Benyújtotta a kormány Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek csütörtökön. Milliárdos nagyságrendben emelkedik a bíróságok, ügyészségek költségvetése, az Igazságügyi Minisztériumé (IM) pedig a tárca átalakulása miatt alapvetően megváltozik a törvényjavaslat szerint.
A parlament honlapjára csütörtökön felkerült javaslat alapján a bíróságok idei 86,5 milliárdos költségvetési támogatása – amely második félévben kiegészült a devizaperekhez kapcsolódó 700 milliós többlettámogatással – jövőre 87,5 milliárdra növekszik, ebből a Kúriára 2015-ben 2,64 milliárd millió jut.
A bíróságokon jövőre tervezett bevétel az ideivel egyezően 2,26 milliárd, így a 2015-ös bírósági fejezet főösszege a törvényjavaslat szerint 89,8 milliárd. A fejezeten belül beruházásra 8 milliárd forintot különítettek el, ebből a Budapest Környéki Törvényszék rekonstrukciójára 1 milliárd jut.
Az ügyészség idei eredeti támogatási előirányzata 37,66 volt, amely a jogellenes földügyletek, zsebszerződések feltárására külön törvényben juttatott 500 millió forinttal 38,2 milliárd forintra nőtt, amihez 88 millió forintos tervezett bevétel járulhat. A 2015-ös támogatás 39,78 milliárd, a tervezett bevétel pedig 102 millió, így a fejezet kiadási főösszege 39,9 milliárd.
Az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata az idei 1790,1 millióról 1797,1 millióra emelkedik.
Az IM jövő évi kiadási előirányzata 16,9 milliárd forint, amiből támogatás 10,5 milliárd, az előirányzott bevétel pedig 6,4 milliárd forint.
A tárca igazgatásában 8 milliárdos támogatással és 664 milliós bevétellel terveznek, ezen belül a személyi juttatásokra 5,67 milliárd jut. A tárcához tartozó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 4,2 milliárdos bevétellel, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek 1,5 milliárdos bevétellel és 1,2 milliárdos támogatással számolhat a törvényjavaslat szerint.
A fejezeti célelőirányzatokon belül az IM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok 663 milliós támogatásban részesülnek, kártalanításra 120 milliós, jogi segítségnyújtásra 182 milliós, a magyar alkotmányos identitás kifejezésre juttatása, nemzettudat, jogvédelem és jogérvényesítés címén 50 milliós, bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére pedig 100 milliós támogatás jut.
A minisztériumok országgyűlési választásokat követő átalakítása előtti Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak 192,4 milliárdos támogatást és 52,93 milliárdos bevételt irányoztak elő, amihez járult – fejezeti céltartalékként – a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára 71,15 milliárd, valamint “különféle kifizetések” címén további 5 milliárd. Így a tavaly elfogadott 2014-es költségvetési törvény szerint e fejezet kiadási főösszege még 321,48 milliárd volt.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az idei 1238,2 millió helyett jövőre 1325,2 millió forinttal gazdálkodhat. A hivatal feladatai bővülnek 2015-től: a ENSZ kínzás elleni nemzetközi egyezményének betartását az ombudsmani hivatal munkatársai ellenőrzik Magyarországon például a büntetés-végrehajtási intézetekben, fogdákban, javító-nevelő, illetve elmemegfigyelő intézetekben.
Negyedévente több mint hatmilliárd prémiumhoz juthat a NAV
Negyedévente 6,25 milliárd forinttal és a hozzá tartozó 1,687 milliárd forint közterhekkel növekedhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi juttatása amennyiben a nemzetgazdasági miniszter által meghatározott adóbeszedési tervet teljesítik – derül ki a javaslatból.
A jövő évi büdzsé NAV fejezete személyi juttatásokra 71 milliárd, majd ennek a közterheire további 19,1 milliárd forint kiadást tartalmaz.
Amennyiben a miniszter engedélyezi, hogy – az általa megszabott adónemekből, a tervezett bevétel elérésekor – kifizessék a többlet juttatást, akkor az az egész évre további 25 milliárd bér és 6,750 milliárd forint közteher többletet jelent. Így a személyi juttatás teljes összege elérheti a 96 milliárd, míg a közteher a közel 26 milliárd forintot.
Az internetadó előfizetésenkénti felső határa 700, illetve 5000 forint lesz
Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz – derül ki a törvényjavaslatból.
Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol.
A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges.
Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.
Többszörösére nő a Miniszterelnökség büdzséje
Miután az új kormányzati szerkezetben a korábbinál jóval több terület tartozik a Miniszterelnökséghez, a büdzséje is jelentősen emelkedik. A parlamentnek csütörtökön benyújtott, a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó több mint egy tucat szervezetnek.
A 2013-ban elfogadott idei költségvetésben 34 milliárd forintot kapott a Lázár János vezette Miniszterelnökség és az irányítása alá tartozó szervezetek.
Jövőre a Miniszterelnökségnek mint minisztériumnak a költségvetése 17,6 milliárd forint lesz, a fennmaradó több mint 200 milliárd forintot pedig a hozzá tartozó szervezetek kapják. Ezek között van az Információs Hivatal, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Örökség Intézete, a Veritas Történetkutató Intézet, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
A Miniszterelnökség törvényi fejezetében a legnagyobb tételt a megyei és a járási kormányhivatalok költségvetése jelenti, amely csaknem 120 milliárd forint.
Kormányfői protokollra jövőre is félmilliárd forintot szánnak, a kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok és konzultációk kiadásai viszont csökkennek: előbbi 1,7 milliárdról mintegy 1,1 milliárd forintra, utóbbi pedig 1,6 milliárd forintról 600 millióra.
Az is a Miniszterelnökség költségvetésében szerepel, hogy 2015-ben a paksi atomerőmű-beruházásra a tervek szerint 28,2 milliárd forintot biztosítanak. További nagyobb projektekre, így a Ludovika Campusra, a holokauszt-emlékévvel kapcsolatos kiemelt projektek támogatására és a szigetszentmiklósi járási hivatal kialakítására pedig egyaránt 4-4 milliárd forintot.
Szintén ebből a fejezetből derül ki, hogy a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára a következő évben 51,7 milliárd forint jut.
A 75 millió forinttal több költségvetési forráshoz jutó Országgyűlés Hivatala jövőre is mintegy 21 milliárd forintból gazdálkodhat, az Országgyűlési Őrség büdzséje pedig 2,5 milliárd forint marad.
A Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetése – benne az állami kitüntetésekre és az államfői protokollkiadásokra szánt előirányzattal – mintegy 190 millió forinttal emelkedik, 2 milliárd 310 millióra.
A központi költségvetés kiemelt területeinek kiadásai 5 százalékkal emelkednek 2015-ben
A központi költségvetés kiemelt területeinek konszolidált pénzforgalmi kiadásai 5 százalékkal emelkednek 2015-ben a hazai és az uniós finanszírozás együttes figyelembevételével, a legtöbb pénzt a felzárkóztatásra költi az állam.
A konszolidált pénzforgalmi kiadás teljes összege az idén 5224,324 milliárd forint, jövőre 5487,274 milliárdra nő.
A felzárkóztatásra költött összeg az idén 1634,929 milliárd forintot tett ki, ami 8,6 százalékkal 1775,733 milliárd forintra emelkedik. Ebbe a körbe tartoznak a szociális és jóléti intézményi szolgáltatások, a lakásügy, a települési tevékenységek és szolgáltatások, a közlekedési és távközlési tevékenységek, a környezetvédelem és a mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás 50 százaléka.
A második legnagyobb tétel a központi költségvetés konszolidált kiadásaiban az oktatás teszi ki jövőre is, 1319,537 milliárd forinttal, ami 8 százalékkal nő az ideihez képest. Egészségügyre 2015-ben 1276,152 milliárd forint jut ezen az ágon, 6,5 százalékkal több az ideinél.
Gazdaságfejlesztésre a büdzsé 799,610 forintot irányoz elő 2015-ben, ami 2,6 százalékkal haladja meg az ideit.
A közbiztonságra fordított összeg a központi alrendszerből 4,3 százalékkal emelkedik, 316,241 milliárd forintra nő.
A központi alrendszer pénzforgalmi szemléletű funkcionális mérlege szerint az állami működési funkciókra (általános közösségi szolgáltatások és védelem) 2443,195 milliárd forintot költenek jövőre, szemben az idei 2359,522 milliárd forintos előirányzattal. A jóléti funkciókra 9780,882 milliárd forint jut, az idei 10 064,259 milliárddal szemben, míg a gazdaságiakra az idén 2906,790 milliárd, jövőre 3515,932 forint az előirányzat. Az államadósság-kezelés idei előirányzata 1248,439 milliárd forint a jövő évi 1196,017 milliárd forint a funkcionális mérleg szerint.
Jelentős többletforráshoz jut a rendőrség
Több mint 14 milliárd forinttal emelkedik a rendőrség támogatása a 2015-ös költségvetési javaslat szerint.
A csütörtökön benyújtott indítvány alapján a belügyi tárca fejezete alá tartozó szervek összességében 485 milliárd 805,1 millió forintból gazdálkodnak, ami 65 milliárd forinttal meghaladja a 2014-es keretet.
A javaslat jelentős pluszforrást ad a rendőrség működésére: míg a szerv idén a hatályos büdzsé szerint 240 milliárd 152,1 millió forintból működik, ez az összeg jövőre 254 milliárd 426,7 millió forint lehet. A rendőrség várt bevételei megegyeznek az ideivel; a személyi juttatások ugyanakkor 157 milliárd 125,1 millióról 166 milliárd 885,5 millióra emelkednek.
Több mint 6,5 milliárd forinttal emelnék a vízügyi igazgatóságok támogatási keretét, ami így 20 milliárd 108,7 millió lenne, s itt a bevételi oldalon is mintegy 1 milliárd forinttal többre számítanak, mint 2014-ben.
A büntetés-végrehajtás előirányzatát közel 5 milliárd forinttal növelnék, ebből 1,3 milliárd forint a személyi juttatások növelésére jutna. Míg 2014-ben a bv-beruházásoknál mintegy félmilliárd forint szerepelt, addig a 2015-ös előirányzat itt közel 4,7 milliárdot tartalmaz, miközben a felújítások kerete 872 millió forinttal csökken.
A javaslat több mint 1 milliárd forinttal emelné az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság támogatását, ami így 52 milliárd 753,9 millió forint lehet. A szervezeten belül a személyi juttatásokat növelik, míg a dologi kiadásokat csökkentik, beruházásokra, felújításokra lényegében ugyanannyi forrás jut, mint idén.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lényegében az ideivel megegyező összegekből gazdálkodhat.
A kormány közel 650 millióval több támogatást juttatna a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, egyebek mellett az Országos Polgárőr Szövetség, az önkéntes tűzoltó egyesületek, a Magyar Rendvédelmi Kar támogatását pedig változatlanul hagyná.
A Belügyminisztérium igazgatására előirányzott támogatás az idei összegről több mint a duplájára, 8,5 milliárd forintra nő, itt elsősorban a dologi kiadások sora emelkedik.
Jelentős belső átcsoportosítások a foglalkoztatási alapban
A jövő évi költségvetés Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetének kiadása 51 milliárd forinttal, 428,3 milliárdra bővül az ideihez képest, jóval több jut a Start munkaprogramra, viszont csökken a munkanélküli segélyre fordítható összeg.
Ez az alap az idei költségvetésben nullszaldós, a 377,4 milliárdos kiadást az ugyanekkora bevétel fedezi. A jövő évi büdzsében viszont a 428,3 milliárd forintos kiadáshoz csak 360,6 milliárdos bevétel társul.
A bevételi oldal nagyobb tételei közül a TÁMOP intézkedések bevételei 46-ról 43 milliárd forintra csökkennek. A szakképzési hozzájárulás viszont 57-ről 63 milliárdra növekszik. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékból az idei 125 milliárd helyett 148 milliárd forint érkezik ebbe az alapba jövőre. A munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás pedig 95,9 milliárdról 100,5 milliárd forintra emelkedik.
A kiadási oldal legnagyobb tétele a Start munkaprogram: az idei 183,8 milliárd forintról jövőre 270 milliárdra nő a kiadás ezen a rovaton. Az álláskeresési – munkanélküli – ellátás ugyanakkor 56-ról 50 milliárd forintra csökken. A TÁMOP keretébe tartozó munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások 41 milliárdról 7,5 milliárd forintra esnek.
A foglalkozási és képzési támogatások is jelentősebben csökkennek, mégpedig 27-ről 14 milliárdra. A szakképzési és felnőttképzési támogatás pedig az idei 26,6 milliárd forintról 16 milliárdra csökken jövőre.
Az idén induló és 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozására az idei büdzsében 10 milliárd forint szerepel. Ez jövőre 49,2 milliárd forintra emelkedik.
Elsősorban a munkahelyteremtő támogatások nőnek az agráriumban
A kormány úgy alakítja át az agrártámogatási rendszert, hogy a forrásokat elsősorban a munkahelyeket teremtő mezőgazdasági ágazatok kapják – tartalmazza a jövő évi költségvetési javaslat.
Több kedvező adóváltozás is lesz jövőre: a mezőgazdasági termelői szektor beszerző és értékesítő szövetkezetei például mentesülnek a helyi iparűzési adó alól. Az élő és félsertés áfájához hasonlóan 2015. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a köztes terméknek minősülő, nagy testű élő- (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott állatok áfája.
Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői és agrárpiaci támogatások és az ahhoz nyújtott nemzeti kiegészítés összege meghaladja a 425,5 milliárd forintot. Ebből 364,28 milliárd forint jut a közvetlen termelői támogatások finanszírozására, míg az agrárpiaci támogatásokra 25,278 milliárd forintot terveztek a jövő évi büdzsében.
Az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások nemzeti kiegészítése (átmeneti nemzet támogatás) 36 milliárd forint lesz 2015-ben.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) jövő évi kiadási előirányzata 212,273 milliárd forint, amire a 33,765 milliárd forintos bevételi előirányzat és a 178,507 milliárd forintos támogatási forrás nyújt fedezetet. A minisztérium idei hasonló előirányzatai mind a kiadási, mind a bevételi, mind a támogatási oldalon lényegesen meghaladták a 2015-ös költségvetésben tervezett összegeket. Az elmúlt egy évben azonban jelentősen átalakult a minisztérium feladatköre, a Belügyminisztériumhoz került például a vízügy, a Miniszterelnökséghez pedig a vidékfejlesztési feladatok.
Idén a tárca kiadási előirányzata 423,679 milliárd forint volt, míg a bevételi 214,809 milliárd forintot tett ki, a támogatás pedig elérte a 208,869 milliárd forintot.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiadására az idén is ugyanannyit fordítanak, mint amennyi a jövő évi költségvetésben terveztek, 8,989 milliárd forintot. A Génmegőrzési Intézet finanszírozására 2015-ben 177 millió forintot fordítanak, az idén pedig erre a célra 217 millió forint jutott. Az intézet támogatásként mindkét költségvetési évben 498,6 millió forintot kapott.
Vidékfejlesztési és halászati programok 2007-2013 közötti megvalósítására szánt forrásból a 2015-ös költségvetés kiadási előirányzata 242,399 milliárd forint. A 2014-2020 közötti időszakban vonatkozó vidékfejlesztési és halászati programok jövő évi kiadási előirányzata 60,069 milliárd forint. A méhészeti támogatás jövőre 682,5 millió forint lesz, míg az iskolagyümölcs program támogatására 1,726 milliárd forint jut .
A Klik mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap
Mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap 2015-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely emellett 12 milliárd forintnyi bevétellel számolhat a csütörtökön benyújtott jövő évi központi költségvetés értelmében.
A törvényjavaslat indoklása szerint a pedagógusok megemelt bérének biztonságos finanszírozása, az iskolák működőképességének javítása és fejlesztésük érdekében a Klik 50 milliárd forint többletforráshoz jut.
A parlament honlapjára felkerült javaslat szerint a Klik a forrásokból bő 53 milliárd forintot költ dologi kiadásokra, több mint 482 milliárd forintot pedig személyi juttatásokra, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra.
A tervezet differenciált támogatási rendszert javasol a nem állami fenntartású intézmények felé, annak függvényében, hogy azok – a szakmai szabályozás szerint – a köznevelési tevékenységüket közszolgálati feladatként látják-e el. Ennek keretében a gazdasági társaságként működő fenntartók számára a közszolgálati feladatot ellátókat megillető alap-támogatás 30 százaléka jár, míg az egyesületek, alapítványok 75 százalék.
Folytatódik a pedagógus-béremelés, amelynek keretében a 160 ezer pedagógus bére 2017-ig minden évben emelkedni fog, így jövőre is. A már minősített pedagógusok jövőre jelentkező többletbérének és járulékainak forrását a központi költségvetés céltartaléka tartalmazza, amelynek bruttó hatása 38 milliárd forint.
A finanszírozott pedagóguslétszámot az ideihez hasonlóan határozza meg a törvény: az általános iskolákban 11,8 tanulónként egyet finanszíroz, gimnáziumokban 12,5 tanulónként, szakiskolákban 12 tanulónként egyet, ez utóbbi némileg kevesebb az idei 11,3 tanulónkénti finanszírozásnál.
Szintén folytatódik a duális szakképzési rendszer bővítését, a szakemberhiány leküzdése érdekében, valamint a felsőoktatás színvonalának javítása is. Emellett a kormány célja az egyetemeket és főiskolák pénzügyi stabilitását erősítse, ezt szolgálja a kancellária rendszer bevezetése is. A cél, hogy az intézmények a PPP-konstrukció okozta csapdából is kikerüljenek.
Az egyetemek és főiskolák a csaknem 283 milliárd forintos bevétel mellett 143 milliárd forintos támogatással is gazdálkodhatnak jövőre – tartalmazza a büdzsé. Ezen intézmények idén ugyanekkora bevétellel és mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb támogatással számolhatnak.
A Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap 9,1 milliárd forinthoz jut az idei 11 milliárd után, míg kiválósági támogatásokra 9,8 milliárdot tartalmaz a büdzsé, amely csaknem megegyezik az ideivel.
A jövő év végéig 4,8 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre bölcsődei férőhelyek kialakítására, részben hazai, részben uniós forrásból.
Hit és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatásra 2,3 milliárd forintot tartalmaz a dokumentum. Az előterjesztés szerint 1-3. osztályosok után tanulónként 980 forintos támogatásban jár, míg 5-7. évfolyamon tanulónként 1 270 forint, 7-8 évfolyamon pedig 1 580 forintnyi támogatás kérhető.
A köznevelési feladatok közül a Nemzeti Tehetség Program 2,8 milliárd forintból gazdálkodhat, az idei 1,3 milliárd után.
Folytatódik az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerben, emellett 2015-től a szülőkre háruló nyári gyermek elhelyezési terhek csökkentése érdekében különféle iskolai rendszerű szaktáborok, például úszótábor, lovas tábor vagy erdei iskola megszervezésére 5 milliárd forintos többletforrást tartalmaz a javaslat.
Gyermekétkeztetésre 58 milliárd forint jut jövőre
Gyermekétkeztetésre 58 milliárd forint jut jövőre, 5 milliárd forinttal több, mint idén.
Az előterjesztésből kiderül az is, hogy a nyugdíjak az infláció mértékével fognak növekedni, így a kormány 1,8 százalékos mértékű nyugdíjemeléssel számol jövőre.
A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapon belül a családi pótlékra 326,9, anyasági támogatásra 5,19, gyermekgondozási segélyre 62,19, gyermeknevelési támogatásra 12,9, életkezdési támogatásra 5,6, pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokra 6,07 milliárd forintot különítenek el.
A parlament honlapjára feltöltött dokumentum az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó költségvetési fejezete szerint az egyes feladatokra és célokra jövőre ugyanannyi forrás jut, mint ebben az évben, néhány emelés kivételével.
Így például a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozására 528,9 millió forintot biztosítanak, 145,6 millió forinttal többet, mint 2014-ben.
Támogató szolgáltatásokra, közösségi ellátásokra, utcai szociális munkára, krízisközpontra és a Biztos Kezdet Gyerekházprogram finanszírozására jövőre is 5,495 milliárd forintot biztosítanak.
A fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatására 257,3, család, esélyteremtési és önkéntes házak támogatására 163,9 millió, jelnyelvi tolmácsolás szolgáltatásra, az elemi látásrehabilitációra 479,5 millió, míg az autista otthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakásotthonok támogatására 190 millió forintot adnak, ugyanannyit, mint idén.
A tárca fejezetében több civil szervezetek támogatása is szerepel, így például az Értelmi Fogyatékossággal élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége 136,5, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 173,2, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 168, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 173,2 forintos támogatást kap.
Kiemelt feladat a háziorvosi rendszer támogatása
Az egészségügyben a jövő évi költségvetési javaslat szerint tízmilliárd forinttal többet szánnak háziorvosi ellátásra, valamivel többet költenek majd a védőnői feladatok ellátásra.
A javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap 2015. évi költségvetési előirányzata 1912 millió forint, szemben az idei 1884 millió forinttal.
A gyógyító-megelőző ellátásokon belül a háziorvosi és ügyeleti ellátásra valamivel több mint 97 milliárd, a háziorvosi ellátórendszer megújításának első ütemére további 10 milliárd forintot különítettek el. Összevont szakellátásra 14 milliárd forinttal több jut jövőre, mint az idén, a jövő évi előirányzat 629,5 milliárd forint.
A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 1700 milliárd forint, 88 milliárddal több, mint az idei.
Gyógyszertámogatásra 224 milliárd forintot szánnak a tervezet szerint, gyógyszer-támogatási céltartalékra pedig további 58 milliárdot. A folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetésekből és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételekből 51 milliárd forintot vár a kormány.
Változatlanul 3,6 milliárd a gyógyszertárak támogatására szánt összeg, a gyógyszertárak szolgáltatási díjára pedig 4,5 milliárdot szán az állam jövőre.
A légimentés-eszközpark bérlésével összefüggő kiadások valamivel meghaladják a kétmilliárd forintot, ami félmilliárddal több az ideinél, mentésre pedig 29,5 milliárd forint az előirányzat.
Népegészségügyi termékadóból (chips-adó) 25 milliárd forint befizetést vár a költségvetés, szemben a tavalyi 19 milliárddal.
A gyesen és gyeden lévők hallgatói hitelének célzott támogatására idén 690 millió forint szán a kormány, szemben a tavalyi 620 millió forinthoz.
Alig változik a helyi önkormányzatok támogatása
Alig változik jövőre a helyi önkormányzatok támogatása, az idei előirányzatnál mintegy 13 milliárd forinttal szerepel kevesebb a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat erre vonatkozó fejezetében.
A csütörtökön benyújtott előterjesztés 690 milliárd 484,9 millió forinttal számol, míg a tavaly benyújtott javaslat 703 milliárd 587,5 millió forintot tartalmazott, amit év közben tovább emeltek 715 milliárd 864,9 millió forintra.
Az önkormányzatok működésére 152 milliárd 218,9 millió forint jut. Az önkormányzati hivatalok működésükre – akárcsak idén – jövőre is lakosonként 4,5 millió forintot kapnak, míg a település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátásra – ilyen például a közvilágítás, a közutak, köztemetők fenntartása – hektáronként 22 ezer 300 forint jár.
Az előterjesztés a 2014-eshez hasonlóan 2 milliárd forintot irányoz elő a fővárosi önkormányzat egyes, az önkormányzati törvényben meghatározott feladataira, míg a megyei önkormányzatok működési támogatását 4 milliárd 891,3 millió forintban állapítja meg.
A kormány növelné az önkormányzatok egyes köznevelési feladataira szánt támogatásokat, a korábbi 149 milliárd 575,8 millió, majd év közben további több mint 6 milliárd forinttal emelt keret 2015-ben elérné a 165 milliárd 888,5 millió forintot.
A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladataira kevesebb forrást tartalmaz a javaslat, mint a tavaly benyújtott több mint 264,7 milliárd forintos tervezet, ugyanakkor ennek előirányzatát már év közben is csökkentették 218,5 milliárdra, amihez képest a 2015-ös soron magasabb összeg, 244 milliárd 231 millió forint szerepel.
Az önkormányzatok kulturális feladataira – egyebek mellett színházakra, könyvtárakra, múzeumokra – 730 millió forinttal többet fordítanának.
Jelentősen emelkednek a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai is: a hatályos büdzsé szerint az erre fordított keret 40 milliárd 236,9 millió forint, míg a javaslat 97 milliárd 662,8 millió forinttal számol.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt emelte ki, hogy a 2015-ös lesz az első olyan év, amit adósság nélkül kezdenek az önkormányzatok. A települések mintegy 2500 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd, amihez 690 milliárd forintot biztosít a központi költségvetés.
Jelentős növekedés az uniós fejlesztéseknél
Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra 2563 milliárd forintot fordít a költségvetés jövőre, ez a GDP 7,5 százaléka; és csaknem 350 milliárd forintos, 16 százalékos növekedés a 2014. évhez képest.
A dokumentum szerint a jelentős növekedés a 2007-2013-as és 2014-2020-as uniós programozási időszakok találkozásával és az uniós programok finanszírozási jellegével magyarázható. Miközben a 2007-2013-as időszak utolsó meghatározó éve jön 2015-ben, ténylegesen beindulnak a 2014-2020-as időszak új programjainak kifizetései is.
A költségvetés indoklásában szerepel az is, hogy a 2014-2020 fejlesztési ciklusban összesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik Magyarországra, ez a hozzá szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.
A törvényjavaslat szerint a kormány felkészült arra, hogy a Magyarországra érkező fejlesztési forrásokat célzottan és egyszerűbben használja fel, valamint abban is határozott, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre fogja fordítani.
A kormány döntésével túlléphető – felülről nyitott – uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának, az uniós forrásokhoz kötelezően biztosítandó államháztartási (központi költségvetési) finanszírozás összege pedig biztosított az egyes fejezetek költségvetésében – áll a dokumentumban. A támogatási források felhasználása – nagyságrendjénél fogva – alapvetően befolyásolja a makrogazdasági paraméterek teljesülését, így a növekedési, foglalkoztatási célok elérését.
Az unió közösségi költségvetésének esetleges forráshiánya miatti bevételkieséssel a törvényjavaslat nem számol. Azt ugyanakkor megemlíti, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is több jogcímen érkezik olyan jelentős összegű támogatás, amelyek felhasználására a költségvetésen kívül kerül sor.
A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott területalapú támogatások dominálnak. Az EU Közös Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatási jogcím az agrárpiaci támogatások. Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, egyebek mellett a kutatásfejlesztési, valamint a különböző oktatási programok keretében megpályázható források.
Változatlan a pártok és alapítványaik támogatási kerete
Az ideivel megegyező támogatást, 3,8 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik 2015-ben.
A támogatás elosztása ugyanakkor változik: csökken a Fidesz (1 milliárd 55 millió forintról 877 millióra), az MSZP (521 millióról 427-re), az LMP (249 millióról 174-re) és a KDNP (233 millióról 153-ra) támogatása, míg a Jobbiké nő, 448 millió forintról 476 millióra.
Azok a pártok, amelyek 2010-ben nem, idén viszont szereztek parlamenti mandátumot országos listán, a következőképpen részesülnek költségvetési támogatásban: az Együtt – A Korszakváltók Pártja 134 millió forintot, a Demokratikus Koalíció (DK) 132 milliót, a Párbeszéd Magyarországért (PM) 107 milliót, a Magyar Liberális Párt (MLP) pedig 71 millió forintot kap.
A pártalapítványok támogatásában is ugyanez a tendencia, vagyis a Fidesz, az MSZP, az LMP és a KDNP alapítványának csökken a támogatása, a Jobbik Gyarapodó Magyarországért Alapítványának viszont nő, 211 millió forintról 266 millióra.
Így jövőre a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 612 millió forint helyett 530-ból, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 260 millió helyett 234-ból, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 80 millió helyett 68-ból, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) pedig 69 millió helyett 54 millió forintból gazdálkodhat.
Az Együtt pártalapítványa, az Együtt Magyarországért Alapítvány jövőre 41 millió forintot, a PM Megújuló Magyarországért Alapítványa 24 milliót, az MLP Liberális Magyarországért Alapítványa pedig 4 milliót kap. A pártalapítványi fejezet tartalmaz 40 millió forint tartalékot is.
A központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát – egyenlő arányban – az országos listán parlamenti mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg az országgyűlési választás eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1 százalékát nem szerzi meg.
Az Emmi kulturális feladatai
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a költségvetési törvény csütörtökön benyújtott tervezete szerint 2015-ben mintegy 38,3 milliárd forintot költhet kulturális célokra.
A közgyűjtemények támogatására az idei összegnél csaknem 900 millióval kevesebbet, 11,56 milliárdot, a művészeti intézményekre azonban majd 1,9 milliárddal többet, 10,67 milliárd forintot irányoz elő a tervezet, amely a két területen 4,71 milliárd, illetve 5,84 milliárd forint saját bevétellel is számol.
A Design Terminál támogatására az ideihez hasonlóan 594 milliót szán a kormány, 71 milliós saját bevétel mellett. Az egyéb kulturális intézmények esetében – az idei 3,1 milliárdos támogatás után – 2,2 milliárdos állami támogatás és 1,41 milliárdos bevétel szerepel a költségvetés tervezetében.
A 2015. évi Milánói Világkiállításon való részvételhez kapcsolódó feladatokra 704 millió forintot fordíthat az Emmi, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása 229 millió forint lesz, a Zeneakadémia történeti orgonáinak restaurálására az idei összeg kétszeresét, 400 millió forintot, az intézmény működésének kiegészítő támogatására pedig – az idei évhez hasonlóan – 500 millió forintot szán jövőre a kormány.
Határon túli kulturális feladatok támogatására 43 millió, kulturális szakdiplomáciai feladatokra 10 millió, az EU-tagságból eredő kulturális együttműködésekre pedig 12 millió forint jut jövőre. Noha a filmes támogatások többségét a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság osztja szét, filmszakmai támogatásokra az Emmi költségvetésében is szerepel 70 millió forint.
A közkultúra, a kulturális vidékfejlesztés és a nemzetiségi kultúra támogatására 686 millió, művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatására – az idei 540 millió majd két és félszeresét – 1,36 milliárdot, az előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatokra pedig mintegy 160 millió forinttal kevesebbet, 1,39 milliárd forintot rendel a tervezet.
Jövőre a kormány – az idei 1,84 milliárd után – 1,53 milliárddal finanszírozza a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál megrendezését. A közkönyvtári kölcsönzési jogdíjakra 79 millió, a művészeti nyugdíjsegélyek megtérítésére 1,53 milliárd, egyéb színházi támogatásokra pedig 56 millió forintot fordíthat a minisztérium.
A Várpalotai Trianon Múzeum támogatása 44 millió, egyéb kulturális alapítványok működési és programtámogatása pedig 1,2 milliárd forint lesz 2015-ben.
Kulturális társadalmi, civil és nonprofit szervezetek támogatására 97 millió, a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete támogatására 396 millió forint jut, míg a Magyar Írószövetséget 26 millió, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot 22 millió forinttal támogatja az állam.
A hódmezővásárhelyi Emlékpont Központ támogatására 22 millió, a Liget Budapest projekt előkészítésére és megvalósítására 9 millió, egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására – az ideihez hasonlóan – 2,85 milliárd, a roma kultúra támogatására pedig 53 millió forintot irányoz elő a 2015-ös költségvetés tervezete.
Kulturális szervezetek és az MTA a 2015-ös büdzsében
A Magyar Művészeti Akadémia és a Balassi Intézet támogatása, valamint a települési önkormányzatok kulturális feladataira juttatott összeg is nőne jövőre a költségvetési törvény csütörtökön benyújtott tervezete szerint, a Nemzeti Kulturális Alap esetében ugyanakkor az ideinél egy milliárd forinttal kevesebbel számol a tervezet.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) az idei 4,53 milliárd után jövőre 5,27 milliárd forintos állami támogatással gazdálkodhat, saját bevétel nem szerepel a tervezetben. Köztestületi feladataira az MMA 2,36 milliárd, a titkárság igazgatására 1,52 milliárd, a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetre 174 millió, míg a Nemzeti Szalon programjaira 80 millió forintot költhet.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének központi támogatása 47,84 milliárd forint lesz, ehhez a tervezet 16,53 milliárdos saját bevétellel számol. A támogatási összeg mintegy 1,2 milliárd forinttal kevesebb az ideinél, nagyjából annyival, amennyivel kevesebbet az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományok Házának létrehozására előirányoz a tervezet: míg idén 3,6 milliárd jutott erre, jövőre 2,4 milliárdot szánnak a beruházásra. Az MTA kutatóintézeteire és -központjaira 14,2 milliárd, a titkárság igazgatására, tiszteletdíjakra és köztestületi feladatokra 8,38 milliárd, a támogatott kutatóhelyekre 2,69 milliárd, az MTA könyvtárára 548 millió, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működésére pedig 12 millió forint jut.
A Nemzeti Kulturális Alapnál az idei 10,75 milliárddal szemben jövőre 9,7 milliárd forintos bevételt és 8,9 milliárdos kiadást várnak. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatására – akárcsak idén – 5,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet a Miniszterelnökség költségvetéséből 443 millió forint támogatásban részesül, ugyanakkora összegben, mint 2014-ben. A Nemzeti Örökség Intézete, akárcsak idén, 318 millió forint költségvetési támogatásra számíthat.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében a Balassi Intézet 2015-re előirányzott támogatása 4,43 milliárd forint, szemben az idei 4,16 milliárd forinttal.
Az idén létrehozott Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontot 839 millió forinttal támogatja a központi költségvetés, míg az ugyancsak frissen alakult Magyar Nyelvstratégiai Intézet 133 millió forintra számíthat.
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ költségvetési támogatása 880 millió forintot tesz ki jövőre. További sorokon 1,74 milliárd forintot szánnak örökségvédelmi feladatokra, 198 millió forintot a világörökségi törvényből adódó feladatok ellátására, 33 millió forintot a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátására, 8 millió forintot a határon túli műemlék-felújítási programra. A Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadásokra 75 millió forint állami támogatás jut.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében a PPP-programok keretében 11,58 milliárd forint hozzájárulást szán a kormány a Művészetek Palotájának működtetésére.
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében a 2015. évi milánói világkiállítás magyar pavilonjának megvalósításával kapcsolatos kiadásokra 1 milliárd forintot irányoznak elő (a részvételhez kapcsolódó feladatokra 704 millió forintot tartalmaz az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezete). A Rubik-kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásával kapcsolatos kiadásokra 600 millió forintot rendel a büdzsé tervezete.
A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány részére 58 millió, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány részére 220 millió forint támogatást irányoztak elő. A holokauszt-emlékévvel kapcsolatos kiemelt projektek támogatására 4,44 milliárd forint szerepel a büdzsében.
A Bocuse d’Or szakácsverseny 2016. évi európai döntőjét 302 millió forinttal támogatja a jövő évi költségvetésből, a Nagykovácsi Kastélypark Komplexum fejlesztésére 1,4 milliárd forintot szán a kormány.
Gazdasági társaságok részére 414 millió forintot biztosítanak kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatására.
A Földművelésügyi Minisztérium fejezetében 430,9 millió forintot irányoznak elő közművelődési intézmények támogatására, 359 millió forintot pedig a hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatására.
A települési önkormányzatok kulturális feladatainak ellátását – az idei 29,26 milliárd után – 2015-ben 30,48 milliárd forinttal támogatja a központi költségvetés. A könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása 17,85 milliárdról 19,16 milliárd forintra nő, ebből a megyei hatókörű múzeumok feladatainak támogatására 2,6 milliárd, míg a megyei könyvtárakra 2,85 milliárd forint jut.
Budapest 680 milliós múzeumi, könyvtári és közművelődési támogatásban részesül, és ugyanennyire rúg majd a fővárosi kerületek közművelődési támogatása is.
A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti szervezetek támogatása csekély mértékben, 11,34 milliárdról 11,32 milliárd forintra csökken. Az öt nemzeti minősítésű vidéki színház összesen 2,49 milliárd, további 39 fővárosi és vidéki színház összesen 6,96 milliárd forint állami támogatásban részesül.
A költségvetés jövőre 123 millió forinttal támogatja a települési önkormányzatok fenntartásában lévő táncművészeti és 1,74 milliárddal a zeneművészeti szervezeteket.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében összesen további mintegy 38,3 milliárd forint szerepel kulturális célokra.
Csaknem 40 milliárd forinttal több pénzt kap jövőre a KKM
Az ideinél 39,43 milliárd forinttal több pénzt kap a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.
A parlament honlapjára csütörtökön felkerült javaslatban a kormány a tárcának 103,206 milliárd forint támogatást és 8,7 milliárd forint saját bevételt irányoz elő.
A támogatás legnagyobb részét – 39,3 milliárd forintot – jövőre is a külképviseletek igazgatására fordíthatja a KKM, az idén erre nagyobb összeg, 44,13 milliárd forint jutott. Ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben a teljes összeg csaknem 70 százalékát fordítják a külképviseletekre, jövőre csak a 38 százalékát.
A minisztérium igazgatására az idei 6,16 milliárd forinttal szemben jövőre 7,27 milliárd forintot költhet a tárca.
A KKM háttérintézményeként működő Külügyi és Külgazdasági Intézet – a korábbi Magyar Külügyi Intézet – fenntartására jövőre 154,2 millió forint jut, ami csak némileg marad el az idei 156 millió forinttól.
Nemzetközi tagdíjakra és uniós befizetésekre összesen 13,02 milliárd forintot fordítanak, ez az összeg az idei költségvetésben 12,52 milliárd forint volt.
A jövő évi költségvetésben a KKM fejezetében szerepel a külföldi magyar kulturális központokat összefogó Balassi Intézet, erre 4,43 milliárd forint támogatást szánnak. A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,9 milliárd forint támogatás jut.
A 2015-ös tervezet alapján 1,5 milliárd forint jut a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra, 126,9 millió forint az európai önkormányzatok és régiók együttműködését segítő Európai Területi Társulások támogatására, továbbá 50 millió forint a Demokrácia Központ Közalapítvány és a Tom Lantos Intézet segítésére.
Nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre – a tavalyi 160 millió forinttal szemben – mindössze 23,7 millió forint jut
Az Eximbank Zrt. tőkejuttatására 18 milliárd forintot fordíthat a KKM, a beruházásösztönzési célelőirányzat 13,47 milliárd forint, a nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzat 500 millió forint, a kötött segélyhitelezésre pedig 585,2 millió forint jut.
A KKM felügyelete alá tartozó szervezeteknek és szakmai programokra 862 millió forint szánnak.
Mintegy 9 milliárd forinttal növelték meg a honvédelmi kiadások keretét
A törvényjavaslat szerint az ideihez képest mintegy 9 milliárd forinttal, több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. Ez az előre jelzett GDP nagyjából 0,75 százalékának felel meg.
A parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre 4 milliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak. A NATO és EU felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 350 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.
Mindemellett a javaslat rögzíti, hogy a honvédelmi miniszter felhatalmazása az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz, és a NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való operatív alkalmazkodást biztosítja, továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a nemzetközi missziókban résztvevők devizajuttatásainak fedezetét. A védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a HM fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben át lehet csoportosítani a forrásokat.
A költségvetési javaslat is rögzíti, hogy 2015-ben is folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések. Ennek nyomán elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell, amelyre összességében 44 milliárd forintot biztosít a kormány. A béremelés első lépéseként július elsejétől átlagosan 30 százalékkal emelkednek a fizetések az ágazatban.
A dokumentum szerint a felhatalmazás továbbra is biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a honvédség technikai modernizációjára, – valamint új elemként – a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított kiadások révén a Magyar Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, valamint a NATO elvárásaihoz. Mint kifejtették: a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter 2015-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség-és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 4 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórház számára 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) fenntartásában lévő egyetlen oktatási intézmény, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 266 millió forintos támogatást kap a honvédségi keretből.
A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat forrásai is több száz millió forinttal emelkednek jövőre. A katonai titkosszolgálat 2015-ben 10 milliárd 915 millió forintból gazdálkodhat.
A nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események megszervezésére és lebonyolítására – amely feladat idén az új kormányzati struktúra kialakításakor került a honvédelmi tárcához – jövőre 760 millió forintot biztosít a költségvetés.
A honvédelmi tárca fejezetében több mint 31,9 milliárd forintos bevétellel számolnak.
A tavaly ősszel benyújtott költségvetési javaslatban az idei honvédelmi kiadásokra több mint 241 milliárd forintot terveztek be. Ehhez képest jövőre mintegy 9 milliárddal emelik a honvédelmi kiadásokat. A 250 milliárd 459,9 millió forintos keret a jövőre jelzett 33 228 milliárd forintos GDP nagyjából 0,75 százalékának felel meg.
A magyar kormány még 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát. Az ukrán válság nyomán azonban ezt át kellett ütemeznie, fel kellett gyorsítania a magyar kormánynak.
A NATO-tagországok a szeptemberi walesi NATO-csúcson – tekintettel az ukrán válság fejleményeire – megállapodtak, hogy visszafordítják a védelmi kiadások csökkentésének folyamatát. A megállapodás szerint egy évtizeden belül minden NATO-tag “közelíti” katonai kiadásai mértékét a saját nemzeti összterméke (GDP) 2 százalékának megfelelő értékhez. Ezen belül a védelmi költségvetés 20 százalékát a haderő fejlesztésére kell fordítani.
Több mint 579 millió nemzetiségi támogatásokra
Több mint 579 millió forintot különítene el nemzetiségi támogatások jogcímen a kormány jövőre, ez mintegy 65 millió forinttal több mint az idei évi – derült ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.
Az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott indítvány szerint 579,4 millió forintot biztosítanának a támogatásokra.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az 13 országos nemzetiségi önkormányzat és média támogatására vonatkozó összegeket: a legnagyobb támogatást a roma, a német és a horvát nemzetiség kapja.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatásánál az látszik, hogy a legnagyobb támogatásra sorrendben a németek, a szlovákok és a romák számíthatnak.
A társadalmi felzárkózást segítő programoknál a roma kultúra támogatására jövőre 52,8 millió forintot különítene el a kormány. Ez az összeg tavaly 60 millió forint volt.
Változatlan a hittanoktatás támogatása
A karácsfalvai líceum, a székesfehérvári bazilika és a zsámbéki Josephinum kap a többi között forrásokat beruházásaihoz a 2015-ös költségvetésből az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetén belül. A hittanoktatás támogatása az ideivel megegyező mértékű lesz jövőre is: 3,1 milliárd forint; nagyobb mértékben csökken az állami szja-kiegészítés, az egyházi közösségi célú programok, a vallási tevékenységet végző szervezetek, valamint a határon túli egyházi köznevelési intézmények fejlesztésének támogatása.
Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett törvényjavaslat szerint a Kárpátalján lévő Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum 120 millió forintot kap kollégiumbővítésre és tornaterem építésére. A székesfehérvári Szent István-bazilika rekonstrukciójára 293,6 millió forintot, a Gödöllői Premontrei Perjelség által hangverseny- és előadóterem létrehozására 50 millió forintot szánnak.
A volt zsámbéki főiskola kollégiumának, a Josephinum épületének felújítása befejező munkálataira 86 millió forintot fordítanak. Az egyházi támogatások között szerepel, kétmilliárd forinttal, a Lakitelek Népfőiskola épületeinek rekonstrukciója és fejlesztése.
A hittanoktatás támogatása a 2014-essel megegyező: 3,1 milliárd forint. Csökken viszont az egyházi alapintézmény-működésre fordítható összeg, illetve a személyi jövedelemadó egy százalékának kiegészítése: 10,58 milliárdról 9,5 milliárd forintra.
2014-hez képest változatlan, 2,8 milliárd marad jövőre is az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása. Az ideihez képest jövőre kis mértékben csökken az átadásra nem került korábbi egyházi ingatlanok utáni járadék: 2014-ben ez az összeg 17,87 milliárd volt, jövőre 17,65 milliárd forint lesz.
Változatlanok maradnak a kistelepülési és szórvány egyházi támogatások.
Egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra 2014-ben 1,35 milliárd forint volt, jövőre 1,08 milliárd forint lesz. 706 millióról 520 millió forintra csökken jövőre az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása, míg a vallási tevékenységet végző szervezetek támogatása 150 millióról 121,2 millióra csökken.
A határon túli egyházi köznevelési intézmények fejlesztésének támogatása a 2014-es 600 millió forintról 300 millió forintra csökken.
Új sor is van a 2015-ös költségvetésben az egyházi területen: egyházi személyek eszközellátásának támogatása, amire 200 millió forintot szánnak.
Több mint 450 millió a hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására
Az idei évre szánt támogatással megegyező összeget különítene el a hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására a kormány.
A büdzséjavaslat szerint ugyanúgy, mint az idei évben, 450,9 millió forintot biztosítanának a hajléktalanokkal kapcsolatos feladatok ellátására a jövő évi központi költségvetésből.
Kismértékben nőnek a szerencsejáték koncessziós díjak
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint 1,8 százalékkal emelkednek a szerencsejátékok koncessziós díjai.
Budapesten és Pest megyében az I. kategóriájú játékkaszinók esetében a koncessziós díj egy évre 646,3 millió forintról 657,9 millió forintra emelkedik.
A II. kategóriájú játékkaszinók esetében az idei 377 millió forint növekszik 383,8 millió forintra.
Az ország más területein lévő I. kategóriájú játékkaszinók koncessziós díja 538,6 millióról emelkedik 548,3 millió forintra. Ugyanitt a II. kategóriájú játékkaszinóknál az idei 53,9 millió helyett 54,9 millió forint lesz a jövő évi díj.
A koncessziós díj minimuma egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 104,2 millió forint lesz 2005-ben, az idei díj 102,4 millió forint. A több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedélynél is a 102,4 millió forint emelkedik 104,2 millióra.
Több mint 40 milliárd a Nemzeti Olimpiai Központra
A kormány által csütörtökön benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 44,2 milliárd forinttal támogatja 2015-ben a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a nemzeti stadionfejlesztési program megvalósítására a következő évben 7,42 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyen belül a legnagyobb támogatás, 2,1 milliárd forint a Bozsik Stadion felújítására jut. A 7,42 milliárdon felül a szombathelyi Haladás Stadion fejlesztésére 4,9 milliárd, a székesfehérvári Sóstói Stadionra 4,5 milliárd, a diósgyőrire pedig 2,75 milliárd forint biztosított.
A sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 10,9 milliárd szerepel a költségvetésben.
A 2021-es budapesti úszó-, vízilabda-, műugró, műúszó és nyíltvízi világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatására 6,1 milliárdot biztosít az állam.
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása 4 milliárd forintot jelent.
Az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatására 1,7 milliárd jut.
A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 3,9 milliárd, a gödöllői uszoda-beruházásra pedig 3,4 milliárd áll rendelkezésre.
A hazai fejlesztésű programokon belül a Hungaroring Sport Zrt. támogatási összege 9,5 milliárd forint.
Forintban finanszírozzák a hiányt és a lejáró adósságot
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint 2015-ben is stratégiai cél marad a devizaadósság részaránya – ezáltal a külső függés – további csökkentése, így a hiány és a lejáró adósság finanszírozása forintkibocsátásokkal történik.
Változatlanul stratégiai cél az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzet megőrzése is. Emellett a forintpiac továbbfejlesztése, a piaci likviditás erősítése és a lakossági állampapír-állomány futamidejének további növelése szerepel a stratégiai célok között.
Jövőre összesen 1,2 milliárd euró (1,5 milliárd dollár) nemzetközi devizakötvény, 1 milliárd euró belföldi devizakötvény, valamint 0,3 milliárd euró egyéb hitel visszafizetése esedékes. A 2,5 milliárd euró összegű devizalejárat kevesebb, mint felét teszi ki a 2014. évi devizalejáratoknak. A megnövekedett belföldi – különösen lakossági – kereslet fennmaradása esetén a korábbi éveknél lényegesen kisebb összegű devizatörlesztés finanszírozása elsősorban forintkibocsátásokkal történik a még mindig magas devizaadósság arány gyorsabb csökkentése érdekében a törvényjavaslat szerint.
A központi kormányzat hiánya és a lejáró forintadósság finanszírozását a tervek szerint piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások biztosítják. A lakossági értékesítés nagyobb hányadát 2014-ig a lakossági kincstárjegyek biztosították, 2015-ben viszont már a 3-10 éves Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) és Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) értékesítését tartalmazza a terv. A diszkontkincstárjegyek továbbra is az átmeneti, éven belüli likviditási igény kielégítését szolgálják.
A kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához 2015-ben is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, a tervek szerint a 223 milliárd forint összegű külföldi, hosszú futamidejű forrást forinthitelként veszi fel az ország.
Ezen kívül a hazai befektetők körében sikeres, az eurózóna inflációjához kötött kamatozású, euró denominációjú PEMÁK kötvény és a letelepedési kötvény értékesítése is hozzájárul a finanszírozáshoz, a devizalejáratok részbeni refinanszírozásához.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei tervében a teljes bruttó kibocsátás 6902 milliárd forint volt, ebből a forintban történő kibocsátás 5550 milliárd forint. Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese január elején az idei államadósság-kezelési stratégia egyik fő elemének nevezte, hogy a devizaadósság aránya csökkenjen és tartósan 40 százaléka alatt maradjon.
Májusban Borbély László András arról számolt be, hogy az ÁKK módosított finanszírozási terve szerint 2014-ben változatlan költségvetési hiány mellett az eredetileg tervezettnél 207 milliárd forinttal több, 1192 milliárd forint nettó finanszírozási igénnyel számol. A finanszírozási szükséglet azért nőtt, mert a kormány vagyonelemeket (Antenna Hungária, Főgáz) vásárol, emellett az európai uniós megelőlegezés mértéke közel 70 milliárd forint lehet; ez a költségvetési hiányon felül finanszírozandó. Az ÁKK várakozásai szerint a külföldiek részaránya a finanszírozásban 61-ről 53 százalékra csökken, a belföldieké pedig 39-ről 47 százalékra nő az idén.
A Dow Jones hírügynökség szerint csütörtökön Borbély László András úgy fogalmazott: Magyarország jövőre nem tervez devizakötvény-kibocsátást.
