Új intézményfajtákat, szakgimnáziumokat és új típusú szakközépiskolákat vezetnek be 2016. szeptember 1-jétől a köznevelési törvény szerdán elfogadott módosításával.
A változtatásokat az országgyűlési képviselők 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadták el.
A módosítás nyomán szakgimnáziumban szakmai érettségi vizsga és szakképesítés lesz szerezhető. Ennek megfelelően a 9-12. évfolyamon az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyhat majd, az ezt követő évfolyamon pedig ezek az intézmények az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi ágazatához tartozó képesítés szakmai vizsgájára készítenek majd fel.
A szakiskolák helyébe lépő szakközépiskolákban az első három év után szakmai vizsgát tehetnek a diákok, majd további két év alatt felkészülhetnek az érettségire. A szakiskola elnevezés ezentúl azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel szakmai vizsgára, emellett a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtanak nekik.
A törvénymódosítással 25 éves korig meghosszabbították a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel lehetőségét, egyben lehetővé tették, hogy az első szakképesítést bárki, korra való tekintet nélkül, a felnőttoktatás nappali munkarendje szerinti képzésben szerezze meg.
A módosítás rögzíti, hogy a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Alapfokú iskolai végzettség a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető.
A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány, továbbá a szakközépiskolában iskolai rendszerű szakképzés keretében szerzett, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít.
Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére – legfeljebb egyszer akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi oktatásba, az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás, vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség.
Ha a szakközépiskolai vagy szakiskolai alapfeladatot ellátó köznevelési intézmény fenntartói jogának az állami intézményfenntartó központtól a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára 2015. július 1-jével történő átadása miatt az állami intézményfenntartó központ fenntartásában maradó köznevelési intézményt át kell szervezni, és emiatt – vagy azért, mert az intézményvezetői megbízás lejár – új megbízás válik szükségessé, az oktatásért felelős miniszter pályázat nélkül adhat legfeljebb egy évre megbízást.
A módosítás egyszerűsíti a települési önkormányzatoknak a köznevelési intézmények működtetésére, illetve az alól való mentesülésre vonatkozó eljárást azzal, hogy az adatszolgáltatás körét csökkenti.
Az állami iskolák 1-8. évfolyamain felmenő rendszerben bevezetendő erkölcstan tantárgy elnevezése etika tantárgyra változik 2016. szeptember 1-jétől kezdve.
