Megérkezett az Alkotmánybíróságra (Ab) hétfőn az az indítvány, melyben a Fővárosi Törvényszék egyik, bankok által indított devizahiteles pert tárgyaló bírája az eljárás alapjául szolgáló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte – mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára.
A főtitkár közölte: az alaptörvény szerint a bírói kezdeményezéseket soron kívül, de legkésőbb 90 napon belül kell elbírálnia az Ab-nek, és a testület ügyrendje szerint lehetőség van gyorsított eljárás lefolytatására is.
Az Ab elnöke a lehető legrövidebb időn belül kijelöli az ügy előadó alkotmánybíráját – mondta Bitskey Botond, aki hozzátette azt is: a testület tisztában van a devizahiteles indítvány jelentőségével és ennek megfelelően kezeli azt.
A Fővárosi Törvényszék bírája szeptember 5-én függesztette fel a tárgyalást az Eger és Környéke Takarékszövetkezet állam ellen indított perében, és az Ab-hez fordult kérve az eljárás alapjául szolgáló nyáron elfogadott törvény alkotmányellenességének, nemzetközi szerződésbe ütközésének, illetve közjogi érvénytelenségének megállapítását, és visszamenőleges hatályú megsemmisítését.
Az Ab-hez forduló bíró szerint a 2004. május 1. és 2014. július 26. között megkötött fogyasztói kölcsönszerződésekre alkalmazandó törvény visszamenőleges hatálya sérti a jogbiztonság elvét. Az indítvány szerint alkotmányellenes az is, hogy a törvény kizárja a pénzügyi intézmény egyes fogyasztókkal kötött konkrét szerződéseinek, illetve megkötésük körülményeinek perben történő bírósági vizsgálatát. Továbbá sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény nem rendelkezik arról, kit illet meg a perindítás joga abban az esetben, ha egy megszűnt pénzügyi intézmény követelését nem pénzügyi intézmény szerezte meg.
A bíró szerint a jogbiztonság sérelmét jelenti az is, hogy a törvény nem biztosítja sem a feleknek, sem a bíróságnak a megfelelő felkészülési időt. Továbbá a törvényben meghatározott rövid eljárási határidők miatt csak korlátozott bizonyításra van lehetősége a bíróságnak, amely akadályozhatja a tényállás alapos megismerését.
A bírói indítvány kifogásolja a törvénynek azt a rendelkezését is, mely az elévülési szabályok módosítása nélkül a polgári törvénykönyvben rögzített elévülési időn túl is lehetőséget ad a jogérvényesítésre, perindításra, ami szerinte sérti a jogállamiságot, a jogbiztonságot és a bírói függetlenséget. Továbbá a jogállamisággal összeegyeztethetetlen az indítvány szerint, hogy a pénzügyi intézménynek úgy kell megindítania pert, hogy nem ismeri annak jogkövetkezményeit. Ugyanis csak később alkotják meg azt a törvényt, amely alapján a pénzügyi intézménynek majd el kell számolnia a fogyasztóval a perben tárgyalt általános szerződési kikötések érvénytelensége esetén.
A bíró szerint az alaptörvénybe ütközik a törvény azon rendelkezése is, hogy az adósok egyedi ügyekben indított pereit fel kell függeszteni, ugyanis ezzel a jogalkotó egyoldalúan, a fogyasztók érdekében avatkozott be.
Az indítvány szerint a kifogásolt törvény több pontja nemcsak az alaptörvénybe, de a római emberi jogi egyezménybe is ütközik, továbbá miután az Európai Központi Bankkal való előzetes konzultáció elmaradt, felvethető a közjogi érvénytelenség is, mely alapján a törvény alkotmánybíróság általi megsemmisítésének van helye.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) pénteken az alkotmánybírósági indítvánnyal kapcsolatban közleményben tudatta, hogy álláspontja szerint mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos kérdéseket rendező törvény. A tárca azt is közölte, hogy vizsgálja a bíró kezdeményezést az egri takarék ügyében és véleményét megküldi az Ab-nak, majd nyilvánosságra is hozza. Az IM közleménye szerint bízik abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül fogja elbírálni a bírói kezdeményezést.
Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője pénteken azt mondta, hogy a bankok időt próbálnak húzni a devizahiteles perekben, de “ez a taktika sikertelen lesz”, a pénzintézetek februári elszámoltatása pedig nincs veszélyben.
A devizahiteles törvény alapján a pénzügyi intézmények által a magyar állam ellen indított perekben arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a felperes pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelését – lehetővé tévő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
A perekben a pénzintézetek többsége kérte a bíróságtól, hogy forduljon az Ab-hez, azonban eddig csak az Eger és Környéke Takarékszövetkezet perét tárgyaló bíró tette ezt meg.
