad az, hogy ettől a szabálytól nem lehet eltérni – hiszen nem sértheti a hitelezők, munkavállalók, kisebbség érdekét, és nem akadályozza a törvényes működés feletti felügyeletet az, hogy a kültag az ügyvezető – , így ez a szabály diszpozitív, attól a tagok eltérhetnek.
Tehát lehet a betéti társaság kültagja az ügyvezető.
Ezt az – előadásokon, konferenciákon kifejtett – álláspontot képviseli többek között Kenesei Judit (bíró, Fővárosi Törvényszék), Eperjesi Zoltán (Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának vezetője) és Benyó Ildikó (bíró, Fővárosi Törvényszék) is.
Az már másik kérdés – mely talán egy külön tanulmányt megérdemelne –, hogy a beltagoknak jól meg kell fontolniuk, hogy megengedik-e azt, hogy a kültag legyen az ügyvezető, hiszen a beltagi mögöttes felelősséget ez nem írja felül, így a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a beltagok kötelesek helytállni, így teljes magánvagyonukkal felelhetnek a kültag ügyvezetői magatartásáért, az ebből fakadó kötelezettségekért.
