Magyarország – mivel idő előtt megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását – megsértette az uniós jogot. A személyes adatok védelméért felelős hatóságok függetlensége megköveteli, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák e hatóságok megbízatásának időtartamát – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-288/12. sz. ügyben hozott ítélet – Bizottság kontra Magyarország
A személyes adatok védelméről szóló irányelv1 értelmében a tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több hatóságot, amelyek feladata, hogy az irányelv szabályainak a területükön történő tiszteletben tartását felügyeljék. E hatóságoknak feladatkörüket teljes függetlenségben kell ellátniuk.
Magyarországon 2012‑ig az adatvédelmi biztos látta el az említett felügyelő hatóságok számára az irányelvben meghatározott feladatokat. 2008. szeptember 29‑én Jóri Andrást választották meg adatvédelmi biztossá, megbízatása hat évre szólt. A Magyar Országgyűlés azonban 2012. január 1‑jei hatállyal átalakította az adatvédelem rendszerét, és a biztosi tisztség helyett létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Jóri Andrásnak tehát megbízatási ideje lejárta előtt távoznia kellett tisztségéből, és helyét Péterfalvi Attilának adta át, akit az új hatóság elnökévé neveztek ki kilenc évre.
A Bizottság, mivel úgy vélte, hogy Jóri András megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti az irányelvet (ez ugyanis megköveteli a személyes adatok védelmét felügyelő hatóságok függetlenségének tiszteletben tartását), Magyarország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt. Az európai adatvédelmi biztos a Bizottság támogatása végett beavatkozott az eljárásba.
A Bíróság ma meghozott ítéletében emlékeztet arra, hogy az irányelv alapján létrehozott felügyelő hatóságoknak feladataikat minden külső befolyástól mentesen kell tudniuk ellátni. E követelmény egyrészt azt jelenti, hogy feladatkörük ellátása során senkitől nem fogadhatnak el utasítást, másrészt pedig hogy döntéseiket politikai befolyástól mentesen kell meghozniuk, és az ilyen befolyásolás kockázatát is el kell hárítani. Márpedig, ha egy tagállam számára megengedett lenne, hogy a felügyelő hatóság megbízatását a megbízatási idő lejárta előtt megszüntesse, anélkül hogy tiszteletben tartaná az alkalmazandó jogszabályok2 által e célból előzetesen meghatározott szabályokat és garanciákat, akkor ez a hatóságot a politikai hatalom akaratának való megfelelésre késztethetné. Ennélfogva a felügyelő hatóság függetlensége szükségképpen magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy e hatóság megbízatásának időtartamát tiszteletben kell tartani, és a megbízatást csak az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartása mellett lehet megszüntetni.
Ezt az értelmezést egyébként az európai adatvédelmi biztos megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok is megerősítik. Az európai adatvédelmi biztos megbízatását ugyanis nem lehet idő előtt megszüntetni, kivéve ha azt súlyos és objektíve ellenőrizhető okok indokolják. E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a 2012. január 1‑je előtt hatályos magyar szabályozás szintén meghatározott olyan okokat3, amelyek az adatvédelmi biztos megbízatása idő előtti megszüntetésének igazolására szolgáltak. A Bíróság ugyanakkor rámutat, hogy Jóri András megbízatása nem ilyen okból szűnt meg.
Ilyen körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy Magyarország – mivel idő előtt megszüntette a személyes adatok védelmét felügyelő hatóság megbízatását – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.
1A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).
2A 2012. január 1‑je előtt hatályos magyar szabályozás az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetését többek között a következő okokra tekintettel tette lehetővé: ha hosszabb ideig nem volt képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak, ha megsértette vagyonnyilatkozat‑tételi kötelezettségét, ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el, illetve az összeférhetetlenség kimondása esetén.
3Lásd a 2. lábjegyzetet.
