Feltehetőleg kevés magyar társaságnak és cégvezetésnek vannak pontos ismeretei arról, milyen kockázattal és főleg pénzbírsággal járhat, ha megsértik az Amerikai Egyesült Államokban egyre szigorúbban és egyre inkább kiterjesztő értelmezéssel alkalmazott korrupcióellenes törvényt, az ún. Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) előírásait. A jogszabálynak ugyanis jelentős hazai vonatkozásai lehetnek, amelyekre érdemes felhívni a figyelmet – foglalta össze a Szecskay Ügyvédi Iroda. Mindezt érdekes megvilágításba helyezheti, hogy a Korrupciókutató Központ kutatása alapján a Közép-Kelet Európai térségben Románia után Magyarország számít a legkorruptabbnak.
Magyarország a Transparency International nemzetközi korrupciós rangsorának első harmadában szerepel. Az Egyesült Államok sem büszkélkedhet túl jó helyezéssel, de míg ez utóbbi a 17., addig Magyarország a 47. a vizsgált 175 ország közül. A rangsor az alapján áll össze, mennyire valósul meg a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, mennyi korrupciós ügyet tártak fel, milyen a törvényi háttér és az mennyire tudja meggátolni a korrupció kibontakozását. Egy másik felmérés alapján sem rózsásabb itthon a helyzet; a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) a közelmúltban ismertette azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unión belül a Közép-Kelet Európai térségben Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak.
A korrupcióellenes törekvések egyik fontos mérföldköve az Amerikai Egyesült Államok ‘Foreign Corrupt Practices Act’ (FCPA) elnevezésű jogszabálya, amely közvetetten igen széles körben fejtheti ki hatását Magyarországon. Az FCPA több téma tekintetében tartalmaz kötelező előírásokat. A törvény rendelkezései között találunk korrupcióellenes (“anti-bribery”) szabályokat és a számviteli fegyelem megsértésére, valamint a belső vállalati ellenőrzés kiépítésére irányadó előírásokat. Ez az 1977-es törvény megtiltja az olyan cégeknek vagy személyeknek, akik jogi kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, hogy bárkit pénzzel vagy más formában nyújtott előnyökkel befolyásoljanak.
„Számos rendelkezésének közvetett hatása lehet magyarországi társaságokra, amelyeknek (illetve amerikai anyavállalataiknak) az FCPA megsértése esetén adott esetben igen súlyos pénzbírsággal kell számolniuk. A törvény lehetséges magyar vonatkozásait vizsgálva a korrupcióellenes szabályokat szükséges mindenféleképpen megemlíteni.” – mondta Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.
Az FCPA ezen rendelkezéseinek hatálya kiterjed:
- az amerikai illetőségű magánszemélyekre és társaságokra (a jogszabály szóhasználatával élve “domestic concern”-re),
- az amerikai tőzsdén jegyzett cégekre, illetőleg az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (Securities and Exchange Commission) felé jelentéstételi kötelezettséggel bíró jogalanyokra (ún. “issuer”-re) terjed ki,
- nem amerikai (így magyar) társaságokra is, amelyek például amerikai társaságok ügynökeként, disztribútoraként járnak el, akár egy amerikai társaság 100%-os magyar leányaként tevékenykedve,
- a korrupcióellenes szabályok vonatkoznak továbbá olyan sem “domestic concern”-nek, sem “issuer”-nek nem minősülő nem amerikai magánszemélyekre vagy társaságokra, amelyek közvetlenül vagy közvetve kormányzati tisztviselő megvesztegetésében vesznek részt olyan módon, ami “területileg kötődik” az Egyesült Államokhoz.
Az FCPA korrupcióellenes rendelkezéseinek végrehajtása a SEC, valamint a Department of Justice (DoJ) joga és kötelessége. Előbbinek a polgári, utóbbinak a büntetőjogi szankciók érvényesítése tartozik a hatáskörébe. “A polgári szankciók között szerepel a “kötbér”, a jogtalanul szerzett haszon kiadása és a bírság, míg a büntetőjogi szankciók a bírságot és a szabadságvesztést jelentik. Társaságok esetében a bírság összege adott esetben a százmillió dolláros nagyságrendet is elérheti, ahogyan arra több példa is volt már.” – hangsúlyozza dr. Kovács Zoltán Balázs.
A vesztegetésre vonatkozó tilalmat megfogalmazó rendelkezés értelmezése meglehetősen széleskörű, így annak hatóköre kifejezetten tág. A konkrét szabály szerint tilos pénz vagy bármilyen érték kormányzati tisztviselők részére történő átadása, ígérete, felajánlása vagy ezek jóváhagyása abból a célból, hogy üzletszerzési célból befolyásolják vele az érintett személy döntéshozatalát. Az amerikai gyakorlat alapján nincs minimum értékhatár és folytak már eljárások költségtérítések, utazások finanszírozása, illetőleg vacsorameghívások miatt is. A törvény szerint ugyancsak tiltott harmadik személy (pl. ügynök, tanácsadó) részére történő kifizetés teljesítése, ha a fizető fél tudatában van vagy tudatában kellene lennie annak, hogy a kifizetett összegből a harmadik fél valamely kormányzati tisztviselőnek fog kifizetést teljesíteni.
A “kormányzati tisztviselő” fogalma ugyancsak tágan értelmezett, így hazánkban közalkalmazottakként beletartoznak például az orvosok is.
A korrupció-ellenes rendelkezések esetében tehát fontos kiemelni, hogy pl. az ügynök vagy disztribútor magatartásáért adott esetben az amerikai anyavállalatot/megbízót is felelőssé tehetik az amerikai hatóságok.
A hatóságok számára vannak bizonyos események, amelyek kifejezetten gyanúsak és könnyen nyomozást válthatnak ki. Így pl. kormányzati tisztviselők hozzátartozóival kötött szerződések vagy olyan szerződések, amelyeket az adott szolgáltatási területen különösebb ismeretekkel nem rendelkező céggel kötnek alapvetően gyanúsak. Szintén felkeltheti az amerikai hatóságok figyelmét, ha a szerződés alapján készpénzben vagy amerikai dollárban fizetendő nagyobb összeg.
A fent említett területi kötődés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az amerikai (hatósági és bírósági) gyakorlat szerint előfordulhat (és volt rá precedens a gyakorlatban), hogy ha egy Magyarországról pl. az Egyesült Királyságba küldött email keresztülhalad egy amerikai szerveren, akkor az amerikai területi érintettség megállapítható (azaz nem szükséges amerikai fizikai jelenlét) és így az érintett magyar társaságra, valamint a társaság vezetésére, munkavállalóira alkalmazandóak az FCPA korrupcióellenes szabályai. Más kérdés, hogy ha egy magyar kft. egy angol limited-del együtt nem tisztázott jogcím alapján fizet egy kormányzati tisztviselőnek és a fizetésre utaló emaileket küldenek egymásnak, egy vagy több email pedig keresztülmegy egy amerikai szerveren, attól még önmagában ezért az Egyesült Államokban valószínűsíthetően nem fognak nyomozni.
Az FCPA számviteli fegyelemre és a vállalati belső kontrollfolyamatok kialakítására vonatkozó kötelezettségek hatálya kizárólag a törvény értelmében “issuer”-nek minősülő jogalanyokra terjed ki, így az amerikai tőzsdén jegyzett, valamint a SEC felé jelentéstételi kötelezettséggel bíró – akár amerikai, akár nem amerikai – cégekre vonatkozik. Mindez kevésbé érinti a magyar vállalatokat.
“Tekintettel arra, hogy az FCPA értelmében egy amerikai anyavállalat/megbízó adott esetben felelős lehet a magyar leánya/ügynöke tevékenységéért és ez a felelősség sokmillió dollárban is megnyilvánulhat, mindenképpen célszerű egyrészt az amerikai törvénynek való kitettséggel kapcsolatos kockázatok felmérése, másrészt megfelelő belső kontroll folyamatok kialakítása, amelyek segítségével hatékonyan megakadályozhatók az FCPA értelmében tiltott tevékenységek. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló magyar törvény keretei között egy ilyen rendszer Magyarországon is jogszerűen kiépíthető.” – hangsúlyozza Kovács Zoltán Balázs.
