A magyar alkotmánynak szimbolikus, nemzetmegtartó ereje van – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten.
A volt alkotmánybíró, egyetemi tanár felidézte, hogy Magyarország első írott alkotmánya, az 1949-es kommunista alkotmány megtagadta értékeinket és hamis ideológiákra épült. Közölte, az 1989-es, átfogó módosítás nyomán létrejött szöveg pedig értéksemleges volt, jóformán csak abból lehetett tudni, hogy magyar alkotmány, hogy kimondta: az ország fővárosa Budapest.
Trócsányi László elmondta: a 2011-ben elfogadott alaptörvény már tartalmazza tradícióinkat, a kereszténység és a nemzet értékeit, de nem euroszkeptikus. Az uniós tagállamok közül a magyar hivatkozik legtöbbször Európára – tette hozzá.
Kitért arra, hogy az alapjogok terén az egyéni szabadságjogok mellett a közösségi szemléletet is hangsúlyozza az alaptörvény, így a többi között a tulajdonnal járó társadalmi felelősséget, továbbá felelősséget vállal a határon túli magyarokért, követve a gondoskodó anyaország modelljét, ami nem idegen az uniótól, hisz többek között Spanyolország és Portugália is alkalmazza.
Kiemelte: az alkotmányos identitás érvényesüléséhez az kell, hogy a társadalom ugyanolyan fontosságot tulajdonítson az alkotmánynak, mint annak megalkotói.
Trócsányi László szerint hosszabb idő kell ahhoz, hogy eldőljön, mi válik az alkotmányos identitás részévé. Az erős identitás azonban nem jelenti a változás elutasítását – mondta a miniszter.
Martonyi János egyetemi tanár, a második Orbán-kormány külügyminisztere előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyarok alapvetően Európában érzik otthon magukat, és nem akarnak Ázsiába menni. A szakember szerint az identitást a kötődés határozza meg, amely sokféle lehet.
Véleménye szerint, ha meg szeretnénk találni az európai identitást, “Európa lelkét”, akkor tiszteletben kell tartani a többszörös identitásokat, a nemzeti identitást alkotmányos és kulturális értelemben egyaránt, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. Továbbá ezekhez a többszörös identitásokhoz egy többszintű demokráciának kell kapcsolódnia – mondta Martonyi János.
Az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia második napján, pénteken, inkább politikai jellegű témák kapcsán felszólalt a rendezvény fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és több külföldi előadó.
Orbán: Történelmi feladat volt az alaptörvény megalkotása
Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat, szükségszerűség volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Parlamentben, a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.
A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény “alkotmányos identitásunkat is megjeleníti”.
Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely “beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé”.
Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem – mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján – fejtette ki.
“Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát”, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket – fogalmazott Orbán Viktor.
Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.
A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így “láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat”.
A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: “a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt”. Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása – tette hozzá.
2010-ben azonban – folytatta – a magyar választók megértették, hogy “le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot”. A már “agyonmódosított” alkotmány további módosításának lehetőséget – mondta – a kormánypártok elvetették, mert “nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe”.
Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, “építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek”, így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint “van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban”.
Kövér: Az alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését
Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt három és fél év tapasztalatai igazolják, hogy az új magyar alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését.
Kövér László erről az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett, Párbeszéd és identitás című kétnapos konferencia második napján beszélt pénteken, a Parlamentben.
Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer minden szempontból bizonyította életképességét – jelentette ki a házelnök. Abban, hogy ez így lesz, nem kételkedtek, amikor elfogadták az alaptörvényt, az pedig, hogy valóban így is lett, világosan és egyértelműen cáfolt minden olyan hamis jogi köntösbe öltöztetett politikai kritikát, ami a jogállamiság és a demokrácia magyarországi lebontását vizionálta – fogalmazott.
Kövér László azt mondta: azok, akik ezeket a kritikákat megfogalmazták, ugyanúgy vagy még inkább élnek az alkotmányos intézményrendszer nyújtotta védelemmel és az állam működése feletti – részben az alaptörvény által létrehozott – új ellenőrzési lehetőségekkel, mint azok, akik négy évvel ezelőtt Magyarország első demokratikusan elfogadott alkotmányának támogatói voltak.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: egy ország alkotmánya egy adott nemzet, politikai közösség együttélésének legalapvetőbb jogi és politikai alapdokumentuma, amely keretet biztosít ahhoz, hogy az adott közösség legfontosabb, saját sorsát meghatározó, és a mindennapi életét befolyásoló döntéseit meghozza.
Kövér László felidézte, hogy az alaptörvény hatálya alatt demokratikus választásokra került sor, új kormány alakult, városok, falvak, megyék megválasztották új elöljáróikat.
A politika napi vitáitól független intézmények a jogállami működés biztonságot adó rendjében végzik feladataikat – mondta és példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti az alaptörvény-ellenesnek talált jogszabályokat, az alapvető jogok biztosa felemeli szavát, ha megítélése szerint az emberi jogok érvényesülését veszély fenyegeti, a bíróságok teljes szervezeti és ítélkezési függetlenség mellett a hatalmi ágak elválasztott működésének megfelelően végzik igazságszolgáltató-jogalkalmazó tevékenységüket.
Kövér László szólt arról is, hogy az alkotmányjogi panasz, a közérdekű adatokhoz való minden eddiginél teljesebb körű hozzáférés, vagy az átláthatatlan tulajdonosi hátterű offshore cégek állami támogatásból való kizárása a mindenkori ellenzék jogi és politikai eszköztárát és a kormány ellenőrzését, elszámoltathatóságát erősítik.
Hozzátette: az új alaptörvény nem csak államszervezeti és alapjogi kérdéseket szabályozó, a normahierarchia csúcsán álló jogszabály. Az alaptörvény összegzése is mindannak, amit Magyarországról, annak múltjáról és jövőjéről valamint a világban és Európában elfoglalt helyéről gondolunk – mutatott rá. Nemzeti hitvallása európai identitásunknak és mindazoknak az értékeknek, amelyek a magyar nemzet megmaradását jelentették ezeréves történelmünk során és jelentik ma is – tette hozzá.
Kövér László szerint a négy évvel ezelőtti éles viták ellenére joggal mondható, hogy az alaptörvény preambuluma evidenciákat rögzít, de a magyar politikában sokan vannak, akik efölött is szeretnek hosszasan vitatkozni. Mégsem lehet megkérdőjelezni a Szent István-i államalapítást, a Szent Korona nemzeti egységet kifejező jelentőségét, a történeti alkotmány vívmányait, a kereszténység államalkotó és fenntartó szerepét, a magyar kultúra hozzájárulását az európai egység sokszínűségéhez – jegyezte meg.
Kijelentette, a keresztény Európához tartozás, a magyar nyelv és kultúra, az itt élő nemzetiségek Magyarországot gazdagító nyelve és kultúrája hazánk szabadságának és függetlenségének megőrzése, az 56-os forradalom öröksége mind olyan értékek és adottságok, amelyek a legnagyobb közös nevezőt meghatározva valódi nemzetté formálják az eltérő társadalmi helyzetű, sokféle világnézetű és különböző hitű polgárok közösségét.
Kitért arra is, hogy az alaptörvény gyakorlati érvényesülését folyamatosan vizsgálni kell, ez a jogalkalmazó, a jogtudósok és végső soron minden magyar ember feladata.
Kövér László szerint az Európai Unióban ma is időszerű kérdés, feladathatóak-e vagy továbbadhatóak-e olyan alapvető nemzeti, részben az uniónak átengedett és a közösség államai által közösen is gyakorolt hatáskörök, mint például a bírósági joghatóság, amely kulcsfontosságú kérdése az USA-val a szabadkereskedelemről folytatott tárgyalásoknak.
Utalva a tanácskozás címére azt mondta: a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd hozzájárul az identitás megőrzéséhez, míg a szilárd önazonosságtudat gyümölcsözővé teszi a párbeszédet. Egy politikai közösség identitása lényegileg határozza meg a cselekvés irányát, és ezért sajnálatos, hogy Európa számára saját önazonosságának tartalma alapvetően vált kérdésessé – tette hozzá.
Kövér László szerint egyre többször tapasztalják, hogy Európa valódi, tradicionális értékeinek vállalása európai kritikához vezet, ráadásul éppen ezen értékekre való hivatkozással. Európa csak akkor tudja megőrizni szerepét a világ alakításában, ha megőrzi szellemi gyökereit és visszatér az alapító atyák eredeti szándékához – hívta fel a figyelmet az Országgyűlés elnöke.
