Jelenlegi formájában történő elfogadása esetén a készülő új ukrán nyelvtörvény a mostani helyzethez képest jelentősen szűkítené a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait Tóth Mihály, Kijevben élő kisebbségjogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke szerint.
A jogszabály kidolgozásával kapcsolatban az ukrán parlament volt képviselője az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap szombati számának nyilatkozva elmondta: meglátása szerint a nyelvtörvénytervezet elveiben és előírásaiban is alkalmatlan a hatályban lévő törvény helyettesítésére, mert alapvetően szűkíti a nyelvi közösségek jogait. Megjegyezte: az új jogszabály tervezete azt írja elő, hogy amennyiben az ország által ratifikált nemzetközi szerződésben más normák szerepelnek, mint az adott törvényben, akkor a nemzetközi dokumentum hatálya érvényesül. Csakhogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása során Ukrajna olyan szűk vállalásokat tett a kisebbségek nyelvi jogainak érvényesítése terén, hogy ha az kerül alkalmazásra, akkor jelentősen szűkíti a kárpátaljai magyarság évtizedek óta meglévő nyelvi jogait – állapította meg.
Tóth Mihály kifejtette, a törvényben foglalt jogok akkor lennének alkalmazhatók, ha egy településen valamely kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya eléri vagy meghaladja a 30 százalékot, azaz a jelenlegihez képest a háromszorosára emelné a kisebbségi nyelvek használatának alsó küszöbét. Ám hiába érnék el a kisebbségi nyelv beszélői ezt az arányt – mutat rá -, a közösség tagjai még nem élhetnének automatikusan a törvényben foglalt jogokkal. Az adott település lakosainak minimum 30 százalékától aláírást kellene gyűjtenie egy kezdeményező bizottságnak, s az aláírásgyűjtés eredményei alapján a kisebbségi nyelv használatára vonatkozó kérést előbb a megyei tanácsnak (közgyűlésnek), majd a parlamentnek is jóvá kellene hagynia, minden egyes település esetében külön-külön – emlékeztetett. Szerinte jelenlegi formájában a jogszabály veszélyeztetetné a magyar tannyelvű iskolai oktatást a többi között olyan településeken, mint Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, Técső.
A törvénytervezetnek megfelelően a hivatalos szövegekben, a tankönyvekben, a nyomtatott sajtóban az Ukrajna területén használatos földrajzi neveket kisebbségi nyelveken is az ukrán nyelvből kellene átírni, ami a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy a magyar iskolák tankönyveiben ismét Mukacsevo, Uzshorod, Uzs folyó szerepelhet Munkács, Ungvár és Ung helyett, s ugyanez vonatkozhat majd a magyar nyelvű sajtóorgánumokra, közleményekre is – magyarázta Tóth Mihály. Egyúttal bejelentette, hamarosan a parlamenti kodifikáló bizottság és a nyilvánosság elé tárja saját nyelvtörvénytervezetét.
Az új nyelvtörvényről konzultált a magyar nagykövet az ukrán parlament alelnökével
Magyarország számára rendkívül fontos, hogy olyan új nyelvtörvény szülessen Ukrajnában, amely kielégíti a kisebbségek igényeit, megfelel a nemzetközi szabályoknak, valamint az országon belüli megbékélést szolgálja – hangsúlyozta Bayer Mihály, Magyarország kijevi nagykövete azon a megbeszélésen, amelyet Ruszlan Kosulinszkij Szabadság (Szvoboda) párti parlamenti alelnökkel, a jogszabály kidolgozásával megbízott munkabizottság vezetőjével folytatott.
A nagykövet kezdeményezésére létrejött találkozó után Bayer Mihály elmondta, hogy az eszmecserén kiemelte azt a magyar álláspontot, miszerint az új jogszabály nem nyújthat kevesebbet a jelenleg hatályban lévő törvénynél.
Elhangzott, hogy a bizottság a Leonyid Kravcsuk volt ukrán államfő által korábban készített nyelvtörvénytervezetet veszi alapul. Ezzel kapcsolatosan a diplomata rámutatott arra, hogy abban a dokumentumban regionálissá csak akkor válhat egy kisebbségi nyelv, ha adott közigazgatási egységen belül a lakosság legalább 30 százaléka a nyelvet beszélő nemzetiséghez tartozik. A jelenlegi törvényben viszont már 10 százalékos arány mellett regionális státust kaphat egy kisebbségi nyelv.
Kitért a nagykövet arra is, hogy a Kravcsuk-féle tervezetben bonyolult és hosszadalmas jogi eljárás után válhat egy adott közigazgatási egységben regionálissá egy nyelv. Egyebek mellett ezt a parlamentnek egyesével kell jóváhagynia minden egyes településen, járásban, megyében, ily módon pedig a törvény igen nehézkesen válik alkalmazhatóvá.
Bayer Mihály felajánlotta, hogy kisebbségi nyelvhasználattal foglalkozó magyar szakértők segítséget nyújtanak a bizottság munkájában.
Kosulinszkij a megbeszélésen rámutatott arra, hogy az előző vezetés alatt 2012 nyarán született, jelenleg hatályos nyelvtörvény több szempontból elfogadhatatlan. Kifejtette, hogy a jogszabály az Európa Tanács (ET) rendelkezéseinek hibás orosz nyelvű fordításaira alapult, olyan helyzetet teremtett, amelyben az orosz nyelv gyakorlatilag második államnyelvvé lépett elő. Hangsúlyozta, az új nyelvtörvénynek rögzítenie kell, hogy az ukrán az egyetlen államnyelv az országban.
A politikus ígéretet tett arra, hogy az elkészült törvénytervezetet véleményeztetni fogják a velencei bizottsággal. Ezen kívül angol nyelvre fordítják, és azt a kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarság – képviselői, vagy akár magyarországi szakértők is véleményezhetik. Kosulinszkij hangsúlyozta: a céljuk az, hogy ne korlátozzák a kisebbségek nemzeti önazonosságának megőrzését.
