2014. szeptember 17-én lesz 150 éve, hogy megszületett a Kúria egykori elnöke, Juhász Andor. Az évforduló alkalmából egy háromrészes sorozatban elevenítjük fel pályája legfontosabb állomásait, szakmai, vezetői munkája főbb jellemzőit és eredményeit, közéleti tevékenységét, jogászi és emberi kvalitásait.
Családi élete, tanulmányai
Juhász Andor 1864. szeptember 17-én született Kassán. Atyja, dr. Juhász Mihály ügyvéd, Abaúj-Torna vármegye tiszti főügyésze, a Kassai Ügyvédi Kamara elnöke, 1875-től 1881-ig Kassa szabad királyi város országgyűlési képviselője, majd a Pesti Királyi Ítélőtábla bírája volt. Édesapja mellett anyai ágon is voltak felmenői között tekintélyes jogászok.
Juhász Andor középiskolai tanulmányait 1874 és 1882 között a jászóvári premontrei rend kassai főgimnáziumában végezte. Jogot a Kassai Királyi Jogakadémián (1882-1886) és a Budapesti Királyi Tudományegyetemen (1885-1886) hallgatott, jogtudományi doktorrá Budapesten avatták 1887 júniusában.
Felesége Fleischer Etelka volt. Házasságukból két fiúk született, Zoltán és István. Az okleveles gépészmérnök Juhász-fivérek az első világháború után Budapesten kezdtek vállalkozásba. Cégük a Gamma Finommechanikai Gépek és Készülékek Gyára Rt. Magyarország egyik legjelentősebb nagyvállalata lett.
A közszolgálati pálya kezdete (Kassa – Miskolc – Kassa)
„Nagy képességei és szorgalma biztosította előrehaladását.”. „[…] alapos előkészültsége, a judikatura minden irányu fejlődésének állandó megfigyelése, […] a jogi szaklapokban elég sürün megjelent cikkei és értekezései legelsővé helyezték őt kortársai között […]” – írta róla Balás Elemér a Miskolci Jogászélet című hivatalos lap 1925/9. számában.
Juhász Andor a joggyakorlatot édesapja ügyvédi irodájában kezdte Kassán. 1886. szeptember 4-én lépett a bírói pályára, mint a kassai törvényszék joggyakornoka. 1888-ban a járásbírósághoz nevezték ki aljegyzővé, 1890. április 14-én pedig a Miskolci Királyi Törvényszéknél foglalta el a jegyzői állást Ortvay Miksa elnöksége idején. A törvényszéknél főként „végtárgyalási” jegyzői teendőket látott el. 1891-ben a Miskolci Járásbírósághoz aljárásbíróvá nevezték ki, a polgári peres ügyek előadójaként járt el. 1892 nyarán – saját kérésére – visszakerült szülővárosába, Kassára, ahol 1893-ban tanácsjegyzőként a Királyi Ítélőtáblához rendelték be. 1895-ben a Kassai Királyi Törvényszék bírája, 1898-ban a Kassai Ítélőtábla elnöki titkára, 1901-ben pedig az ítélőtábla bírája lett. 1902-től az ítélőtábla fegyelmi bíróságának póttagja, majd 1905-tól rendes tagja volt. Szülővárosában az új sommás eljárás életbeléptetésével átalakuló jogásznemzedék egyik irányítója lett.
Ez idő alatt végzett tevékenységét és jellemét a Jogállam című folyóirat 1925/7. számában így jellemezték:
„Ezek az ifjú jogtudósok gyakran kerültek ellentétbe a régi jog szülötteivel, akik sokszor nem éppen hízelgő módon nyilatkoztak róluk. Juhász Andort a kisiklástól megvédte elsősorban harmonikus egyénisége. Nem kereste a túlzásokat, szertelenségeket. Nem kereste a feltűnést. Nem befolyásoltatta magát pillanatnyi ötletek által. Mindenkor a másoknak jótakaró és az igazságot kereső ember varázsa áramlott belőle. Megóvta tudása is. Juhász Andor sokat tudott. Büntetőt épúgy, mint magánjogot. Különösen átfogók és mélyrehatók voltak azonban ismeretei a kereskedelmi jogi és váltójogi disciplinákban, úgyszintén a perjogban.
Juhász Andor nemcsak tudott, hanem tanított is. Kassaiak beszélik, hogy érdekes volt, miként vezette be […] nem csupán az ifjú nemzedéket, hanem különösen a már tanulni nem szerető öreg fiskálisokat részben az újabb kereskedelmi és kötelmi jogi ismeretek rejtélyeibe […].
Kassán bon mot-ként járta, hogy a Budapesti Közlönynek állandó Juhász Andor-rovata van; oly gyors egymásutánban jöttek a kineveztetései.”
1906 decemberében a Kúriához rendelték be, ahol kisegítő, majd előadóbíróként öt éven keresztül a IV. tanácsban működött.
A következő részben Dr. Juhász Andor törvényszéki, ítélőtáblai és Kúria elnökként végzett szakmai tevékenységét mutatjuk be.
Bódiné dr. Beliznai Kingának, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara egyetemi adjunktus
