2014. januártól számos ponton változott a bíróságok szervezete, a bírák jogállása. A változások elsősorban a hatékonyabb működést elősegítő pontosítások, a 2011. évi CLXI. törvénnyel létrehozott struktúra alapjai megmaradnak. A módosításokat a 2013. évi CCXLIII. törvény – az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról – vezette be. Írásunk első részében a bírósági szervezetet érintő változásokat foglaljuk össze.
A bírósági szervezetet és igazgatást érintő változások
A módosuló jogszabályi rendelkezések közül számos az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének feladatkörét érinti. A korábbi törvényi rendelkezésekhez képest a bírák mellett az igazságügyi alkalmazottak létszámát is az OBH elnöke határozza meg, a munkateherrel arányos létszámgazdálkodás érdekében. Az OBH elnöke a bírósági közvetítő tevékenységet végző bírákat is kijelöli, valamint a bíróság elnökének indítványára meg is szüntetheti a bírák kijelölését. A jogszabály indoklása szerint indokolatlan a bírák kijelölésének fenntartása, ha a bírák nem ítélkeznek olyan ügyekben, vagy nem gyakorolnak olyan tevékenységet, amire a kijelölésük megtörtént.
Januártól az OBH elnökét megilleti a „Bíróságok” fejezethez tartozó költségvetési szervek által kezelt adatok kezelési joga „az általános központi igazgatással, a létszámgazdálkodással, a bíróságok költségvetésével, a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel, a személyzeti kérdésekkel, a bíróságok igazgatásával és a képzéssel” kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges mértékben.
Megszűnik az eddigi különbségtétel az OBH általános elnökhelyettese és elnökhelyettesei között. Ennek korábban az volt a jelentősége, hogy általános elnökhelyettes csak egy fő és csak bíró lehetett, míg elnökhelyettes lehetett igazságügyi alkalmazott is és egy időben többen is betölthették a tisztséget. A jelenlegi szabályozás szerint az OBH-ban elnökhelyettesek működnek, akik közül legalább egy bíró. (Bszi 78. § (1).) Ők – eltérő törvényi rendelkezést kivéve – az OBH elnöke által meghatározottak szerint helyettesítik az elnököt.
Az Országos Bírói Tanácsra (OBT) vonatkozó szabályok is változtak. A jövőben a szolgálati bíróságok (bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban eljáró bíróság) tekintetében az OBT hagyja jóvá és teszi közzé a központi honlapon az éves ügyforgalomról és az ítélkezési gyakorlatról szóló tájékoztatót. A jogalkotó a bírák Etikai Kódexének megalkotását – és annak a központi honlapon történő közzétételét – is az OBT hatáskörébe utalja.
A Kúrián létrejön a főtitkári és a főtitkár-helyettesi vezetői tisztség. A főtitkár és a főtitkár helyettes a Kúria elnökének igazgatási tevékenységét segítik. Elsősorban szervezési, ellenőrzési koordinációs feladatokat látnak el, az elnöki döntések előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatban. A Kúria elnöke egyes igazgatási feladatait a főtitkáron és a főtitkár-helyettesen keresztül gyakorolja.
A korábbiakhoz képest, ahol a bírósági titkárok képzésének koordinálása volt az ítélőtáblai elnökök feladata, a jelenlegi változtatással az elnök „a bíróságok bírái és igazságügyi alkalmazottai képzésének koordinálásában,” vesz részt. A központi koordinátor továbbra is a Magyar Igazságügyi Akadémia, de a saját illetékességi területén az ítélőtáblai elnököknek lehetnek feladatai.
A kollégiumvezetői pályázatot a módosítást követően az adott kollégium is véleményezi. Amennyiben az OBH elnökének vagy a Kúria elnökének a véleményező szervektől (összbírói értekezlet, kollégium) eltérő javaslata van, ezt a döntést indokolni köteles. Az eltérés indokáról az OBT-t írásban tájékoztatni kell.
A gyakorlat által indokolt változás a vezetői tisztség megszűnési eseteinek pontosítása. Ennek értelmében megszűnik a határozott időre kinevezett bírósági vezető tisztség, amennyiben a vezetett testület, szervezeti egység, szervezet megszűnik vagy a bíró rendelkezési állományba kerül. (Bszi. 138. § új f) és g) pont).
A bírói tanács véleménynyilvánítási kötelezettsége annyiban változik, hogy a továbbiakban nem kell véleményt nyilvánítania a bíró beosztása, áthelyezése, vagy kirendelése esetében, ha ez a bíró hozzájárulásával történt.
A Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA) kapcsán a változások a következők: Megszűnik az ügyészséggel való egyeztetési kötelezettség. Az Akadémia vezetőjének kinevezésével kapcsolatban a legfőbb ügyésznek nem lesz előzetes véleményezési jogköre. Megváltozik a MIA feladatköre, ami a bírák és igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzése és az egységes központi fogalmazóképzés lesz. Megszűnik a legfőbb ügyész jogköre a bírósági fogalmazók egységes központi képzésének meghatározására vonatkozóan.
Módosul az OBH elnökének képzésekkel kapcsolatos jogköre, amennyiben a Magyar Igazságügyi Akadémia keretében megvalósuló igazságügyi és nemzetközi tárgyú képzésekről külön megállapodást köthet az igazságügyért felelős miniszterrel. A képzésekkel kapcsolatban a legfőbb ügyésszel együttműködik, ennek kereteit megállapodásban szabályozzák.
