Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) munkájában a magyar igazságszolgáltatásnak sikerült előre lépnie. A június 3-5. között megrendezett hágai konferencián ugyanis az Országos Bírói Tanácsot (OBT) a szervezet tagjává választották. A tagságról Hámori Attila, az OBT soros elnök beszélt.
Mit jelent számunkra az ENCJ tagság?
Az ENCJ fontos szakmai szervezet, amit az Európai Unió is figyelemmel kísér. Például a nemrég Magyarországon járt Věra Jourová, az igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a legutóbbi, hágai konferencia nyitónapján is felszólalt. Az európai igazságügyi eredménytábla tekintetében három lényeges elemet emelt ki: a minőséget, a hatékonyságot és a függetlenséget. Egyértelművé tette, hogy fontosnak tartja a bírók számára kiadott kérdőív újraszerkesztését és ismételt kiadását, mert az egyéni bírák visszajelzéseiből lehet a legtöbbet fejlődni és a legjobban tanulni. A 2015. évi európai igazságügyi eredménytábla újdonságaként utalt arra, hogy ez tartalmazza a bíróságok költségvetésével, finanszírozásával kapcsolatos kiemelt adatokat is. Álláspontja szerint nagyon sok politikai támadás éri a bírósági szervezeteket, melyek veszélyeztetik mind a függetlenséget, mind a költségvetést.
Az ENCJ-ben korábban megfigyelőként segítettük a munkát, de már 2012-ben jeleztük, hogy ezt a státuszunkat ideiglenesnek tekintjük és szeretnénk később teljes jogú tagsággal rendelkezni. Megfigyelői minőségünkben is részt vehettünk az egyes munkabizottságok működésében, illetve bizonyos esetekben tanácskozási joggal rendelkeztünk. Érdekes ugyanakkor, hogy például Németország és Ausztria a mai napig csak megfigyelőként vesz részt a szervezet működésében.
Az OBT-nek az volt a határozott álláspontja, hogy jelentősége van annak, a szervezet működésében megfigyelői vagy teljes jogú tagsággal rendelkezünk, hiszen a teljes jogú tagság által biztosított jogokkal élve nagyobb formális és informális hatást tudunk gyakorolni a szervezet döntéseire és fejlődési irányára.
A szervezetnek jelenleg 22 tagja és 15 megfigyelője van. Mennyi előkészítő munka előzte meg a tagságot?
A taggá válási szándékunk ismert volt a szervezet vezetősége előtt. Idén tavasszal ők kerestek meg minket, hogy szívesen egyeztetnének a csatlakozás feltételeiről. Végül Brno-ban, egy igazságügyi nemzetközi konferencián vitattuk meg a főbb kérdéseket az ENCJ elnökével és titkárával, ahol szóba került például a tagsági díj, a csatlakozás időpontja, módja stb. Meggyőződésem, hogy a csatlakozás sikere a magyar bírói kar egyre hatékonyabb, egyre javuló teljesítményében keresendő, amelyre méltán lehetünk büszkék.
Mi várható a továbbiakban? Melyek a legaktuálisabb feladatok az ENCJ életében?
A konferencia zárónapján bejelentésre került, hogy a 2015-2016. munkaévben két munkacsoport kezdi meg működését, melyek lényegében a korábbiak munkát folytatják. Ezek a következők: az Igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének és elszámoltathatóságának értékelése az EU eredménytábla adataira is figyelemmel, valamint közös sztenderdek megállapítása „a civil társadalom szerepe, részvétele a bírósági igazgatásban” témakörben. A témák kapcsán valószínűleg megint sor kerül a bírák kérdőíves megkeresésére.
A munkatervek között szerepel még regionális, zártkörű szeminárium megrendezése az időszerű ítélkezési tevékenységről (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szlovénia, Görögország, Albánia és Horvátország részvételével), jelentés összeállítása a bírósági szervezetek költségvetési kérdéseiről, továbbá az ENCJ tagok nemzetközi kapcsolattartói számára 2016. első félévében rövid konzultációt kívánnak megszervezni.
A magyar igazságszolgáltatási szervezet másik sikere, hogy a Balkáni és Euro-mediterrán Térség Igazságügyi Tanácsainak Hálózata székhelyét és Titkárságát Budapesten rendezi be. Van kapcsolat a két szervezet között?
A két szervezet tagságát, munkáját és célkitűzéseit tekintve több átfedést is találhatunk. Sőt, mindkét hálózat nemrég olyan konferenciát rendezett, amelyek az OBT nemzetközi elismertsége szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. Fontos, hogy a Balkáni és Euro-mediterrán Térség Igazságügyi Tanácsainak Hálózata egyre határozottabb szervezeti formát ölt, hiszen immár elnöksége, vezetősége és titkársága is van. Szerintem hamarosan megindulhatnak azok a munkák.
A jövőben mennyire erősítheti vagy gyengítheti egymást a két szervezet?
Érdekes kérdés, ezt egyelőre nehéz megítélni. Az ENCJ számára talán kevésbé ismert a balkáni hálózat működése, ezért is fontos, hogy minél hamarabb közvetlen kapcsolat alakuljon ki a két szervezet között. Ezzel szerintem mindenki számára nyilvánvaló válik, hogy a két igazságügyi szervezet hosszú távon az európai bírák összérdekét szolgálja. A balkáni hálózat jórészt olyan országok igazságszolgáltatási tanácsait öleli fel, amelyek jelenleg nem EU-tagok, de szándékukban áll a csatlakozás. Ezek az országok nemcsak gazdasági, kulturális, oktatási stb. téren igyekeznek felzárkózni, hanem az igazságszolgáltatás területén is. Az mindenképp fontos, hogy az EU kapujában állva olyan igazságszolgáltatási rendszer kialakításán fáradoznak, amely megteszi a szükséges korrupcióellenes intézkedéseket, biztosítja a bírák függetlenségét, átláthatóvá teszi a bírói kinevezéseket és értékeléseket stb. Ebből a szempontból lehet mit tanulni az ENCJ-től, hiszen ezekben a kérdésekben történelmi okokból előrébb tart.
Remélem, hogy tagként mi is aktív módon vehetünk részt az ENCJ és a Balkáni és Euro-mediterrán Térség Igazságügyi Tanácsai Hálózatának működésében és a nem túl távoli jövőben az ENCJ-ben is valamilyen irányító szerepet kaphatunk.
