Az Alkotmánybíróság szeptember 22-én aláírt határozatában megállapította, hogy a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú, a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság közleménye a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó népszavazási kezdeményezésről szóló végzés tárgyában hozott kúriai döntés vizsgálatáról
A Kúria támadott végzésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság 83/2015. számú határozatát, amely megtagadta a férfiak és nők egyenlő nyugdíjkorhatárára vonatkozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítését. Az ügyben a Kúria döntését követően megkezdődött az aláírások gyűjtése.
Több magánszemély és érdekvédelmi szervezet fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését. Álláspontjuk szerint a Kúria döntése sérti a nők esélyegyenlőségének megvalósulására szolgáló külön intézkedéseket, a fokozott védelem révén megvalósuló jogegyenlőségüket és egyenlő bánásmódhoz való jogukat, továbbá az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogukat. Állították azt is, hogy a népszavazási kérdés olyan költségvetési tárgykört érint, melyben kizárt az országos népszavazás megtartása.
Az Alkotmánybíróság aláírt határozatában megállapította, hogy a Kúria végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság a nők és a férfiak egyenjogúsága kapcsán leszögezte, hogy a nőket – az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján – külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére tekintettel is nyugdíjra való jogosultságuk más lehet, mint más személyeknek. Mindebből következik, hogy a nők – a férfiakhoz képest – kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt, különösen az állami nyugdíjra jogosultság területén. Az eredményes népszavazás a nyugdíjjal összefüggésben a nőkre vonatkozó kedvezőbb szabályozás lehetőségét elvonná.
Az Alkotmánybíróság másrészt megerősítette azt a gyakorlatát, amely szerint a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor sem bocsátható népszavazásra, ha a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása. Ennek értelmében a költségvetési törvény, mint kizárt tárgykör nemcsak a hatályos költségvetési törvényt jelenti, hanem valamely jövőbeni kiadást is, vagy olyan kérdést, amelyből a hatályos költségvetési törvény módosítása következik. A feltett kérdésből – eredményes népszavazás esetén –a nyugellátásokra a költségvetési törvényben előírt összeg kötelező emelése következne, ezért az az ország éves költségvetéséről szóló törvényt közvetlenül és jelentős módon érintené. A Kúria a döntésével tehát olyan kérdést hitelesített, amely kizárt népszavazási tárgykörbe tartozik.
A határozathoz – melynek előadója Sulyok Tamás volt – Kiss László, Lévay Miklós, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybírók különvéleményt, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.
